Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Általános elsősegélynyújtási ismeretek Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, melyet bárki - laikus vagy valamilyen egészségügyi képzettséggel.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Általános elsősegélynyújtási ismeretek Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, melyet bárki - laikus vagy valamilyen egészségügyi képzettséggel."— Előadás másolata:

1 Általános elsősegélynyújtási ismeretek Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, melyet bárki - laikus vagy valamilyen egészségügyi képzettséggel rendelkező személy - elvégezhet a sürgősségi ellátás megkezdése előtt, azért, hogy a baleset vagy hirtelen egészségkárosodás következményeit elhárítsa. A sürgősségi betegellátás egyes elemeinek ábrázolására - nemzetközileg is elterjedt formában - a Konstantin-kereszt használatos. Az ágak szimbolizálják a sürgősségi ellátás egyes mozzanatait. (Észlelés, segítség kérése, elsősegély, szakszerű- orvosi ellátás, felügyelt szállítás és gyógyintézeti ellátás.) Más megnevezésben az egyes elemeket mentési láncként említi a szakirodalom. Amint látható, az első három elem a kiérkező szaksegítség előtt történik, eredményessége a helyszínen lévő vagy oda érkező laikus segélynyújtón is múlik.

2

3 Súlyos állapotú betegek vagy sérültek későbbi állapotát, illetve kimenetelét jelentősen befolyásolhatja, ha az elsősegélynyújtó által végzett első teendők nem, vagy csak részlegesen történnek meg. Az esetek döntő többségében ekkor még nincs szakember a helyszínen. A jelenleg érvényes törvényi szabályozás meghatározása szerint: "(mindenkinek)...kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani, és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürgős szükség, vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, illetve arról tudomást szerez." (CLIV tv. Az Egészségügyről 5.§. e pont.) A sikeres megvalósuláshoz azonban meghatározott szintű és mélységű elméleti és gyakorlati ismeret szükséges. Kívánatos tehát, hogy hirtelen bekövetkezett egészségkárosodáskor a helyszínen jelenlévők közül minél többen rendelkezzenek megfelelő elméleti és készség szintű gyakorlati ismerettel. A kellő ismeret megfelelő előzetes tanulással és ismételt gyakorlással szerezhető meg. Érdemes és szükséges megemlíteni a segélynyújtó munkáját befolyásoló pszichés tényezők nem elhanyagolható szerepét is. Hiszen súlyos sérülések, tömegbalesetek bénítóan hathatnak. A pszichés felkészülés és gyakorlat enyhítheti a sokkoló élmény hatását.

4 Az elsősegélynyújtás elemei Az előzőek alapján az elsősegélynyújtás részeit a felismerés, a segélyhívás, valamint a konkrét segélynyújtás képezi. Felismerés Az első észlelés fontos része a veszélyhelyzet felmérése, fontos külső körülmények, valamint a beteg állapotára vonatkozó riasztó tünetek felismerése. Alapszabály, hogy a segélynyújtó nem veszélyeztetheti magát. Minden helyszínen fel kell tehát mérni, hogy akár a betegre vagy sérültre, akár a segélynyújtóra leselkedik-e bármilyen veszély, amiről a segélynyújtás fejezetben szólunk részletesebben.

5 A segélynyújtónak tehát fel kell mérnie: •szükséges-e a segítsége •külső veszély fennáll-e •a baleseti mechanizmus alapján, kell-e gondolnunk súlyos sérülés lehetőségére •észlelhetőek-e olyan jelek, melyek alapján kiderül, hogy segítségre szorul. Ezeket a figyelemfelhívó jeleket úgynevezett riasztó tüneteknek nevezzük, melyek közös jellemzője, hogy aránylag könnyen felismerhetőek.

6 Riasztó tünetek: •eszméletlenség •légzészavar •erős vérzés vagy fájdalom •sápadt, verejtékes bőr •görcsroham •terjedő bénulás •bármely tünet agresszív behatás nyomán. A jellemző tünetek egy része gyorsan, akár azonnal felismerhető (pl. bő vérzés, nagy fájdalom), bizonyos tünetek észleléséhez pedig a beteg vizsgálata szükséges (pl. légzéshiány). A sérülteket életveszélyes, súlyos, könnyű meghatározással csoportosíthatjuk. Életveszélyes a klinikai halott, eszméletlen, erősen vérző, valamint a sokkos állapotú beteg, súlyos sérültnek tekintendő, akinek nagy fájdalma van, valamint a koponya vagy a mellkasa sérült. A könnyű sérültnek nincs tűrhetetlen fájdalma, sem erős vérzése, és a tudata tiszta.

