AGRO BIO Gödöllő A növényi tápanyag felvétel és tápanyag utánpótlás választ váró kérdései. Dr. Nagy Bálint.

Az előadások a következő témára: "AGRO BIO Gödöllő A növényi tápanyag felvétel és tápanyag utánpótlás választ váró kérdései. Dr. Nagy Bálint."— Előadás másolata:

1 AGRO BIO Gödöllő A növényi tápanyag felvétel és tápanyag utánpótlás választ váró kérdései. Dr. Nagy Bálint

2 Az agrokémia jelen válságához vezető út hazugságai
Az ipar szerű fejlesztés technokrata diktatúrája

3

4 Az iparszerű termelés, a globális piacgazdaság kialakulásának hatására létrehozott, kizárólag politikai indíttatású, agrár protekcionizmus szülötte. Egyoldalú eszköz centrikussága, a fosszilis energia input túlsúlya, deformálja a rendszer folyamatokat, növeli a termékek fajlagos önköltségét. Költség érzéketlenné, egyben támogatás függővé teszi az ágazatot. Üzemszervezetileg, de főleg szemléletileg, elnyomorítja az üzemszervezési, ágazati, és működtetéséhez szükséges érdekeltségi, ismereti, valamint (K+F) rendszert. A globális tőke támogatás miatt, legkisebb kockázatú vadászterülete.

5 A technikai erőforrások, arányuknak megfelelően csökkentették az egyéb, ökológiai biológiai, és emberi erőforrások szerepét, sőt alárendeltségükbe vonták azokat, megváltoztatva funkcióikat. Ipargazdasági szemléletet erőszakoltak, a három nagy természeti rendszer; a tájegységi és makro környezeti klíma, a geo-biológiai talaj és a fajta mint bio-automatikus nagyrendszerek konstellációjától függő, mikroenergetikai szinten mozgó, termelési folyamatra.

6 Az alaptevékenység és a főbb pénzügyi adatok alakulása
Egy hektár termőterületre jutó aranykorona Az alaptevékenység termelési értékének aránya % A közvetlen támogatás Az elvonás Az alaptevékenységi Az alaptevékenységen kívüli 1970 1985 Változása 1985-ig 1970=100 Eredmény megoszlása 1985-ben % 30, 0-nál több 77, 8 79, 9 67 356 87, 9 12, 1 26, 1-30, 0 81, 2 81, 4 90 349 92, 1 7, 9 24, 1-26, 0 80, 9 70, 1 141 552 70, 6 19, 4 22, 1-24, 0 78, 3 69, 8 163 541 67, 5 32, 5 19, 1-22, 0 77, 9 73, 1 134 463 72, 1 27, 9 17, 1-19, 0 71, 6 168 638 66, 8 33, 2 14, 1-17, 0 76, 8 61, 0 562 50, 0 11, 1-14, 0 77, 2 53, 6 281 772 15, 9 84, 1 7, 1-11, 0 79, 4 54, 2 452 1242 4, 9 95, 1 7, 0 és ennél kevesebb 72, 2 51, 2 274 1011 8, 3 108, 3 együtt (átlagos érték) 78, 2 65, 5 187 583 55, 1 44, 9

7 Termelés az 1981-87. évek átlagában
A mezőgazdasági termelőüzem formák legfőbb gazdasági mutatóinak alakulása 1981 –1987 évek átlagában bruttó nettó Termelés az évek átlagában milliárd Ft. évek %-ában Állami gazdaságok, kombinátok 71,3 157,5 14,4 126,8 Ebből: mezőgazdasági termékek 33,6 106,2 6,7 126,0 alaptevékenységen kívüli tevékenység 25,1 198,0 4,8 151,8 Mg. termelőszövetkezetek 195,3 128,1 59,7 138,7 113,4 113,0 30,1 125,9 66,4 168,6 23,4 191,6 Kistermelés /mg. termékek/ 82,6 112,0 42,2 101,5

