Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MILYEN ÉRZÉSEKET, GONDOLATOKAT KELT BENNÜNK E LÁTVÁNY?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MILYEN ÉRZÉSEKET, GONDOLATOKAT KELT BENNÜNK E LÁTVÁNY?"— Előadás másolata:

1 MILYEN ÉRZÉSEKET, GONDOLATOKAT KELT BENNÜNK E LÁTVÁNY?

2 BIYONYOSAN ETTŐL ELTÉRŐEKET!!!

3 •A KÖVETKEZŐ KÉPEK ÉS INFORMÁCIÓK A VìZSZENYEZÉST ÉS AZ EZZEL JÁRÓ MEGDÖBBENTŐ TÉNYEKET TÁRJÁK ÖNÖK ELÉ,KÉRJÜK TEKINTSÉK MEG FIGYELEMMEL ÉS LEHETŐSÉGÜK SZERINT TEGYENEK ELLENE!

4 Mikor ruháimat bedobom a mosógépbe, beleöntöm a szintetikus mosóport, és elindítom, csak az jár a fejemben, lesz-e ma még a teregetésre is időm… S miközben belevetem magam a házimunka soha véget nem érő feladat-tengerébe, vegyi anyagok tömkelege indul útnak mosógépemből az élővizek felé…

5 •Szinte minden állóvíz, folyó szennyezett •Fekete-tengerbe évente 400 km3 emberi és ipari hulladék kerül •Magyarországra érkező folyók vize 95%-ban szennyezett •Minden olajfúrás 20 km2-nyi tengerfeneket szennyez be •Évente az óceánokba kerül: •2,6 millió tonna nitrát •2,5 millió tonna cink • tonna ólom

6 •Egy milliós város háztartási hulladéka naponta több száz tonnára, az elfogyasztott vízből "termelt" szennyvíz több százezer m3-re rúg. •A környezetbe juttatott anyagfajták számát 6 millióra becsülik. •Ezek közül több anyagnak nem ismerjük az élettani hatását, mint amennyinek ismerjük. •A világ nagyvárosaiban keletkező szennyvíznek csak 2 %-át tisztítják. •Nincs olyan felszíni vagy felszín alatti víz, amit ne érne el az emberi tevékenysé g okozta szennyeződ és.

7 AVÌZAVÌZ Élettani Jelentőségei !!!

8 •A víz, mint különböző anyagok oldata fontos élettani és kórélettani jelentőséggel bír. Élettani szerepe azon alapszik, hogy benne az elemek ionizált állapotban vannak, ezért emberi és állati fogyasztáskor gyorsabban felszívódhatnak és kis mennyiségben is jelentős hatást válthatnak ki. Támadáspontjuk szerint az enzimek tulajdonságait befolyásolhatják, aktiválhatják vagy gátolhatják azokat. (Az enzimek, más néven fermentumok a szervezetben lejátszódó folyamatok reakciósebességét növelő anyagok, biokatalizátorok. Mint minden katalizátor, az enzimek is csak olyan folyamatokejátszódását segítik elő, amelyek egyébként is végbemennének, de a reakció lényegesen lassabban játszódna le.) A vízben oldott vegyületek, elemek egymással kölcsönhatásban vannak (antagonisták - ellentétes hatásúak, és/vagy szinergisták - egymás hatását erősítik). Így az elemek élettani hatása csak ezek alapján ítélhető meg.

9 Az ivóvíz nyomelemei több szervre és szervrendszerre hatnak. A máj a mikroelemek gyűjtőhelye, a máj funkcionális tevékenysége révén a nyomelemek hatását befolyásolja. Az ivóvízellátásban a felszíni, illetve a felszín alatti vizekben oldott kémiai anyagok okozzák a legnagyobb gondot. Ezek közül elsősorban a nitrát- tartalom okoz problémát, ugyanis az emésztőrendszerben nitritté redukálódik és methaemoglobinémiát okoz, ami különösen csecsemők esetében végzetes kimenetelű lehet. (A vízzel bejutó nitrát a baktériumok hatására nitritté alakul a csecsemő gyomrában és a patkóbélben, majd felszívódik a vérbe. A vérben a vörösvérsejtekbe behatolva a vérfestéket - haemoglobint - methaemoglobinná alakítja át, így képtelenné teszi azt az oxigén szállítására. A csecsemő hirtelen kékké, cianotikussá válik és súlyos légzési zavarokkal küzd. )

