Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tanulás, kommunikáció és szocializáció 2007. tavaszi félév Berta Judit

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tanulás, kommunikáció és szocializáció 2007. tavaszi félév Berta Judit"— Előadás másolata:

1 Tanulás, kommunikáció és szocializáció tavaszi félév Berta Judit

2 A félév felépítése I. A tanulás típusai és jellemzői II. A szocializáció kérdései III. A kommunikáció

3 A szocializáció kérdései 1.A szocializáció fogalma, szerepe, főbb területei 2.A szocializáció tartalma (környezet, kultúra és kogníció szerepe) 3.A szocializáció mechanizmusai 4.Főbb szocializációs ágensek: -család -intézmények -média

4 A család szocializációs szerepe -a család funkciói, működése, struktúrája -a családtagok szerepe a szocializációban -nevelői attitűdök -válsághelyzetek a család életében

5 Az intézmények és a kortársak szocializációs szerepe 1.Bölcsőde 2.Óvoda 3.Iskola -az iskola funkciói, működése -az iskola szereplői (kortársak és tanárok szerepe) -iskolai nevelés

6 A média szocializációs szerepe -a média hatását magyarázó elméletek -életkori sajátosságok a médiahasználatban -szülők és nevelők szerepe

7 Kommunikáció -kommunikációs alapfogalmak -verbális kommunikáció -nonverbális kommunikáció -kulturális hatások

8 Tanulás A viselkedés viszonylag állandó megváltozása. A tapasztalatok és a gyakorlás révén jön létre.

9 A tanulás típusai 1.Nem asszociációs tanulás (habituáció, szenzitizáció) 2.Asszociációs tanulás (klasszikus és operáns kondicionálás, komplex tanulás) 3.Szociális tanulás

10 Nem asszociációs tanulás 1. Habituáció: -ártalmatlan ingerek esetén -a viselkedéses válaszok ritkulása 2. Szenzitizáció: -ártalmas vagy fontos ingerek esetén -egyre erőteljesebb viselkedéses változás 1+2: -rövid ideig tart -egyszerű, de hatékony forma -egysejtű→ ember

11 Imprinting -elemi, de speciális tanulás -meghatározott viselkedésformának -meghatározott ingerszituációval való társítása -megerősítés nélkül -szenzitív periódus

12 Asszociációs tanulás Bizonyos események közötti kapcsolat elsajátítása. Fajtái: -klasszikus kondicionálás -operáns kondicionálás -komplex tanulás

13 Klasszikus kondicionálás Egy bizonyos eseményt egy másik követ. -kioltás -generalizáció és diszkrimináció -érzelmi reakciók kialakulása

14 Operáns (instrumentális) kondicionálás Bizonyos válaszok bizonyos következménnyel járnak. Effektustörvény: -a jutalmazott viselkedés megjelenésének valószínűsége nő. -a büntetett viselkedés megjelenésének valószínűsége csökken. Generalizáció és diszkrimináció Averzív kondicionálás (menekülő és elkerülő tanulás)

15 Komplex tanulás Az asszociációk kialakításán túl -problémamegoldási stratégia alkalmazása -a környezetről mentális térkép készítése

16 Szociális tanulás -fontos az egyén aktivitása és kognitív folyamatai -megjelenő tanulási formák: - asszociációs tanulás - szándékos viselkedésre oktatás - modelltanulás - stb.

17 Szocializáció Ismeretek, készségek és beállítódások elsajátítása -amelyek lehetővé teszik, hogy hatékony tagjai legyünk a társadalomnak -amelyeket szociális interakciók során sajátítunk el Szociológiai, pszichológiai és antropológiai megközelítések. Pszichológiai: -a társadalomban élő egyén, személyiség a kiindulópont -nemcsak a folyamatot, hanem a jelenségeket is vizsgálja

18 A társadalom folyamatosságának fenntartása A társadalom, mint „öntőforma”: minta a társadalomban való éléshez. Viselkedésformák, melyek a társadalom működéséhez szükségesek. A szocializáció sikeres, ha -a felnőttkori funkcionálás megfelelő -és illeszkedik a társadalom elvárásaihoz

19 Fő kérdéskörök -alkalmazkodás fejlődése -viselkedésminták elsajátítása -sikeres szocializáció folyamata -a fentieket megalapozó tényezők

20 Elsődleges szocializáció -az élet első éveiben -fő terepe a család -szignifikáns mások szerepe -a környezet egyedüli létezőnek számít -érzelmi kötelékek fontossága

21 Másodlagos szocializáció -későbbi tapasztalatok -a társadalom új valóságai -új referencia-személyek és –csoportok -a környezet nem magától értetődően adott -generalizált mások -az iskola, mint legfontosabb közvetítő

22 Sikertelen szocializáció Okai lehetnek: -az egyén olyan csoport tagja, melynek normái ütköznek a társadalmi értékrenddel -az egyén a környezete deviáns normáit sajátítja el -a normák közvetítése inadekvát -hiányzik a mintát adó közeg -az egyén elutasítja a társadalom értékrendjét De: a mereven konformista személyiség sem ideális kimenete a szocializációnak

23 Biológiai vs. társas lény A szocializáció során „humanizálódunk”. Társas környezet hiányában a gyerek csak anatómiájában hasonlít az emberhez. A veleszületett adottságok kimunkálása társas lehetőségekhez kötött.

24 A megközelítések sokfélesége A szocializáció többféle megközelítése: -hangsúly a folyamaton -hangsúly a tartalmon -hangsúly a késztetésen További tényező: a szocializáció nemcsak az ágensektől, de a gyerektől is függ ↓ A szocializáció kétirányú, interaktív folyamat.

25 Mit fogunk áttekinteni? MIT? HOGYAN? MIÉRT?

26 Mit sajátítunk el? 1. A kultúra és a környezet szerepe 2. A kogníció szerepe

27 A kultúra és a környezet szerepe A szocializáció -környezetbe ágyazottan -egy adott kultúrán belül zajlik

28 Kultúra -az egyik generációról a másikra hagyományozódó -anyagi és szellemi javak összessége -az életmódok mintázata, ami állandó jelentésű szokásokból magatartásmintákból áll. 1. Anyagi kultúra Fizikailag érzékelhető tárgyak és alkotások 2. Szellemi kultúra -absztrakt emberi alkotások és elvek -melyek meghatározzák a viselkedést

29 A kultúra szerepe -keret -minta -korlát -magyarázat -jelentés

30 A kultúra összetevői -hiedelmek -értékek -normák

31 Hiedelmek -hagyományok -hétköznapi tapasztalatok -tudományos eredmények A szocializáció szempontjából kiemelendő: az adott kultúra elképzelése -a gyerek helyéről a társadalomban -a gyerekkorról, mint életkori szakaszról

32 Értékek -a kultúra kollektív elképzelései -segítik a kiértékelést -meghatározzák a világképet

33 Normák -viselkedési elvárások -minta az életvitelhez -szabályozzák az együttműködést Fajtái: -előíró norma -tiltó norma

34 A kultúra rugalmassága előír bizonyos határokat↔ szabadságot is enged ↓ egy kultúra tagjai csak tág értelemben hasonlóak ↓ a kultúrakonstrukció túlegyszerűsítés

35 A gyerekkor szociokulturális felfogása Eltér -időben -térben -társadalmi környezetben -szubkultúrákban ↓ eltérő életmód, gyakorlat ↕ az elméletek kevés figyelmet fordítanak a környezet és a kultúra hatásaira

36 Tradicionális vs. modern elméletek Tradicionális elméletek: univerzalitást sugallnak ↓? Alkalmazható-e más kulturális közegben? Etnocentrizmus: saját kultúránk által ítéljük meg a többit ↕ Kulturális relativizmus

37 Development in context A környezeti hatások ökológiai modellje (Bronfenbrenner) A környezet -a struktúrák hierarchikus rendszere -mindegyik bennfoglaltatik a következőben ↓ Mikro-, mezo-, exo- és makroszisztéma

38 Mikrorendszer -közvetlen környezet -fizikai tárgyak -idői szervezés -interperszonális struktúra Lehet direkt vagy indirekt hatású.

39 Mezorendszer környezeti színterek közötti kapcsolat ↓ alakítja a mikrokörnyezetet

40 Exorendszer szociális struktúra magában foglalja a mezorendszereket.

41 Makrorendszer -gazdasági, szociális, politikai intézményrendszer - a kultúra normái és értékrendszere

42 Kulturális pszichológia Hogyan alakítják -a kulturális tradíciók -a társas gyakorlat a pszichés folyamatokat. A társadalom különböző rétegei saját kulturális modellel rendelkeznek ↓ Magyarázatul szolgálhat néhány csoportokkal kapcsolatos sajátosságra A fizikai környezet észlelése a meghatározó faktor

43 Kulturális tünetegyüttesek 1.Komplexitás 2.Kötött és laza kultúrák 3.Individualizmus- kollektivizmus

44 Kulturális komplexitás 1. -írástudatlan törzsek, nomád népek -mezőgazdaság→ agrártársadalmak kialakulása -ipari forradalom→ ipari társadalmak -információs társadalmak

45 Kulturális komplexitás 2. A családszerkezet fordított U alakú függvény szerint viszonyul a komplexitáshoz: -egyszerű kultúrák- nukleáris család -komplex kultúrák- kiterjedt család -nagyon komplex kultúrák- nukleáris család

46 Kötött és laza kultúrák 1. Kötött kultúra: -a normák egyértelműek -a normáktól való eltérést büntetik Laza kultúra: -a normák nem egyértelműek -a normáktól való eltérést jobban tolerálják

47 Kötött és laza kultúrák 2. Kötött kultúrához vezet: -kulturális egyöntetűség -elszigeteltség -összehangolt tevékenységek Laza kultúrához vezet: -kulturális sokszínűség -más kultúrák befolyása -magányos tevékenységek

48 Individualizmus és kollektivizmus A legtöbb ipari társadalomban: individualizmus (függetlenség, teljesítménymotiváció, versengés; a személyes célok az elsődlegesek) A legtöbb nem iparosodott társadalomban: kollektivizmus (kiterjedt család, idősek tisztelete, engedelmesség, kooperáció; a saját csoport céljai az elsődlegesek)

49 Egyetemes szülői célok -a gyermek életben maradása -a közösség által meghatározott értékek kifejlesztése -a gyermek optimális beválásának, funkcionálásának kifejlesztése

50 A fejlődési fülke 1. -integrálja a kulturális kontextussal foglalkozó elméleteket -a gyermek egy kulturális rendszer része -a környezet és az egyén nyitott rendszer

51 A fejlődési fülke 2. A fülke középpontjában: a gyermek, akit három alrendszer vesz körül: 1.Fizikai és társas környezet 2.Kulturálisan meghatározott nevelési szokások 3.A gondozók pszichológiai jellemzői (etnoteóriák, vélekedések, közös tudás) A három alrendszer egységként működik, de inkonzisztenciák megjelenhetnek. A gazdasági és társadalmi változások mindhárom alrendszerre hatnak.

52 A kogníció szerepe A szociális viselkedés rendkívül komplex ↓ Kognitív funkciók mediálják 1.A szülők kogníciójának szerepe 2.A gyerek kogníciójának szerepe

53 A szülők kogníciójának szerepe A szocializáció erősen függ: -szülői vélekedések -szülők kognitív struktúrája -szülők kognitív komplexitása -mennyire elérhetők a környezetre vonatkozó információk

54 LeVine szülői kognícióra vonatkozó elképzelése A szocializáció különbségei a szülők elgondolásainak különbségeire vezethetők vissza. A szülők szocializációra vonatkozó elképzelései az adott környezethez igazodnak ↓ Különbség van abban, hogy: -mennyire vannak tudatában az alkalmazkodásnak -mennyire tudatosul, hogy mihez alkalmazkodnak -az absztrakció milyen fokán gondolkodnak erről -mennyire tudatosan választanak az eszközök között -mennyire reagálnak érzékenyen a környezeti változásokra ↓ Három hipotetikus társadalom: agrár-, protestáns- és mai modern társadalom.

55 Agrártársadalom -a gyerek életben maradása -autoritás tisztelete -gazdasági tevékenységben való részvétel -a célok generációról generációra szállnak

56 Protestáns társadalom -szigorú vallási tanítások -a gyermeknevelés ideologizált -a nézetek a vallási előírásokból erednek

57 Agrár- vs. protestáns társadalom Agrártársadalom: -szocializációs szerepüket nem címkézik absztrakt módon -nevelési szokásaikat kevéssé öntik szavakba -az egyéni variációkat nem értékelik jelentősnek Protestáns társadalom: -szocializációs szerepüknek tudatában vannak -a nevelésre vonatkozó elképzeléseik jól körülhatároltak

58 Mai nyugati típusú társadalom -hasonlít az agrártársadalomhoz: fontos a gyermek gondozása -hasonlít a protestáns társadalomhoz: önkontroll, önállóság kialakítása ↕ Különbözik tőlük: -a viselkedés értékelése generációról generációra változik -intenzíven keresik az információkat -tudatos kapcsolattartás a környezettel -a tudományokra támaszkodnak, melyek gyorsan változnak -nézetek racionalizálása -rugalmas, de kevésbé koherens kognitív struktúra

59 A gyerek kognitív folyamatainak szerepe -a szocializációs hatások a gyerek kognitív szűrőjén mennek keresztül -a szocializáció összefonódik a szociális kogníció fejlődésével Szociális kogníció: -mások viselkedésének okai -bizonyos tapasztalatok és érzelmek közötti összefüggések -interperszonális cserék és alkuk

60 Fizikai vs. társas világ Fizikai: -előrejelezhetőség és stabilitás -a törvények statikusak és univerzálisak -az invarianciák logikus érveléssel megtalálhatók Szociális: -kevésbé stabil -a törvényeket a kulturális kontextus határozza meg -invarianciák kis számban vagy egyáltalán nem léteznek ↓ differenciálás az invariáns és a „változtatható” területek között

61 Hogyan sajátítjuk el? 1. A szocializáció interaktív természete 2. A szocializáció és a normaátadás folyamatai, a tanulás különböző formái

62 A szocializáció interaktív természete A szocializáció olyan interaktív folyamat, -melyben a részt vevő felek -kölcsönösen befolyásolják -a kialakuló mintázatokat ↕ Az utóbbi évtizedekig -a szocializációt egyirányú folyamatként írták le -a szocializációs ágensre koncentráltak

63 A gyerek hatása a saját szocializációjára 1.Korai kötődést befolyásoló tényezők 2.A gyerek hatása a ragaszkodás alakulására 3.A gyerek szerepe a szülői-nevelői eljárások alakulására 4.A gyerek hatása a „kontrollrendszerben”

64 A korai kötődést befolyásoló tényezők a., a csecsemő kompetens b., a csecsemő külső megjelenése c., a csecsemő reflexei d., a csecsemők vizuális preferenciái e., abúzus f., egyéni eltérések -fizikai -nemi -temperamentum

65 Temperamentum -aktivitási szint, ritmikusság, eltéríthetőség, közeledés/ visszahúzódás, adaptivitás, figyelem, reakciók intenzitása, válaszreakció küszöbe, hangulat minősége -a csecsemők diszpozíciói különböző szülői viselkedést váltanak ki -a csecsemők különbözőképpen reagálnak ugyanarra a környezeti hatásra -„az illeszkedés jósága”

66 A gyerek hatása a ragaszkodás alakulására -ugyanúgy, ahogy a korai kötődést -a későbbi érzelmi kapcsolatokat is befolyásolja -mind a szülő, mind a gyerek viselkedése

67 A gyerek szerepe a szülői-nevelői eljárások alakulásában különböző szülői bánásmód pl. egypetéjű ikreknél ↓ a szülői szabályozás nem szeparált ↓ ko-reguláló folyamat

68 A gyerek hatása a „kontrollrendszerben” Bell& Harper kontrollrendszer-elmélete Mindkét fél rendelkezik alsó és felső határértékkel -a partner viselkedésének intenzitására, gyakoriságára vonatkozóan -arról, hogy mennyire helyénvaló az adott szituációban a partner viselkedése Ha a partner túllépi a határértéket, a másik fél akcióba kezd (felsőhatár- ill. alsóhatár- kontroll)

69 A kogníció szerepe A szocializáció komplex tanulási folyamat ↓ Kognitív tényezők jelentős szerepet kapnak benne ↓ Szociális kogníció

70 A szocializáció és a normaátadás folyamatai A szocializáció normák, készségek, ismeretek, szabályok és vélekedésrendszerek elsajátítása. Hogyan? -direkt instrukciók -formálás -modellálás Mediátor: szociális kogníció

71 Direkt instrukciók - konkrét, specifikus VAGY általános információk - látszólag egyszerű utasítások Elvárt viselkedésre vonatkozó információk + ösztönzés Gyakran széttördelve jelennek meg: - a kívánatosnak tekintett cselekvés hangsúlyozása→ szándék felkeltése - a szituáció elemeinek kiemelése→ kognitív szint biztosítása

72 Formálás: büntetés és jutalmazás Klasszikus és operáns kondicionálás alkalmazása: - az elvárásoknak megfelelő viselkedés megerősítése -a nem megfelelő viselkedések kioltása A viselkedés következménye lehet: kellemes vagy kellemetlen. Megjelenési forma: valaminek az adása vagy valaminek az elvétele.

73 A következmények típusai 1.Pozitív megerősítés 2.Negatív megerősítés 3.Pozitív büntetés 4.Negatív büntetés A pozitív és negatív jelző a környezeti reagálás irányát jelzi. A következmény hatása attól függ, hogy az eredmény jutalom- vagy büntetésértékű a személy számára.

74 A jutalmazás és a büntetés hatásai Jutalmazás: -új viselkedésformák kiépítése -eredményei nem azonnal láthatóak Büntetés: -nemkívánatos viselkedések elnyomása -azonnali hatás

75 „Jó és rossz” büntetés 1. Intenzív vagy fizikai büntetés hatásai: -érzelmi zavarok, félelem, szorongás -a büntető személy elkerülése -agresszió fokozódása Hatásos forma: -megszüntetni kívánt viselkedés enyhe büntetése -a kívánatos viselkedés megerősítése KONZEKVENS alkalmazás!

76 „Jó és rossz” büntetés 2. Időzítés: -az azonnali büntetés hatékonyabb Intenzitás: -az azonnali viselkedésgátlás esetén az erősebb büntetés hatékonyabb A büntető személy: -érzelmileg pozitív kapcsolatban álló személytől hatékonyabb A kognitív szint a fentieket teljes mértékben módosíthatja (Parke kísérlete)

77 „Jó és rossz” jutalmazás A megerősítés hatása függ: -hogyan és milyennek észleli a személy a viselkedése és a következmények közötti viszonyt -nehéz meghatározni, hogy mit erősítünk meg A jutalmazás potenciálisan negatív hatása: -spontán viselkedés jutalmazása -adaptációs szint -rendszeres jutalmazás

78 MIT akarunk megerősíteni vagy gátolni? A szociális viselkedés összetett→ egyszerre tartalmazhat megerősítendő és gátolni kívánt elemeket. A viselkedés értékelését befolyásolja a környezet értékrendje és szocializációs stratégiája: -azonnali gátlás vagy megerősítés kiépítése -hosszabb távon szabályozó alapvető értékrend megerősítése vagy elnyomása

79 Modellálás (megfigyeléses vagy obszervációs tanulás) -mások viselkedésének megfigyelése -(esetleg) utánzása ↓ -ezáltal új viselkedéselemek elsajátítása A modell fizikai jelenléte sem szükséges

80 Direkt utánzás és direkt ellenutánzás Direkt utánzás: a modell viselkedésének követése és utánzása, a cselekvés megismétlése Direkt ellenutánzás: a modell megfigyelése csökkenti az utánzás, a hasonló cselekvés megjelenésének valószínűségét.

81 Gátlástalanító és gátló hatások - olyan viselkedések facilitálása, - melyek a megfigyelttel azonos kategóriába tartoznak, - de részleteiben különböznek attól

82 A modell jellegzetességei A modellkövetés valószínűségét fokozza: -a modell hatalommal és presztízzsel rendelkezik -fogyasztója vonzó javaknak -gondoskodó -ügyesebb vagy sikeresebb, mint a megfigyelő -erős érzelmi- vagy dependenciamotívumok Elsődleges modellek: szülők→ a kötődés a periferiális elemek átvételét is serkenti↔ nem mindenben ők a domináns modellek

83 Identifikáció A pszichoanalitikus megközelítés terminusa. A fontos és jelentős szerepet játszó személy szerepeinek, értékítéleteinek, véleményének, ízlésének átvétele. Miben különbözik az utánzástól? -nem csak meghatározott viselkedéselemek átvétele -az átvett elemeket sajátjaként éli meg -erős motivációs készenlét (helyettesítés, hasonlóvá válás, félelem)

84 Interiorizáció, internalizáció A viselkedés a fejlődés során fokozatosan függetlenedik a külső kontrolltól→ belső ellenőrző- és monitorozó folyamatok. Kialakulásában szerepet játszanak a normaátadás folyamatai (büntetés és jutalmazás, modellálás, identifikáció) Függ: a gyermeknevelés érzelmi légkörétől.

85 Miért vesz részt az egyén a szocializációban? Internalizáció vs. autonóm szabályozó aktivitás Az autonóm szabályozó aktivitás indítékai és módjai: -félelem (perceptuális és érzelmi válaszok) -rutinszerű viselkedések (konvencionális moralitás) -mentális szimulációk (információalapú önszabályozás)

86 Készenlét a szocializációra Engedelmesség: -a kognitív fejletség meghatározott szintjén -kb. két éves kortól -a gyerek a kompetencia jeleit innentől mutatja ↓ -a szülők innentől törekednek befolyásuk érvényesítésére

87 Anticipatórikus (elővételezett) szocializáció Szerepjátékok, álmodozások: -a jövőbeni helyzetek és szerepek elképzelései, elpróbálásai -a várható elvárások előrevetítései. A társas helyzetek és szerepek megjeleníthetőek és eljátszhatóak ↓ Az egyén önmaga számára tűz ki szocializációs célokat.

88 A család működése Elsődleges közvetítő -a kultúra szokásai, szabályai -a viselkedés külső elvárásai Elsődlegesség: -a legkorábbi életszakasztól kezdve hat -erős érzelmi kötődés→ alapvető modellek -családi és társadalmi értékrendszerek beépítése Kétfajta hatás: 1.rejtett, szándéktalanul közvetített 2.tudatosan irányított és közvetített

89 A család mint csoport -modell a későbbi csoportviselkedéshez -a tagok véleménye nem egyforma súlyú -a hatalom nem egyenletesen oszlik meg -a kommunikáció útja meghatározott

90 A család funkciói Gazdasági funkció: -elosztás -döntések meghozatala Reprodukciós funkció Segítő- és támogatófunkció: -lelki és anyagi támasz -védő-óvó szerep

91 Segítő- és támogatófunkciók I. 1. Információk gyűjtése és értelmezése -értékelés, rendszerezés -konzekvenciák levonása -tapasztalatok beépítése 2. Visszajelentő- útmutató rendszer -minősítés és kommentálás -bírálat vagy megerősítés Berne: Emberi játszmák→ megmerevedő szerepviselkedés

92 Segítő- és támogatófunkciók II. 3. Az életfilozófia és az identitás forrása -szülők életfilozófiája és értékválasztása -nem mindig szavakban megfogalmazott 4. Referencia- és kontrollcsoport -egyéni célok, értékek, vélemények formálása -rokonszenvi és ellenszenvi választások

93 Segítő- és támogatófunkciók III. 5. Gyakorlati támogatás és segítségnyújtás -kultúrafüggő -sokszor a kapcsolatból következik -segítség az egyén társadalmi integrációjában és boldogulásában -negatív oldal: kontraszelekció 6. Pihenés, a szabadidő eltöltése és regenerálódás -a társadalmi szerepektől és kötöttségektől való megszabadulás -kevésbé formális szabályok

94 A szülők nevelő hatása Függ: -a kultúra értékei -tekintélyviszonyok -a gyerek jogairól alkotott felfogás -társadalmi hatások (pl. szülők foglalkozása) -társas kapcsolatok (elvek formálása) -a szülő jólléte, magabiztossága

95 Feltétel nélküli elfogadás -fontos és szerethető személy, akire szükség van -ha az elfogadás feltételekhez kötött: - a gyereket a megfelelni vágyás hajtja - elégedetlen önmagával - a bírálatokat nehezen viseli Az elfogadás további jelentései: -beteljesítetlen vágyak -fejlődést gátló szerepek

96 A gyereknevelés modelljei 1. Becker modellje 2. Baumrind modellje 3. Maccoby& Martin modellje

97 Becker modellje A szülői magatartás és attitűd komponensei: -érzelmi dimenzió -kontrolldimenzió

98 Érzelmi dimenzió Két végpont: -szerető, elfogadó (meleg) -érzelmileg elutasító (hideg) A szeretet megléte/ hiánya a büntetés módjával áll kapcsolatban. Elutasító szülő: hatalom hangsúlyozása Elfogadó szülő: a szeretet hasznosítása

99 Büntetésmódok 1. Hatalomhangsúlyozó büntetés: -fizikai büntetés, kiabálás, megszégyenítés -a gyerek személyiségét minősíti Szeretet hasznosítása: -a szülő rosszallása önmagában kellemetlen -érvelés, magyarázat -a gyerek tetteit minősíti ↓

100 Büntetésmódok 2. ↓ Eltérő következmények az agresszióban és a moralitásban: Hatalomhangsúlyozó büntetés: -externalizált reakciók (büntetés elkerülése) -magas agresszió Szeretet hasznosítása: -internalizált reakciók (bűntudat, felelősségvállalás, önkritika) -alacsony agresszió

101 Kontrolldimenzió Két végpont: -engedékenység→ gátlástalanít -korlátozás→ fékek beépítése

102 A két dimenzió Szerető, elfogadó szülőElutasító, rideg szülő Kontrollál ó, sok szabályt állító Szabály- és tekintélytisztelő, jól nevelt, dependens, konformista, kevésbé kreatív, nem agresszív, lelkiismeretes Szorongó, barátságtalan, neurotikus hajlam, szuicid veszély Engedék eny, kevés szabályt állító Barátságos, nonkonformista, kreatív és kezdeményező, vezetői kvalitások (proszociális agresszió) Nyílt agresszió a morális szabályozórendszer (lelkiismeret) hiányával párosulva; antiszociális viselkedés, devianciák, bűnözői magatartás

103 Baumrind modellje Óvodások megfigyelése alapján: -kompetens gyerekek -visszahúzódók -éretlenek Otthoni és laboratóriumi megfigyelések ↓ Szülők osztályozása -mennyire kontrollálóak -mennyire követelik meg az érett viselkedést -kommunikáció a gyerekkel -érzelemteli gondoskodás

104 Szülői bánásmódok 1. Tekintélyelvű (autoritariánus) -követelő, szülőcentrikus -engedelmesség megkövetelése -a gyerekeknek kötelességeik vannak 2. Engedékeny -gyerekközpontú -nem követel, kerüli a konfliktust -a gyerekeknek jogaik vannak 3. Mérvadó (autoritatív) -követelő, gyerekközpontú -a szabályok változtathatóak -magas mérce, minden esetben érvelés -a gyereknek és a szülőknek is vannak jogaik és kötelességeik

105 Maccoby& Martin modellje Baumrind modellje + Becker dimenziói ↓ Negyedik típusú szülői stílus ↓ Elhanyagoló, nem involvált szülők

106 Maccoby& Martin modellje Korlátozó, követelő, ellenőrző Engedékeny, nem követelő, alacsony kontrolltörekvés Gyerekközpontú válaszolókész, elfogadó Autoritatív (mérvadó), magas szintű kétirányú kommunikáció, kölcsönösség Elkényeztető Szülőközpontú, elutasító, nem válaszoló Hatalom- hangsúlyozó, autoriter Nem involvált, elhanyagoló, közömbös

107 A családtagok szerepe a szocializációban 1.A testvérek szerepe 2.A nagyszülők szerepe

108 A testvérek szerepe Sokgyermekes család: -kevés figyelem az egyénnek -apa befolyása -autoriter eszközök -idősebb testvér tekintélye Minden családtípus: a gyerekek különböző környezeti hatásoknak vannak kitéve.

109 Testvér születése -megpróbáltatás az idősebb testvérnek -az anyai interakciók intenzitása és mennyisége csökken ↓ kontrollrendszer-elmélet -a gyerekek gyakrabban igyekeznek kapcsolatba lépni -az apával való kapcsolat kompenzálhat

110 Rivalizálás, féltékenység -egyetemes jelenség -fokozhatja: - anyai figyelem nem megfelelő - hatalmi eszközök - azonos nemű, korban közeli gyerekek -az idősebb gyerek nehezen kezelhetővé válik -verekedés, veszekedés -a fiatalabbak többet engedhetnek meg maguknak

111 A testvérek létének pozitív hatásai -gondozás, őrzés -elsődleges kötődés tárgyai -az idősebb testvér ítéletei orientációs pontok -a testvér állandó referenciapont

112 Deidentifikáció -a másiktól megkülönböztető tulajdonságok hangsúlyozása -minél nagyobb a hasonlóság -az egyéniség, egyediség védelme -megkülönböztetett bánásmód elérése

113 A tanítás hatásai -fiatalabb testvér: hamarabb tanul meg bizonyos dolgokat -idősebb testvér: jobbak a tanulmányi eredményei

114 Adler és a születési sorrend A születési sorrend befolyásolja a gyerek helyzetét és lehetőségeit a családban. Elsőszülött: elbizonytalanodás neurotikusok, bűnözők, alkoholisták Középső: ambíció lázadás, irigység alkalmazkodás Legkisebb: elrontott, elkényeztetett

115 Mai álláspont a születési sorrendről -más az ökológiai fülkéjük -minden gyerek helyzete sajátszerű Esetleges hasonlóságok: -idősebbek: támogató, együttműködő viselkedés -fiatalabbak: manipulációs eszközök

116 Ikrek Gyakran rendkívül szoros kapcsolat, ami lassíthatja a személyiség fejlődését. Néha az egyik magához ragadja az irányító szerepet, ami szintén hatással van a személyiségfejlődésre.

117 A nagyszülők szerepe -társadalmi körülmények és hagyományok -munkavégzés módja -a nagyszülők kora, egészségi állapota, foglalkozása -az unokák életkora A nagyszülői támogatás -növeli az anyák biztonságát és szabadságát -engedékenyebbek és diplomatikusabbak -gyakori a mediátorszerep

118 Válsághelyzetek a család életében 1.Válás, egyszülős családok 2.Halálesetek, gyász 3.Örökbefogadás

119 Egyszülős családok Egyre gyakoribb→ egyre kevésbé rendkívüli. Egyedülálló szülők: legtöbbször az anyák (házaspár és a hatóságok döntései). „Csonka család” (broken family): -több érzelmi és anyagi kockázati tényező Teljes család: -a legoptimálisabb feltétel -HA a családtagok között megfelelő a kapcsolat

120 Az egyszülős családok sajátosságai -a szülők nem alkotnak alcsoportot - nevelési elvárások - szimmetrikusabb kapcsolatok -terhek és lemondások - nevelési attitűdök és lehetőségek -anyagi helyzet - a gyerek kötődéseit is befolyásolhatja

121 A válás hatását befolyásoló tényezők 1. -a konfliktus és az ellenségesség mértéke referenciakeretek lerombolása: erősen negatív hatás -a gyerek neme és életkora legérzékenyebben az óvodásokat és a kisiskolásokat érinti a lányok kevésbé érzékenyek -a távozó szülővel való kapcsolat

122 A válás hatását befolyásoló tényezők 2. -a gyerek személyiségvonásai, adottságai intelligencia, fantázia, érettség, megküzdés -támogató kapcsolatok -a nevelés körülményeinek megteremtése kevesebb idő jut a gyerekre csökken a szülői tekintély alacsonyabb szintű elvárások

123 Halálesetek, gyász A gyász kifejezésének nehézségei: év előtt: túl nagy teher a szembenézéshez -5-6 éves kortól két fő szorongás: saját élete is véges bűntudat Gyász enyhítése: -szembenézés a veszteséggel -a gyász kifejezésének lehetősége -félelmek feloldása Iskolai osztályokban: -öngyilkosság: mintaadó cselekvés lehet -felnőttek: jelentős segítséget kell nyújtaniuk

124 Örökbefogadás -gyakoribbak a nevelési problémák -szülői motiváció (valódi vagy felületes elköteleződés) -a gyerek tulajdonságai is befolyásolják a sikerességet -korai kötődés hiánya -tudás az örökbefogadásról?

125 Nyílt örökbefogadás Pro: -kisebb a gyász és a bűntudat -kontroll -a gyerek kevésbé érzi az elutasítást Kontra: -állandó bizonytalanság -megzavarja a kötődést -állandósítja a gyászt

126 Az intézmények szerepe a szocializációban -Bölcsőde -Óvoda -Iskola

127 Bölcsőde -ipari forradalom és női munkavállalás -pszichoanalízis, elsődleges kötődés→ visszaesés -szocialista országok ▪ kiterjedt bölcsődei rendszer ▪ gyermekgondozási segély, gyed→ visszaesés ▪ rendszerváltás után: bölcsődék bezárása

128 Életkori hatások -alsó határ: 9-12 hó -1987: Clarke-Stewart et al ▪ eltávolodás az anyától ▪ szociális kölcsönösség ▪ kommunikáció idegen felnőttekkel és gyerekekkel ▪ negatív viselkedés ismeretlen gyerekkel ▪ értelmi fejlődés ↨ kevésbé engedelmesek, agresszívak minél hosszabb a bölcsődében töltött idő

129 Társas fejlődés Otthoni védelmező környezet ↕ Idegen felnőttekkel való kommunikáció Kapcsolatteremtés idegen gyerekekkel

130 A gondozás minősége -csoport nagysága (6-8/ 12 fő) -helyiség nagysága és felszereltsége -tisztálkodóhelyiségek -levegőn való játék -gondozók száma és viselkedése (állandóság, beszédelsajátítás)

131 A gondozás minősége -ismétlődő napirend→ biztonság -rendszeresség -beszoktatás: a szülő támogató jelenléte -társadalmi hátrányt szenvedők esetén: komoly szociális funkció

132 Alternatív megoldások USA, Anglia: au-pair alkalmazása -a gyerekhez és a családhoz nem kötődik -a nyelvet gyakran alig/ nem jól ismeri ↓ csak esetenkénti alkalmazása elfogadható

133 Óvoda -életkori igényeknek megfelel (pl. szerepjátékok) -preschool vs. Kindergarten -kontinentális pedagógia: ▪ életkori sajátosságok ▪ játékos foglalkozás ▪ spontán fejlődés elősegítése -Angol-amerikai rendszer: ▪ korai oktatásjellegű tevékenységek