8 Mindezt, a 80-as évek fordulóján már tudtuk, az energia transzformáció regresszív hatékonyságát, 4 ha-os mintavételi pontossággal kimutattuk. Az 1982 évi Bábolnai Napok plenáris előadásában elmondtam, nyomtatásban megjelent, a minisztertől felfelé minden agrárágazattal kapcsolatos politikai fórum ismerte az adatokat. Az anyagot titkosították a módszertani könyvet, már a kiadótól a miniszter bevonta és fiókba tette. Engem, mivel nem voltam hajlandó hallgatni, koncepciós eljárás végén lemondattak, és szakirodalmi index alá helyeztek. Azóta azonban, állítólag a hasonló bűnök következményeként, a rendszer azt hírdették megbukott, és egy látszólagos rendszer (szerintem csak állam és tulajdon forma) váltás ment végbe. Hogyan történhetett meg, hogy a megállapítástól számított 23 évvel, 2005.ben a búza és kukorica költségszintje a „versenyképesség” állandó céliránya mellett,műszaki fejlesztésre támogatásként kidobott 3000 – 3500milliárd Ft. elosztogatása után, a következő trendeket produkálta:

9

10 Őszi búza

11 Őszi búza

12 Őszi búza

13 Őszi búza 1980 1981 talajból/műtrágyából Trágyázatlan NH4NO3 90kg/ha
1980 1981 talajból/műtrágyából Trágyázatlan 100/00 NH4NO3 90kg/ha 64/36 48/52 NH4NO3 120kg/ha 65/35 49/51 CO(Nh2)2 90kg/ha 57/43 51/49 CO(Nh2)2 120kg/ha 50/50 45/55

14 90 kg/ha, megosztva alkalmazott N-ammóniumnitrát fő fenológiai fázisonként a következőképpen hasznosult: (Jelz. Atom. vizsg) Teljes növ. % Szem term. % Bokrosodáskor 33-43 22-33 Kalászoláskor 35-86 31-68 Virágzáskor 43-88 34-70 A szem N tartalma % 2,39-2,73 Nyers fehérje 13,62-15,56

15 Gyulai Iván is 25 – 30 t/ha edafonnal számol
A mikroflóra egyedszáma és tömege, 1m cm mélységű talajrétegben, mérsékeltégövi klímazónában (Brauns 1968) Mikroflóra Egyedszám (db) Tömeg (g) Átlag Optimum Optim. Baktériumok 1012 1015 50 500 Actinomyceták 1010 1013 Gombák (1000) 109 100 Algák 106 1 15 Opt.menny. t/ha 20,15 Makroszervezetek t/ha 5-8 Gyulai Iván is 25 – 30 t/ha edafonnal számol

16 Az egyértelmű, hogy a növényi tápanyag felvétel korántsem olyan mechanikus folyamat, ahogy a mai agrokémia felrajzolja Az edafon mint egységes rendszert képező biológiai közösség, összefüggő anyagcsere folyamatának biológiai közössége, amelynek egy tagja, de nem fő tagja, az agrobiotop Azért merem állítani, hogy nem főtagja, mert a edafon vegetációs időszakban folyamatos tömege 103 – 1:3-ig viszonyul az agrobiotophoz az utóbbi javára

17 Mokroflóra Egyedszám (db.) Tömeg (g) Átlag Optimum Átlag Optim.
A mikroflóra egyedszáma és tömege, 1m cm mélységű talajrétegben, mérsékeltégövi klímazónában (Brauns 1968) Mokroflóra Egyedszám (db.) Tömeg (g) Átlag Optimum Átlag Optim. Baktériumok (10) (10) Actinomiceták (10) (10) Gombák (10) (10) Algák (10) (10) Opt. Mennyiség ,15 t/ha + makroszervezetek (férgek,atkák rovarok emlősök stb.) t/ha Gyulai Iván is 25 – 30 t/ha edafonnal számol

