Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gyomszabályozási alapismeretek. A GYOMNÖVÉNY FOGALMA  A gyomnövény Ujvárosi szerint (1957) szántóföldön minden olyan növény, melyet nem vetettünk, hasznot.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gyomszabályozási alapismeretek. A GYOMNÖVÉNY FOGALMA  A gyomnövény Ujvárosi szerint (1957) szántóföldön minden olyan növény, melyet nem vetettünk, hasznot."— Előadás másolata:

1 Gyomszabályozási alapismeretek

2 A GYOMNÖVÉNY FOGALMA  A gyomnövény Ujvárosi szerint (1957) szántóföldön minden olyan növény, melyet nem vetettünk, hasznot nem hoz, s jelenléte káros legalább azzal, hogy a vetett növény elől elfoglalja a helyet, vagy felhasználja a talaj tápanyag és vízkészletét.  Más meghatározások szerint a gyomnövény fogalomkörébe tartozik minden olyan növény, vagy növényi rész, mag, tarack szegmentum, melyet nem mi vetettünk, s melynek jelenléte nem kívánatos az adott helyen.

3  A kultúrnövény is lehet gyomnövény, mint az árvakelésű napraforgó a gabonában. Réten és legelőn csak az a gyomnövény, melyet a jószágok nem esznek meg, vagy mérgezőek, vagy szúrósak, ill. a hasznos növényeket kipusztítják. A gyomnövény az ősi vegetációban nem fordul elő, vagy előfordul, de a művelt területen nyer nagyobb teret. Világszerte elterjedtek, gyakran már az eredetük sem határozható meg.  A gyomnövény lehet egyúttal gyógynövény is, pl. csillagpázsit, pásztortáska, galaj, árvácska, szarkaláb, de szinte mindegyik növénynek van több, kevesebb gyógyhatása.  A gyomnövények erősíthetik a taposott gyepet, a rézsűk növényeiként megakadályozhatják az eróziót. Sorközfüvesítés helyett a gyomkaszálás is eredményre vezethet. Élőhelyenként más, más megítélés alá esik pl. nád, mely a tóparti helyeken nem csak hasznos, de védendő is, míg a szántóföldeken egy igen terhes, nem kívánatos, nehezen irtható növény.

4 GYOMNÖVÉNYEK KÁRTÉTELE  Közvetett a kártétel, amikor a hatás nem direkt módon éri a kultúrnövényt.  Közvetlen a kártétel, amikor a gyomnövény a kultúrnövényt, mint élősködő, vagy félélősködő megtámadja, vagy az általa termelt anyagokkal, bomlástermékeivel károsítja.

5 Közvetett kártétel  Elfoglalja a termőhely egy részét.  Elhasználja a vízkészletet, s a gyenge termés oka gyakran a vízhiány, s a gyümölcsösben rosszabb lesz a termőrügyképzés. A gyomnövények gyökérzete mélyebbre hatol, így a mélyebb réteget is kiszárítják.  A tápanyag elhasználása. A tápanyag nem áll korlátlanul rendelkezésre, s a termesztett növények elől a gyomnövények könnyebben felveszik a N, P, K-t, s némelyik gyom kifejezetten mikroelem gyűjtő.  Talaj hőmérsékletének csökkentése °C-ot jelenthet. Hideg talajból nehezebb a vízfelvétel, lassúbb a tápanyagfelvétel.

6  Vetett növények elnyomása. Túlnövik a kultúrnövényt, elfogják a napfényt pl. a kukorica nem nő, elsatnyul, elsárgul, ha a vadrepce túlnövi. Sűrű búzában az árvakelésű napraforgó nem nő, elpusztulhat, míg a vetéshibás foltokon jól fejlődik. A versenyben a kultúrnövények megnyurgulnak, gyengébbek lesznek, a termés csökken, de könnyebb a megdőlés is. A tőlevélrózsás növények kipusztítják a haszonnövényeket, így kiritkulhat a lucerna, a gyep az elszaporodása miatt. Verseny a gyomnövények között is van, nem művelt területen, vagy kultúrnövény hiányában a kicsírázott növények jelentős része minden beavatkozás nélkül elpusztul. Újvárosi a kezdeti gyomosodás termést csökkentő hatására is felhívta a figyelmet, s a nyár végén fejlődő gyomnövények már lényegesen kisebb hatást gyakorolnak a termés mennyiségére, mint a vetés utáni hetekben.

7  Kórokozók köztes gazdái lehetnek, pl: - a gabona szártőbetegségének (Ophiobolus cariceti) a tarack, csillagpázsit, héla zab - a borsórozsdának (Uromyces pisi) a kutyatejfélék - a káposzta gyökérgolyvának (Plasmodiophora brassicae) a keresztes gyomnövények - a burgonyaráknak (Synchytrium endobioticum)a fekete ebszőlő - a fekete rozsdának (Puccinia graminis) a sóskaborbolya - a szőlő gyökérgolyvának (Agrobacterium tumefaciens) több féle gazdanövénye is lehet, s nem javasolt a köztes sem ami gyakran a burgonya termesztését jelenti.

8  Állati kártevők szaporítói, tápnövényei, vagy más esetekben a fertőzés a gyomokról terjed át ill. a gyomnövényeken bekövetkezett túlszaporodásnál terjednek el. - a laboda bogárnak (Cassida nebulosa) a libaparéj, keserűfű, bogáncs, acatfajok a tápnövényei, s a cukorrépára terjed át. - a levéltetű (Aphis rumici) gazdanövényei a boglárka, libaparéj, acat, s a cukorrépa, borsó, bab, lucerna, mák veteményekre terjedhet át - a takácsatkának (Tetranychus) - több, mint 70 gazdanövénye van, ilyen pl. a Convolvulus, melyről a szőlőre terjed át, ha azt kikapálták, vagy levegyszerezték - a vetési bagolypille (Scotia-Agriotis-segetum) sokféle virágzó gyomnövényen kell, hogy táplálkozzon, mert csak akkor tud sok, és életképes petét rakni - a repcebolha (Psylliodes chrysocephala) a keresztes virágú gyomokon szaporodik el - a mezei pocok (Microtus arvalis) a táblaszéleken, ruderális területeken szaporodik el, s csak ezután vonul be a szántóföldre, pl. a lucernába - a drótféreg lárvája (Agriotes obscurus, A.sputator) a gyomnövények gyökereit fogyasztja, s csak ha nincs elég, akkor keresi a kukoricát, de nem szereti pl. a kendert, csillagfürtöt - a lótücsök (Gryllotalpa vulgaris) a gyomok gyökerét rágja - a cserebogárpajorok elsősorban az erdő melletti gyümölcsösben okoznak nagyobb kárt Ugyanakkor az állati kártevők a gyomnövényeket is károsítják, fogyasztják, pl. rovarkártétel éri a szádor toktermését, az acat terméseit, s a levéltetvek szívogatása nyomán torzulnak, mely bár hasonlít, de nem herbicid kár.

9  A termelés költségeit növeli a több kapálás, a nehezebb aratás, de a betakarítást az erős galaj, ebszékfű, nád, aprószulák,napraforgó fertőzés meg is akadályozhatja. A napraforgóban, ha sok a gyomnövény a betakarítás előtt, a defóliáló Reglone alkalmazása szükséges. Költségnövelő a vetőmagtisztítás az arankás lucerna, a galajos, héla zabos, konkolyos búza, a csattanó maszlag magokkal fertőzött lencse esetében. A gyomnövények miatt nagyobb a termény nedvességtartalma, növekszik a befülledés veszélye, s a szárítás is költségnövelő. Gyakran sorjelző növény vetése szükséges a sárgarépában, petrezselyemben, mert a gyorsabban kelő gyomnövények miatt kapálni kell  A termés értékének rontása is kár, mert a szennyezett termék kisebb értékű, az exportból, az I. osztályú vetőmag minősítésből a termék kizárható, de az ellenőrzési kötelesség, a szemlék előírása, az import vetőmag sorsának nyomon követése is mind gondot jelentenek, pl. a cirok vetésekben a fenyércirok ellenőrzése. Hagymaízű lehet a tej, vagy büdös a szennyezett takarmánytól, vagy kakaslábfű magokkal szennyezett a gyorsrizs.  A mérgező gyomnövényeket a jószág csak ritkán és csak kényszerűségből fogyasztja. Kisebb mérgezések gyakrabban előfordulhatnak, esetenként emésztési zavar, soványodás, bénulás léphet fel. Az állatorvosok által nyilvántartott mérgezés szinte nem fordult elő az utóbbi években.  A gyomnövények allergiát okozhatnak, válthatnak ki. Bőrallergiát okozhat az csalán, kender. Légzőszervi allergiát okoz: május végén-június elején a pázsitfüvek és a ebszékfű pollenje, július-augusztusban az,csalán, útifű, kender, komló, augusztus-szeptemberben elsősorban az parlagfű, de az fekete üröm, libatop, aranyvessző is jelentős lehet.  A kár mértéke szerzőnként eltérő, a közvetett kártétel nehezen becsülhető, s pl. a tavasszal, nyár elején elpárologtatott víz hiánya később jelentkezik a szőlőben és gyümölcsösökben.

10 Közvetlen kártétel  Az élősködő növények a saját testük felépítésére tápanyagot szívnak el. A kultúrnövény vagy elpusztul, vagy rosszul fejlődik, kevesebbet, vagy semmit sem terem. Két csoportjuk van:  A szárélősködők az aranka félék, Cuscuta fajok, mint a C. trifolii a hereféléken, a C. europaea sok tápnövényű pl.a cukorrépán, paradicsomon is előfordulhat, vagy a C. lupuliformis a komlón és a málnán élősködhet.  A gyökérélősködők a vajvirág vagy szádor fajok (Orobanche ramosa - dohányfojtó szádor, Orobanche cumana - napraforgó szádor). A szádor szívógumót fejleszt, s magvai csak a kultúrnövény gyökerének közelében csiráznak. A magok sokáig, 8-10 évig is életképesek maradnak a talajban.  Félélősködők a kakascímer (Rhinanthus minor) elsősorban a füvek gyökerén, a piros fogfű (Odontites rubra) a legelőn, a csormolya (Melampyrum barbatum) főleg régebben a búzavetésben károsított, jelentősége ma már gyakorlatilag nincs. A félélősködők zöldek, tápanyagot nem szívnak el, csak a vizet és a benne oldott anyagokat.

11 Tolerancia  A tolerancia fogalma:  Egész fajra jellemző tulajdonság. Adott faj egyedei képesek elviselni a herbicidet valamilyen morfológiai, élettani tulajdonságuknak köszönhetően. Ez a tulajdonságuk nem a herbicid nyomás hatására alakult ki, hanem attól függetlenül létezik.  Pl. ebszékfű, ragadós galaj – 2,4-D  Toleráns > a dózis növelésével a tolerancia megszűnik  Rezisztensnél > akármekkora dózis lehet, nem okoz pusztulást.  A tolerancia a növény vele született adottsága.  Lehet:  Morfológiai  Viaszos levél (borsó, pásztortáska) ez lehet pozitív vagy negatív  Szőrös levélfelület (pipitér fajok)  Keskeny, felfelé álló levelek (pázsitfűfélék) > nem tapad meg  Magsapka (Napraforgó, PRE)  Gyökeresedési (PRE-nél, csírázási mélység)  Fiziológiai (milyen gyorsan transzlokálódik, hogyan bontja le)  Fontos, hogy a tolerancia a dózis növelésével megszűnik.

12 Rezisztencia  A rezisztencia fogalma:  Herbicid nyomás hatására egy faj populációiban kialakuló tulajdonság, melynek köszönhetően ellenállóvá válnak az adott herbiciddel szemben. Pl. szőrös disznóparéj, fehér libatop, parlagfű, stb. – triazin szerbtövis fajok – ALS inhibitorok Betyárkóró – karbamidok  Jellemzői: Biokémiai sajátosság Öröklődik A növényvédőszer hatására alakul(hat) ki. A dózis emelésével sem érünk el hatást! Szerrotáció szükséges  A rezisztencia kialakulását befolyásolja: A növény oldaláról: Maghozam mennyisége, nyugalmi időszak hossza Magvak csírázóképessége (nagyon jó) Többszöri csírázás egy éven belül Mag terjedő képessége Növénytermesztés oldaláról: Vetésforgó alkalmazása Talajművelés minősége (mélyszántás elhagyása) Felhasznált herbicidek hatásmechanizmusa

13 A GYOMNÖVÉNYEK SZAPORODÁSA  Több magot érlelnek, mint amennyi csírázik, vagy felnőni képes. Nem ritka a mag/növény produkció sem. Mellette fontos az ivartalan szaporodás. A betyárkóró magprodukciója , az szőrős disznóparéj db/növény. Kiemelkedően sok magot érlelhet a Sisymbrium altissimum, a magyar zsombor ( ). A magprodukció termőhelyenként változik  A gyommagok terjedése: A gyomnövény saját maga terjeszti magjait, pl. madársóska, bükköny, Ecballium elaterium, árvácska, kutyatej, ahol a felpattanó tok, hüvely kirepíti a magvakat. A repítőkészülék a szél utján való terjedésben a legfontosabb, pl. az betyárkóró, keszegsaláta, gyeremekláncfű esetében, bár a nagyon apró magot is szállítja a szádor esetében. A víz, állatok szerepe a terjedésben kisebb, a trágyával terjedés jelentősége nagyobb. A folyók mentén terjed ma is a subás farkasfog és a sokvirágú napraforgó, a madarak is terjeszthetik a galaj-ot.

14 ÉLETFORMÁK

15 I.Egyévesek (planta annua, THEROPHYTA) jelük: T vagy Th. A kedvezőtlen időszakot mag alakban vészelik át, ez lehet a téli hideg, vagy a nyári szárazság. A felosztás további alapja, mikor csíráznak, kelnek, és mikor érlelnek magot.

16  T1- ősszel csíráznak, tavasszal magot érlelnek, a tőlevélrózsa telel. Sekélyen gyökereznek, a szárazsághoz alkalmazkodtak. Fényigényesek, a csírázási hőmérsékleti optimum °C. Év közben még kellő csapadék hullása esetén sem kelnek, egy csírázási periódusuk van évenként: fényes, és borostyánlevelű veronika, piros árvacsalán, olocsán csillaghúr, lúdfű. Több csírázási periódusuk van, a lehulló csapadék után tömegesen kelnek: tyúkhúr, pásztortáska, perzsa veronika, bársonyos árvacsalán, zamatos turbolya, egynyári perje, aggófű. Fagymentes téli napokon is fejlődnek, a talaj herbicidekre érzékenyek, a felső rétegből gyorsan felveszik a vegyszereket. Előfordulásuk: őszi gabonavetések, repce, szőlő, gyümölcs, lucerna, táblaszélek, ahol jobbak a fényviszonyok.  T2- ősszel kelő nyár eleji egyévesek. Ősszel vagy tavasszal csíráznak, nyár elején érlelnek magot, ún. tipikus gabona gyomok. Az optimális csírázási hőmérséklet alacsony, 4-8 °C. Kettős alkalmazkodásúak, hosszabb életűek, gyökérzetük erősebb, a nagyobb szárazságot is elviselik. A telet csíranövény és mag alakban is átvészelik. Pl.: pipacs, búzavirág, mezei szarkaláb, rozsnok fajok, konkoly, kamilla, pipitér fajok, ragadós galaj, poloskafű, vetési hérics, mezei boglárka, parlagi ecsetpázsit, bükköny fajok, nagy széltippan.

17  T3- Tavasz végén csíráznak és nyár elején vagy ősszel érlelnek magot. Optimális csírázási hőmérsékletük 8-14 °C. Egyformán védekeznek a téli hideg és a nyári szárazság ellen. Tavaszi gabonagyomok, közel állnak a T4-hez, de a kapásokban, kukoricában is tömegesek. Pl.: vadrepce, repcsényretek, hélazab, mezei árvácska. Gyökér herbicidek hatására a T2 és T3 csoport szinte teljesen eltűnhet, a levélen át felvehető készítményekkel szemben több toleráns, rezisztens faj van.  T4- Tavasszal kelnek, nyár utolján érlelnek magot, ún. nyárutói egyévesek. Optimális csírázási hőmérséklet °C. A nyári szárazságot jól elviselik, de a legkisebb hidegre is elfagynak, a 0 °C-ot sem viselik el. A tél ellen mag állapottal védekeznek. Pl.: varjúmák, szőrös disznóparéj, fehér libaparéj, tarló tisztesfű, lapulevelű keserűfű, szulák keserűfű, parlagfű, ebszőlő, maszlag, betyárkóró, ebszékfű, kakaslábfű, fakó muhar, szerbtövis, gombvirág, keszegsaláta, kövér porcsin, vadköles.

18 II. HT - HEMITHEROPHYTA (kétévesek, planta biennis)  Az első évben csak tőlevélrózsát fejlesztenek, a generatív szervek csak a második évben fejlődnek ki. Van egyéves alakjuk is. Tavasszal későn kelnek, nyáron megerősödnek, nagy tőlevélrózsát és erős raktározó gyökeret fejlesztenek. A következő évben még a nagy nyári szárazság előtt érlelnek magot. Az egyik telet mag, a másikat levélrózsás alakban élik át. Életükben egyszer virágoznak és teremnek, majd elpusztulnak. Pl.: bókoló bogáncs, nagy bojtorján, vadmurok, somkóró. Előfordulásuk: főleg parlagokon, legelőkön.

19 ÉVELŐ NÖVÉNYEK GEOPHYTA  Az áttelelő szár vízszintes, tarack vagy rhizóma, rajta rügyek vannak, melyek a növény terjedését szolgálják. A legnehezebben irható növények.  G1- Rizómás vagy tarackos fajok – szártarackos fajoknak is nevezzük. Feladata a raktározás, a tarackon csomók vannak, pikkelylevelek, mely alatt rügyek találhatók. Követik a nedves talajt, a tarackok emeletes elhelyezkedésűek. Pl.: zsurló, martilapu, fenyércirok, vidra keserűfű, tarackbúza, csillagpázsit, nád.  G2- Gumós fajok, a földbeli szár a raktározásra módosult, helyenként megvastagszik, a közbülső részek évenként elpusztulnak. Írtásuk nehéz. Pl.: mocsári tisztesfű.  G3- Szaporító gyökeres fajok, gyökértarackos vagy tarackszerű gyökerű fajoknak is nevezzük. A főgyökéren és a gyökérágakon is találhatók járulékos és rejtett rügyek, s a gyökér minden részéből képes új növényt fejleszteni. A rügyek elhelyezkedése rendszertelen, vagy mindenütt található, vagy csak a talaj legfelső rétegében. A gyökerek mindig lehatolnak a nedves talajrétegekig. Gyorsan szaporodnak, föld alatti részeik raktároznak is. Pl.: folyófű, útszéli zsázsa, szeder, mezei aszat, sövényszulák.  G4- Hagymás fajok, hagymával, sarjhagymákkal terjednek. Jelentőségük kicsi, megjelenésük általában rossz talajművelésre, a talajmunkák elmaradására utal. Pl.: madártej, tyúktaréj, üstökös gyöngyike.

20 HEMIKRYPTOPHYTA  Az áttelelő szerveik függőlegesek, a talaj felszínén tőlevélrózsa van, vagy a talajban nem mélyen helyezkednek el. Általában vegetatív úton, önállóan nem képesek szaporodni.  H1- Bojtos gyökerűek – sem a föld alatti, sem a föld feletti rész nem képes szaporodni, a gyökéren nincsenek járulékos rügyek. Pl.: gólyahír, angolperje, réti boglárka. Nedves réteken fordulnak elő, ill. pillangósokban és szőlőben.  H2- Indás évelők – a földön fekvő szár a csomókon legyökerezik és tőlevélrózsát fejleszt. Pl.: fehér here, sovány perje, libapimpó.  H3- Karógyökerűek, melyek feldarabolva szaporodásra képesek. Rügyeket, ill. rejtett rügyeket viselnek, talajmunkát rosszul tűrik. Pl.: tarka koronafürt, sarlófű, nadálytő, pitypang, katángkóró, fehér mécsvirág.  H4- Karógyökerűek, melyek feldarabolva sem képesek szaporodásra. A karógyökereken nincs rügy, a szántóföldön nem életképesek. Pl.: tövises iglice, mezei iringó, vadrezeda.  H5- Ferde rhizómások, melyek feldarabolva szaporodnak. A gyökértörzs rövid, a rügy a csúcson található. Pl.: lándzsá útifű, nagy útifű, fekete üröm.

21 HERBICIDEK HATÁSKIFEJTÉSÉNEK – HATÁSMECHANIZMUSÁNAK SAJÁTSÁGAI

22  Hatásmechanizmus: a szer növénnyel való érintkezésétől a tünetek megjelenéséig lejátszódó folyamatok összessége. Fázisai a következők:  A. A herbicid bejutása a növénybe (abszorpció, penetráció)  B. A herbicid mozgása a növényben (transzlokáció) és eljutása a hatáskifejtés helyére  C. A herbicid hatáskifejtésének módja  D. Tünetek megjelenése a növényen, szimptomatológia

23  Gyökéren keresztül felszívódás: függ a dózistól, a talaj víztartalmától, a humusz és agyagtartalomtól, az agyagásvány fajtájától, a csapadéktól, az oldékonyságtól. Nem csak a gyökér, hanem a növény földbeni része is felveszi a herbicidet. A csírázásgátló herbicideket a csírázó magvak veszik fel, valószínűleg a víz és ionfelvételhez kapcsolódva, passzív módon jutnak be. A gyökéren át történő felvétel könnyebb, mint a levélen át történő behatolás. A gázhatású szerek gázfázisban jutnak be, a növekedési rendellenességet okozók felvétele viszont aktív módon történik.  Felvétel levélen, száron keresztül: a hatóanyagnak át kell hatolnia a sejtfalakon, ill. az epidermiszt borító kutikulán. Ennek a falnak az áthatolása a legnagyobb probléma. A kutikulán át behatoló herbicidek ált. olajokban emulgeáltak, a légréseken (sztómákon) behatoló herbicidek rendszerint csak vizes hordozókban oldottak. A sztómákon át történő behatolást a páratartalom is befolyásolja. A száron keresztül felvett herbicid mennyisége kevesebb ugyan, de gyorsabban bejut a szállító rendszerbe.

24 Herbicidek hatáskifejtése: a sejtek alapvető fiziológiai-biokémiai folyamatait gátolják, vagy erősen módosítják.

25 Fotoszintézist gátló herbicidek hatáskifejtése (triazinok, karbamidok) Fotoszintézist gátló herbicidek hatáskifejtése (triazinok, karbamidok) A fotoszintézis folyamatának három alapvető szakasza van  1. A zöld pigment rendszer abszorbeálja a napsugár energiáját. Az ütköző foton egy molekula elektronját gerjeszti, elektron-kibocsátás történik. A kibocsátott elektronok egy része visszaesik az „üres„ helyre, ezt jelzi az ismert vörös fluoreszcencia jelenség, a klorofill fényt bocsát ki. Az elektronok nagyobb része bekapcsolódik a fotoszintetikus foszforilálásba.  2. A napsugár energiájának kémiai energiává történő átalakítása Az asszimilációs oxigén a víz fotolízise (Hill reakció) során szabadul fel.  3. A széndioxid megkötése és redukálása, az un. sötét reakció, de itt nincs szerepe a herbicideknek.  A legtöbb fotoszintézist gátló herbicid a víz fotolízisét gátolja. Az újabb kutatások szerint a hatás komplex jellegű, szinte valamennyi élettani és szövettani funkció rendellenessé válik. Erősen fitotoxikusak a karbamid származékok, a triazinok, uracilok, az amidok, a pyrazon, a fenmedifam.

26 Triazin típusú gyomirtó szerek  Az ún. fotoszintézis gátló herbicidek csoportjának jellegzetes képviselői. Alapvetően gyökéren keresztül szívódnak fel (kismértékben levélen is). Hatáskifejtéshez mm csapadék kell 2 héten belül. Ált. pre szerek, de egyes hatóanyagok poszt kezelésre is használhatóak. Elsősorban magról kelő kétszikűek ellen hatásosak. metribuzin: Sencor 70 WG (burgonya, paradicsom, poszt is: burgonya, paradicsom, szója, borsó) metamitron: Goltix 70 WG (cukorrépa pre és poszt is) Tornado (cukorrépa) Goltix 90 WG(cukorrépa) terbutilazin+S-metolaklór: Gardoprim Plus Gold (kuk., cirok, napraforgó)

27 Karbamid típusú gyomirtó szerek  Tipikus talajon, gyökéren keresztül ható főképpen preemergensen kijuttatható szerek (néhány állományban is) általában kombinációban egyszikűirtó spektrumú szerekkel. Hatáshoz csapadék kell (15-20 mm/2 hét). A hatékonyságot javítja még az egyenletes kijuttatás, aprómorzsás talajszerkezet. Lejtős, laza talajon a lemosódás tőpusztulást is okozhat. Csak 2 % szervesanyag feletti talajon használható. Egy vegetáción belül lebomlanak. Jellemző tünete a levelek szélétől, csúcsi részétől kiinduló klorózis, majd a levelek barnulása következtében a gyomnövény pusztulása. Fitotox veszély: linuron-kétszikű kultúrákra, gabonára, kukoricára sodródva leperzseli, egyes kertészeti kultúrát kipusztítja izoproturon- egyszikű kultúrnövények károsodhatnak (gabona 4-6 leveles állapotától a bokrosodás végéig), a csírázó, 1-3 leveles búza károsodhat, fagy v. magas hőmérséklet károsíthatja a búzát, tünete a levélszáradás. izoproturon- egyszikű kultúrnövények károsodhatnak (gabona 4-6 leveles állapotától a bokrosodás végéig), a csírázó, 1-3 leveles búza károsodhat, fagy v. magas hőmérséklet károsíthatja a búzát, tünete a levélszáradás. linuron: Afalon Disperzion (napraforgó, kukorica, magrépa, bab, borsó, szója, lucerna, alma, szőlő>2, hagyma pre-post, gyökérzöldség post) -izoproturon: Izoron 500 SC (őszi búza, őszi, tavaszi árpa)

28 A légzést mérgező herbicidek hatáskifejtése  A légzés folyamatában a szénhidrát molekulában megkötött energia enzimatikus úton szabadul fel, miközben a szénhidrát vízre és széndioxidra bomlik. Több lépcsős folyamat, legalább 50 enzim vesz részt benne, a mitokondriumokban játszódik le. A gátlás a mitokondriumokban történik, s bár a szénhidrogének elégése megtörténik, nem keletkeznek nagy energiájú ATP vegyületek, a légzési lánc szétkapcsolódik, energia nem halmozódik fel, hanem hő formájában elvész (állati és emberi szervezetben is fokozódik a hő termelése, - lázas állapot!).  Tipikus légzésmérgek a DNOC, a DNBP-acetát, de az éter csoport tagjai is hasonlóak. A brómfenoxim a fotoszintézist is gátolja, de a prometrin is hat a mitokondriumokra.

29 Egyéb csoportok:  A növekedési pontokra, a merisztémák osztódására ható herbicidek (fenoxi-alkán-karbonsavak, aril-oxi-fenoxi-propionátok…) a hormonrendszerre ható (hormonhatású) herbicidek. Jellemzői: Az egyszikű növények az aktív növekedésen kívüli időszakban, a kétszikűek viszont mindig érzékenyek. A növény bármilyen szervén keresztül képes felvenni képes felvenni, vagyis felszívódó, szisztemikus anyagok. A készítmények levélherbicidként érvényesítik legjobban a hatékonyságot, de rövidebb tartamhatásuk talajra is van. A lepermetezett levelek eltorzulnak, kanalasodnak, csalánosodnak, egyszikűeknél dárdaszerűen összepödrődnek. A szár elhajlik, görbül, a hajtáscsúcs megcsavarodik. Nem képődik új levél és új oldalhajtás sem. A főhajtás nem nő. A pusztulási folyamat körülbelül 1-2 hétig tart. Hormonhatású herbicidek: Dezormon (2,4-D), U 46 M Plus 750 SL (MCPA) Banvel 480 S (dikamba), Ikarus (aminopiralid, klopiralid, pikloram), Lontrel 300 (klopiralid)

30 Egyéb csoportok:  Az ALS, azaz az acetolaktát szintáz működését gátló herbicidek (szulfonil ureák, imidazolinok). Jellemzői: hajtásokon keresztül jut be a növénybe, de van gyökérzeten keresztül felvehető hatóanyagok is, melyek szár és gyökérirányba is szállítódnak. Az ALS gátlás hatására s növény fokazatosan elpusztul, a leveleken fellépő színelváltozások ezt jól jelzik (nekrózis, sárgulás, antociánosodás). A sejtosztódásban is zavarok lépnek fel, ez a fiatal levelek csúcsi részén jelentkezik, az új gyökerek képzése gátolt. Jellemzői: Főleg levélen, hajtásokon keresztül jut be a növénybe, de van gyökérzeten keresztül felvehető hatóanyagok is, melyek szár és gyökérirányba is szállítódnak. Az ALS gátlás hatására s növény fokazatosan elpusztul, a leveleken fellépő színelváltozások ezt jól jelzik (nekrózis, sárgulás, antociánosodás). A sejtosztódásban is zavarok lépnek fel, ez a fiatal levelek csúcsi részén jelentkezik, az új gyökerek képzése gátolt. ALS gátló herbicidek: Secator OD (amidoszulfuron, jodoszulfuron-metil- nátrium, mefenpír-dietil), Milagro 040 SC (nikoszulfuron), Pulsar 40 SL (imazamox)  A karotinoid bioszintézisét gátolják (pl. a Racer (fluorkloridon), Command 48 EC (klomazon)), a növényeken klorotikus tüneteket okoznak, majd a növények tápanyagkészletüket elhasználva elpusztulnak.