7 Segélyhívás A segélyhívás alapelve, hogy minél korábban történjen meg, de a szükséges korrekt információk birtokában végezzük. A megfelelő segélyhívás riasztja az adott feladat ellátásához szükséges mentőerőket, valamint egyéb szervezetek (tűzoltóság, rendőrség, katasztrófavédelem) egységeit. A segélyhíváskor /mentő: 104 / az alábbi információk átadására van szükség: •A bejelentő neve, telefonszáma - az esetleges visszahívhatóság vagy a pontosítás miatt fontos.

8 •Az esemény jellege (Mi történt?) - önmagában is sok információt hordoz, iránymutató lehet a sérültek számára, súlyosságára, a helyszínre vonatkozóan (pl. jármű árokba borult, magasból esés történt, irodában történt hirtelen rosszullét, villanyszerelés közben történt hirtelen rosszullét, ismert beteg hirtelen állapotrosszabbodás stb.) •Az esemény helyszíne (Hol történt?) olyan pontosan meghatározva, amennyire csak lehet. Közlekedési eseményeknél, autópályán fontos a haladási irány, valamint, hogy hányas km-nél, mely települések között, melyik úton történt a baleset. Lakott területen belül a település neve, az utca, házszám a legpontosabb meghatározás, de ismert épület, híd, felüljáró szintén támpontot jelent. A helyszín pontos meghatározása nagy fontosságú lehet nem egyértelmű, nehezen megközelíthető, nem széles körben ismert helyszín esetén (üzemi terület, félreeső hely, úttól messze lévő helyszín stb.).

9 Ez esetben célszerű: •egy könnyen és egyértelműen megtalálható találkozási pont egyeztetése, •a mentőegységet megbeszélt helyen kell várni és elvezetni a helyszínre, •fel kell mérni, hogy mennyire és milyen járművel lehet megközelíteni a sérülteket. •A sérültek száma (Hány sérült van?) akkor bír jelentőséggel, ha egyszerre több személyt ért egészségkárosodás, tehát több sérült várható. Ha a pontos szám nem meghatározható, akkor is hangsúlyozni kell a több vagy sok sérült lehetőségét

10 A sérültek állapota. Egy beteg esetén lehetőség van a bejelentő részletesebb kikérdezésére, mert feltételezhető, hogy több információval rendelkezik. Több sérült esetén legalább az "életveszélyes", "súlyos", "könnyű" besorolás megbecsülése kívánatos. A sérültek száma és állapotuk súlyossága az elsődleges meghatározója annak, hogy hány mentőautót és szakembert kell a helyszínre irányítani. Műszaki mentés szükséges-e? Külső veszély, nehéz megközelítés vagy kimentés szüksége esetén fontos ezen információ átadása is. Így érhető el, hogy a szükséges egyéb mentőerő (pl. tűzoltóság) minél korábban a helyszínre érkezzék.

11 Segélynyújtás •Látható, hogy az elsősegély első két eleme széles körben elvárható és laikus által is elvégezhető. Nagy fontosságú ugyanakkor a szakszerű segítség megérkezéséig történő segélynyújtás. Ennek jellemzője, hogy egyrészt bizonyos ismereteket igényel, másrészt nem minden esetben kivitelezhető. A külső körülmények jelentősen befolyásolhatják, akár korlátozhatják, vagy lehetetlenné tehetik az általunk ismert konkrét beavatkozást. De ne feledjük, hogy segítséget már akkor is tudunk nyújtani, ha eleget teszünk a felismerésnek és a segélyhívásnak. •Számos külső körülmény, például veszélyforrás is meghatározhatja, illetve szűkítheti tevékenységünket, lehetőségeinket.

12 Ezen körülmények egy része a helyszínen könnyen felismerhető: •nagyszámú sérült •szélsőséges időjárási viszonyok •égő jármű, épület, égő sérült •mérgező anyag jelenléte (pl. veszélyes anyagot szállító jármű) •vízbefulladás, vízből mentés szüksége •elektromos baleset, villámcsapás •betegség, sérülés helyszínén további sérülés veszélye •közlekedési baleset nagy forgalmú úton, rossz látási viszonyok között, •épület omlásának veszélye.