10 oA mikroszennyezők körébe azok a szennyező anyagok tartoznak, amelyek közegészségügyi szempontból igen kis mennyiségben is károsak, és amelyek az alkalmazott tisztítás-technológiákkal nehezen vagy csak kis részben távolíthatók el. Ezek azon túl, hogy a víz orgonoleptikus (íz és szag) tulajdonságait rontják, általában mérgező és rákkeltő hatásúak. Ezek közül a vas, mangán és a cink elsősorban ízrontó, a higany, az ólom és a kadmium toxikus hatású. A mérgező hatás érvényesülését a szinergizmus is befolyásolja (szinergizmusról akkor beszélhetünk, ha a szervezetben jelen lévő két szer vagy vegyület egymás hatásidejét, vagy hatáserősségét erősíti). A higany szennyezés irreverzibilis elváltozást okoz a szervezetben (pl, az agyban), de károsan hat a hallásra, látásra és a mozgásra is. A mérgező nehézfémek idegrendszeri károsodást, keringési és emésztőszeri megbetegedéseket, bőrelváltozásokat, csontrendszeri károsodást okoznak, de előfordulnak mutagén és karcinogén hatások is. oA különböző kőolajszármazékok már kisebb koncentrációban mérgező és ízrontó hatásúak lehetnek, az aromás szénhidrogének karcinogén (rákkeltő) hatásuk miatt említésre méltók. A szerves szintetikus tisztítószerek emulgeáló hatásuk (emulgeál: két egymásban nem oldódó anyag látszólag egynemű elegyének létrehozása) miatt akadályozzák a víz tisztítási technológiája során az egyéb szennyező anyagok kicsapódását. A klórozott szénhidrogének igen lassan bomlanak, és ugyanakkor folyamatos akkumulálódásuk miatt jelentenek veszélyt.

11

12 Bolygónk felszínének 71 %-át víz borítja. Ez mintegy 1200 millió km3 vízmennyiséget jelent. Jóllehet ez hatalmas mennyiségnek tûnik, valójában az édesvíz a teljes vízkészlet 3 %-át teszi ki és annak is döntõ része (kb. 2,2 %) a sarki jégtakarókban halmozódott fel. Tehát csak az összes édesvíz 1 %-a, vagyis teljes földi vízkészlet 0,03 %- a áll az ember rendelkezésére. Ám ezt a kevés édesvizet sem becsüljük meg, hanem gátlástalanul szennyezzük, pusztítjuk.

13 A folyók, tavak szennyezése nem új keletû probléma. A középkori városok jellemzõje volt, hogy a szemetet és ürüléket mindenki az utcára öntötte. Egykorú források szerint Párizs utcáin csak a jószerencse óvta meg attól a gyalogosokat, hogy leöntsék õket egy ablakból a szoba-illemhely tartalmával.

14 Az ipar térhódításával a helyzet még rosszabbá fordult: az Egyesült Mersey és Irwell Bizottság 1901-es ülésének jegyzõkönyve (már ekkor léteztek bizottságok, melyeket a szennyezett vizek miatt hoztak létre!) olyan vastag és kemény habot ír le a folyón, amelyen a madarak sétáltak anélkül, hogy elsüllyedtek volna. [1] Az eredmény hamarosan látható lett: a folyók, tavak élõvilága rohamosan pusztulni kezdett és az ott élõk egészségkárosodást szenvedtek.

15 •De létezik egy kevésbé látványos, ám nagyon veszélyes szennyezési módja is: ez a hõszennyezés, az a víz hõmérsékletének emelése valamilyen módon. Ez ugyan nem tûnik túl riasztónak, mégis jelentõsen befolyásolhat egy vízi környezetet. Az oxigén oldékonysága ugyanis a víz hõmérsékletével fordítottan arányos, s a melegedõ vizek élõvilága a kevésbé oxigénigényes fajok irányába tolódhat el. Ez pedig, különösen állóvizek esetén, könnyen az egész ökoszisztéma összeomlását okozhatja. A hõerõmûvek, gyárak, stb. hûtõvizei, a városi és ipari szennyvíz, a hajózás mind-mind emeli a vizek hõmérsékletét. !!!!!

16

17 De nem csak az édesvíz van veszélyben: óceánjainkat ugyanúgy szennyezzük. Minden szemét és hulladék, amit a folyókba dobunk, végül az óceánokba jut. Mint egy zsákutca - a végsõ pihenõhely a világ szemete számára. Egyedül a Földközi-tengerbe körülbelül tonna olaj kerül évente. Bár az óceánok öntisztuló rendszerként mûködnek, vagy lebontják a beléjük kerülõ hulladékot, ma már az emberiség jóval többet juttat bele, mint amennyivel az öntisztulási folyamat meg tud birkózni. A helyzetet még tovább rontja, hogy a hulladékok egy része nem bomlik el természetes folyamatok során.

18 Sok szennyezõanyag, mint például a nehézfémek, vagy a DDT (a hírhedt diklór-difenil-triklór-etán) felhalmozódik az élõlényekben, beépül azok zsírszöveteibe és végül, mint csúcsragadozóban, az emberben koncentrálódnak. A DDT, bár használatát betiltották, még ma is kimutatható valamennyiünk szervezetében, fõleg a zsírtestekben. (Valójában a szegény, fejlõdõ országokban még ma is használják, mert egyszerûen, olcsón elõállítható és hatása hosszú ideig megmarad. a WHO adatai szerint a malária elleni küzdelemben benBrazíliában és Mexikóban ezer-ezer tonna DDT-t szórtak ki.)