18 Miközben az ökológia közhelyként mondogatja, hogy egy ha termőföld felső 40cm-ének élő (edafon) része súlyban megközelítőleg 25 – 30 tonnát képvisel, és annak minden fehérje molekulája N atomokat tartalmaz és forgalmaz, a szakemberek ezrei nem jutnak el addig, hogy ez az élő biomassza, a búza mag 2% N tartalmához viszonyítva 1,5% al számolva is, minimum 450Kg aktív (szerves kötésben lévő N kationt forgat két irányban. Hangsúlyozom, minden vegetatív pillanatban! Miközben egy hét tonnás búzatermés napi N felvétele 200napos vegetációval számolva, napi 70 dg/ha.

19 Szent Györgyi Albert alaptörvénye:
A sejt egységes rendszer, tehát bár mely alkotórészének megváltoztatása, a többi megváltoztatását vonja maga után. Nagy tudósunk állítása azonban minden valódi rendszerre, így a talajra is vonatkozik. A koncentrált műtrágyával először óriási pusztítást végzünk a talaj biológiai rendszerében. Ezzel a talaj mikrovilág egésze változik meg. A só formájában megjelenő N hatására, az azotobakter populáció háttérbe szorúl, és a cellulóz bontó denitrifikációs fajok aránya növekszik. Ebből következik, hogy a minél kisebb koncentrációban, de még inkább folyékonyan kivitt műtrágya, a leghatékonyabb alkalmazási forma

20 A talajfiziológiai rendszer regenerációjának üteme , a talajnedvesség optimuma felé növekvő ütemben, a nem humifikált poliszaharidok (szénhidrátok)függvényében változik. Ez a klímamozgást követő terméseredmények alakulásának kéttollú kulcsa:A nedvesség és talaj szénháztartás. Ez egyben a talajfiziológiai folyamatok struktúrájának és dinamizmusának bázisa.

21 Bizonyítottnak tekinthetjük: a talajba kerülő pl
Bizonyítottnak tekinthetjük: a talajba kerülő pl. N műtrágya, nem várja be érintetlenül, anion és kation szinten, hogy a növény felvegye, hanem a szerves komplexhez adszorbeálódva, elkerülhetetlenül, az edafon, vagyis a talaj élővilág tápláléklépcsőjének fiziológiai folyamatába, biotranszformációs rendszerébe kerűl. A növény tápanyag felvétele pedig, e roppant bonyolult mikro-geo-biológiai, vagyis talajfiziológiai folyamatba épül. Anyagcsere szerűen. Nem olyan”közlekedés edény” modellben ahogy ma tanítják. Ha a talajban van mindehhez biológiai energiát szolgáltató, nem humifikálódott szénhidrát.

22 Mindezt már a 80-as évek fordulóján tudtuk
„Mindezek figyelembevételével, a talajerő gazdálkodás jelenlegi vitájához állásfoglalásunkat ismételten leszögezzük: A Keszthelyi Georgikon Napokon elhangzott megállapítás, - amely szerint a talajtermékenységet kizárólag műtrágyára alapozva szervestrágya nélkül is fokozhatjuk.

23 A talaj szerves anyag tartalma, mint talaj PH egyensúlyi tényező, valamint a talaj vízháztartásában, tápanyag tároló és tápanyag leadó képességének fokozásában alapvető szerepet játszó fő agrokémiai tényezőnek a jelentősége, messze nagyobb, a benne levő tápanyagok értékénél, és jelentős szerepet játszhat a talaj potenciális termőképességének fokozásában”. Hasonló hibás álláspontok korrekciója és megelőzése érdekében a továbbiakban be kell vezetni, a talaj potenciális termőképességének számítását. Tudnunk kell ugyanis, hogy mesterséges, tehát ipari eredetű tápanyagokkal minél inkább eltávolítjuk a tényleges termőképességet a talaj potenciális termékenységétől, annál nagyobb fajlagos hozadékcsökkenéssel kell számolni”/ Battonya 1978 szept15./

