Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kultúraelmélet és rekreációs kultúra II. 2011. május 3. Dóczi Tamás, egyetemi adjunktus tantárgyfelelős: dr. Vermes Katalin

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kultúraelmélet és rekreációs kultúra II. 2011. május 3. Dóczi Tamás, egyetemi adjunktus tantárgyfelelős: dr. Vermes Katalin"— Előadás másolata:

1 Kultúraelmélet és rekreációs kultúra II május 3. Dóczi Tamás, egyetemi adjunktus tantárgyfelelős: dr. Vermes Katalin

2 Vázlat  Bevezetés – Mi a kultúra szociológiai értelmezése?  Társadalmi értékek, társadalmi normák  A proletár reneszánsz (Hankiss)  Értékek és normák változása a XX. század második felében  materialista és posztmaterialista értékrend  tradicionalitás -> racionalitás  kollektivizmus -> individualizáció  Magyarország helye a világ értéktérképén (Keller)  A magyar társadalomban megjelenő értékrendszerek

3 Szakirodalom  Hankiss Elemér (1998) Proletár reneszánsz. Korunk, 1998 április. Web:  Keller Tamás (2009) Magyarország helye a világ értéktérképén. Budapest, Tárki Zrt. Web:

4 KULTÚRA  Mindazon szellemi és anyagi javak összessége, amit az emberiség története során felhalmozott  tárgyak, tudás, értékek, normák  Minden emberi közösségnek van kultúrája  Eltérések: ugyanazon társadalmi jelenségek, intézmények különböző formái

5 Társadalmi normák  Viselkedési szabályok, melyeket a társadalom tagjai elfogadnak  Ebből adódóan valamennyire kiszámíthatóak az emberek közötti interakciók  A közös normarendszer összehozza a társadalom tagjait  Ha valaki nem tartja be – deviáns – a társadalom szankcionálja  Írott szabályok – jogi normák – törvények  Íratlan szabályok – nincs törvénybe leírva, mégis mindenki tudja

6 5 tény a társadalmi normákról  A normák az idők során változnak  Pl. együttélés, szexualitás  Különböző társadalmak – különböző normák  Pl. vallás, vérbosszú, nők helyzete  A normák néha ellentmondásban vannak egymással  Pl. adókerülés és adóbefizetés normái Magyarországon  Az elfogadott normák nem mindig előnyösek egy társadalom fennmaradása szempontjából  Pl. alkoholfogyasztás, egészségtelen életmód  A normákat – idő és helyfüggőségük miatt - nem lehet meg/elítélni  Sokszor a normaszegés fejlődést eredményez

7 Társadalmi értékek  Olyan kulturális alapelvek, amelyek segítenek eldönteni, hogy mi a jó/rossz, helyes/helytelen, fontos/nem fontos, stb.  Pl. egyéni szabadság, közösség, vallás, pénz, család, haza, béke, biztonság  Az értékes tulajdonságok is változnak az idők során  Lovagi erények – erő, bátorság  Ma inkább ész, üzleti ügyesség  Az értékeket és normákat a szocializáció során sajátítjuk el  Internalizáció – akkor is betartom, ha nem félek a szankciótól

8 Szubkultúrák  A társadalmakon belül önálló szubkultúrák léteznek  Anyanyelv, etnikumhoz tartozás, vallási hovatartozás, életkor, vagy egyéb jellemző alapján  A mai társadalmakban más elválasztó vonalak mentén is differenciálódnak a különböző csoportok  életkor szerint (ifjúsági szubkultúrák)  nemek szerint (női szubkultúrák)  deviáns szubkultúrák (a bűnözők bizonyos csoportjai, kábítószer-fogyasztók, stb.).  Több kultúra egy társadalmon belüli együttélése: kulturális pluralizmus

9 Hankiss Elemér: Proletár reneszánsz Értékek változása a világban  Korábban csak nagyon kevesen tudták finanszírozni maguknak a reneszánsz életstílust  E privilégiumukat ráadásul még társadalmi, politikai és kulturális normák sokasága védte a társadalom többségével szemben  Az elmúlt néhány évtizedben bontakozott ki az, amit Hankiss "proletár reneszánsznak" nevez  Egy olyan kor, amelyben a reneszánsz eszméi és magatartásformái általános normává váltak, és immár meghatározzák a társadalom szinte minden tagjának eszme- és vágyvilágát, magatartásformáit, életstratégiáját.

10 Miben nyilvánul meg a változás?  Ami régen csak kevesek kiváltsága volt, ma már alapvető  Hintó és autó párhuzama  Meleg vizes fürdőszoba  Ruházkodás  Szórakozás  „Hatalmasabb s kíméletlenebb zsarnokok vagyunk, mint a leggőgösebb reneszánsz urak voltak: nemtetszésünk első pillanatában menesztjük, kivégezzük, a semmibe száműzzük őket.”

11 A hagyományos kultúra  A hagyományos kultúrában a megélhetés kényszere és állandó erőfeszítése töltötte ki az életet  Semmi másra nem hagyott időt és energiát, döntő mértékben meghatározva az ember életét, életmódját, magatartását, vágyait, világlátását  Az egész civilizáció erre a megélhetésért folytatandó küzdelemre szocializálta tagjait  Ezt szolgálta a kor erkölcse, ezt tanította a család, az egyház, az iskola  Aszkézisre, a vágyak megzabolázására, munkára, kötelességeinek teljesítésére kényszerítette az embert

12 Hankiss Elemér: Proletár reneszánsz A hagyományos és az új világ értékei HAGYOMÁNYOS  Megélhetés  Szeresd felebarátodat!  Az élet célja: üdvözülés  Kötelességek  Munka  Aszkézis  Szegénység  Az emberi szenvedés és halál elfogadása  Önmegtartóztatás  Az aspirációk kordában tartása  A bűntudatra épülő kultúra  Örökkévalóság  Erkölcsi értékek nyilvánvalóak  Engedelmesség ÚJ  Önmegvalósítás  Szeresd önmagadat!  Az élet kiteljesítése  Jogok  Szabadidő, szórakozás  Hedonizmus  Gazdagság  Elutasítása, botránykő, tiltakozás ellene  A vágyak azonnali kielégítése  Aspirációs robbanás  Az ártatlanság mítosza  Mulandóság  Az erkölcsi értékek kérdésesek  Autonómia

13 Hankiss Elemér: Proletár reneszánsz A hagyományos és az új világ értékei  Fogadd el azt a helyet és sorsot, amely kiszabatott neked.  A hagyomány az igazi érték  Az ember a világmindenség közepe; az emberért van a világmindenség.  Morális univerzumban élünk.  Racionális világmindenségben élünk.  Az emberi életnek van célja és értelme.  Lázadj! Hódítsd meg a világot! Versenyezz! Győzz!  Az újdonság az igazi érték  ????

14 Hankiss Elemér: Proletár reneszánsz Az új világ értékei  A hagyományos kultúra egyik legnagyobb teljesítménye az volt, hogy képes volt értelemmel feltölteni az emberek életét  Képes volt abban a hitben és bizonyosságban tartani az embereket, hogy az emberi életnek — minden baj és szenvedés ellenére — célja s értelme van  A XX. század végén kibontakozó civilizáció erre már/még nem képes  Az élet céltalanságának, értelmetlenségének élményét egyre szélesebb társadalmi rétegek élik át  A melankólia, az élet értelmetlenségének a fájdalma annak idején kevesek keserű privilégiuma volt – ma százezreket és milliókat kínoz  Korunk egyik legelterjedtebb járványos betegsége a depresszió  Mi lehet a rekreációs szakemberek szerepe ebben a kulturális és társadalmi környezetben?

15 Értékek változása Magyarországon (Keller, 2009)  (Legalább) 2 dimenzióban  Tradicionális -> Világi-Racionális  Kollektív -> Individualista  Egyház és vallás háttérbe szorulása  Vidéki életformák eltűnése  Családdal kapcsolatos értékek és normák pluralizációja  Hagyományos közösségek szétesése  Saját célok előtérbe helyezése  Érdeklődésen alapuló szabadidős közösségek létrejötte  Egyéni fogyasztás egyéni preferenciák alapján

16 Tradicionális-vallásos / világi-racionális gondolkodás értéktengely T radicionális-vallásos / világi-racionális gondolkodás +- (mennyire tarja fontosnak életében a vallást?) • Vallásosság (mennyire tarja fontosnak életében a vallást?) (mennyire büszke saját nemzetiségére ? ) • Hazaszeretet (mennyire büszke saját nemzetiségére ? ) (mennyire tartaná jó dolognak, ha növekedne a tekintély tisztelete?) • Tekintélytisztelet (mennyire tartaná jó dolognak, ha növekedne a tekintély tisztelete?) (engedelmességre vagy önállóságra nevelné gyermekét?) • Engedelmesség (engedelmességre vagy önállóságra nevelné gyermekét?) (mennyire tartja elfogadhatatlannak a válást?) • Családközpontúság (mennyire tartja elfogadhatatlannak a válást?) Forrás: Welzel, Christian (2006): A Human Development View on Value Change Trends ( ) (letöltés dátuma: november 8.)

17 Zárt gondolkodás / nyitott gondolkodás értéktengely Z árt gondolkodás / nyitott gondolkodás + - • Szabadság • Szabadság (fontosnak tartják-e a szólásszabadság védelmét és a kormánydöntésekbe való beleszólást?) • Érdekérvényesítés • Érdekérvényesítés (írtak-e már alá petíciót ? ) • Tolerancia • Tolerancia (mennyire megengedők a homoszexualitással kapcsolatban?) • Önállóság • Önállóság (mennyire érzik úgy, hogy sorsukat képesek befolyásolni?) • Bizalom • Bizalom (mennyire bíznak az emberekben?) Forrás: Welzel, Christian (2006): A Human Development View on Value Change Trends ( ) (letöltés dátuma: november 8.)

18 Magyarország a világ értéktérképén Szekularizált és zárt gondolkodás Szekularizált és nyitott gondolkodás

19 Zárt gondolkodás • Magyarország zárt gondolkodás irányába mutató jellemzői más értéktesztekkel is kimutathatóak • A Schwartz értékteszt alapján európai összehasonlításban a magyarok vezetnek a biztonság és változatlanság értékeiben Forrás: Füstös László, Szakolczai Árpád [1999]: Kontinuitás és diszkontinuitás az értékpreferenciákban (1977–1998). In: Szociológiai Szemle. No. 3. Szabados Tímea (2002): Társadalmi indikátorok, társadalmi terek. In.: Füstös László – Guba László (szerk.): Európai Társadalmi Regiszter MTA Politikai Tudományok Intézete, MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest, 180. • A Rokeach értékteszt szerint Magyarország kimagaslik a biztonság értékei vonatkozásában. • Hofstede kulturális értékei szerint Magyarországra a bizonytalanságkerülés és az individualizmus jellemző. Az adatok forrása: hofstede.com/hofstede _dimensions.php kisebb nagyobb Minél kisebb az index értéke, annál nagyobb jelentőség- gel bír! nagyobb nagyobb Minél nagyobb az index értéke, annál nagyobb jelentőség- gel bír!

20 Még 1 dimenzió… Ronald Inglehart kutatásai  Kétféle cél: jólét – létbiztonság / jóllét – létkiteljesítés, önmegvalósítás  Inglehart az amerikai társadalom háború előtt és után született generációnak értékkülönbségeit vizsgálta  Materiális/posztmateriális értékek

21 21 Materiális értékek Anyagi és fizikai biztonság 1. Magas gazdasági növekedés fenntartása 2. Erős honvédelem 3. Rend fenntartása az országban 4. Küzdelem az árak emelkedése ellen 5. Stabil gazdaság fenntartása 6. Bűnözés elleni küzdelem  Létfenntartó értékek  1, 4, 5 –anyagi biztonság  2, 3, 6 – fizikai biztonság

22 22 Posztmateriális értékek Túl az anyagi és fizikai bizonytalanságon 1. Több beleszólás a munkahely és a közösség működésébe 2. Szebb városokat, szebb vidéket 3. Több beleszólás a fontos kormánydöntésekbe 4. Szólásszabadság védelme 5. Egy kevésbé személytelen, emberibb világra való törekvés 6. Egy olyan világ legyen, ahol a gondolatok fontosabbak a pénznél  Létkiteljesítő értékek  Önkifejezés, intellektuális és esztétikai élmények

23 Inglehart vizsgálata Magyarországon  Magyarországi arányok (World Value Survey, 1995)  58% materialista  39% vegyes  3% posztmaterialista  A materialisták aránya magasabb, mint bárhol máshol  Ennek társadalmi következményei is jelentősek  Mit árul el mindez a magyar társadalomról?  Milyen szempontokat kell figyelembe venni a rekreációs szakembereknek?  Milyen értékeket kell hangsúlyozni egy-egy kezdeményezés kapcsán?  Milyen különbségek lehetnek a társadalmi csoportok rekreációs kultúrájában?

24 Kulturális fogyasztás és szabadidő Magyarország, 2007 (ISSP-Tárki)  Rendszeresen internetezik: 37.2%  Legalább havonta találkozik a barátaival: 60.3%  Legalább havonta olvas könyvet: 47.3%  Legalább havonta vásárol: 29.4%  Legalább havonta jár kulturális programokra: 11.8%  Legalább havonta jár moziba: 8.2%  Legalább hetente végez testmozgást: 33.4%  Rendszeresen TV-zik: 93.7%

25 A Mónika Show Kulturális szociológiája (Császi, 2005) Kulturális demokratizáció a médiában  Kevés elemző munka született a kulturális rendszerváltásról  A médiában történő kulturális rendszerváltás kritikája nem jutott tovább a kereskedelmi televíziók „felháborító” programjainak elitista vagy moralizáló elutasításánál  A kereskedelmi tévék gazdasági, politikai és kulturális térnyerése világméretű folyamat, amely mindenütt átformálta a televíziózás korábbi formáját, és ebbe a globális átalakulásba illeszkedik a magyar média átalakulása is

