Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A számítógép felépítése

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A számítógép felépítése"— Előadás másolata:

1 A számítógép felépítése
Tovább Pék Ágnes © V4.0/2009

2 Vissza Vége Tovább Tartalom Áttekintés Központi egység CPU Memóriák
RAM ROM Tartalom I/O vezérlés Billentyűzet Perifériák Input Egér Scanner Monitor Output Nyomtató Tároló Mágneses Mágneslemez Mágnesszalag Flash memória Optikai CD ROM DVD ROM Vissza Vége Tovább

3 Áttekintés Bevitel Feldolgozás Kivitel Tárolás Vissza Tartalom Tovább
Számítógépnek azt a műszakilag megvalósított rendszert nevezzük, amely képes amely képes bemenő jelek (INPUT) feldolgozására a gépben tárolt PROGRAM működtetésével, és az eredményül kapott adatok kivitelére (OUTPUT). Az eredményül kapott adatok vagy közvetlenül értelmezhetőek a felhasználók részére, vagy különböző berendezések vezérlésére használhatóak. Ezt a képességét két különböző fajtájú erőforrás valósítja meg: hardvernek a gép beépített alkatrészeinek összességét nevezzük, szoftver alatt a számítógépet működtető programok és adatok összességét értjük. A számítógép működése a következő sémával jellemezhető: Bevitel Feldolgozás Kivitel Tárolás Vissza Tartalom Tovább

4 Központi egység – alaplap elemei
Ezeknek a funkcióknak feleltethetők meg a számítógép főbb hardver elemei. A feldolgozást végző elemeket összefoglalóan központi egységnek, a külvilággal való kapcsolatot biztosító elemeket perifériáknak nevezik. A központi egységet alkotó elemek többnyire az alaplapon helyezkednek el. A tárolóknak alapvetően két fajtáját különböztetjük meg: a feldolgozásban résztvevő adatok átmeneti tárolására szolgáló operatív memóriát és az adatok hosszú távú megőrzésére szolgáló háttértárolókat. Ez utóbbiakat perifériának tekintjük. Központi egység – alaplap elemei I/O vezérlők Processzor Memória Háttértár Output Input Ez a logikai felépítés a Neumann-elvű számítógépekre jellemző. Perifériák Vissza Tartalom Folytat Tovább

5 Neumann-elvek Vissza Alaplap Tartalom Folytat Tovább
A magyar származású Neumann János ( ) megfogalmazta a számítógépek működésének legfőbb alapelveit, az úgynevezett Neumann - elveket. Ezek közül néhány: Teljesen elektronikus felépítés: a központi egység nem tartalmaz mechanikus alkatrészeket. Kettes számrendszer használata. Belső memória használata: legyen egy tár a számítógépben, amely adatokat, részeredményeket tárolja a feldolgozás ideje alatt. Tárolt programmal történő vezérlés: a programok, azaz a végrehajtási utasítások is kódolhatók, és az adatokkal együtt tárolhatók a memóriában. A processzor, amely a feldolgozást végzi, képes megkülönböztetni egymástól a programkódot és az adatot. Sorrendi vezérlés: a processzor egyszerre egy utasítást hajt végre, az utasítások sorrendje a tárolt programban van meghatározva. Univerzális gép: ha számítógép néhány alapvető művelet elvégzésére képes, akkor elvileg bármilyen számítás végrehajtására alkalmas. Vissza Alaplap Tartalom Folytat Tovább

6 Processzor Főbb részegységei Vissza Alaplap Tartalom Tovább
Közismert néven CPU: Central Processing Unit (központi feldolgozó egység). Feladata az utasítások, programok végrehajtása. Főbb részegységei A parancsok feldolgozásának sorrendjét határozza meg, ütemezi a feladatokat. Működéséhez az órajelgenerátor biztosít időzítőjeleket. Vezérlőegység (CU, Control Unit) Az aritmetikai és logikai műveletek végrehajtására szolgál. Egyszerű áramkörből épül fel, ezek segítségével bonyolult műveletek is elvégeztethetők.. Aritmetikai-logikai egység (ALU) Gyors elérésű átmeneti tárolók a CPU-n belül. Műveletvégzés közben az éppen feldolgozás alatt lévő adatok, részeredmények tárolására. Regiszterek Vissza Alaplap Tartalom Tovább

7 A processzorok teljesítményét meghatározó jellemzők
Az IBM PC kompatibilis gépekbe épített Intel processzorok az 1980-as évek kezdetétől egyre fejlettebb változatban jelennek meg a piacon, amely maga után vonja a kapcsolódó perifériális eszközök és a szoftverek fejlődését is. Kompatibilitás: felcserélhetőség. Két eszköz kompatibilitása azt jelenti, hogy az egyik eszköz következmények nélkül helyettesíthető a másikkal. A processzorok teljesítményét meghatározó jellemzők Utasításkészlet Órajel frekvencia Vissza Alaplap Tartalom Tovább

8 Órajel Az órajelgenerátor periodikus időzítőjeleket szolgáltat, amely a számítógépben végbemenő folyamatokat időzíti. Minden művelet az órajel „intésére” játszódik le. Az órajel frekvenciája szoros összefüggésben van a számítógép műveletvégzési sebességével. Alapvető mértékegysége a MHz (megahertz), azaz millió impulzus másodpercenként. Ennek ezerszerese a GHz (gigahertz). A jelenleg forgalmazott számítógépekre már ez a nagyságrend jellemző. Pl. 2 GHz azt jelenti, hogy az órajelgenerátor másodpercenként 2 milliárd időzítőjelet generál. Vissza Alaplap Tartalom Folytat Tovább

9 Utasításkészlet Vissza Alaplap Tartalom Tovább
A processzor jellemzője az utasításkészlete, azaz hogy hány és milyen gépi kódú utasítást képes felismerni és végrehajtani. Az Intel processzorcsalád tagjai egymással felülről kompatibilisek, azaz az újabb típusok változtatás nélkül képesek futtatni a régebbiekre írt alkalmazásokat. Fordítva ez nem igaz. Vissza Alaplap Tartalom Tovább

10 Memória I. Vissza Alaplap Tartalom Folytat Tovább
A számítógép belső memóriája félvezető tárolóelemekből épül fel. Byteszervezésű, azaz minden egyes byte-nyi információnak saját címe van, aminek segítségével kiolvasható esetleg felülírható a tartalma. A memória kapacitása évvel ezelőtti gépeknél KB nagyságrendben volt mérhető, ma jellemzőek az 512 MB – 2 GB memóriával rendelkező konfigurációk. A RAM (Random Access Memory, véletlen elérésű, írható- olvasható tár) a számítógép operatív memóriája, feladata a programok és adatok tárolása a feldolgozás idején. A RAM-ban lévő információk a gép kikapcsolásakor elvesznek. A RAM a programozható számítógépek jellemzője. A RAM egy speciális típusa az ún. CMOS áramkörökből épül fel. Ez kis fogyasztású, ezért elemmel is működtethető, így tartalma kikapcsolás után is megőrződik, de szükség esetén felülírható. Ilyen típusú áramkörökben tartják nyilván a rendszerdátumot és időt, és a SETUP -ot amely a számítógép hardver konfigurációs beállításait tartalmazza. Ára magasabb a RAM elemeknél. Vissza Alaplap Tartalom Folytat Tovább

11 Memória II. Vissza Alaplap Tartalom Folytat Tovább
A CACHE (gyorsítótár) elérési ideje rövidebb a RAM-nál, kapacitása 512 KB – 4 MB, a RAM egy része másolódik ide. Mivel ez gyakran frissítésre kerül, a memóriához forduló műveletek jó része ebben a tartományban mozog, ezért az itt található adatok eléréséhez nem kell a lassabb RAM-hoz fordulni. A ROM (Read Only Memory, csak olvasható tár) áramkörei gyárilag beégetett információt tartalmaznak, amely kikapcsolt állapotban is meg-őrződik. Itt tárolódnak a gép bekap-csolásakor szükséges információk, az itt levő kis program indítja el a számí-tógép betöltési (boot) folyamatát. ROM típusú memória a BIOS (Basic Input-Output System), amely az alapvető be- és kimeneti műveleteket vezérli. ROM memória az elektro-nikus eszközök szinte minden fajtájában jelen van a karórától az automata mosógépig. Az EPROM (Erasable PROM, törölhető, programozható ROM), a felhasználó programozhatja, később speciális eszközzel (ultraibolya fény) átírható a tartalma. A PROM (Programmable ROM, programozható ROM), tartalmát a felhasználó programozhatja, ezután azonban megváltoztathatatlan. Vissza Alaplap Tartalom Folytat Tovább

12 A perifériák illesztése
Monitorvezérlő (videó) kártya Csatlakozófelület az alaplaphoz Bővítőhelyek Alaplap Hangkártya Csatlakozófelület az alaplaphoz Vissza Alaplap Tartalom Tovább Folytat

13 Az alaplap bővítőhelyei
A vezérlőkártyák , más néven illesztőkártyák (perifériaillesztők interface-ek) olyan áramköri lapok, amelyek az adott eszköz és a számítógép közötti adatátvitelt biztosítják, elvégzik a szükséges átalakításokat, átmenetileg tárolják a jeleket. Pl Hangkártya, hálózati kártya, modemkártya. Ezek az alaplapon található szabványos bővítőhelyekre csatlakoztathatók (PCI, AGP) A számítógép felőli csatlakozók egységesek, az illesztőkártyák periféria felőli csatlakozói azonban az adott perifériára jellemzők. Ma már egyre több eszköz illesztését külön kártya helyett alaplapra integrált áramkörök végzik . AGP: monitorvezérlő kártyák számára készített speciális csatlakozó. Más vezérlőkártyához nem használható. PCI: az alaplapon jelenleg a legelterjedtebb szabványos bővítőhely. Vissza Alaplap Tartalom Tovább

14 Háttértárak csatlakozása
IDE: háttértárolók, vagyis merevlemezek (winchesterek), CD, DVD meghajtók csatlakoztatására használják. Rendszerint kettő található belőle az alaplapon, speciális kábel segítségével mindegyikhez 2-2 eszköz csatlakoztatható. SCSI: Small Computer System Interface: intelligens csatolókártya, amely egy szabványos (pl. PCI) bővítőhelyre illeszthető. Segítségével merevlemezek, CD meghajtók csatolhatók (az IDE csatolókkal szemben 7 vagy 15 eszköz köthető be). Létezik olyan hordozható winchester is, amely nincs a gépházba szerelve, nem az alaplapra csatlakozik, hanem USB csatolón kapcsolódik. Vissza Alaplap Tartalom Folytat Tovább

15 A PC-k külső csatlakozói 1.
Párhuzamos és soros csatlakozó: A párhuzamos portot hagyományosan elsősorban nyomtató, scanner, a sorost külső modem, egér csatlakoztatására használták, újabban az USB elterjedésével ezek jelentősége csökkent. PS/2: egér és billentyűzet csatlakoztatására elterjedt szabvány. PCMCIA: elsősorban hordoz-ható számítógépekhez kifej-lesztett elektronikus bővítő-kártya. Ilyen csatlakozó felü-lettel sokféle eszköz van forgalomban. USB: Universal Serial Bus, univerzális soros busz: a perifériák csatlakoztatásának korszerű módja. Lehetőség van a hardver eszköz bekapcsolt állapotban való csatlakoztatására. Ma már szinte minden perifériának kapható USB csatlakozós változata. USB-PS2 konverter Vissza Alaplap Tartalom Tovább

16 A PC-k külső csatlakozói 2.
A videokártya (vagy monitor-vezérlő, videoadapter, grafikus adapter) kimenetéhez csatlakozik a megjelenítő egység, ami általában a monitor, de lehet projektor TV, stb.. A hangkártya kimeneteihez csatlakoztathatók az audio eszközök: hangszóró, fejhall-gató, mikrofon. A hangkártya a legtöbb mai számítógépben az alaplapra van építve (integrálva). A külön kapható hangkártyák a profi igényeket elégítik ki. Vissza Alaplap Tartalom Folytat Tovább

17 Kommunikációs eszközök
Hálózati kártya: helyi hálózathoz való csatlakozást lehetővé tévő eszköz. Gyakran alaplapra integrálják. Jelenleg elterjedt szabvány az ún. Ethernet kártya. Modem: analóg-digitális átalakító (modulátor-demodulátor). Nagy távolságú adatátvitelhez használatos eszköz, lehetővé teszi a számítógépről érkező digitális jelek analóg vonalon történő továbbítását úgy, hogy a jeleket átalakítja (modulálja) vételkor pedig visszaalakítja (demodulálja). Lehet külső, csatlakoztatott eszköz, vagy belső, azaz modemkártya. WLAN: wireless LAN, népszerű nevén WiFi: a vezetéknélküli hálózati csatlakozás szabványa. A csatlakozást biztosító eszköz lehet szabványos kártya, USB-n csatlakoztatható vagy alaplapra integrált eszköz is. Vissza Alaplap Tartalom Tovább

18 A meghajtóprogramok Vissza Alaplap Tartalom Tovább
A perifériák működtetéséhez a hardver illesztőkártyán kívül szoftver is szükséges, az úgynevezett meghajtóprogram (driver), amit az eszközhöz mellékelnek egy telepítő lemezen. Ennek a memóriában kell lennie, amikor az eszközt használjuk Korszerű operációs rendszerek a Plug and Play technikát alkalmazzák. Új hardver üzembe helyezésekor az eszköz által küldött jelekből az operációs rendszer felismeri annak típusát, megpróbálja megkeresni, és ha megtalálja, telepíti a hozzá tartozó meghajtóprogramot. Vissza Alaplap Tartalom Tovább

19 Input perifériák Webkamera Egér Billentyűzet Mikrofon Scanner Vissza
Tartalom Tovább

20 Billentyűzet Vissza Input Tartalom Tovább Folytat
Alfanumerikus billentyűk: Betűk, számok, írásjelek. (karakterek) Vezérlő billentyűk: Már az operációs rendszer szintjén is meghatározott funkcióval rendelkeznek. Pl.: Enter, Back Space, Print Screeen. Váltók: Csak másik billentyűvel együtt használva hatásosak. (Shift, Alt, Ctrl) Kurzormozgatók: Nyilak, Home, End, Pgup, Pgdn Numerikus blokk: A billentyűzet jobb oldalán elhelyezkedő számológép billentyűk. Funkcióbillentyűk: Eleve meghatározott jelentésük nincs, a programtól függ. (F1..F12) A nagyobb billentyűzeteken bizonyos gyakran használt billentyűk kényelmi szempontból kétszer szerepelnek. Vissza Input Tartalom Tovább Folytat

21 Egér Vissza Input Tartalom Tovább Folytat
Az egér (mouse) a képernyő egy képpontjának kiválasztására szolgáló eszköz. Segítségével a kéz síkbeli mozgása a számítógép számára le-képezhető, digitalizálható. Ezzel az eszközzel a relatív elmozdulás érzékelhető. Ha az egeret felemeljük, és máshol letesszük, a kurzor pozíciója nem változik. Az egér minőségét jel-lemzi felbontása, azaz a legkisebb érzékelhető el-mozdulása. Az optomechanikus (golyós) egérben egy keménygumiból készült golyó mozgását érzékeli két 90 fokos szögben elhelyezkedő görgő. Ezek egy perforált tárcsát forgatnak, melyek egy fényt kibocsátó dióda és egy fényt érzékelő dióda kö-zött elfordulva hol áten-gedik, hol pedig meg-szakítják a fénysugarat. Ezt a jelet egy áramkör segítségével az elmoz-dulásoknak megfelelően lehet feldolgozni. Touchpad, „tapipad”: érintésre reagáló, egeret kiváltó eszköz, kis helyigénye miatt laptopokon használják. Az optikai egér egy érzékelő segítségével sorozatos képeket készít az eszköz alatti területről. A képek közötti eltérést egy képelemző chip dolgozza fel, és az eredményt a két tengelyhez viszonyított elmozdulássá alakítja. Így ma már az egér mozgását szinte bármilyen felületen érzékelni lehet, így nincs szükség speciális egérpadra.. Vissza Input Tartalom Folytat Tovább

22 Scanner (lapolvasó) Vissza Input Tartalom Tovább
Papíron lévő ábrák, szövegek digitalizálására alkalmas eszköz. Működése közben az általa látott területet pontokra bontja, majd minden pont állapotáról információt küld a számítógépnek. Jellemzőjük a felbontóképesség, melynek mértékegysége a DPI (2,54 cm-enként érzékelt képpontok száma). Az asztali scannerek a másológépekhez hasonlóan működnek. Valamennyi lapolvasó közös jellemzője, hogy a felbontásnak meg-felelő számú fényérzékelő elem helyezkedik el benne egy sorban. Ezt az érzékelő sort egy mechanika viszi végig a papír felett. A kézi scanner az egérhez hasonló. A leolvasandó információ felett kézzel kell húzni. Leginkább vonalkód stb. leolvasására használható. Léteznek szoftverek, (pl. Recognita) melyek a beolvasott szöveg értelmezését is el tudják végezni több-kevesebb sikerrel. Vissza Input Tartalom Tovább

23 Output perifériák Monitor Nyomtató (printer) Hangszóró
Projektor (kivetítő) Plotter (rajzgép) Vissza Perifériák Tartalom Tovább