24 Kijelentettük mindezt, akkor már befejezett és a teljes mezőgazdasági vertikumot e pontról energia transzformáció hatékonyság szempontjából elvégzett számítások, és az akkor már teljes kapacitással folyó, négyhektáros mozaikrendszerben végzett egységes módszerrel mintázott, mért és táblára konkretizált, talajtani mérések alapján. Amelyek egyértelműen bizonyították;

25 hogy a termésátlag, trendjében növekszik ugyan a ráfordítással, de mozgása nem a bevitt hatóanyagot, vagy a mért tápanyag mérleget követi, hanem a csapadék viszonyokat; hogy a talaj felett élő agrobiotóp és a benne élő rá tipikus életközösség, egységes táplálkozási és fiziológiai rendszert képez, miközben, holt anyagként kezeljük és vizsgáljuk;

26 hogy a talajban végbemenő biológiai tápanyag forgás üteme és tömege az agrobiotópénak többszöröse, vagyis a nagyrendszer meghatározó része; Hogy ezt figyelmen kívül hagyva, a termesztett növény napi felvételénél arányosan több, pl. C-t és N-t forgató biológiai közösséget, a talaj, méréshez használt extraktumának kivonásánál elpusztítjuk, nagyrészt gáznemű C-vé (plCO2-vé) Vagy N-né (pl. N2-vé) degradálva mérés nélkül a levegőbe engedjük, miközben a tápláló folyamatot s vele fiziológiai közösséget kiírtjuk.

27 A talajt elemezhető minerális közegként kezeljük
A talajt elemezhető minerális közegként kezeljük. Vagyis krematóriumi hamun mérünk, pl. Magnézium szintet. (Nem vagyok benne biztos, hogy az akadémiai agrárgazdaságtan és talajtan minden fontos tényezője a mai napig elért e felismerésekig.)

28

29 A növénytáplálás paradigma váltásának fő iránya:
A növénytáplálást és tápanyag utánpótlást - növekvő tudatossággal - a tudomány adott kornak megfelelő szintjén befolyásolt, a termelési ágazatnak és célnak megfelelő biociklusra kell alapozni. Ennek megfelelően az N ellátás alap modellje: H2O : C : N ~ (N)

30 Nitrogén kötés A légköri N2 megkötése és NH4+-vá redukálása
Csak a prokarióták képesek elvégezni, ezeket gyakran diazotrófoknak nevezik (di=2, azote=nitrogén; trophs=fogyasztó: dinitrogén megkötők) 6 elektron és 12 ATP kell hozzá (igen költséges) A nitrogenáz enzim katalizálja, ez egy Mo-Fe enzim

31 A nitrogén-kötést befolyásoló tényezők
A nitrogrnázt az O2 gátolja Ez gyakori az anaeroboknál Néhány fajnál külön sejtek (heterociszták) alakultak ki a nitrogenáz befogadására v. az anyagcsere felgyorsítására A N kötés szünetel ha NH4+, NO3-, urea van jelen Szerves anyagok Ha a C:N alacsony akkor nincs megkötés Mo, Fe, Co, Ca A hőmérséklet és a nedvesség

32 Akármilyen mélyre fúrtak, eddig mindig találtak élőlényeket a kőzetekben. Becslések szerint a kontinentális kéregben körülbelül négy, az óceániban pedig hét kilométer mélységig lehetnek jelen azok a szívós és különleges egysejtűek, amelyek a Föld eltemetett élővilágát alkotják. A mélységi bioszféra - amelynek tömege nagyobb lehet, mint a felszínié - különösen figyelemre méltó tagjai az ásványokat táplálékforrásként használó baktériumok.

