Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Sziklai István Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Fejlesztés-koordinációs Főosztály A munkaerőpiacról tartósan kirekesztettek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Sziklai István Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Fejlesztés-koordinációs Főosztály A munkaerőpiacról tartósan kirekesztettek."— Előadás másolata:

1 1 Sziklai István Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Fejlesztés-koordinációs Főosztály A munkaerőpiacról tartósan kirekesztettek aktivizálásának lehetőségei Az európai foglalkoztatási stratégia – a foglalkoztatáspolitikai koordinációs folyamat reformja

2 2 A szociálpolitika 15 éve a gazdasági és politikai átmenet kiszolgálója  Tűzoltásra rendezkedett be, nem a megelőzésre  Túlnyomórészt az úgymond érdemeseket támogatja (idősek, gyerekek stb.) – ezzel azt sugallja, hogy az aktív korúak munkanélkülisége önhiba és nem strukturális probléma  Passzív, nem segíti kellően a foglalkoztatottság növekedését  Csak méltányossági, emberbaráti gesztusként értelmezik  Meghaladott és be nem tartott szabályozási rendszere van, intézménycentrikus, forráshiányos  Átfogó, rendszerszerű (tartalommal és pénzzel) megalapozott fejlesztése nem volt  Lefedetlen szükségletek jellemzik  Engedte kinyílni a társadalmi ollót (tízszeres jövedelmi különbségek)

3 3 elepüléssé?

4 4

5 5 A kirekesztődés kockázata •A többségi társadalommal szembeni önmeghatározás •Nem csupán múló (szubkulturális) jelenség •A nagyvárosok gettóiban, vagy épp a kisebb elzárt településeken a többségi társadalommal ellenséges zárványok alakulnak ki. •Az életforma generációkat átívelővé válhat – mélyen rögzül, gyakorlatilag behozhatatlan hátrányok, alig korrigálható devianciák válnak (nagy)közösségi(!) normává. •Az intézmények ellenségek – a társadalom intézményei elvesztik viszonyukat e közösségekhez, nem marad lehetőség a „beleszólásra”. •E csoportok nem csak passzív terhek, „ballasztok” – integráció híján a társadalmi kohézió ellenében működnek. •A jelenség az ifjúsági munkanélküliség, a szubkulturális zárványok fogalmaival tematizálódik – valójában ennél generálisabb, rendszerszerű elosztási problémákat jelez.

6 6 Előrejelzések (1.) Népességszám (millió fő)9,79,48, évesek aránya, %21,120,218, évesek aránya, %63,361,354,9 65-X évesek aránya, %15,618,526,2 Az idősek száma és aránya növekszik. Az egészségügyi és szociális gondozási – ápolási szükségletek nőnek, megváltoznak! 600 ezer a fogyatékos ember  Az idősödéssel nő a fogyatékos személyek száma. Jelenleg, a mintegy 600 ezer a fogyatékos ember mindössze 9%-a foglalkoztatott. 1,1 millió idősebbember  Több mint 1,1 millió idősebb (55-65 éves) aktív korú ember, akik közül csak mintegy minden ötödik foglalkoztatott. A munkaképes korúak száma jelentősen csökken, 2050-ig kb. 2 millió fővel. A munkaképes korú lakosság száma jelenleg kb. 7 millió fő, 2050-re 5,2 millió lesz. Az aktív korúak foglalkoztatottsága, foglalkoztathatósága kulcsfontosságú!

7 7 Előrejelzések (2.) A roma közösség lélekszáma mintegy 70 %-kal emelkedik között. A fiataloknál néhány évtized múlva minden ötödik gyerek roma lehet. (Jelenleg az iskolába beíratott gyerekek 15%-a roma.) 600 ezer körüliroma A roma népesség a többségtől eltérő területi koncentráltságot mutat: a cigányság kevesebb mint 10%-a lakik a fővárosban, szemben a teljes népesség 20 %-ával; kistelepüléseken lakik a cigányság mintegy 60 %-a, szemben az országos 38 %-kal. 600 ezer körüli becsült roma embereknek csak körülbelül 16 %-a gazdaságilag aktív. A „roma-probléma” kistelepülési, vidékfejlesztési, vidéki tömegközlekedési, lakhatási, szociális szolgáltatási probléma! Az egyre kevesebb gyerek növekvő hányada születik szegény családban. (A mintegy 2,9 millió (0-24 éves korú) gyerek, ifjak közel egyharmada (700 ezer fő) kap rendszeres gyermekvédelmi támogatást.) Emelkedik az egyszülős családok aránya. A területi hátrányok fokozzák a kirekesztődés veszélyét (javakból, lehetőségekből, jogokból, társadalmi folyamatokból) különösen a kistelepüléseken, tanyás térségekben, Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon.

8 8 Kitörési lehetőségek  Közlekedés  Lakhatás  Oktatás, képzés (különösen a 8. ált. végzettséget el nem érők bevonása, lemorzsolódás csökkentése)  Helyi vállalkozás-fejlesztés, munkahelyteremtés  Szociális ellátás  Értelmiség vonzása  Szociális földprogram Főként az aprófalvak és a határmenti (mikro)régiók, ahol az esélytelenek (alacsony iskolai végzettségűek, romák, idősek) maradnak – értelmiség, tehetséges fiatalok elmennek. Komplex fejlesztéspolitika kell Komplex fejlesztéspolitika kell, benne: Különösen fontos a foglalkoztatási és szociális szolgáltatások összekapcsolása Különösen fontos a foglalkoztatási és szociális szolgáltatások összekapcsolása

9 9 Foglalkoztatási és szociális szolgáltatások (együtt?)működése A munka nélküli emberekkel foglalkozó ellátórendszer széttagolt  Lehetséges politikai ok: Munkanélküliség csökkentése  Szakmapolitikai ok: Kevésbé választhatóság elve 1992 óta az önkormányzatok végzik a munkanélküli járadékot kimerítők segélyezését (1994-óta az ellátásban részesülők többsége már ebben a kategóriában van)  aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélye (2003. XII.) fő (átlagos havi összeg: Ft)  munkanélküli járadék(2003. XII.) fő (átlagos havi összeg: Ft)) A tartósan munkanélküliek, kirekesztettek elvesztik a kapcsolatot a foglalkoztatási szolgálattal a kapcsolatot a foglalkoztatási szolgálattal

10 10 Foglalkoztatási és szociális szolgáltatások (együtt?)működése Önkormányzati rendszeres szociális segély igénybevétele esetén kötelező az együttműködés (1997 jan. 1-től) – többnyire a családsegítő szolgáltatáshoz rendelve (2003-ban összesen fő vette igénybe a családsegítő szolgáltatást, ebből: munkanélküli, nem nyugdíjas inaktív: , nem kiskorú eltartott: ) családsegítő szolgáltatások A családsegítő szolgáltatások viszonya a munkaerőpiaci aktivizáláshoz:  A kötelező együttműködéssel ambivalens a viszony (önkéntes segítség vs. kötelezés; szolgálat vs. hivatal)  Munkaügyi központtal, kirendeltségekkel nincs partneri viszony – esetleges, informális a kapcsolat, rossz, hiányos információáramlás  Elmaradott infrastruktúra, info-kommunikáció  Szervezetenként (nagyon) eltérő irányultság, munkamódszerek (pszichoterápiától, a hivatalos ügyintézéseken át a ruhaosztásig)  Csak statisztikai adatok állnak rendelkezésre (nincs regiszter-adat)

11 11 Családsegítés, 2003.

12 12 Foglalkoztatási és szociális szolgáltatások együttműködése Kulcspontok  Hozzáférhetőség javítása mindkét területen (térben és időben elérhető, érzékeny a szükségletekre)  Szolgáltató jelleg erősítése, kiterjesztése (módszerek a kötelező együttműködés, a hivatali szerep átfordítására, új technikák alkalmazása)  Összekapcsolás erősítése az önkormányzat által a kötelező együttműködésre kijelölt szervezet (családsegítő szolgáltatás) és a munkaügyi központok, kirendeltségek között – információ áramlás, rendszeres megbeszélések, személyes kapcsolat  Segélyezési rendszer esetében nem csak a munkára ellenösztönzés csökkentésére kell figyelni, de növelni szükséges a munkavállalás támogatását  Adatbázisok kiépítése, összehangolása – közös ügyviteli rendszer kiépítése

13 13 Köszönöm a figyelmet! Sziklai István


Letölteni ppt "1 Sziklai István Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Fejlesztés-koordinációs Főosztály A munkaerőpiacról tartósan kirekesztettek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések