Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Emisszió kereskedelem az éghajlatváltozás elleni küzdelemben Nemes Csaba Teremtésvédelmi előadás-sorozat II. rész 2010. március 26.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Emisszió kereskedelem az éghajlatváltozás elleni küzdelemben Nemes Csaba Teremtésvédelmi előadás-sorozat II. rész 2010. március 26."— Előadás másolata:

1 Emisszió kereskedelem az éghajlatváltozás elleni küzdelemben Nemes Csaba Teremtésvédelmi előadás-sorozat II. rész március 26.

2 Környezetvédelem Különösen az elmúlt 200 évben az emberi tevékenység következtében környezetünk állapota rohamosan romlik értékelés globális léptékben emberi tevékenység – szennyezés, káros kibocsátások (Közös Jövőnk, Agenda 21, Johannesburg Summit, egyezmények stb.) helyi beavatkozások közvetlen szennyezés csökkenés nemzetközi beavatkozások nemzetközi jogi és közgazdasági eszközök Általános háttér: környezet- és klímavédelem

3 A szennyezések- káros kibocsátások társadalmi költsége környezetpolitika nélkül nem tükröződik az árakban. (mi is az a társadalmi költség?) Így van ez a klímapolitikai területén is  Emiatt a gazdasági döntések torz árarányok alapján születnek az ipari forradalom óta, az ennek következtében emelkedő légköri ÜHG koncentráció idővel egyre nagyobb mértékű klímaváltozást okoz.  Aminek költségeit nem(csak) a fenti döntések hozói, hanem (főként) térben és időben akár távol élő emberek viselik. Általános háttér: szennyezési jogok

4 Szennyezési jogok piaca Emisszió kereskedelem rendszerű szabályozás elemei: buborékpolitika emisszió kiegyenlítési rendszer (offset) emissziós kiegyenlítési rendszer (banking) együttes szennyezés kibocsátás (netting) /emisszió/ kereskedelem korlátozás teremtő kereslet a kibocsátás csökkentés iránt („cap and trade”) Baseline and credit rendszer Általános háttér: szennyezési jogok

5 COP 3 (Részes Felek Konferenciája) – Kiotó, Japán, ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény általános, nem kötelező céljával szemben a Kiotói Jegyzőkönyvben a fejlett országok 5,2%- os kibocsátás csökkentést vállalnak közötti időszakra. Hat üvegház gáz kibocsátásának csökkentése, általában az 1990 es szinthez képest, de pl. Mo. bázis időszaka az es periódus átlagkibocsátása. 8 % csökkentés az EU-nak, Svájcnak és a legtöbb kelet- és közép- európai országnak 6 % Csökkentés Kanada, Magyarország, Japán, Lengyelország Stabilizáció: Oroszország, Ukrajna, Ausztrália és Új-Zéland a Kiotói rendszer A Kiotói Jegyzőkönyv által ellenőrzött gázok: széndioxid - CO2 metán - CH4 dinitrogén oxid - N2O kén hexafluorid - SF6 perflourokarbonok - PFC-k hidrofluorokarbonok - HFC-k

6 A Kiotói Jegyzőkönyv ún.rugalmassági mechanizmusai: együttes végrehajtás- „joint implementation” (JI)” : amelynek lényege, hogy a fejlett országok (Annex I-es országok) anyagilag más fejlett államokban megvalósuló kibocsátás-csökkentési beruházásokat hajtanak végre / ERU (emission reduction unit) / tiszta fejlesztési mechanizmus- „clean development mechanism” (CDM) : ebben az esetben egy kiotói vállalást nem teljesítő, fejlődő országban történik a beruházás / CER- (certified emission reduction) / nemzetközi kibocsátás kereskedelem- „ international emission trade” (IET) Annex I-es államok a kijelölt kibocsátási mennyiségük (AAU)-juk (assigned amount unit) egy részével kereskedhetnek rugalmassági mechanizmusok és „kvóták”

7 A „Nyelők” az elnyelt ÜHG mennyiségnek megfelelő ún. RMU (Removal Unit) hoznak létre. (Mo. 1 millió t) kötelezettségvállalási időszaki tartalék, ”commitment period reserve” (CPR) a Jegyzőkönyv B függelékében felsoroltaktól, így Magyarországnak is. A CPR célja, hogy a Részes felek átmenetileg se veszélyeztethessék vállalásaik betartását. A Részes feleknek 2008 és 2012 között mindenkor az 1. pont szerint meghatározott és leosztott AAU mennyiség legalább 90%-ának, vagy ha az alacsonyabb, a legutóbbi kataszter szerinti nemzeti emissziók ötszörösének megfelelő mennyiségű jogot kell a nemzeti jegyzékben tartania rugalmassági mechanizmusok és „kvóták”

8 Hazai kibocsátási trendek és prognózis 2020-ig

9 EU-25 és EU-15 távolsága a kiotói kibocsátás csökkentési céltól

10 Forró levegő AAU mint „Forró levegő” (KGST ipar összeomlásából adódó „kvóta”) GIS 2005/6: Fehéroroszország kiotói részes fél lett egy feltétellel: az ETS-ből származó bevételeket csak kibocsátás csökkentésre használhatja ZBR Magyarországnak is többlet-kibocsátási egysége van ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvényben rögzített elvek mentén történő felhasználását és az azt működtető rendszer GIS-ZBR

11 ZBR jogi keretek Az eladott kibocsátási egységekből származó bevételeket a jogszabályok (2007. évi LX. Tv. 323/2007.Korm rend.) szerint csak igazoltan kibocsátás csökkenést eredményező beruházásokra lehet fordítani, összhangban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában foglalt prioritásokkal. Ezért is hívják a rendszert „Green Investment Scheme-nek”, azaz Zöld Beruházási Rendszernek. kereskedés magyar AAU-k iránt érdeklődést mutató potenciális vevők: Japán, Ausztria, Hollandia, Finnország, Szlovénia, Spanyolország és Olaszország+ Világbank és az EBRD is jelentkezett. A kereskedésre jogosultságot először megkapó országok először (2007. decemberében: Japán, Magyarország Új Zéland) ZBR

12 Az első legális tranzakciók a világon Belga szerződés: augusztus 8-án került aláírásra. Szeptember során megtörtént a tranzakció, és kiadásra került a két fél között egyeztetet módon egy sajtóközlemény. A belga fél október végén kifejezte elégedetlenségét, hogy a pályázati felhívás még nem jelent meg, és jelezték, hogy ezzel kapcsolatosan hivatalos levélben fordulnak Államtitkár Úrhoz. Spanyol szerződés: szeptember 26-án került aláírásra. November 5-én megtörtént a tranzakció október első felében a fő tárgyaló hirtelen eltűnése október 20 után meg a pénzügyi válság, ami érthetően lelassította a folyamatokat. A magyar AAU továbbra is „aranyfedezet” lehet, ha minél előbb elindul (bejelentésre kerül) a ZBR. (a ZBR csak 2009 augusztusában indult el /akkor is felemásan/) ZBR

13 Az EU 15 létrehozta közös, a Jegyzőkönyv alapján fennálló kötelezettségük teljesítésének az érdekében az európai uniós kibocsátási egység kereskedelmi rendszert ( EU ETS), mely egy ÜHG, a szén-dioxid (CO2) csökkentésére irányul, meghatározott ipari szektorokban. (Létrehozták az EUA-t) Az EU ETS alapját a tagországok Nemzeti Kiosztási Tervei (NKT) fektetik le, melyek országonként meghatározzák szektorok szerint a kibocsátásokat adott periódusra nézve (második kereskedési időszak: ). Kötelezettségeket rónak az adott szektorokban a fő kibocsátókra, akik kibocsátásaikat nyomon kell, hogy kövessék és kibocsátásaikról hitelesített jelentéseket kell készítsenek. A hitelesített jelentés alapján annyi kibocsátási egységet kell az államnak az adott kereskedési év végén visszaadniuk, amennyi a tényleges kibocsátásuk volt EU-ETS

14 Mit csinált az EU szabályozás? olyan eszközt hozott létre kell, amely a kibocsátásokat is megfelelően alacsony szintre szorítja, és az árarányokat is kiigazítja a kibocsátások addig figyelembe nem vett költségeinek beépítésével. Ez egy olyan eszköz lenne mint a valódi a „cap&trade” emisszió- kereskedelmi rendszer, melyen belül aukción kell megvásárolni a kibocsátási kvótákat. Csakhogy(!): „ aukción kell megvásárolni „ ez a célkitűzés csak a 2012-es időszak utánra fogalmazódott meg, de, ahogy később látjuk majd ott sem teljesült EU-ETS

15 A kibocsátás-kereskedelem közgazdasági háttere  A cég (egyedi kibocsátó) amely kevesebbet bocsát ki, mint amennyi kvótája van, a felesleget eladhatja, míg olyan cégek, melyeknek a kibocsátása több mint a kvótája, engedélyeket kell vennie másoktól. vagyis „korlát” és az „alatti” kereskedés („cap and trade”)  A kereskedő szektorokban január 1. után a létesítmények csak érvényes kibocsátási engedély birtokában bocsáthatnak ki szén- dioxidot  A kereskedő szektorok létesítményei meghatározott mennyiségű szén-dioxid kibocsátására kapnak kvótát, mellyel minden év végén el kell számolni  Az Únió üvegházhatású gáz kibocsátásainak körülbelül (2012 után) 40 %-t fedi le Kibocsátás-korlátozást célzó rendelkezés – az EU-15 Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt vállalása teljesítésének elősegítése céljából  A kibocsátás-csökkentés költségeinek csökkentése közvetlen cél (költség-hatékony és gazdaságilag hatékony módon)  (Nagy pontkibocsátású források, direkt kibocsátás) EU-ETS

16 a magyar NKT ( ) EUA Villamos energiatermelés Ásványolaj-feldolgozás Kokszolás Fémércek pörk.és zsug. vas- és acél Cementgyártás Mészgyártás Üveggyártás Burkolólapok gyártása Tetőcserepek, téglák, tűzálló téglák gyártás Cellulóz-, papír- és kartongyártás Új belépő tartalék évente átlagosan Együttes végrehajtási projekt tartalék teljes mennyiséghez hozzáadható része A térítésmentes kiosztás tárgyát nem képező egységmennyiség (aukció) Összesen a hozzáadható együttes végrehajtási projekt tartalék nélkül EU-ETS-NKTII

17 Ismétlés AAU: az államoknak a Jegyzőkönyvben lefektetett vállalásának megfelelő kibocsátható mennyiség egység, ERU: a JI eredményeképpen létrejövő egység, mely kötelezettség teljesítésére elszámolható 2008-tól kezdődően (double counting!) CER: a CDM eredményeképpen létrejövő egység, mely elszámolható az EU ETS rendszerben (+bankolható) RMU: a nyelők által létrejött kibocsátás csökkentés alapján létrejött egység. (nem bankolható) EUA: az európai kibocsátási kereskedelem egységei, mennyisége a Nemzeti Kiosztási Terv, ill. Lista alapján vannak meghatározva /VER:Voluntary Emission Reduction, pl. a Bank of New York, amely 2006 júniusában nyilvántartást hozott létre a VER-nek, a Kiotói egységek+EU egység

18 Klímaváltozási és energiacsomag EU 1. tagállam 2. tagállam Magyarország27.tagállam […] Nemzetközi színtér Közös uniós vállalás A terhek leosztása EU klíma energia csomag

19 A klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából a közös EU vállalás releváns. Hogy ennek terhei hogy oszlanak meg az egyes tagállamok közt, az szinte tisztán gazdasági-társadalmi kérdés. A KvVM számára így két cél adódik:  Erősíteni és támogatni a bizottsági javaslatban EU közös vállalásait (környezeti fenntarthatóság)  A terhek megosztása terén pedig Magyarország társadalmi és gazdasági fenntarthatóságát szem előtt tartva erősíteni a csomagban a méltányosság és igazságosság szempontjainak érvényesülését. EU klíma energia csomag

20 A klíma-energia csomag, a reform szerkezete, célja 1. A csökkentési célok költséghatékony leosztása az EU-ETS alá tartozó szektorok és az azon kívüli szektorok közt. 2. Az EU-ETS reformjának célja: 1. Egységes, harmonizált karbonpiac létrehozása 2. A hatókör kiterjesztése új szektorokra és gázokra 3. A kibocsátási engedélyek mind teljesebb körű aukciója. 3. Miután a költséghatékony leosztás aránytalanul nagy terheket róna az új, keleti tagállamokra (köztük Magyarországra), így három méltányossági elem épült a javaslatba 1. az ETS-en kívüli szektorok, 2. a megújuló energiatermelés 3. és az ETS aukciós bevételek kapcsán. EU klíma energia csomag

21 A „Csomag” működésének az eredménye A szűkülő sapka (cap) elvileg önmagában is biztosítja a csökkentést. A kereskedés (trade) pedig a csökkentés költséghatékonyságát segíti. Az aukció szerepe tehát ezen felül van: biztosítja  hogy a karbonár beépüljön az árakba, kialakítva az optimális árarányokat, segítve a karbonszegény gazdaságra való átmenetet.  Továbbá az aukciós bevételeken keresztül lehetőséget teremt a klímapolitika egyéb fontos céljainak, redisztribúciós elemeinek finanszírozására. EU klíma energia csomag

22 A tervezett optimális kiosztás módja  Azonnali 100% aukció ott, ahol a karbonár áthárítása nem gond: áramtermelés.  Ahol ez azonnal nem lehetséges, ott kezdetben 80% ingyenes kiosztás, mely 2020-ig fokozatosan megszűnik.  Ahol pedig túl erős az importverseny, és emiatt az aukció az iparág kitelepülésével (karbonszivárgás) fenyeget, ott az egész időszakra 100% ingyenes kiosztás várható. EU klíma energia csomag

23

24 A bizottsági hatástanulmány szerint a magyar ETS kibocsátása az áltagnál jobban, 30%-kal fog csökkenni. A bizottságnak ez alapján határozott elképzelése van arról, hogy a magyar gazdaság teljesítménye és szerkezete, alkalmazott technológiája hogyan fog alakulni a következő 15 évben. Hogy ez a kép milyen, nem ismerjük. Viszont nekünk magunknak is szükség lenne egy világos és reális elképzelésre, hogy merre fejlődjön a magyar gazdaság.

25 Köszönöm megtisztelő figyelmüket Nemes Csaba Teremtésvédelmi előadás-sorozat II. rész március 26.


Letölteni ppt "Emisszió kereskedelem az éghajlatváltozás elleni küzdelemben Nemes Csaba Teremtésvédelmi előadás-sorozat II. rész 2010. március 26."

Hasonló előadás


Google Hirdetések