31 Deszikkálás, defóliálás  A betakarítás elősegítésére, a szárítási költségek csökkentésére vegyszeres kezelések végezhetők, melyek eredményeként a növények a természetes folyamatokhoz képest gyorsabban és nagyobb mértékben veszítenek vizet, egyszerre érnek be, zöld részeik és az esetleges gyomnövények leszáradnak, a betakarítás zavartalanul elvégezhető, a termény tárolható.  Az erre használható totális, perzselő herbicidek két csoportba sorolhatók: az aromás aminosavak bioszintézisét gátolja a glifozát, az ammónium anyagcserét zavarja meg a glufozinát.  A felszívódó, szisztemikus hatású glifozátot a növények felveszik és így eljutnak a legtávolabbi föld feletti és föld alatti részekbe is. A felvétel levélen keresztül történik és innen transzlokálódik a gyökerekbe. Hatásukat lassan fejtik ki, ez 2-3 hét is lehet, öregedésben, törpe növésben, levél és hajtásbarnulásban nyilvánul meg. Nehezen irtható évelőkre kiváló hatással bír emelt dózissal. pl. Glialka 480 plusz, Glialka Star, Roundup Forte, Roundup Mega

32 Deszikkálás, defóliálás  A kontakt hatású glufonizát-ammónium és néhány alkil-foszfonát származék a növények zöld részeit szárítja le, vízleadást idéz elő. Hatáskifejtés eltérő mértékű, de gyors, a kezelést a tervezett betakarítás előtt 1-2 héttel el kell végezni. A táblán a betakarítást zavaró gyomnövények föld feletti részeit leperzseli. Finale 14 SL glufozinát-ammónium (gyümölcsös, mezőgazdaságilag nem művelt terület) Zopp glufozinát-ammónium (repce, napraforgó, borsó, szója) 25 °C alatt, 50 % relatív páratartalom felett, elgyomosodott területen is alkalmazható, 0,3-0,4 kg/ha, elvileg minden növényfaj érzékeny, de előfordulhat olyan fejlődési stádium, amikor túlélik  Kontakt, perzselő hatással bírnak a fotoszintézist gátló herbicidek közül a bipiridillium hatóanyagok. Ezek magról kelő fiatal növények állománykezelésére alkalmasak, viszont az évelő, kellően életerős, tarackos növények ellen csak időleges hatást mutatnak. Reglone, Reglone Air diquat-dibromid (burgonya, lucerna, herefélék, szója, borsó stb.)

33 Kombinált hatóanyagú gyomirtó szerek  Két vagy több, egymás hatásspektrumát általában kiegészítő hatóanyagok gyári kombinációi.  Magról kelő kétszikű gyomnövények + alapvetően egyszikű spektrumú hatóanyag kombinációja pl. Gardoprim Plus Gold (terbutilazin, S- metolaklór ) triazin+kloracetamid pl. Gardoprim Plus Gold (terbutilazin, S- metolaklór ) triazin+kloracetamid  Magról kelő és évelő kétszikű gyomnövények + alapvetően egyszikű spektrumú hatóanyag kombinációja pl.Genius WG (aminopiralid, floraszulam, piroxszulam) hormonhatású+ALS gátló  Magról kelő és évelő kétszikű gyomnövények elleni hatóanyag kombináció Lintur 70 WG (dikamba, triaszulfuron) hormonhatású+ALS gátló Folar 525 SC (II.) (terbutilazin, glifozát) triazin + totális, perzselő hatóanyag kombináció a 3 évet betöltött alma és szőlő ültetvényben alkalmazható, a terbutilazin biztosítja a tartamhatást a totális herbicid mellett

34 Speciális egyszikűirtó szerek  Poszt, kétszikű kultúrnövényekben vagy üres területen egyszikűek ellen  Hatás lassú: nap, tarnszlokálódók, növekedési pontok elbarnulása, viznyősödés, klorózis, antociánosodás, elszáradás  Dózis: kisebbek-magról kelők ellen, magasabbak-évelők ellen (tarackbúza, csillagpázsit, nád), az évelők ellen cm- es állapotban a leg hatékonyabb  A kultúrnövény fejlettsége nem meghatározó (szuperszelektívek a készítmények)  Poaceae családra hatnak, hagymásra nem  Lehetőleg ne használjuk kombinációban más szerekkel+vigyázni a kijuttatáskori időjárásra  ÉVI: ált. elég hosszú: nap

35 Speciális egyszikűirtó szerek  Pantera 40 EC (40 g/l quizalofop-p-tefuril)  Focus Ultra (100 g/l cikloxidim)  Agil 100 EC (100 g/l propaquizafop) ÉVI 90 nap  Fusilade Forte (150 g/l fluazifop-P-butil) ÉVI 56 nap  Targa Super (quizalofop-P-etil) ÉVI 0 nap


Letölteni ppt "Gyomszabályozási alapismeretek. A GYOMNÖVÉNY FOGALMA  A gyomnövény Ujvárosi szerint (1957) szántóföldön minden olyan növény, melyet nem vetettünk, hasznot."

Hasonló előadás


Google Hirdetések