24 Monitor Vissza Output Tartalom Tovább
A monitor elengedhetetlen kiviteli eszköz a korszerű, interakív (párbeszédes) számítógéphasználathoz. Működési elv szerint két fajtája CRT és az LCD monitor. CRT (Cathod Ray Tube, katódsugárcsöves megjelenítő): Működési elve a televízió képcsövéhez hasonló. A monitor jelet kap a monitorvezérlő kártyától és ennek hatására elektronokat lő ki a képernyőre. Ezek az elektronok ott felvillanást okoznak.. LCD (Liquid Cristal Display, folyadékkristályos kijelző): eredetileg főleg hordozható számítógépekbe építették be, mivel kicsi a helyigénye. Emiatt, illetve alacsonyabb energiaigénye folytán ma már lassan kiszorítja a piacról a CRT monitorokat. A képernyő szegmensekre van osztva. feszültség hatására a szegmensekben lévő molekulák adott szögekkel fordulnak el, így a fényt más-más színűre törik. Vissza Output Tartalom Tovább

25 Vissza Output Tartalom Tovább
A színes (color) monitorok az RGB (Red Green Blue, vörös-zöld-kék) színhár-mas segítségével jelenítik meg a színeket. A kilőtt elektronokat a bal felső saroktól kezdődően soronként a jobb alsó sarokig irányítja. Az így kirajzolt képet mp-enként szor frissíti. (Kép-frissítési frekvencia, Hz-ben adják meg) Ez a feltöltés fokozatosan történik szem-mel szinte nem is érezhető gyorsa-sággal. LCD Vissza Output Tartalom Tovább

26 A monitorokat jellemző paraméterek
Képernyőfelbontás: A képernyőn látható képek pontokból tevődnek össze. A képpont (pixel) a képernyő legkisebb külön megjeleníthető része, a felbontás pedig ezeknek a képpontoknak a száma, azaz hogy hány pont fér el egy sorban és hány ilyen sor található a képernyőn A felbontást a sorok és oszlopok szorzatával adják meg, pl x 768. Képátló: A képernyő átlójának mérete. Többnyire 14” - 25”, de lehet nagyobb is. Képpontok közötti távolság: Ez megadja, hogy két képpont milyen távol helyezkedik el egymástól. A minél kisebb érték a kedvezőbb. A monitor képernyőjének átlójából, valamint a képpontok közötti távolságból kiszámítható, hogy vízszintesen és függőlegesen mekkora felbontásra képes az adott monitor. Színmélység: Az, hogy a monitor hány különböző színt tud megjeleníteni, függ egy képpont színének tárolására szánt tárolóhely nagyságától. Pl. 24 bites színmélység esetén a 3 alapszín mindegyikének intenzitása 8 biten (1 bytet) írható le, tehát közötti értéket vehet fel. Így (224,16,7 millió) különböző szín ábrázolható. A színmélység a videóvezérlőkártya memóriájának kapacitásával függ össze. Vissza Output Tartalom Tovább

27 Tintasugaras nyomtató
Nyomtatók A legősibb kiviteli eszközök közé tartozik, jelentősége azonban nem csökken, mivel korszerű példányaik segítségével a dokumentumok igényes kivitelben, nyomdai minőségben készíthetők el. A nyomtatási technológiák közül a legismertetbbek: Tintasugaras nyomtató Elterjedt nyomtatófajták Lézernyomtató Mátrixnyomtató Hőnyomtató A többfunkciós nyomtatókba szkennert is építenek, így akár fénymásolásolóként is használhatók. Így már nem sorolhatók egyértelműen a kiviteli perifériák közé, sőt másolásra a legtöbbjük a számítógéphez való csatlakozás nélkül is használható. Lézeres változtuk igencsak helyigényes. Vissza Output Tartalom Tovább Folytat

28 Mátrixnyomtató Vissza Output Tartalom Folytat Tovább
A mátrixnyomtató a leütéses nyomtatók csoportjába tartozik. Elnevezését onnan kapta, hogy a karaktereket mátrixképük alapján állítja elő: minden karakter leírható egy adott számú sorból és oszlopból álló mátrixxal. A karakter képére jellemző, hogy mely sorok és oszlopok találkozásában lévő pontokat kell „befesteni”. A mátrixnyomtató olyan nyomtatófejjel rendelkezik, amelyben 9-24 tű található egymás alatt, Ezek közül a tűk közül azok, amelyeket a vezérlés erre utasít, egy festékszalagon keresztül a papírra pontot ütnek, majd a fej egy tűszélességgel odébb megy. A sor végére érve a papírt a mechanika megemeli egy sorral. Vissza Output Tartalom Folytat Tovább

29 Tintasugaras nyomtató
Ezek a nyomtatók az érintkezésmentes (nem leütéses) nyomtatók családjába tartoznak. A nyomtatófej nem érinti a papírt. A tintasugaras nyomtatók igen finom tintacseppekkel fecskendezik a mátrixképet a papírra. Színes változata több színű tintapatronból keveri ki a színárnyalatok bármelyikét a CMYK színmodell segítségével. Előnye: alacsony zaj, jó íráskép, nagy felbontás ( DPI). Mivel a cseppecskék sokkal kisebbek lehetnek, mint egy tű hegye, ezzel az eljárással igen nagy pontsűrűség érhető el. Hátránya: a nyomtatás sebessége viszonylag lassú. A tintapatron egy lapra jutó költsége nagyobb a lézernyomtatókban használatos festékhordozó (tonerkazetta) költsé-génél. Vissza Output Tartalom Tovább

30 Lézernyomtató Vissza Output Tartalom Tovább
Működési elve a fénymásológéphez hasonló. Egy elektromosan feltöltött réteggel bevont forgó henger felületén a nyomtatóvezérlő által megadott pontokon egy gyenge lézersugár megszünteti az elektromos töltést. A műanyag alapú festék a töltéssel rendelkező pontokon a forgó hengeren megtapad, majd onnan a hozzá simuló papírra kerül. A papírra egy másik hengerpár kb. 200 fokos hőmérsékleten ráégeti, rögzíti a festékport. Ára magasabb a tintasugaras nyomtatóknál, de írásképe jobb, gyorsabb és az üzemeltetése olcsóbb. A festékport tartalmazó tonerkazetta ára nem sokkal drágább a tintapatronnál, de jóval több oldal kinyomtatására elegendő. Létezik színes változata is. , A komolyabb példányok intelligens saját vezérléssel rendelkeznek, pl. a példányszám a nyomtatón is beállítható. Vissza Output Tartalom Tovább

31 mágneses elven működő háttértárak optikai háttértárolók
A számítógépek operatív memóriája viszonylag kevés adatot tud tárolni, és azokat is csak addig, amíg be van kapcsolva a gép. Az adatok (és programok) hosszú távú megőrzése a háttértárolók feladata, amelyeknek így be- és kiviteli feladatokat is el kell látniuk. A háttértárak legfontosabb jellemzői: - nagy tárolási kapacitás, - alacsony tárolási költség, - az operatív memóriáénál hosszabb elérési idő. A háttértárak flash memóriák mágneses elven működő háttértárak optikai háttértárolók mágneslemezek mágnesszalagok CD DVD Vissza Perifériák Tartalom Tovább

32 Mágneses elvű adattárolás
A mágneses elvű adattárolás alapja, hogy egy úgynevezett hordozó anyagra olyan anyagot visznek fel, amely adott pontonként mágnesezhető. Az egymástól elkülönített pontoknak negatív, illetve pozitív mágnesezést adva a különböző pólusok a bináris 0, vagy 1 jeleknek felelnek meg. Az író-olvasófej a mozgást végző mágneses közeg felett helyezkedik el. Az olvasási művelet során egy, a rögzített információra jellemző mágneses állapotot érzékel. Írási művelet során ezt a mágneses állapotot képes megváltoztatni. Két elterjedt formája a mágneslemez és a mágnesszalag. Vissza Tárolók Tartalom Tovább

33 Mágneslemez Vissza Tárolók Tartalom Tovább
A mágneslemezek nagy előnye a közvetlen (direkt) elérésű adattárolási rendszer. Ez azt jelenti, hogy a lemezen elhelyezkedik egy tartalomjegyzék, amely megmutatja, hogy melyik adathalmaz (fájl) hol helyezkedik el a lemezen. A tartalomjegyzékből kikeresve a fájl kezdőpontját, úgy olvashatjuk a számunkra szükséges adatokat, hogy az előtte elhelyezkedőket nem kellett végigolvasni. A mágneslemezek további előnye, hogy az olvasó, illetve író fej közvetlenül nem érintkezik a lemezzel, hanem attól kis távolságra egy légpárnán fut, így a használat közbeni kopás a minimálisra csökkent. A mágneslemezeknek két alapvető típusát különböztetjük meg: a cserélhető hajlékony (floppy) és beépített merev (winchester) lemez. Mindkét fajta lemez mágneses felülete logikailag koncentrikus körökre oszlik, ezeket nevezzük sávnak, vagy angolul track-nek. Valamennyi sáv azonos számú körcikkre bomlik. Egy ilyen körcikket angol nevén sector-nak nevezünk, amely a mágneslemez legkisebb címezhető (egy lépésben írható-olvasható) egysége. Egy szektor 512 byte adatot tárol. Vissza Tárolók Tartalom Tovább

34 Merevlemez Hajlékonylemez Vissza Tárolók Tartalom Folytat Tovább
A merevlemez, más néven hard disk vagy winchester a meghajtóba gyárilag fixen beépített mágneslemez-csomag. Jellemző kapacitása 40 GB-2 TB. A merevlemezeken kis felületen nagy írássűrűség érhető el, mivel ezek fixen egybe vannak építve a tengellyel, és pormentes tokban helyezkednek el. Ezzel a megoldással az író-olvasó fej sokkal nagyobb pontossággal pozícionálható, mint a hajlékonylemez esetén. A merevlemezeknél egy tengelyre több (2, 4, 8) lemezt is szerelhetnek és mindegyik lemez alsó, illetve felső lapjához (lemezfelülethez) tartozik egy író-olvasó fej. A tengelytől ugyanolyan távolságra lévő, de különböző lemezfelületeken egymás fölött elhelyezkedő sávok együttesét cilindernek nevezzük. A hajlékonylemezes tároló (floppy disk, FD) egy műanyag vagy papír tokban elhelyezkedő rugalmas plasztik korong, melynek felületére mágneses réteget visznek fel. Az adatok tárolása ebben a mágneses rétegben történik. Mára már eljárt az idő fölötte, mert 1,44 MB-os kapacitása erősen korlátozza a használha-tóságát. Hajlékonylemez Vissza Tárolók Tartalom Folytat Tovább

35 Mágnesszalag (streamer)
A streamer egy jó minőségű, gyors, kazettás magnó, amely speciális kazettával használható. Egy kazettán akár több száz Mbyte-nyi adat tárolható. A másolás viszonylag rövid ideig, percig tart. Jelentősége az adatok archiválásánál mutatkozik. A másik főbb terület az adatvesztés megelőzése. Egy merevlemezes tároló mágneses rétege is meghibásodhat úgy, mint bármely floppy lemez. A nehéz olvashatóságot a winchester gyorsasága miatt nehéz észrevenni. Legtöbbször ez csak akkor derül ki, mikor már egy blokk végleg olvashatatlanná válik. Ennek megelő-zésére meghatározott üzemóra vagy naptári idő elteltével is célszerű archiválni a merevlemez tartalmát. Az egyik fő terület, amikor a winchesteren valamilyen adat feles-legesen van jelen, de szükséges a későbbiekre megőrizni. (Például az előző év könyvelési adatai). A mágnesszalag soros elérésű tároló: Az adatok ugyanolyan sorrendben olvashatók ki, ahogy a felírás történt. Egy adathalmaz eléréséhez végig kell menni az előtte lévő összes adaton. A tartalomjegyzék információk csak a lemezre visszatöltve lesznek újra aktuálisak és használhatók. Vissza Tárolók Tartalom Tovább Folytat

36 Flash memória Vissza Tárolók Tartalom Tovább
Az EEPROM (elektronikusan törölhető és írható EPROM) egy speciális változata a Flash memória, amelynek nincs szüksége tápfeszültségre ahhoz, hogy a benne tárolt információt megőrizze. A flash viszonylag gyors olvasás hozzáférési időt biztosít, nincs benne forgó alkatrész, így jobban ellenáll a rázkódásnak, mint a merevlemez. Ilyen memória található a digitális audio (mp3) lejátszókban), digitális kamerákban, mobiltelefonokban. A flash memóriát használják az USB csatlakozóval rendelkező pendriveokban is. Jellemző kapacitása 512 MB - 4 GB. A tárolás költsége magasabb a mágneses és optikai adathordozóknál, a RAM memóriákkal arányos. Vissza Tárolók Tartalom Tovább

37 CD-ROM Vissza Tárolók Tartalom Tovább Foiytat
Az úgynevezett CD-ROM (Compact Disk Read Only Memory) alumíniummal fedett műanyag korong, amelyet egy műanyag fólia véd. A CD lemezre optikai elven, lézer sugárral irányított vágásokkal írják az adatokat. Az optikai elvű adattárolás ma az egyik legfejlettebb technika, amely bináris jeleket rögzít optikai módszerrel. A 0-1 információkat gödrök és kiemelkedések, (pit: gödör, land: talaj) hordozzák. A lemez egy igen hosszú (20000 fordulatú) spirálra tagolódik. Egy átlagos CD tárolókapacitása 650 Mbyte. A mágneses tároláshoz viszonyítva nagyobb adatbiztonság érhető el. A CD olvasók a kompakt lemezjátszók-hoz hasonlóan az olvasást a lemez felületére fókuszált lézersugár segítségével végzik. A fényt a gödrök elnyelik, a kiemelkedé-sek visszaverik. Az írható CD lemezek egyik fajtája az egyszer írható CD (Write Once Read Many, CD R). Ezeket a felhasználó egyszer feltöltheti adattal, a későbbiek folyamán, mint CD-ROM-ot használhatja. A másik a REM DISK (Rewritable/Erasable Memory, CD RW), ez újra írható és törölhető, akár a floppy. Vissza Tárolók Tartalom Tovább Foiytat

38 Az írható DVD lemezek fajtái a CD-khez hasonlóan DVD R, DVD RW
DVD-ROM A DVD (Digital Versatil Disk, sokoldalú digitális lemez) a CD továbbfejlesztett változata. Körülbelül CD kapacitásával egyenértékű, 4,5 – 16 GB tárolható rajta. A nagyobb kapacitás oka egyrészt a nagyobb adathordozó felület (2 oldal, 2 réteg), másrészt, hogy kisebb hullámhosszú lézer végzi az olvasást. A DVD olvasók többnyire a hagyományos CD lemezeket is tudják olvasni, ilyenkor két különböző, egy kisebb és egy nagyobb hullámhosszú lézer végzi az olvasást. Felhasználási területe többkötetes lexikonok, filmek tárolása. Az írható DVD lemezek fajtái a CD-khez hasonlóan DVD R, DVD RW Vissza Tárolók Tartalom Tovább

39 Digitalizálás Folyamatos (analóg) információ (pl. fény, hang, hőmérséklet stb.) számszerűen ábrázolhatóvá (digitálissá) alakítása. Az analóg mennyiségek két érték között elvileg bármilyen közbenső értéket felvehetnek. Digitális ábrázolás esetén az egymást követő, szomszédos értékek között mindig van olyan közbenső érték, ami nem ábrázolható. Vissza Input Tartalom Tovább

40 Felbontás Digitális információkkal dolgozó eszközöknél az ábrázolás pontosságát jelenti. Nyomtató, scanner, egér stb. esetén mértékegysége a DPI (Dot Per Inch, pont / 2,54 cm), amely az inch-enként ábrázolható, érzékelhető képpontok számát jelzi. (Nyomtatónál ez pl Dpi.) Monitoroknál a képernyőn vízszintesen és függőlegesen megjeleníthető képpontok (pixelek) számát szokás megadni felbontás gyanánt. (Pl x 768, 1600 x 1200) Vissza Perifériák Tartalom Tovább

41 Cyan Magenta Yellow Key (Black)
Red Green Blue Az RGB a képernyős szín-megjelenítés modellje. Ha mindhárom alapszín teljes intenzitással világít, fehér színt kapunk. Ha mindhárom szín 0 intenzitással világít, fekete színt kapunk. Cyan Magenta Yellow Key (Black) A CMYK a nyomtatásban használt színrendszer. A négy nyomdai alapszín (ciánkék, bíbor, sárga, fekete) rövidítése. A nyomdagépek ezt a négy színt nyomják a papírra egymás után a színes képek megjelenítéséhez. A fekete azért szükséges, mert a másik három színû festékkel nem lehet elegendõen erõs fekete tónust létrehozni. A nyomtatott termékekben lévő sok fekete elemet (pl. szöveg) gazdaságosabb egy színnel a papírra nyomni, mint három színbõl kikeverni. Vissza Monitor Tartalom Tovább

42 Ehhez a témakörhöz nem tartozik több diakép.
Vissza Tartalom Vége


Letölteni ppt "A számítógép felépítése"

Hasonló előadás


Google Hirdetések