33

34 Mikroszkóppal megfigyelték, hogyan tisztítják a talajt a baktériumok
A kutatók először tudták bizonyítani, hogy a Shewanellaa sejt külső membránjába irányít speciális fehérjéket, ahol ezek közvetlenül érintkeznek a fémvegyületekkel. A fehérjék ezután megkötik a fémoxidokat, s ezeket a baktérium ugyanúgy használja fel, ahogy mi a belélegzett oxigént. A respirációnak (légzésnek) nevezett folyamatot az élőlények - közvetve - a fennmaradásukhoz szükséges energia termelésére használják. Mi, emberek (illetve az állatok jó része) a levegőből belélegzett oxigén segítségével szabadítjuk fel az energiát a táplálékunkból. A baktériumok azonban a természetben nem mindig jutnak elemi oxigénhez. A talajban vagy a víz alatt élő baktériumok sokszor fémvegyületek segítségével nyerik ki a létfenntartásukhoz szükséges energiát. Ez a respiráció egy ősi formájának tekinthető, magyarázza az egyik kutató, Brian Lower, az ohiói egyetem környezeti és természeti erőforrásokkal foglalkozó tanszékének docense.

35 Ahhoz hogy a mai alkalmazott talajtan korszerű növényi tápanyag ellátási tudománnyá váljon, különösen két ismeret területen kell jelentős fejlődést elérnie: A talaj makro- és mikrobiológiai, mikro-ökológiai és faunisztikai megismerése. A növény (faj)és talaj, mint kölcsönös függőségű bio-automatikus nagyrendszerek anyagcsere (szintézis-fiziológiai) folyamat-kölcsönhatásainak megismerése.

36 Megeszi a kőzeteket a Föld eltemetett élővilága
Akármilyen mélyre fúrtak, eddig mindig találtak élőlényeket a kőzetekben. Becslések szerint a kontinentális kéregben körülbelül négy, az óceániban pedig hét kilométer mélységig lehetnek jelen azok a szívós és különleges egysejtűek, amelyek a Föld eltemetett élővilágát alkotják. A mélységi bioszféra - amelynek tömege nagyobb lehet, mint a felszínié - különösen figyelemre méltó tagjai az ásványokat táplálékforrásként használó baktériumok. A felszín alatti mikrobiológia modern korszakának kezdetét 1986-ra tehetjük. Az USA energiahivatala ekkor kezdte meg a mélységi fúrásokat a dél-karolinai Savannah folyónál. Három 200 méter mély lyukat fúrtak, és a fúrások közben figyelték a mélyből előkerülő kőzeteket szennyező anyagokat, továbbá a mikrobákat is. A fúrások során rendkívül nagy egyedszámú és sokféle fajból álló mikroba-közösségek létére derült fény, amelyek a felszín alatti víztároló kőzetekben tenyésztek.

37 Azóta már sokkal mélyebben is találtak baktériumokat, amelyek elterjedésének inkább a hőmérséklet, mint a nyomás szab határt. A jelenlegi legmélyebb fúrások során nagyjából 3 kilométeres mélységig hatoltak le, és eddig még mindig találtak élőlényeket. Az általuk elviselt hőmérséklet felső határát 110 Celsius-foknak tekintve a kontinentális kéregben körülbelül 4 kilométer, óceániban pedig mintegy 7 kilométer mélységig lehetnek jelen. Hogyan tudnak megélni a földkéregben, mivel táplálkoznak, miből nyerik az energiájukat?

38 Kőzeteket esznek A nagy mélységekben szélsőséges viszonyok - nagy nyomás és magas hőmérséklet - uralkodnak. Ezeket a különleges körülményeket elviselő, sőt kedvelő élőlényeket extremofil szervezeteknek nevezzük. Ezek zömében egyszerű szerveződési szintű, sejtmaggal nem rendelkező élőlények: baktériumok és úgynevezett Archaeák (baktériumokhoz hasonló, ősi eredetű egysejtűek, rendszertani helyzetüket lásd az ábrán). Az extremofil fajok egyik csoportját az úgynevezett endolitikus élőlények alkotják, amelyek a kőzetek belsejében, a saját maguk által "vájt" résekben vagy a kőzetek repedéseiben találhatók. Ezek közül kerülnek ki az "ásványokkal táplálkozó-lélegző" fajok.

39 Archaeák és az élővilág háromdoménes rendszere
Az élővilág három nagy birodalma (doménje). A rendszert Carl Woese dolgozta ki a múlt század második felében. Az élővilág filogenetikus osztályozásának legmagasabb egységeit az archaeák (Archaea), a baktériumok (Bacteria) és az eukarióták alkotják

40 A mikrobiológia egyik legnagyobb kihívása
Márialigeti Károly, az ELTE Mikrobiológiai tanszékének vezetője az [origo] kérdésére elmondta, hogy ezeknek a litotróf baktériumoknak a kutatása az egyik legnagyobb kihívás a mai mikrobiológiában. Nem a baktériumok molekuláris eljárásokkal történő érzékelése okozza az igazi nehézséget, hanem a tenyésztésük és az aktivitásuk pontos feltérképezése. A mélységi bioszféra tanulmányozásának egyik legnagyobb akadálya, hogy a mélyből fölhozott egysejtűeket nem lehet laboratóriumi körülmények között tenyészteni. Ez általában még akkor sem sikerül, ha megpróbálják szimulálni az eredeti élőhelyen fennálló viszonyokat. Nagy lendületet adhatna a kutatásoknak, ha megvalósulna az amerikaiak ambiciózus terve egy föld alatti laboratórium létrehozására. A Mély Földalatti Tudományos és Mérnöki Laboratórium (Deep Underground Science and Engineering Laboratory, DUSEL) létrehozását 2,4 kilométer mélységben tervezik a már fölhagyott dél-dakotai Homestake aranybányában.

41 A mélységi laboratóriumok hiánya ellenére is kezdjük megismerni a kőzetekben élő (endolitikus) baktériumok anyagcsere-folyamatait. A légzéshez ásványokat használó baktériumok titkát például nemrég fejtették meg a kutatók. A gondolat, hogy ásványi anyagokat lélegezzünk számunkra borzongatónak tűnik, a baktériumok mégis ezt csinálják évmilliárdok óta. A (sejt)légzés vagy respiráció - biokémiai tekintetben - az a folyamat, amelynek során az élőlény oly módon nyer energiát, hogy elektronokat továbbít molekulák között (egy elektrondonortól egy elektronakceptorra, lásd az ábrán). Ez az elektrontranszfer jellemzően a sejtmembránba ágyazott légzési láncon (elektrontranszport-láncon) megy végbe. Specifikus molekulák adják át az elektronokat a lánc egyik végéről a másikra, és ezzel energiakülönbséget hoznak létre a membrán két oldala között, amely fölhasználható "munkavégzésre" (amilyen például a kémiai energia előállítása adenozin-trifoszfát formájában és felhasználása a sejt szerves anyagainak felépítésére).

42 Elektrontranszfer az Acidithiobacillus ferrooxidans vasásványt "lélegző" baktériumban. A Fe(II) Fe(III) ionná oxidálódik a sejt felszínén lévő fehérjék közreműködésével. Ezek a fehérjék továbbítják az elektronokat a Fe(II) ionoktól a légzési lánc többi alkotórésze irányába, aminek következtében a sejtmembrán energiával töltődik fel. Ezt az energiát használja a baktérium a növekedéshez és más sejtfunkció ellátásához szükséges anyagcseretermékek előállításához Forrás: Pesthy G.

43 A légzés sikeréhez jelen kell lennie egy végső elektronakceptornak, amilyen - az ember esetében kizárólagosan - például az oxigén, hogy fölvegye az elektronokat. A baktériumok által légzéshez használt terminális elektronakceptorok zöme (oxigén, nitrát, szulfát) vízben oldható. Így könnyen bejutnak a sejtmembránba és átveszik a membránban kötött molekuláktól az elektronokat. Más a helyzet a vízben oldhatatlan ásványokkal (például hematittal - Fe2O3, vagy goethittel - FeOOH) lélegző mikrobáknál. Amerikai kutatóknak sikerült bizonyítani, hogy a Shewanella baktérium a sejt külső membránjába irányít speciális fehérjéket, ahol ezek közvetlenül érintkeznek a fémvegyületekkel. A fehérjék ezután megkötik a fémoxidokat, s ezeket a baktérium ugyanúgy használja fel, ahogy mi a belélegzett oxigént. A légzés folyamán az ásványok átalakulnak, így a mikroorganizmusok hozzájárulnak a kőzetek ásványi összetevőinek átformálásához, szétmállásához.

44 A felszíni és a mélységi bioszféra kapcsolata
Márialigeti Károly elmondta: a Shewanella nemzetségbe tartozó baktériumok egyfajta kapcsolatot jelentenek a felszíni környezetekben és a nagy mélységekben előforduló mikrobaközösségek között. A vizsgálatok alapján egyre nagyobb mélységben megismerjük azokat a folyamatokat, amelyeket a mikrobák végeznek az ércesedésekben - akár a kőzetek ásványi alkatelemeinek oldásához, akár kiválásához hozzájárulva. Egyre több kutató győződik meg arról, hogy a kőzetburok legfelső, mintegy 5 kilométeres rétege finomszerkezetének alakításában döntő szerepet játszanak a (mikro)biológiailag befolyásolt történések.

45 A kutatásoknak evolúciós vonatkozásai is vannak
A kutatásoknak evolúciós vonatkozásai is vannak. Az utóbbi években a földkéregben, illetve az óceánok mélyén felfedezett gazdag extremofil-társulások alapján megdőlni látszik az a hagyományos nézet, amely szerint a legelső élőlények az ősóceánok felső rétegeiben vagy meleg felszíni pocsolyákban tenyésztek, inkább mélyen a felszín alá helyezik őket, például a forró vulkáni kőzetek hasadékaiba, ahol bőségesen találhattak maguknak ként, vasat, hidrogént és szenet. A genetikai bizonyítékok alapján a hő- és mélységkedvelők kétségtelenül a legközelebb esnek az élővilág egyetemes őséhez.

46 Az extremofilek vizsgálati eredményei alapján új ötleteket kapunk, hogy más égitesteken (egyelőre a Naprendszerben) hol kell keresnünk az élet nyomait, és mit kell keresnünk az űrkutatás során egyre jobban megismert szélsőséges környezetekben. Segítségükkel megtudhatjuk, melyek azok az alaktani, geokémiai, esetleg biokémiai jegyek, amelyek életre utalhatnak; melyek az élet azon alapvető jellemzői, amelyek elég általánosak és biztonsággal kimutathatók, milyen műszerekkel kell felszerelnünk a jövő űrszondáit, milyen módszereket kell alkalmaznunk, hogy sikerrel kutathassunk a Földön kívüli élet után. Nem kizárt például, hogy ha a Marsnak korábban volt felszíni bioszérája, akkor az éghajlat hidegggé és szárazzá válása után a felszín alá húzódott, és ma is ott tenyészik.

47 A biológia, és benne a mikrobiológia világa, valószinűleg a világhoz hasonlóan végtelen. És mivel az élő rendszerek anyag és energia mozgása világtörténelem által szelektált rendszer, a növényi fiziológiai folyamat fokozásának és hatékonyságának biztosításában páratlan lehetőségeket hordoz. Vagyis minden, a növénytermesztés fejlesztésével kapcsolatos kérdés azonos energiával történő megoldásának válaszát hordozza, csak valódi kutatással meg kell találni Ez a most folyó tudományos korszakváltás kutatásának stratégiai feladata!

48 Köszönöm a szíves figyelmet