26 A Mónika Show Kulturális szociológiája (Császi, 2005) A bulvár-talk show sajátosságai  Sok félreértés abból származik, hogy a kritikusok „egy-ügyűek” és nem veszik észre a tabloid média komplex természetét  Lehetséges kérdéskörök:  A kultúra, és benne különösen a média szerepéről folytatott nyilvános politikai-gazdaságtani diskurzus  A médiaműfajokról szóló diskurzus, amely a talk-show-t mint sajátos műfaji jellegzetességekkel rendelkező televíziós műsort vizsgálja  A társadalom tagjai miként viszonyulnak a talk- showkhoz, és miként adnak konkrét jelentést mindannak, amit ott látnak  A médiakutató feladata az, hogy a fentiek közül ne csak egy szempontot vizsgáljon

27  Alacsony költségvetés  NYILVÁNOS MAGÁNÉLET!  Mindennapi emberek mindennapi problémái vagy  Csodás események bemutatása  A magánéletet nem a közélet felől, hanem egyéni módon közelíti  „A Mónika című kibeszélőshow egy gazdag múlttal rendelkező komplex televíziós örökség magyar folytatója, amely a szóra- koztatás mellett a társadalomkritikát, a szentimentalizmus mellett az iróniát, a konvenciók megerősítése mellett a társadalmi progressziót is magában foglalja.” A Mónika Show Kulturális szociológiája (Császi, 2005) A bulvár-talk show sajátosságai

28  A szereplőknek csak a keresztnevét és az életkorát tudhatjuk meg, lakóhelyét és foglalkozását nem, azaz a résztvevőknek a társadalmi hierarchiában elfoglalt helyét a műsor tudatosan figyelmen kívül hagyja  Minden szereplő életkorra és nemre való tekintet nélkül tegezi egymást  Miután elmondták tapasztalatukat vagy véleményüket valamilyen mindennapi kérdésről, a résztvevők egymás nézeteit kezdik egyenlő félként kommentálni, és vitába bonyolódnak egymással  E vita során a résztvevők konszenzust alakítanak ki valamilyen vitatott társadalmi probléma vagy erkölcsi norma megítélése körül, de legalábbis meghatározzák az elfogadhatóság kritériumait A Mónika Show Kulturális szociológiája (Császi, 2005) A demokratikus nyilvánosságról

29 A kutatás eredményei 2004 Tavasz, Sonda Ipsos, 1500 fő  Az ország lakosságának mintegy fele nézi hetente legalább egyszer a Mónika-show-t  A nők, a vidékiek és az idősebbek körülbelül másfélszeresen voltak felülreprezentálva  A műsor egyszerre sokféle embert tud megszólítani, és ezért ha nem is teljesen, de képes áttörni a nézők nem, kor és település szerinti megoszlásának statisztikai határait is  Éles polarizáció jelentkezett a nézettségben az iskolai végzettség mentén. A felmérés szerint a legalacsonyabb iskolai végzettségűek mintegy négyszer gyakrabban nézik a Mónikát, mint a felsőfokú végzettségűek  Az értelmiségiek, akik a nyilvánosság előtt beszélnek a show-ról, nem nézik rendszeresen a műsort, azok viszont, akik nézik, nyilvánosan nem beszélnek róla

30 A Show témakörei  Hét nagyobb, egymást részben átfedő csoport  A másság és a tolerancia problémái köré szerveződik - a romák, a melegek vagy a „kis emberek” társadalmi megítéléséről folytatott beszélgetések  Mentálhigiénés kérdések, mint az alkoholizmus, az öngyilkosság vagy a pánik mindennapi megítélése  A szexualitással kapcsolatos témák  Az iskolával és a neveléssel foglalkozó műsorok  Morális kérdések, így a hazugság, az önzés, az altruizmus, a megbocsátás dramatizálása  Az elvágyódásról, a megmagyarázhatatlan csodákról szóló történetek  A családdal és a házassággal foglalkozó műsorok  Ez a leggyakoribb

31 Nézői motivációk és vélemények Fókuszcsoportos vizsgálat  Elitista  Lenézi a műsorban megfogalmazott nézeteket  A műsor nem értelmezi helyesen a problémákat  Szórakozó  Röhögni akar  Pragmatikus  „A Mónika-show-t meg szoktam nézni általában azért, mert többnyire emberekről szól. És emberi problémákról. És éppen ezért, éppen ezért általában érdekel engem.”  Moralista  Elítéli a témákat, tiltakozik a tabuk ellen  Azonosuló  Komolyan veszi


Letölteni ppt "Kultúraelmélet és rekreációs kultúra II. 2011. május 3. Dóczi Tamás, egyetemi adjunktus tantárgyfelelős: dr. Vermes Katalin"

Hasonló előadás


Google Hirdetések