13 •Bizonyos körülmények nem feltétlenül derülnek ki azonnal, de gondolni kell rájuk: •gázmérgezés (CO, CO2), •elektromos baleset (nagyfeszültségű vezeték a földön). •Külön kell szólni azon esetekről, amikor további szerepünket és beavatkozási lehetőségeinket egyértelműen behatárolja, netán lehetetlenné teszi a talált helyzet. Ez fordulhat elő, ha a sérült betemetődik, nem férünk hozzá (szikláról esés, mély aknába, kútba zuhanás stb.), vagy ha jármű roncsai közé szorult. Alapelv, hogy az elsősegélynyújtást végző személy által elvégezhető vizsgálatok és beavatkozások képzésekor nagy hangsúlyt kapjanak a mindig, minden körülmények között - tehát eszköz nélkül - elvégezhető tevékenységek és lehetőségek.

14 A sebek ideiglenes ellátása •Az emberi szervezetet érő külső hatás/ mechanikai, hő, elektromos stb./ következtében a szövetekben szerkezeti változás, seb jöhet létre. A hatás jellegétől és a kiváltott következményektől függően keletkezhet horzsolás, zúzódás, vágás, szúrás, roncsolás stb. •Ellátás alapszabályai: kézmosás és gumikesztyű, a sérült nyugalomba helyezése/fektetés vagy ültetés/ •A sebet kézzel ne érintsük. •Ha szükséges a ruházat megbontása. •Tisztítsuk meg és fertőtlenítsük a seb környékét. •Fedjük be a sebet steril gézzel, illetve kötszerrel. •A sebet fedő kötszer érjen túl a seb szélein.

15 •Ha idegentest áll ki a sebből, steril gézzel támasszuk meg, és úgy fedjük be. •A kötözőszer sebbel érintkező felszínét ne érintsük, így marad steril. •Ha a kötszer átvérzik, ne távolítsuk el, hanem tegyünk rá újabb réteget. •Ügyeljünk arra, hogy a kötésünk ne legyen túl laza, mert elcsúszik a sebről, de ne legyen túl szoros sem, mert alatta fáj, megduzzad a seb és környéke. •A végleges sebellátás orvosi feladat. Lehetőleg minél hamarabb juttassuk orvoshoz a beteget.

16 Égési sérülés

17 Vágott gyűjtőeres vérzés

18 Harapott seb

19 Zárt törés

20 Metszett seb

21 Vérzések Szerzők: Marsi Zoltán, Dr. Mártai István Szakmai felelős: Dr. Mártai István Képek: Marsi Zoltán, Valics Dezső Illusztrációk: Kispál Éva Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ

22 Az ember keringési rendszerének felépítése Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ Forrás:

23 Vérzések típusai Hajszáleres vérzésenyhe, kis intenzitású vérzés Vénás vérzéssötétpiros, lehet intenzív vérzés is Artériás vérzésélénkpiros, lüktető Belső vérzéscsak a tünetei érzékelhetők Speciális vérzésekorrvérzés, fülvérzés Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ

24 Vérzések ellátása Hajszáleres 1. fertőtlenítés 2. fedőkötés Vénás 1.testrész szív fölé helyezése 2. fertőtlenítés 3. nyomókötés vagy fedőkötés Erős vérzésnél figyeljük a beteget, mert fennáll a sokk kialakulásának lehetősége! Artériás 1.artériás nyomópont nyugalomba helyezés, sérült testrész felemelése 1.Nyomókötés Figyeljük a beteget, mert fennáll a sokk kialakulásának lehetősége! Belső 1. tünetek keresése 2. sokk-kialakulásának megakadályozása sokk-fektetés Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ Eszköz nélküli segítségnyújtás fertőzésveszély megakadályozása, sebfedés testrész felemelése, határozott nyomás a sebre lehetőleg steril anyaggal artériás nyomópont, határozott nyomás a sebre lehetőleg steril anyaggal sokk-fektetés

25 Fertőtlenítés Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ

26 Kötözések Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ Fedőkötés Nyomókötés

27 Artériás nyomópontok Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ

28 Speciális vérzések Orrvérzés 1.fej normál tartásban kissé előredöntve 2. orrcimpák befogása 15 percig Fülvérzés Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ 1.a fejet sérült oldalra billentyűk 2. fedjük steril kötéssel Szájvérzés 1. a fejet billentsük kissé előre 2. helyezzünk géz- párnát a vérzésre

29 Keringés ellenőrzése Elsősegély oktatóanyag AKG-OMSZ 1.három ujjunkat helyezzük a sérült gégéjére 2. óvatosan csúsztassuk a fejbiccentő izom előtti mélyedésig 3. enyhe nyomással tapintjuk a pulzust Tekintettel arra, hogy a vizsgálat bizonytalan a laikusok körében, fontos, hogy a beteget figyeljük és keressük a keringés un. indirekt jeleit. Ezek lehetnek a mozgás észlelés, köhögés, légzés megléte, nyelés stb.

30 Zúzódás, rándulás, ficam •Zúzódás: A szövetek megszakadása jön létre a bõr épen maradása mellett. Vérömleny, duzzanat, fájdalom, mûködési zavar alakul ki. Teendõ: nyugalomba helyezés, borogatás. •Rándulás: A széthúzó erõ legyõzi a szövetek ellenállását és azok rövid idõre túlzottan megnyúlnak. Tünetek és ellátásuk lényegében azonosak az elõbbiekkel. •Ficam: Az izületet alkotó csontvégek közül az egyik a helyzetét kórosan megváltoztatja. Megszûnik az izület rugalmas rögzítettsége is. Teendõ: az izületet a sínezés szabályai szerint kell rögzíteni, tilos a helyretétellel kísérletezni !

31 Törések Megkülönböztetünk nyílt és zárt törést. Az elsõsegély nagy jelentõségû! Megakadályozhatja a vérzést, fertõzést, sokkot. Tilos törésgyanú esetén az eltört csontok mozgatása, igazgatása! A végtagot rögzítenünk kell oly módon, hogy a két szomszédos izület mozgása is gátolt legyen. (bot, faágak, sítalp stb. ) segítségével. Amennyiben nem végtagot alkotó csont törik, ép testrészhez kell rögzítenünk. Bordatörésnél a mellkas körülkötése, vállövi töréseknél háromszögletû kendõvel a nyakhoz való rögzítés a helyes megoldás. Nyílt törés esetén, amikor a bõr folytonossága megszakad és seb is keletkezik, szükség esetén vérzést is kell csillapítanunk és a fertõzést megakadályoznunk a már elmondottak szerint.

32 Egyéb sérülések Koponyasérülés: Mindig súlyos esetnek tekintendõ az agysérülés veszélye miatt. Tünetei: pápaszem alakú vérömleny, fülbõl szivárgó vér, fejfájás, hányinger, hányás, eszméletvesztés, emlékezet kihagyás. Ne tévessze meg az elsõsegélynyújtót, ha a tünetek átmenetileg elmúlnak, mert ez nem zárja ki koponyaüregi vérömleny lehetõségét.

33 Teendő: nyugalomba helyezés kissé megemelt fejjel, ha a beteg eszméletlen, stabil oldalfekvés. Mozgatás, szállítás tilos. Mellkas sérülés: Az áthatoló mellkas sérülés veszélye a külső légnyomáshoz képest negatív nyomás alatt levő tüdõszövet összeesése, amely a légzőfelület beszűkülése miatt végzetes is lehet. Belgyógyászati sérülés,hasi sérülés: Nyílt sérülés esetén steril gézzel, majd törölközõvel vagy lepedõvel kell a testrészt körülkötni. A beteggel bármit itatni, vagy etetni tilos! Tompa sérülés esetén gondolni kell belsõ vérzésre (pl.: lépszakadás).Erre a sérülés lefolyásából, a sérült megnyilvánulásaiból / nagy fokú sápadtság, könnyen elnyomható pulzus, nyirkos, verejtékes bőr/ lehet következtetni A beteget térdben felhúzott lábakkal, alig megemelt fejjel kell fektetni. A hasizmok ne feszüljenek.

34 Eszméletén lévő koponyasérült fektetése

35 Arckoponya sérült fektetése

36 Mellkassérült félülőhelyzetben

37 Gerincsérülés Mozdítani tilos! Még eszméletlenség esetén sem szabad a beteget oldalra fordítani. Ha újraélesztés válik szükségessé azt óvatosan meg kell kísérelni.

38 Rosszullétek •Rosszullétnek nevezzük az olyan hirtelen eszméletvesztést, vagy egészségromlást, amely ismeretlen okból, látható vagy feltételezhető sérülés nélkül következik be. •Ájulás: Olyan egyszerű eszméletvesztés, mely során az agy vérellátása átmenetileg elégtelenné válik. Sápadtsággal, verejtékezéssel, szédüléssel kezdődik, melyet gyengeségérzés és összeesés követ. Mivel fekvő helyzetben az agy vérellátása javul, az állapot többnyire spontán rendeződik. A beteg vízszintes helyzetben való fektetése - enyhén megemelt lábakkal - a teendő.

39 Hőguta: Izommunka során magasabb külső hőmérsékletnél, ha a hőleadás gátolt (célszerűtlen ruházat) keletkezik. Szellős, hűvös helyen való fektetésre, a ruházat részleges eltávolítására hamarosan rendeződik. Enyhén sózott teát itassunk a beteggel. Napszúrás: A fedetlen fejet tartósan ért erős napsugárzás következménye. Az agyhártyák túlzott vérbősége következtében fejfájás, kábultság, szédülés jöhet létre. A beteget hűvös helyre kell fektetni, tarkójára hideg borogatást tenni és cukros vizet kell itatni vele.

40 Görcsökkel járó rosszullétek: Minden eszméletvesztés során, valamint néhány betegség tüneteként létrejöhet görcsroham, mely az egész izomrendszert érinti. Ilyen betegségek az epilepszia, cukorbetegség során a vércukor tartalmának súlyos fokú csökkenése, oxigénhiánnyal járó betegségek, mérgezések stb. Ilyen esetben tartózkodjunk mindennemű durva beavatkozástól (vízzel való leöntés), vigyázzunk, hogy a beteg ne üsse meg magát és kísérjük figyelemmel a légzését a minél előbbi orvosi segítség megérkeztéig.

41 Cukorbetegség: Gyakorisága miatt külön ki kell emelnünk. Verejtékezés, gyengeségérzés, sápadtság kialakulása. Amennyiben szükséges, kockacukor, cukros tea itatása javasolt. Ha nem kap segítséget, elveszti eszméletét, légzése kezdetben horkoló, majd egyre gyengülő. Eszméletlen beteggel úgy járunk, mint azt az előzőekben már ismertettük. Szív és érrendszeri rosszullétek: Rendkívül változatos tüneteket produkálhatnak. Ha a beteg betegségét ismeri, az általa máskor is alkalmazott gyógyszert beveheti, de mi semmilyen esetben se javasoljunk és adjunk gyógyszert. Agyi érrendszeri katasztrófa (agyvérzés) esetén stabil oldalfekvés, a légzés figyelemmel kisérése javasolt. Ez a rosszullét többnyire hirtelen keletkezik, főleg idős embereknél. Az arc színe többnyire piros, de ez nem mindig mérvadó.

42 ÉGÉSI SÉRÜLÉSEK Minden égés esetén a legfontosabb teendő a folyó, hideg vízzel történő hűtés 8-10 percen keresztül, amely a fájdalmat is csillapítja és a mélyebben fekvő szövetek további károsodását is meggátolja. Ha testünk felületét testhőmérsékletünknél jóval melegebb gőz, gáz, láng, forró tárgy (sütőlap, kályha), folyékony anyag (víz, zsiradék, kávé) éri, égés jön létre. Égést okozhat még maró kémiai anyag, valamint sugárzó hő is (napsugár, villamosáram).

43 Az égés fokozatai I. fokú égésben csak a legfelső bőrréteg károsodik, megduzzad, vörös, fájdalmas lesz. II. fokú égésben a bőr mélyebb rétegei is károsodnak, az érintett területen hólyagok képződnek, melyekben eleinte átlátszó, később sárgává, gennyessé váló folyadék jelenik meg. III. fokú égésben több a hólyag, melyek mélyebben is helyezkednek el, és közöttük az égett bőr szürke színű. IV. fokú égésben a bőr és az alatta lévő szövetek elszenesednek.

44 Az égés kiterjedését a kilences szabállyal határozzuk meg. A fej = 9 %, a törzs elülső felszíne = 2x9 %, a felső végtag egyenként 9 %, alsó végtag elülső felszíne = 9 %, balesetes tenyere = 1 %. Az égés súlyosságát sok tényező meghatározza, így például az érintett testfelület nagysága, az égés mélysége, foka, a sérült általános állapota, életkora - csecsemők, betegek, öregek veszélyeztetettebbek -, valamint az, hogy mely testrész szenvedett égési sérülést. Ha nagy kiterjedésű az égett felület, akkor azon keresztül jelentős folyadékvesztéssel kell számolnunk (sokkveszély!), valamint az égett testfelszín jó behatolási kapu a kórokozók számára is. E tényezőkön kívül a tűzzel járó füst és az égés közben felszabaduló mérgező gázok is veszélyeztetik a beteg életét.

45 Nagyon súlyos állapot jön létre, ha a teljes testfelület több mint százaléka érintett, vagy ha légúti károsodás/égés is létrejött. Az égés tehát nem csak a testfelszínre kiterjedő felületes folyamat, hanem az egész szervezetet érintő, több szinten is a sérült életét veszélyeztető betegség. Enyhébb, felületes (I. fokú) égést, forrázást általában háztartási balesetek okoznak, de ilyen a napsugárzás hatására bekövetkező "leégés" is. Ezek a felületes égések jól gyógyulnak, és ha nem érintenek túl nagy felszínt, általában nincs szükség orvosi ellátásra.

46 Mint minden égés esetén, ebben az esetben is a legfontosabb teendő a folyó, hideg vízzel történő hűtés 8-10 percen keresztül. Ennek fájdalomcsillapító hatása is van, továbbá meggátolja a mélyebben fekvő szövetek további károsodását is. Végül fedjük be a sérülést valamilyen tiszta, nem szálasodó anyaggal - nem vattával, sem ragtapasszal! -, ha rendelkezésre áll, legjobb a steril gézlap és kötszer. Ha az égés területe 25%-nál nagyobb ne távolítsuk el a ruhát a fertőzés veszélye miatt. Sótartalmú folyadékpótlásról gondoskodjunk!

47 Égési sérülés a kézfejen

48 Teendők súlyos égési sérülések esetén •Közepesen mély (II. fokú) és mély (III. és IV. fokú) égési sérülések esetén orvosi ellátásban, speciális kezelésben kell részesíteni a sérültet! Értesítsük a mentőket! Kiérkezésükig az első és legfontosabb tennivaló a hűtés, ugyanis annál súlyosabbak lesznek a következmények, minél tovább éri a szervezetet a hőhatás. Fektessük le a sérültet, mert az óriási fájdalom és a nagymértékű folyadékvesztés miatt sokkveszély áll fenn! Az égett területet bőséges mennyiségű, lehetőleg folyó, hideg vízzel hűtsük legalább percig. Hűtés közben figyeljük a sérültet, nem vesztette-e el az eszméletét, rendszeresen ellenőrizzük a pulzust és a légzést. •A megégett terület közeléből finoman távolítsunk el minden ékszert, órát, övet, cipőt, ruhát. Azonban ha valami beleragadt az égési sebbe, azt természetesen nem szabad kitépni. Körülbelül negyedóra elteltével befejezhetjük a hűtést és tiszta ágyneművel, lepedővel takarjuk be a sebet, hogy megóvjuk a beteget a fertőzésektől.

49 Semmilyen fokú égésnél • ne tegyünk semmilyen port, kenőcsöt, zsiradékot, folyadékot (kivéve vizet) a sebre! • ne érintsük kézzel a sérült területet • ha hólyagot látunk, azt ne szúrjuk ki, mert ezzel utat nyitunk a kórokozóknak! A hólyag nem igényel kezelést! Az egyetlen, amit ilyen esetben a mentők kiérkezéséig tehetünk, hogy javítjuk a sérült oxigénellátását. Vigyük ki friss levegőre, lazítsuk meg ruháját - ing, nyakkendő - a nyakánál, esetleg itassunk vele jeges vizet.

50 A sokk •Nagy vérveszteség /ütőeres vagy vénás vérzés/, nagy folyadék-, vérplazmaveszteség /égés/, nagy fájdalom/nagy csontok törése, ficam, égési sérülés/ hatására a sérült keringése fokozatosan romlik, majd összeomlik. Sokkos állapotba kerül. Tünetei: a kezdetben hangosan jajgató sérült elcsendesedik; közömbössé válik; bőre szürkéssápadt, nyirkos; hidegverejtékes a homloka; pulzusa alig tapintható, szapora 100/perc fölé emelkedik; fázik /hidegrázás/, szomjas. Megelőzés: a sokkot kiváltó okok ellátása : hatékony vérzéscsillapítás „ sokkfektetés „ apró kortyokban itatjuk, kivéve a hasi sérültet ha fázik betakarjuk.

51 Mérgezések Méreg az az anyag, mely aránylag kis mennyiségben a szervezetbe jutva hatásával a szervezet életfolyamatait múlóan, tartósan vagy véglegesen megzavarja. A bejutás útjának megfelelően a mérgezés lehet külső és belső. Külső mérgezések: valamilyen maróanyag/ lúg, sav, szervesoldószer/ testfelületre jutásakor keletkeznek. Elsődleges teendõ a méreggel átitatott ruhadarab eltávolítása, majd a bõr óvatos, tiszta textildarabbal való azonnali letörlése. Ezt követõen bõ vizes lemosást kell végezni a kénsav-marás kivételével. A méreg hígítása szintén igen fontos, és majd minden esetben alkalmazható. Szembe jutott méreg esetén is azonnali vízzel való kiöblítés a teendõ.

52 Belső mérgezések •nem maró mérgek pl. gyógyszerek esetén: minden esetben kíséreljünk meg hánytatást •maró mérgezések: lúgmérgezések, savmérgezések. A hánytatás természetesen tilos. •Maró gőzök és gázok: belélégzése esetén a beteg azonnali friss levegõre való juttatása a teendõ. Óvakodjunk a mérgezés helyén nyílt láng alkalmazásától vagy villany bekapcsolásától, az esetleges robbanásveszély miatt. •Gombamérgezések: Rendszerint ehetõ gombákkal összetévesztett mérges gombák fogyasztása kapcsán keletkezik. Az ehetõ gombából készült étel megromolva nem gomba, hanem ételmérgezést okoz.

53 Áramütés A baleset akkor következik be, ha az emberi szervezet feszültségkülönbséget hidal át. A következmények elsõsorban az áram erõsségétõl, jellegétõl, a behatás idõtartamától, valamint a szervezetben megtett útjától függnek. Fontos tényezõ a szervezet pillanatnyi fizikai állapota is. Az általánosan használt 50 Hz frekvenciájú, 220 V feszültségû váltóáram fájdalomküszöbe 3-10 mA-nél jelentkezik, 75 mA-nél erõsebb áram már végzetesen befolyásolhatja a szívmûködést. A váltóáram biológiailag veszélyesebb, mint az egyenáram.

54 Az áramütés okozta égési sérülés ellátása a már ismertetett szabályok szerint történik. Nagy energiahatás esetén un. áramjegy keletkezik, mely szürkésfehér, fájdalmatlan tömöttség a bõrben és az áram belépési helyén található. Az áramütés következtében izomgörcsök, szívmegállás, légzésbénulás léphet fel. Szükség esetén tehát az újraélesztés szabályai szerint kell eljárni. Az áramütött megközelítése elõtt tisztáznunk kell, hogy a balesetes teste feszültség alatt van-e még, vagy sem V feletti feszültségû áramkörbõl való mentésre ne vállalkozzunk! (Tûzoltóság, Elektromos Mûvek).

55 Az áramütés ritka formája a lépésfeszültség. Ez leszakadt, nagyfeszültségû vezeték közelében adódhat, ahol az esetleg több 100 kV-os feszültség a talajon néhány méteres körzetben igen meredeken esik 0-ra. Így a talaj két, egymástól lépésnyi távolságban levõ pontja között akkora potenciálkülönbség van, mely halálos áramütést okozhat. Villámcsapás: Rendkívül nagy feszültség és ezer A- es áramerõsség van jelen. A behatás ideje aránylag rövid, ezért inkább a mechanikus energia hatása az elsõdleges (csonttörések). Villámcsapás után olykor faág-szerû rajzolat marad a bõrön. A villám sebessége igen nagy, 180 km/sec. Az áramütés mellett számolnunk kell hallászavarok, látászavarok létrejöttével is, mert az erõs fény és hanghatás károsíthatja az érzékszerveket.


Letölteni ppt "Általános elsősegélynyújtási ismeretek Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, melyet bárki - laikus vagy valamilyen egészségügyi képzettséggel."

Hasonló előadás


Google Hirdetések