Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II)) VÍZGAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II)) VÍZGAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN."— Előadás másolata:

1 Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II)) VÍZGAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN

2 A vízgazdálkodás természet vízháztartása társadalom szükségletei tudományos műszaki gazdaságiigazgatási tevékenységek gyűjtőfogalma

3 vízhasznosítás A vízgazdálkodás ágazatai vízgazdálkodás vízkárelhárítás -víz rombolása elleni védekezés - káros vizek elvezetése -víz tisztaságának megóvása -egészségügyi, kulturális szociális ellátás (ivóvízellátás) - közlekedés vízellátása -ipari vízellátás - mezőgazdasági vízellátás pl. folyó- szabályozás, belvíz- gazdálkodás

4 A települési önkormányzatok feladatai a vízgazdálkodásban LXV. tv. (a régi önkormányzati törvény kötelező feladat: egészséges ivóvízellátás (vízközmű fenntartása) csatornázás vízrendezés csapadékvíz- elvezetés

5 A települési önkormányzatok feladatai a vízgazdálkodásban Évi CLXXXIX. tv. (az új önkormányzati törvény) Ök-i feladat és hatáskör A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen vízgazdálkodás vízkárelhárítás ≈ vízhasznosításvíziközmű-szolgáltatás

6 Az évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról Tartalma a vizekkel, vízilétesítményekkel kapcsolatosan: -állami, önkormányzati, vízgazdálkodási társulati feladatok meghatározása - tulajdonviszonyok meghatározása -vízi közművekkel végzett szolgáltatási tevékenység szabályai -vízkészlet-gazdálkodás szabályai - vizek kártételei elleni védelem és a védekezés szabályai -a kormány és a szakminiszter jogai és feladatai - vízügyi hatóságok jogkörei

7 A tulajdonviszonyok kérdése Főszabály szerint: forgalomképes, állami tulajdonban lévő vizek, vízilétesítmények kizárólagos állami tulajdonban helyi önkormányzati tulajdonban ingatlantulajdonos tulajdonában A felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvíz és természetes tavak elhagyott medre és a folyóvízben, természetes tavakban újonnan keletkezett sziget a helyi önkormányzatoknak átadott vizek és vízilétesítmények (a víziközműveket is ideértve) az ingatlan határain belül keletkező és ott befogadóba torkolló vízfolyások A jelentősebb természetes tavak (A Balaton a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerrel együtt, a Velencei-tó, a Fertő tó és a Hévízi-tó) az ingatlan határain belül levő természetes állóvizek (a tó, a holtág), amelyek más ingatlanon elhelyezkedő vizekkel közvetlen kapcsolatban nincsenek az ingatlanra lehulló és az ingatlanon maradó csapadékvizek Az állam kizárólagos tulajdonában lévő folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ingatlan határain belül levő és saját célt szolgáló vízilétesítmények Az állam kizárólagos tulajdonában lévő vízilétesítmények Állami tulajdonban lévő és forgalomképes vizek, vízilétesítmények elidegenítése esetén ök-ok elővásárlási joggal rendelkeznek!

8 A vízgazdálkodással kapcsolatos feladatok állami feladatok önkormányzati feladatok vízgazdálkodási társulatok feladatai egyének/természetes jogi személyek feladatai (szabályok betartása a saját birtokon belül)

9 Az állami feladatok logikája nemzetközi együttműködésből fakadó vízügyi feladatok (Vö: Víz Keretirányelv) vízgazdálkodás országos szintjéhez köthető feladatok (Vízgazdálkodás Országos Koncepciója és ami azzal szorosan összefügg) Vízügyi hatósági-igazgatási feladatok A helyi közfeladatokat meghaladó védekezés átvállalása állami tulajdonban lévő közhasznú vízilétesítményekkel kapcsolatos feladatok A vízügyi igazgatás főbb szervei

10 - Kormány - minisztérium - Országos Vízgazdálkodási Tanács - területi és részvízgyűjtő szintű vízgazdálkodási tanácsok - Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek) - Országos Vízügyi Főigazgatóság (vízügyi igazgatóságok) -szakhatóságok (pl. fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervei)

11 Vízgazdálkodás a településeken Az ember által kitermelt víz kezeléséből, felhasználásából adódó feladatok: - ivóvízellátás - a szennyvizek összegyűjtése, tisztítása, elvezetése, valamint a keletkező szennyvíziszap kezelése és elhelyezése - az ipari létesítmények és a fürdők rendezése •az ivóvízellátást •a szennyvizek összegyűjtését, tisztítását, elvezetését, valamint a keletkező szennyvíziszap kezelését és elhelyezését •az ipari létesítmények és a fürdők rendezését A természetes vizek rendezéséből, elvezetéséből származó feladatok: - a csapadékból eredő vízfolyás elvezetése - a káros talajvíz elvezetése - a településen áthaladó vízfolyás rendezése

12 Az ember által kitermelt víz kezeléséből, felhasználásából adódó települési ök-i feladatok Egészséges ivóvízről való gondoskodás Helyi vízi közüzemi tevékenység (ök-i tulajdonú vízi közművek esetén), ez a többség, mert: •1991. évi XXXIII. törvény (vízi közművek jelentős részének települési ök-i tulajdonba kerülése) •Falvak vízi közművesítésének sikere 1990/LXV. tv. kötelező Szennyvíz- kezelés 2000 lakosegyenértékkel* jellemezhető szennyvízkibocsátás feletti szennyvíz-elvezetési agglomerációt alkotó települések esetében kötelező * 1 LE =az a szerves, biológiailag lebontható terhelés, amelynek ötnapos biokémiai oxigénigénye 60 g oxigén/nap Nem közműves ivóvízellátás (pl. lajtoskocsis megoldás – ahol arzénnal szennyezett a víz) 1995/LVII. tv. továbbra is kötelező 2011/CCIX. tv. feltételesen kötelező 1995/LVII. tv. feltételesen kötelező

13 A víz- és csatornaszolgáltatás Magyarországon 7 nagy társaság (5 állami + 2 budapesti) Lakosság 35%-át látják el A maradékon körülbelül 390 egyéb önkormányzati tulajdonban lévő üzemeltető osztozik - Méretük s ennél fogva mérethatékonyságuk – rendkívül heterogén – Regéci Vízmű- üzemeltetési Szervezet (98 fő)

14 A évi CCIX. Törvény a víziközmű-szolgáltatásról víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely a) település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, - tárolást, -szállítást és -elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását vagy b) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz- elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja.

15 A évi CCIX. Törvény a víziközmű-szolgáltatásról A parlament a év végén fogadta el, érdemi részei július 1-jén léptek hatályba Erősebb kontroll az árak területén Hatósági árak szolgáltatóként • Magyar Energia Hivatal emellett szakmai-felügyeleti tevékenységet is ellát • 10%-os rezsicsökkentés itt is? Szigorított működési feltételek (szolgáltatók száma csökkeni fog) Víziközmű köztulajdonban

16 A vízi közművekkel kapcsolatos települési önkormányzati feladatok (i) a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó tervek kialakítása és végrehajtása (ii) a helyi víziközművek működtetése (létesítés, fenntartás, üzemeltetés) (a) állami tulajdon (b) Önkormányzati tulajdon (c) működtetési jog üzemeltetési szerződésben történő éves átengedése A tulajdonra vonatkozó szabályozás

17 -magántőke bevonásának egyetlen formája -víziközmű-társulatok keretei között történő létesítés/fejlesztés nem koncesszióköteles Az üzemeltetési szerződés típusai -Vagyonkezelés (pl. fejlesztés) a szerződés fennállása alatt a szolgáltató feladata -fejlesztés a szerződés fennállása alatt is az ellátásért felelős feladata (1) Vagyonkezelési szerződés (3) Koncessziós szerződés (2) Bérleti-üzemeltetési szerződés Csak az ellátásért felelős, vagy rajta kívül az állam, a települési ök. vagy ezek közös tulajdonában lévő (beleértve a GT-ket is) víziközmű-szolgáltatók esetében

18 Néhány egyéb, az ember által kitermelt víz kezeléséből, felhasználásából adódó tel. ök-i feladat A vízfogyasztés korlátozása szükség esetén egyéb → gazdasági → természetvédelmi → állatitatási és haltenyésztési → gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő- és szolgáltató tevékenységgel járó → a létfenntartási ivó és közegészségügyi, katasztrófa- elhárítási vízfogyasztás Fürdésre alkalmas partszakaszok/vízfelületek kijelölése

19 A víziközmű-társulatok A település, az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi részének közműves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, belterületi vízrendezést és csapadékvíz elvezetést szolgáló vízilétesítményeket hoz létre, illetve fejleszt Érdekeltségi területen Érdekeltek minimum 2/3- ának egyetértésével Érdekeltségi hozzájárulás (érdekeltségi egység alapján) Egyéb (állami, ök-i) támogatások finanszí- rozás Feladat megvalósítása után a víziközművek az ök. tulajdonába kerülnek át

20 A természetes vizek rendezéséből, elvezetéséből származó települési ökormányzati feladatok

21 A törvényi szabályozás problémái Évi CLXXXIX. Tv. Vízkárelhárítás mint települési önkormányzati feladat Évi LVII. Tv. A „helyi” fogalma nem elég világos: leginkább az önkormányzati tulajdonon keresztül közelíthető meg Konkétumokat nélkülöző megfogalmazás vízrendezés vízkárelhárítás Helyi vízrendezés és vízkárelhárítás (ár- és belvízelvezetés) mint - kötelező - önkormányzati közfeladat

22 A helyi vízrendezéssel kapcsolatos települési önkormányzati feladatok Konkrét közfeladatok A vizek, vízilétesítmények tulajdonviszonyainak sokrétűsége miatt nincs meghatározva Konkrét tulajdonosi feladatok 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet Az önkormányzatok olyan mértékben kötelesek gondoskodni a tulajdonukban lévő vizek, közcélú vízilétesítmények fenntartásáról, amely lehetővé teszi a vízügyi törvényben meghatározott feladataik ellátását. egyéb jogszabályok vízjogi engedélyek alapján -közp-i, önk-i források -vízitársulatok útján vagy

23 A vízitársulatok évi CXLIV. Törvény - területi vízgazdálkodási közfeladatok (vízrendezés, vízkárelhárítás, árvízmentesítés, mg-i, vízvisszatartás, víztározás) ellátására létrehozott jogi személyiséggel rendelkező közhasznú gazdálkodó szervezetek, amelyek tevékenységüket működési területükön látják el Érdekeltségi területen érdekeltek érdekeltségi egység alapján számított minimum 2/3-ának egyetértésével Társulati hozzájárulás (érdekeltségi egység alapján) Egyéb források (támogatások, vállalkozási tevékenység) finanszí- rozás közcélú érdekeltségi hozzájárulás Társulás híján is fizetendő a miniszter által évente meghatározott közcélú érdekeltségi hozzájárulás!

24 A helyi vízkárelhárítással kapcsolatos települési önkormányzati feladatok védelem védekezés - legfeljebb két település érdekében álló védőművek létesítése -ök. tulajdonában lévő védőművek fejlesztése, fenntartása -ök. tulajdonában lévő védőművek fejlesztése, fenntartása; - vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő egyéb feladatok Fő probléma: tulajdonviszonyok esetleges jellege Ezen belül, ebből következően védekezés: az élet- és vagyonbiztonság érdekében, az árvíz, a belvíz kártételeinek megelőzését, elhárítását, illetőleg mérséklését szolgáló műszaki és államigazgatási feladatok végrehajtása

25 A védekezés Miniszter igazgatóságok Fővárosi/megyei védelmi bizottság Helyi szintű védekezés Orsz. Műszaki Irányító Törzs

26 A helyi szintű védekezés - 232/1996. (XII.26.) Korm. Rendelet - Fő/polgármester (fő/polgármesteri hivatal) Védelemvezető (szakasz- védelemvezető) kárenyhítés: polgármester (pl. támogatási megállapodás megkötése) jegyző (pl. települési keretösszegek igénylése, elosztása) Felkészülés a védekezésre Védekezés a települések által fenntartott műveken Fő/polgármester Védekezéssel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatáskörök

27 Az ingatlantulajdonosok feladatai Legfontosabb feladatuk: a szabályok saját birtokaikon belüli betartása Ingatlan- tulajdonosok Helyi vízgazdálkodási hatóság Települési önkormányzat jegyzője (fővárosi/megyei kormány- hivatalok) Felügyelőségek 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet Járási hivatalok első fokon másodfokon

28 A felügyelőségek hatósági jogköre Vízjogi engedélyek kiadása -létesítési eng. -üzemeltetési eng. -fennmaradási eng.Vízjogikötelezések -Általában valamilyen káros/jogellenes állapot megszüntetésére irányul Vízilétesítményekellenőrzése -I. – IV. kategória. (kiemelkedően fontostól a kisebb jelentőségűekig)

29 A jegyző hatósági jogköre --- az 500 m3/év mennyiséget nem meghaladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény megépítésének, használatbavételének, átalakításának és megszüntetésének engedélyezése --- az olyan kút létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezése, amely a létesítő házi vízigényének 500 m3/év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, valamint – parti szűrésű és a karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül – kizárólag a talajvíz felhasználásával működik Tulajdonjogi viták Közcélú érdekeltségi hozzájárulás kivetése Közműves ivóvízellátással és szennyvízelvezeté ssel kapcsolatos, fogyasztót érintő jogok és kötelezettségek

30 A járási hivatal hatósági jogköre Közcélú érdekeltségi hozzájárulás kivetése Közműves ivóvízellátással és szennyvízelvezeté ssel kapcsolatos, fogyasztót érintő jogok és kötelezettségek


Letölteni ppt "Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II)) VÍZGAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN."

Hasonló előadás


Google Hirdetések