134 Az óvodai nevelés Áttekinthető keret, szervezet Állandóság (pl. ugyanaz az óvónő)

135 Mai problémák -versengés a gyerekekért és a szülőkért -az életkori sajátosságokat nem veszi figyelembe -„fejlesztés”, minőségbiztosítás -vegyes csoportok Kontra: ▪ jelentős fizikai és értelmi különbségek ▪ a fejlődésnek megvan a maga üteme Pro: ▪ a kisebb gyerekek gyorsabban fejlődnek ▪ a testvérek együtt lehetnek

136 Az iskola funkciói 1. Társadalmi funkció - tudásanyag és értékek továbbadása 2. Pedagógiai funkció -személyiségre gyakorolt fejlesztő hatás -a felnőtt élethez szükséges tudás átadása 3. Antropológiai funkció - módosítja a gyerekkort, a gondolkodásmódot, intelligenciát

137 Család vs. iskola Család: -intim, informális, egyénre szabott -a formális ismeretet nem tudja közvetíteni Iskola: -együttműködés idegenekkel -előrejutás bonyolult szervezetekben

138 Új magatartásminták 1.függetlenség normája 2.önálló teljesítmény (demonstrált tudás, ismeretek, ügyesség) 3.egyetemesség 4.különösség

139 Az iskolarendszer társadalmi funkciói -kontrolláló/ korrekciós funkció a szülői szocializáció fölött -alternatíva nevelés vagy műveltség szempontjából -a gyerekek sajátosságainak megfelelő feltételek: ▪ a tanulás színterei ▪ professzionális nevelők ▪ módszer és tananyag

140 Az iskolarendszer társadalmi funkciói -kortársakkal töltött idő nő→ gyerekkor szerepének kiemelése -társadalmi hátrányt szenvedők esetén: esély a társadalmi felemelkedésre ↕ ellentmondó értékek

141 Az iskolai osztály mint csoport -formális vs. informális -normaszabó -„hangadók” megnyerése ↓ ▪ konformizmus ▪ csoporthoz tartozás ▪ szolidaritás

142 Az iskola szervezeti kultúrája -a tagok által elfogadott -közösen értelmezett -mélyen beágyazódó -értékek, attitűdök, meggyőződések, normák, viselkedésminták -tanulási folyamat eredménye -domináns- és szubkultúrák

143 Vallott vs. követett kultúra Ideálisnak tartott szervezeti kultúra: -vallott értékek -explicit módon kifejezett Működő szervezeti kultúra: -követett értékek -sokszor nem tudatos

144 Az iskolai kultúra megnyilvánulási formái 1.Vizuális, materiális megnyilvánulások, jelképek -létesítmények, felszerelés -nevezetes eseményeket idéző tárgyak és emlékek -logó, embléma, címer -öltözködés, egyenruha

145 Az iskolai kultúra megnyilvánulási formái 2. Fogalmi, verbális megnyilvánulások -az intézmény neve -az intézmény deklarált céljai -tanterv -iskolai kommunikáció -metaforák, hasonlatok -intézményi hősök, történetek -intézményi struktúra

146 Az iskolai kultúra megnyilvánulási formái 3. Viselkedésbeli megnyilvánulások -ünnepek, szertartások -mindennapi rituálék, szokások -a nevelés-oktatás folyamata -a szervezeti működés sajátosságai -szabályok és előírások

147 Kortárscsoportok -szocializációs és szociálintegratív funkció -specifikus információs csatorna -interperszonális kapcsolatok specifikus formája ▪ együttműködés ▪ versengés

148 Csoporthoz tartozás -felnőttektől való függetlenedés -érzelmi kapcsolatok sajátos fajtája -mások tiszteletének kiérdemlése→ önbecsülés -hatások jelentkeznek: ▪ magatartásban ▪ é rtékorientációkban ▪ érzelmekben

149 Csoporthoz tartozás éves korig egyneműség -a tagok akaratától függően alakul -szervezet, hierarchia jellemezheti -csoportszimbólumok: ▪ nyelv ▪ jelképek ▪ szab á lyok ▪ szok á sok -iskolai osztály mint csoport

150 Referencia- vagy vonatkoztatási csoportok -elutasítás kockáztatása→ engedelmesség→ csoporttal való azonosulás -ideológiai alap, általános világnézet→ internalizáció Két fő típus: 1. Ahol az egyén el akarja fogadtatni magát + vonatkoztatási csoport: kezeljék úgy, mint a csoport többi tagját - vonatkoztatási csoport: semmiképp se kezeljék úgy, mint a csoport többi tagját 2. Amit a személy vonatkoztatási keretként használ

151 Referencia- vagy vonatkoztatási csoportok Két fő funkció: 1.normatív: mércék állítása és betartatása (csoportnormák) 2.összehasonlítási: viszonyítási pont önmaga és mások megítélésében Attitűdök, én-kép, érdeklődés: a vonatkoztatási csoportok hatásaival lehet magyarázni.

152 Tanár-diák kapcsolat -kölcsönösségen alapuló kapcsolat -aszimmetria részleges feloldása Kommunikáció a felek között: - hagyományosan: egyoldalú, a tanár van fölényhelyzetben

153 A tanár személyisége tudás+ saját szocializáció ↓ diákok magatartása -az iskola világának személyes síkon való megjelenítése -érzelmi támasz nyújtása -egész személyiséggel való részvétel

154 Hatalom kérdése a pedagógus formálisan az intézmény képviselője ↓ befolyásolási lehetőségek egyenlőtlensége ↕ mindig erőtérről van szó

155 A hatalomgyakorlás jellemzői 1. Vertikális távolság→ alá-fölérendeltség -formális hatalom -szakértelem, önbizalom, kognitív képességek, rugalmasság 2. A vertikális hatalom mértéke -a pozíciókülönbség nagysága 3. Felelősségvállalás -a fölény ne legyen öncélú

156 Szimmetria- aszimmetria Mindig létezik formális és funkcionális aszimmetria ↕ Ez azonban mozgatható: -közös tevékenységek -mi a tanár tárgya -a tanulók kora

157 A nevelői légkör Lewin- Lippitt- White Háromféle nevelői légkör: -engedelmességen alapuló -belátáshoz szóló -szabadjára engedő ↓ Háromféle nevelői magatartás: -autokratikus -demokratikus -laissez-faire

158 A nevelői légkör Engedelmességet követelő csoport: -a vezető önkényesen járt el -a tagok nem szólhattak bele semmibe -a feladat menetét a tagok nem ismerték Belátásra építő csoport: -önkéntes együttműködés -közösen osztották be a feladatot -a vezető nem írta elő, mit tegyenek Szabadjára engedő csoport: -sem előírt, sem megbeszélt feladat -mindenki azt csinált, amit akart

159 A nevelői légkör Autokratikus vezetésnél: -nőtt az agresszió -alacsony érdeklődés a munka iránt -a vezető iránt: elégedetlenség/ agresszió/ behódolás Demokratikus vezetésnél: -barátságos viselkedés -érdeklődés a feladat iránt -beszélgetés a vezetővel Laissez-faire vezetésnél: -útmutatás kérése

160 Autoriter magatartású pedagógus a sok büntetés mellett a sok dicséret is erre utal ↓ a tanuló függővé válik a nevelőtől protektív magatartású tanár ↓ érzelmi autoritás

161 A tekintélyviszony alakulása éves korig: -a szabály, igazság forrásai a mindentudó felnőttek -szeretet és félelem→ tisztelet -az utasítás kötelességként jelenik meg -a tekintélyt a felnőtt nem veszítheti el ↓ Az autoriter pedagógusi magatartás ezt igyekszik konzerválni ↕

162 A tekintélyviszony alakulása ↕ éves kortól: -saját ítélet a környezetről -már nem érzi felsőbbrendűnek a felnőtteket önállósulás megnyilvánulásai ↓ „rossz magaviselet” ↓ igyekezet a korábbi helyzet visszaállítására

163 Visszajelentési zár Az autoriter pedagógusi magatartás elzárkózik a direkt és metakommunikatív közlések elől ↓ Általános visszajelentési zár ↓ A gyermekközösségek belső viszonyai ismeretlenek maradnak

164 A diákok a pedagógusi tekintélyről A mérsékelt tekintélyt nem utasítják el Amit elvárnak: -tanári felelősségvállalás -világos szabályok, melyeket együtt alakítanak ki -a szankció jellemzői -követelmények konzisztenciája

165 Sztereotípiák hatása -„skatulyázás”, kategóriák használata -Pygmalion- effektus: az elvárás önbeteljesítő jóslattá válik

166 A rejtett tanterv -ami a tananyagon kívül elsajátításra kerül -új szempontok, készségek, magatartásformák -explicit módon nehezen kifejezhető -tartalma pl.: hatalom, befolyásolás, konfliktusok, alkuk, taktikák, értékelő minták, szabályok, értékek ↓ inkább ez az, ami meghatározó?

167 Az iskola egyéb hatásai 1.A terhelés hatásai 2.Motivációs sajátosságok 3.Hatás az énképre 4.Teljesítménymotiváció és teljesítményattribúció

168 A terhelés hatásai -osztályonként, iskolánként, településenként változik -polarizáció: aktívak és passzívak -magasabb végzettségű szülők→ a gyerek iskolai terhelése nagyobb -iskolai terhelés magas→ az iskolán kívüli terhelés is magas -több iskolán kívüli elfoglaltság→ jobb iskolai teljesítmény

169 A fejlődéssel összefüggő motivációs sajátosságok Iskolába kerüléskor: érdeklődés, kíváncsiság, motiváltság a tanulásra, optimizmus a saját teljesítménnyel kapcsolatban ↓ 1-2. osztály alatt jelentősen lecsökken

170 A fejlődéssel összefüggő motivációs sajátosságok Iskolába kerüléskor: -nincs még viszonyrendszer a tanulással szemben -nem szerepel a társas összehasonlítás szempontjaiban -eddigi tanulás: spontán ismeretszerzés, ami hasznosul az élettapasztalataikban ↕ Iskola: -a tudást nem lehet spontán módon elsajátítani -az anyagnak nincs mindig gyakorlati haszna -már nem ő akar megismerni dolgokat

171 A fejlődéssel összefüggő motivációs sajátosságok Megoldások: 1.spontán, divatnak megfelelő ismeretekkel való összekapcsolás 2.másodlagos szociális természetű motivációs rendszerek: -az iskola szubkultúrája -tanulás, teljesítmény értékké válása -tanárok kiemelt (modell)szerepe

172 Az iskolai értékelés hatása az énképre Nem választhatják meg a területet, ahol összehasonlítják őket. Énkép sérülhet: -elérhetetlen, kiszámíthatatlan elvárások -nincs megfelelő családi-érzelmi háttér Fontos, hogy mi képezi az önbizalom alapját: -a „fedezet nélküli” dicséret hatástalan -alapos, részletes visszajelzés -kudarc esetén nem a gyerek személyiségét minősíti

173 Teljesítménymotiváció és teljesítményattribúció A teljesítménymotiváció mértéke jellemző az egyénre: mekkora erőfeszítésre hajlandó. Teljesítményattribúció: -feltételezések a sikerrel- kudarccal kapcsolatban -külső vagy belső okok -általános hiba: sikert belső, kudarcot külső okoknak tulajdonítja -kialakítja: korai környezet, életkörülmények

174 Attribúciók a tanár-diák kapcsolatban Tartalmazza: a másik fél motívumaival, szándékaival kapcsolatos feltevéseket. Befolyásoló tényező: a szülők attribúciói.

175 A média hatása a szocializációra Elméleti és empirikus megközelítések: zömében a családra és az iskolára koncentráltak ↨ Bronfenbrenner modelljében a belső körökben helyezkednek el. Utóbbi évtizedekben: -a szocializációs környezet szélesebb értelmű felfogása -társas-társadalmi kontextus befolyása ↓ A tömegkommunikáció vizsgálatának megjelenése

176 A tömegkommunikáció szerepe -a szabadidő eltöltésének eszköze -információ szolgáltatása -keret a kontextuális folyamatok értelmezéséhez -életstílusok, jellemek, értékek felmutatása -széles körben megjelenő hatás (attitűdök, megismerés, érzelmek, sztereotípiák, stb.) -körülményektől függő hatás (kedvezőtlen tényezőkkel együtt járva erős)

177 A fejlődés körülményeinek változásai Két szempont: -a gyerekek világa elkülönült-e a felnőttekétől? -hogyan ismerték meg a világot?

178 Középkor -a felnőttek minden tevékenységének részesei -nem volt elkülönült gyerekkor -a világ megismerése: személyes tapasztalatok útján -közvetlen élmények, benyomások

179 XIX. század végétől -változott a felnőttek képe a gyerekekről -eltérő igények felismerése -„a gyerekkor felfedezése” -tankötelezettség→ a gyerekkor elkülönülése→ védett gyerekkor -világ megismerése: személyes tapasztalatok+ olvasás+ mesék, történetek a felnőttektől→ az információ megszűrése

180 XX. század második felétől -tömegkommunikáció elterjedése -megszűnt a fokozatos átmenet -az információ szűrése szinte lehetetlen -hiányzik az „intellektuális korlát” -„ál-jártasság” -az ábrázolás hasonlít az érzékeléshez→ „mintha” -a gyerekkor védettségének megszűnése

181 Ártalom vs. pozitív hatások -„fantáziahiány”→ olvasásban, rajzolásban -a frontális oktatás kevésbé működik ↨ Helyes használat esetén: -ismeretek, tudás tágítása -társas készségek tanulása -képzelet, kognitív képességek fejlesztése

182 Tömegkommunikáció -nagy számú, különféle médiumok -tömegmédium -személyes kommunikáció+ tömegkommunikációs célok -a befogadók heterogén jellege

183 A tömegkommunikáció hatásai Életünk szinte minden társas jellegű területére hatással van. 1.Szándékos hatások 2.Szándéktalan hatások

184 A televízió kitüntetett szerepe -a TV mellett más eszközök széles körű elterjedtsége -összeolvadó használati lehetőségek ↕ a használat idejét tekintve még mindig a televízióé a vezető szerep

185 Televízió óra TV vs óra iskola -hazai adatok: ▪ több, mint négy óra naponta ▪ 4-12 és 50 év felettiek -megszokott használati eszköz

186 Gyerekek és a televízió -a különböző műsorok hatásai -egyéb tevékenységek csökkenése -szelektálás nélküli használat -nem az életkoruknak megfelelő tartalmak eltérő értelmezése

187 Mit értenek a gyerekek a tartalmakból? -más, mint a beszéd, az írás vagy az észlelés→ befolyásolja a megértést -az ábrázolás kódrendszerének ismerete: TV- literacy -látási, hallási ingerek, ≈ közvetlen érzékelés -oktatás nélkül elsajátítható; függ: értelmi fejlettség, tapasztalat, alkalmazott technikák -7-8 éves korig: nem képesek a helyes értelmezésre -mozgás ábrázolása→ figyelemfelkeltő

188 A média realitása Reális és kitalált tartalmak megkülönböztetése→ a tartalom attitűdökre és viselkedésre gyakorolt hatása. Minél valószerűbb esemény→ viselkedés és gondolkodás befolyásolása, kiváltott érzelem erőssége és természete Információhordozó és szórakoztató tartalmak elkülönítése→ elég információ a reális és irreális megkülönböztetéséhez?

189 A média realitása -kisebb óvodások: „mágikus ablak”, paraszociális interakciók -7-9 éves kor: fokozódó megértése annak, hogy a TV-programok jó része fikció, amit színészek játszanak el

190 A tartalmak formai jellemzői -egyes műfajok jellegzetes keretek között jelennek meg→ támpont a műsor azonosításához -fokozatos felismerése annak, hogy a televíziós realitás műsoronként más

191 A történetek követése -szerkezet, idői sorrend: 8-10 éves korig nem pontos év alattiak: egymástól független események egymás mellettisége -a követést segíti: összefoglaló megfogalmazás, életkornak megfelelő ábrázolás

192 Jellemek, karakterek megítélése - hogyan és milyen szempontok alapján→ fejlődéstől függő változások - „az orvosok olyanok a TV-ben, mint az életben”→ a fiatalabbak inkább egyetértenek vele (szociális ismeretek és tapasztalatok szerepe) -Gerbner: kultivációs hatás: ▪ TV szimbolikus világa↔ objektív valóság ▪ pl. nemek, életkorok aránya, erőszak, szerepek ▪ nagy mértékű TV-fogyasztás→ a torzított képet tekintik reálisnak; egyre hasonlóbb nézetek

193 A TV gazdasági működésének megértése -a műsorgyártás célja a haszonszerzés: lassú fejlődés az erre vonatkozó ismeretekben -nézettség- hirdetések- bevétel: serdülőkorban kezdik látni az összefüggéseket

194 Médiaértés és értelmi fejlődés -TV-nyelv, történetek megértése, realitás, szereplők megítélése, gazdasági működés -7-8 éves kor a fordulópont→ értelmi fejlődés ▪ centrálás ▪ szemlélethez kötöttség

195 A reklám hatása A gazdasági működés lényegét nem értik→ védtelenség→ szabályozás Manipuláció: a közlőnek az a célja, hogy a befogadót valamire rávegye, de nem nyílt közléssel→ információkat rejt el a közleményben.

196 Manipulációs technikák - modellkövetés: mások megfigyeléséből tanulunk. Az attitűdváltozás oka lehet: - klasszikus kondicionálás - ami neki megfelel, nekem is jó lesz - azonosulás terén történő attitűdváltozás - szakértők - montázs - a szavak ereje

197 Manipulációs technikák -figyelemfelkeltés: eltérés az alap- adaptációs szinttől -márka -csomagolás -ízléstelenség, meghökkentés - „Maggi-család”

198 A reklám további jellemzői - rendszerbarát - „ugyan, rám aztán nem hat”: ▪ túl átlátszóak a reklámfogások ↕ ▪ akkor is engedelmeskedünk nekik, ha átlátunk rajtuk

199 Gyerekek és a reklámok -legfőbb célcsoport -legkitartóbb reklámfogyasztók -szocializációs szerep: identitást és ismereteket hordoz -védtelenség: esetleg fel sem ismerik -kapcsolat a gyerekneveléssel: ▪ normává válik→ feszültség a realitás és a reklám között ▪ hangsúlyossá tesz bizonyos értékeket

200 Fogyasztói társadalom -identitás- és értékválság -új értékek (hedonizmus, önmegvalósítás, eladható én, önérvényesítés)→ fő képviselői: a média szereplői -„fogyasztó gyerekek”: vágyak, szükségletek formálása, tárgyak birtoklásával kifejezett identitás, fogyasztás= kommunikáció az értékekről -a márka, mint többletinformáció -elbizonytalanodás az értékekben -látszatszükségletek, a „populáris” preferálása

201 A szülők szerepe a médiahasználatban - nem megfelelő tartalmak fogyasztása→ agresszió, szorongásos, vegetatív tünetek, viselkedéses zavarok, torz kép a felnőttek világáról -nem érvényesülhetnek a kedvező hatások ↓ mediáció

202 Mediáció -aktív erőfeszítés -a fizikai és szociális környezet érthetővé tétele a gyerek számára ↓ 1.A felnőtt közvetítővé válik: a gyerek inkább megérti a tartalmat és a működési mechanizmust 2.orientálás

203 A hazai helyzet -csekély részvétel a megbeszélésben, tiltásban, ajánlásban -gyakran nem is ismerik a gyerek fogyasztási szokásait -viselkedések, teljesítmények jutalmazására/ büntetésére használják -harmonikus család, magasabb iskolai végzettség: inkább kontrollálják

204 A szülői aktivitás három típusa 1.Együttnézés 2.Korlátozó 3.Aktív (stratégiával rendelkező/ nem rendelkező)

205 Együttnézés -önmagában még nem pozitív; függ: mit néznek és milyen kommentárok hangzanak el. -aktív forma: megbeszélés -passzív forma: nincs kommentár -fokozza a tanulási folyamatokat (kritikusabb szemlélet, a történet, szereplők, szándékok megértése) -megerősítő a gyerek számára

206 Korlátozó (restriktív mediáció) -szabályok: mennyi ideig és mit nézhet -alternatív aktivitások szervezése -kedvező hatás: iskolai teljesítmény, realitás megítélése

207 Aktív a., stratégiával rendelkező -programok nézése közben megbeszélés -orientálás, erkölcsi minősítések b., stratégiával nem rendelkező -programtól független, szabad beszélgetések ∑: realitás megítélése, negatív tartalmak feldolgozása

208 A személyközi kommunikáció

209 A kommunikáció fogalma Kommunikáció= tájékoztatás, közlés. Információ átvitele - a közlő (beszélő, feladó) - és a hallgató (vevő, címzett) között Kódolás: az üzenetküldő az információt valamilyen jelrendszer segítségével üzenetté alakítja. Az üzenet valamilyen csatornán keresztül jut el a fogadóhoz.

210 A kommunikáció folyamatának jellegzetességei A kommunikáció tisztaságát rontják a csatornában keletkező zajok. A zaj keletkezhet az üzenet küldőjén és fogadóján - belül - kívül (auditív zajok vagy vizuális zajok) Erősebben rontják a kommunikációt a kódolás-dekódolás folyamatába csúszó zavarok, félreértések. Közléseink megfogalmazásakor mindig figyelembe kell venni a hallgatóságot (pl. redundancia). Kontextus: - az adott helyzet ismerete - a kommunikáló felek előtörténete ↓ közös ismerethalmaz

211 A kommunikáció funkciói 1. referenciális funkció: tájékoztatás, gondolatok, tények, vélemények közlése 2. expresszív funkció: érzelmeink kifejezése 3. konatív funkció: mások cselekvésre ösztönzése 4. fatikus funkció: magának a kommunikációs kapcsolatnak a létrehozása, fenntartása 5. poétikai funkció: esztétikai hatás létrehozása 6. metanyelvi funkció: a kommunikáció szólhat magáról a kommunikációról

212 A kommunikáció típusai 1. a résztvevők száma szerint - interperszonális - csoportkommunikáció - tömegkommunikáció 2. a résztvevők közelsége szerint - közvetlen - közvetett 3. a közlő szándéka szerint: - szándékos - nem szándékos

213 A kommunikáció típusai 4. a kölcsönösség szerint - egyirányú - kölcsönös 5. a résztvevők viszonya, pozíciója szerint - egyenrangú - nem egyenrangú 6. az alkalmazott kódrendszer szerint - verbális - nonverbális

214 Verbális kommunikáció

215 Az emberi nyelv A verbális csatorna - az ember legspecifikusabb kommunikációs módja - önmagában csaknem teljesen alkalmas mindenféle emberi kommunikáció hordozására - a legbonyolultabb kóddal rendelkezik. A nyelv és a beszéd - kulturális termék - az ember fejlődéstörténete során alakult ki Valamennyi ma ismert nyelv - körülbelül azonos vagy nagyon hasonló fejlettségi szintű (nyelvtani rendszer, generatív szabályok vs. a nyelvek fogalomkészlete, szókincse)

216 Az emberi nyelv egyedülállósága Az állatok jelhasználata - reflexes, az inger jelenlétéhez kötött - a fajra jellemző mennyiségű, véges számú üzenet - mindig az aktuális ingerkörnyezetre vonatkozóan hordoznak információt Az emberi nyelvhasználat - a beszélő szándékai irányítják - nagymértékben rugalmas - produktív és kreatív - kijelentéseink tartalmát nem korlátozza tér, idő és tényszerűség.

217 Nyelv, gondolkodás és kultúra Vigotszkij: a nyelv - belső kommunikációs eszköz is - a gondolkodásban és a világ reprezentációjában is használjuk - a külső és a belső világ közötti kapocs - fontos szerep a kulturális és az egyéni fejlődésben - kulturális különbségek a nyelvhasználatban: környezetünket a rendelkezésünkre álló nyelvi kategóriáknak megfelelően észleljük, és ezekben gondolkodunk róluk.

218 A nyelvi relativitás elmélete (Sapir és Whorf) A nyelv és a gondolkodás közötti kölcsönös függés. A különböző nyelveken beszélő emberek a világot is különbözőképpen látják. Az elmélet legkiélezettebb formája: a nyelv meghatározza a gondolkodást. A nyelv nem tárgyilagosan tükrözi a valóságot, hanem azt a valóságot ábrázolja, amelyet az adott társadalom, kultúra észlel. Az elmélet „enyhe” formája: a nyelvi különbségek hajlamossá tehetik az embereket, hogy különbözőképpen lássák a világot.

219 Nyelvi szocializáció A nyelv kódjeleiből a társadalom különböző csoportjai különböző mennyiséget - ismernek, - használnak - preferálnak A különböző társadalmi rétegek nyelvhasználata eltérő egymástól ↓ eltérő szocializációs feltételek

220 Nyelvi szocializáció- Bernstein Minél magasabb a réteghelyzet, - annál több szót ismernek és használnak - annál jobban képesek elvont kifejezésekben verbalizálni - annál nagyobb a nyelvi kulturáltság Az alsó rétegek beszéde - konkretisztikus - redundáns, sok sztereotip elemet használ - elvontságot igénylő nyelvi helyzetekben rosszabbak - nehezebb az írott absztrakciók felismerése - korlátozott nyelvi kód. Az elsődleges szocializáció során kapott alacsonyabb nyelvi kulturáltság jelentős tényező abban, hogy az egyén megmarad réteghelyzetében. A beszéd a nonverbális kommunikációs csatornák jeleivel együtt hat; az alsó rétegek a nonverbális kommunikatív viselkedés hiányosságaival is jellemezhetőek.

221 Társadalmi csoportok nyelve Ha az emberek egyre jobban ismerik egymást→ kevésbé van szükség arra, hogy minden részletet kimondjanak→ nyelvük egyre inkább indexikussá válik. A nyelv mindig a partnerek közös tudására épít. Minél közelebbi kapcsolat, annál specifikusabb nyelvhasználat. Falusi és városi miliő nyelvi különbségei: egyre inkább elmosódnak (tömegkommunikáció) Csoportszleng kialakulása: - közös társas környezete - a közös ismeretek kihasználása - a kommunikáció gazdaságosabbá tétele - csoporthoz tartozás Normatív szabályozás: tiltott és elvárt szavak és témák; ezt minél inkább betartja az egyén, annál szorosabb a viszonya a szociális csoporthoz.

222 A nyelv és a társas helyzetek Hasonló üzenetek kifejezésére számos alternatív szóbeli forma között választhatunk. Sajátos szociális helyzetünk befolyással van arra, mit mondunk és hogyan mondjuk. Poliglosszia esetén: az egyik kód választása a másikkal szemben betekintést nyújt a szociális szabályokba. A lehetséges jelentésváltozatok közül hogyan választjuk ki azt, amelyik legjobban illik a helyzethez?→ az emberek ismerik a különböző helyzetek követelményeit, és hogy mennyire elfogadható egy üzenet az adott körülmények között.

223 Szemantika Egy nyelv jelentését vizsgálja. Minden egyén sajátos, egyedi szemantikát képvisel. Az egyén élményvilágát, kognitív folyamatait nem lehet megérteni, ha nem figyelünk a másik ember fogalomanyagának sajátos jelentéstartalmára (private meaning).

224 Nonverbális kommunikáció

225 A nonverbális kommunikáció jellegzetességei A nem verbális jelzések alátámasztják, módosítják, vagy teljesen felváltják a verbális üzenetet. A nonverbális üzenetek küldésének és vételének képessége lényeges a sikeres interakció szempontjából. Ez a képesség tanulás útján alakul ki.

226 A verbális és nonverbális kommunikáció összehasonlítása A nonverbális üzenetek dekódolása és a rájuk adott reakció sokkal közvetlenebb és automatikusabb. A nem verbális üzenetek általában sokkal hatékonyabbak az attitűdökről és érzelmekről szóló üzenetek továbbításában. ↓ Argyle et al.: benyomást kellett kialakítani emberekről, akik a szóbeli és a nem verbális üzenetekben egymásnak ellentmondó, illetve egymással összhangban álló információt kommunikáltak. A nem verbális üzenetek négyszer akkora hatást gyakoroltak a benyomás kialakítására. Magyarázat: a nem verbális jelzéseket a kulturális tanulás következményeként a valódi üzenet kifejezőinek tekintjük. A különbségek következménye: - a nyelv elsősorban a külső világra vonatkozó információk továbbítására alkalmas - a nonverbális üzenetek fontos szerepet játszanak az értékek, attitűdök, vonzalmak kommunikálásában

227 A nonverbális kommunikáció funkciói A két modalitás (verbális és nonverbális) általában összehangoltan, egymást támogatva működik. A nonverbális jelzéseknek öt főbb funkciója van: - a társas helyzet kezelése, - énmegjelenítés, - az érzelmi állapotok közlése, - az attitűdök kommunikációja, - csatorna-ellenőrzés.

228 A társas helyzet kezelése 1. Folyamatosan jeleznünk kell partnerünknek - pozitív vagy negatív reakciónkat - növekvő, csökkenő vagy változatlan érdeklődésünket - hogy megváltoztassuk vagy befejezzük az érintkezést, stb. 2. Az érintkezések kezdeményezése és befejezése. Ezek folyamán a nonverbális csatornára folyamatos figyelem irányul

229 Az én bemutatása Az új partnerekben ki kell alakítanunk, a régiekben fenn kell tartanunk a képet, amelyet magunkról szeretnénk mutatni. Ilyen helyzetekben a szóbeli közlések keveset segítenek→ nonverbális jelzések.

230 Érzelmi állapotok kommunikációja Az érzelmekre vonatkozó verbális üzenetek lassabbak és homályosabbak. + Az érzelmek szóbeli közlését a kulturális normák korlátozzák ↓ Nonverbális üzenetekkel fejezzük ki érzelmeinket.

231 Az attitűdök kommunikációja A legtöbb tartós attitűdöt mind verbálisan, mind nonverbálisan ki lehet fejezni. A nonverbális jelzések általában kiterjesztik a szóbeli tartalmat. Más, ideiglenes attitűdöket, kizárólag nonverbális kommunikációs csatornákon közlünk. Az egyes nem verbális csatornáknak az attitűdök kommunikációjában különböző erőssége van.

232 Csatornavezérlés A csatornavezérlés a nonverbális jelzéseknek a verbális csatorna ellenőrzésében betöltött funkciója. ↓ Annak irányítása, hogy egy csoportban hogyan zajlik a verbális kommunikáció. A korlátozott források hatékony kihasználása érdekében ennek erősen koordináltnak kell lennie.

233 A nem verbális üzenetek osztályozása A nem verbális üzenetek jelzései három dimenzió mentén írhatók le: a., közvetlenségi jelzések (szeretetet vagy ellenszenvet kommunikálnak) b., ellazulási jelzések (státust és társadalmi kontrollt kommunikálnak) c., aktivitásjelzések (válaszkészséget, nyitottságot kommunikálnak)

234 Szemkontaktus -leggyakoribb és legerőteljesebb nonverbális jelzés -általában koncentrált érdeklődést jelez, és az izgalom növekedését idézi elő a vevőben -pontos jelzése és jelentése nagymértékben függ a helyzettől -a nézés helyes arányait illetően érzékeny szabályok érvényesülnek -a vizuális egyensúlyt a partnerek jellemzői határozzák meg Beszélgetésnél: - a hallgató valamivel többet néz a partnerére, mint a beszélő, - kölcsönös szemkontaktus a teljes interakciós időnek csak egy rögzített arányában áll fenn

235 Az intimitás-egyensúly elmélete Argyle és Dean: - az intimitásnak minden interakcióban és kapcsolatban van egy szabályozott szintje - ezt a partnerek a különböző intimitásjelzések egymáshoz igazításával tartják fenn - ha az intimitás az egyik modalitásban megnő, ezt más modalitásokban való csökkentéssel kompenzáljuk

236 Térközszabályozás - a második legegyetemesebb nem verbális jelzés Hall- szociális antropológiai szemlélet (proxemika): - társas környezetünket egymástól elkülönülő régiókra osztjuk fel: - intim zóna (0-60 cm) - személyes zóna (0,6-1,2 m) - társas konzultatív zóna (1,2-3,3 m) - nyilvános zóna (kb. 3,3 m) A különböző interakciós zónákat különböző normák, elvárások és viselkedés jellemzi Az interakcióban felvett távolság attól is függ, - mennyire szeretjük partnerünket, - milyen az egymáshoz viszonyított státuszunk Nagy kulturális különbségek.

237 Felségterületek Tartósabb igény a fizikai területek iránt Házunk és lakásunk elsődleges felségterület, kifejezi értékeinket és identitásunkat→ fontos információforrás Nyilvános területek: átmeneti felségterületek; szimbolikus területjelzőkkel jelöljük ki

238 Érintés vagy fizikai érintkezés Egyik legfontosabb nem verbális jelzés az élet korai szakaszában A felnőttek közötti érintéseket bonyolult és merev kulturális konvenciók szabályozzák. Az érintés olyan üzenetek kommunikációjára szolgál, amelyeket a státusz és az intimitás dimenziója mentén lehet osztályozni.

239 Paralingvisztikai jelzések Nagyjából minden vokális jelzés, ami nem beszéd. Típusok: -szorosan kapcsolódnak a kimondott szavakhoz -a beszélő tartósabb személyiségvonásaira utalnak -ömagukban képesek egy üzenetet kommunikálni Mi az a hangunkban, ami egy meghatározott érzelmet kommunikál? Scherer vizsgálata: a hangmagasság változásai és a tempó különösen fontos információforrások. Lassú tempó és a csekély hangmagasság-váltakozás: negatív, kellemetlen érzelmek Gyors tempó és a nagy hangmagasság-váltakozás: pozitív érzelmek. A hang az izgalom és a szorongás kommunikációjának különösen hatékony jelzése.

240 A test nyelve Sok interakciós probléma visszavezethető az ilyen üzenetek kibocsátásának és értelmezésének zavaraira. A testmozgásokat a partnerek finoman koordinálják az interakciókban. A testmozgások változásai kapcsolatban vannak - a résztvevők személyes szándékaival és stratégiáival - az egyén lelki egészségével

241 Gesztusok Nagyon erősen kultúrához kötöttek Emblémák: független, világosan megfogalmazott jelentés Illusztrátorok: nincs saját jelentésük, kísérői más szóbeli és nonverbális üzenetnek.

242 A kulturális szignálok - az ember személyes környezetének jellegzetes tárgyai vagy külsőségei - a kulturális konszenzus elfogadja, hogy ezeket meg lehet mutatni, és valamilyen kifejező értékük van - a tudatos szignálhasználatban benne van az interaktív viszony valamiféle átgondolása: - ez a szignál hogyan fog hatni interakciós partnereire, - igyekszik a szignálokon úgy változtatni, hogy azok elérjék a kívánt hatást. - az interakció „beállítása” - valamilyen nem formalizált társadalmi képződményhez való tartozás - hatására a kommunikáció automatikusan valamilyen viszonylatba rendeződik ↓ - a kommunikációk társadalmi szabályozásához járulnak hozzá,


Letölteni ppt "Tanulás, kommunikáció és szocializáció 2007. tavaszi félév Berta Judit"

Hasonló előadás


Google Hirdetések