19

20  Az olajszennyezés szintén hatalmas károkat tud okozni. A vízbe kerülõ olaj 1 - 0,2 mm vastag hártyát alakít ki. A felszínen úszó olajréteg akadályozza a vizek természetes oxigénforgalmát és így a légzésre és a fotoszintézisre egyaránt káros hatást fejt ki. Már kis mennyiségben lezárja a víz felszínét, ezáltal meggátolva mind a természetes oxigén felvételét a légkörbõl, mind pedig a képzõdõ gáznemû anyagcsere-termékek távozását. Rárakódik a halak kopoltyújára és bõrére, fulladást és bõrelváltozást okozva. Csökkentik a vízbe jutó napfény mennyiségét, valamint a tangeri madarak tolla közé jutva megszüntetik annak vízállóságát. Végül a tengerbe kerülõ üledékszemcsékhez tapad és lesüllyed a tengerfenékre, ahol szintén nagy pusztítást visz végbe az ottani törékeny növény és állatvilágban.

21

22 •Sajnos mindig fennáll a veszélye, hogy egy tankhajó zátonyra fut. Egy- egy ilyen baleset alkalmával rengeteg olaj ömlik egyszerre a tengerbe, hatalmas ökológiai katasztrófát okozva március 24-én az Exxon Valfez tankhajó ki akart kerülni egy jéghegyet Alaszka partjainál, és ekkor sziklazátonyra futott. A baleset következtében 40 millió liter kõolaj ömlött a tengerbe, elõidézve a világ legveszélyesebb szennyezõdését. A több mint 300 méter hosszú hajót 206 ezer tonna nyersolajjal a valdezi kikötõtõl nem messze lévõ Blight-zátonyra vezette egy olyan tiszt, akinek nem is volt joga a kormányhoz állni. A kapitány eközben részegen hevert valahol. Néhány héten belül az olaj 1700 km-re terjedt szét a partvonal mentén. Rozmárok, fókák százai pusztultak el azonnal. Az elkövetkezõ pár héten 36 ezer halott madarat találtak, viszont kétmilliónál többre becsülik az elpusztult szárnyasok számát. A tudósok szerint a kisebb halak tízmilliói mellett, több mint száz bálna is •A tengeren elõforduló olajfoltok szemmel tartása ezért nagy jelentõséggel bír. A szennyezõdés elhelyezkedésének és kiterjedésének ismerete feltétlenül szükséges a védekezés megtervezéséhez. A szél, a tengeráramlatok és a hullámzás ismeretében pedig meghatározható a mozgásának iránya és sebessége.

23  A tengeri élõvilág pusztításának másik módja a Fülöp-szigetek mentén: a Coca-Colás üvegen egy korán elaludt gyutacs látható, benne pedig robbanóanyag. A robbanás során fellépõ nagy nyomás megöli és a felszínre löki a közeli halakat, de közben pusztítja a korallzátonyokat.

24  1996 február 15-én a Sea Empress szupertanker zátonyra futott a walesi Milfor Haven város mellett. A baleset következtében tonna nyersolaj ömlött a tengerbe. (Radarsat felvétel) Olajfolt Franciaország partjainál. (Az ERS felvétele)

25  Nagyméretû olajfolt Bahrein közelében. (a felvétel a NASA ûrrepülõgépérõl készült)

26 Az Exxon Valdez tankhajó a szerencsétlenség után.

27 Az olajszennyezés és hatása  A felszíni vizek közül a vízfolyásokat szennyező anyagok egy sajátos csoportját képezik azok az anyagok, amelyek közvetett hatásúak, ugyanis ezek a vízbe kerülve a vízi élet tényezői közül a fizikai elemeket blokkolják vagy zárják ki.  Így többek között fizikai úton gátolják a légzést, elzárják a vizeket a fénytől, az alacsonyabb rendű szervezeteken bevonatokat képeznek.  Ezen anyagok közül a legismertebb és előfordulási arányát tekintve a rendkívüli szennyezések, szennyezőfajtái közül a leggyakrabban előforduló (37,4%) szennyező anyag az olaj, és származékai, gyűjtő néven szénhidrogének.  A vízbe kerülő olaj, ha nem ütközik akadályba, gyorsan szétterül, és vékony filmszerű réteget alkot, majd az 1 mm vastag olajfedettség alakul ki. Tiszta vízben ez a fedettség terjed és fokozatosan 0,2 mm-nél alacsonyabb hártyává alakul. A szennyezett víz azonban akadályozhatja az olajhártya szétterülését, és akkor a véglegesen kialakuló rétegvastagság  1 mm körül marad.  A szemmel is érzékelhető vizekbe kerülő olaj legkisebb rétegvastagsága ~ 4•10-5 mm, ami 1 km2 felületre vetítve alig 40 l olaj.  Az olajszennyezés esetében kialakuló úszó olajréteg néhány jellemzőjét a 29. táblázat tartalmazza.

28

29 Jobb megfontolni megfontolni cselekedeteinket... cselekedeteinket...,védjük,védjük vizeinket!!! vizeinket!!!

30  KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET: KISS ORSOLYA SCHMIDT HENRIETTA KISS ORSOLYA SCHMIDT HENRIETTA


Letölteni ppt "MILYEN ÉRZÉSEKET, GONDOLATOKAT KELT BENNÜNK E LÁTVÁNY?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések