Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Változások az oktatásban Bíróné Bondor Katalin 2010. november 17. Zalaegerszeg.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Változások az oktatásban Bíróné Bondor Katalin 2010. november 17. Zalaegerszeg."— Előadás másolata:

1 Változások az oktatásban Bíróné Bondor Katalin november 17. Zalaegerszeg

2 Az iskola– „közszolgálat”… A pedagógus– szakmai kompetenciával rendelkező értelmiségi ember… Az oktatásirányítás–az oktató-nevelő intézmény segítése a társadalmi érdek szolgálatában A PEDAGÓGIA ALAPFOGALMAINAK ÉRTELMEZÉSE

3 Esélyegyenlőség – a mindenki számára elérhető minimum szint helyett esély kinek-kinek a tehetsége szerint érvényesülni… Integráció és szegregáció – a pedagógiában nem erkölcsi hanem szakmai fogalmak: az integráció nem eszköz hanem cél… Kompetenciák – önmagukban értelmezhetetlen, ám alkalmazásukban nélkülözhetetlen képességek… PEDAGÓGIAI FOGALMAK ÚJRAÉRTELMEZÉSE

4 Értékes hagyományok megőrzése A pedagógia valóságának ismerete és tisztelete Szakmai egyeztetés Individualizmus helyett közösségi érdekek és értékek tisztelete OKATATÁSPOLITIKAI ALAPELVEK

5 1.Új Közoktatási Törvény megalkotása -Koncepció és részben kodifikálás: a 2010/2011-es tanévben 2.A Nemzeti Alaptanterv kiegészítése közműveltségi tartalommal -Nem új NAT től, osztálytól, felmenő rendszerben 3.Pedagógus Kamara létrehozása STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK

6 4. Komplex intézmény-ellenőrzési modell kidolgozása és bevezetése - Nem szakfelügyelet - Nem hatósági intézkedés - Kidolgozása: 2010/2011 tanév, fokozatos bevezetése 2012-től 5. Központi bérfinanszírozás kialakítása 6. Kistelepülési iskolák támogatása

7 A közoktatási törvény módosítása

8  a tanév felére, körülbelül februárra várható a törvénykoncepció  újdonsága a törvény formája  kerettörvény-jelleggel „felhasználóbarátabb” törvény  várhatóan október(november) vége felé elkészül az első hivatalos változat  az új közoktatási törvénykoncepció kidolgozását a minisztérium munkatársai végzik el

9 A NAT várható változásairól

10  Nemzetközi-társadalompolitikai háttér  Globalizáció-lokális közösségek  Neoliberalizmus-az állam közszolgálati szerepe  Individualizáció-szolidaritás, méltányosság  Kulturális javak- társadalmi tőke  Lifelong Learning ~ life-wide learning

11 Hazai társadalmi, oktatási problémák  Negatív modernizáció ~ egyéni rövid távú érdekérvényesítés, közösségi szolidaritás megszűnése  Gazdasági versenyképesség, tudásgazdaság- „A legjobb százalékba tartozó magyar fiatalok ugyanolyan mértékben vannak lemaradva más országok legjobbjaitól, mint amennyire az átlagos magyar fiatal van lemaradva a nemzetközi átlagtól.” (2003, PISA)  Matematika, szövegértés (2003 PISA)

12 Hogyan változott meg az iskola feladata?  az alacsony iskolázottságú réteg újratermelődik  a rendszerváltozás nem hozott pozitív változást  az oktatás számtalan pozitív (vagy annak látszó) változása a szelekciót és a szegregációt segítette elő  az oktatás és az iskola nem megfelelő funkciója a hátrányos helyzetű gyermekeket még jobban sújtja  a közoktatásban ma paradigmaváltás zajlik. Kikényszerítője a munkaerőpiac  a kompetenciafejlesztés és az együttműködésen, differenciáláson alapuló módszerek térnyerése vitathatatlan, de fontos a MacKinsey – jelentés alapmegállapítása

13 MacKinsey – jelentés Az iskolarendszer minősége a tanárok teljesítményétől függ. Számtalan beszámoló és statisztikai adat bizonyítja, hogy kiváló teljesítmény csak akkor érhető el, ha a rátermett emberek állnak a katedrán. („Miből adna az, akinek nincs?”).

14 A „helyzet” összegzése  „A magyar oktatási rendszer az elmúlt harminc évben olyan gyors változássorozaton ment keresztül, amelynek igényei és elképzelései az oktatási rendszert kiérleletlenül, összecsiszolatlanul, sok esetben egymásnak részben ellentmondó hullámokban érték el.” (Szárny és teher)  „Magyarország a tanulás világában egyre jobban lemarad versenytársaitól. Az elmúlt évek számos reformja ellenére a tudásbeli szakadék, amely a világ legfejlettebb részeitől elválaszt bennünket, nem szűkült, hanem szélesedett.” (Zöld könyv)  „A nevelés-oktatás rendszerét a létező értékek megszerzésével és új elemek beillesztésével az alapjaitól teljességében újjá kell építeni.” (Szárny és teher)

15 A NAT-kiegészítés elemei  A NAT küldetésének újradefiniálása  Különösképpen a nevelés és értékek terén  A közműveltség értelmezése  A nemzedékek közötti kapcsolat, a kollektív identitásképzés érdekében  Új ismeretkörök (elemek) beépítése  A tantárgyközi tudás és képességterületek  Ismeretek, képességek, attitűdök egysége  Az európai kulcskompetenciák mintájára

16 A bevezetés kiegészítése (részlet)  Pl. „A NAT egyik fontos szerepe, hogy megfogalmazza azt az eszmei-erkölcsi értékrendet, amely a nevelés és oktatás területén hivatott szolgálni hazánk mélyreható társadalmi- politikai átalakulását, országunk alkotmányos rendjét. Továbbá, hogy az emberiség eddig felhalmozott kultúrjavaiból oktatási követelményekbe írja át azt a műveltségszintet, amelyre hazánk felemelkedése érdekében a jövő nemzedéknek szüksége van. […]  A közoktatás feladata, hogy képessé tegye a tanulókat a valóság sokoldalú és tárgyilagos megismerésére, a kor színvonalán álló ismeretek elsajátítására és alkalmazására, az új felfedezések, technikai eredmények birtokba vételére; a kutatómunka alapvető eljárásainak (adatgyűjtés, rendszerezés, feldolgozás, közlés) használatára; kiművelje a szóbeli és írásbeli kifejezés, a megértés –általában a kommunikáció – képességeit; az információforrások és eszközök hatékony felhasználásának képességét; a kézi munka, az eszközhasználat képességeit; a testi ügyességeket.”

17 Kiemelt fejlesztési területek  A fenntartható fejlődés  a természettudományi, technológiai kultúra magas, a fenntarthatóság elveit is szem előtt tartó színvonalának biztosítása.  A tanórán kívüli nevelés  etika, családi életre nevelés, szakkörök, művészeti tevékenységek, kirándulások és a tantárgyközi ismeretkörök (pl. pénzügyi –gazdasági ismeretek)  A munkára nevelés és a pályaorientáció Pl. szociális munka

18 Műveltségterületek  Egyszerűsödnek a fejlesztési feladatokban rögzített kompetenciaértelmezések.  Megjelennek a közműveltségi tartalmak os NAT felépítése Az új NAT felépítése 1. Alapelvek, célok 1. Alapelvek, célok 2. Fejlesztési feladatok szerkezete 2. Fejlesztési feladatok szerkezete 3. A fejlesztési feladatok 3. A fejlesztési feladatok 4. A közműveltségi tartalmak szerkezete 5. Tantárgyanként a közműveltség tartalmai Pl. fizika Pl. kémia

19 Közműveltségi tartalmak  Három iskolai szakaszban: évfolyamok (táblázat v. folyó szöveg) Pl. Témakijelölés és feldolgozási szempont meghatározása:  „Az ókori Egyiptom anyagi, szellemi kultúrája”  Tantárgyanként eltérő módon és struktúrában  Pl. 5 népdal, vagy csak a szerző neve (Juhász Gyula) jelenik meg vagy konkrét mű (Kölcsey Ferenc: Himnusz)

20 Példa  Magyar nyelv és irodalom 5-8. Memoriter  Petőfi Sándor: Az Alföld, Nemzeti dal  Részletek a János vitézből  Egy népballada  Arany János: A Toldi-ból egy részlet, egy ballada  Kölcsey Ferenc: Himnusz  Vörösmarty Mihály: Szózat  Négy szabadon választott költemény  Három szabadon választott (rövid) prózai szöveg

21 Tantárgyközi ismeretkörök, (modulok) 1. Családi életre nevelés 2. Egészségvédelem (biológia) 3. Környezetvédelem 4. Emberismeret (Etika) (óraszám) 5. Jogi ismeretek 6. Gazdasági és pénzügyi ismeretek 7. Honvédelmi ismeretek 8. Médiaismeret 9. Dráma 10. Tánc (néptánc) 11. Honismeret (néprajz) 12. EU ismeretek 13. Fogyasztóvédelem 14. Munkára nevelés, pályaorientáció 15. Gyakorlati tevékenységek pl. szociális munka (óraszám) 16. Határon túli magyarok élete

22 A készítés keretei Bizottságok nevei, tagok száma  NAT bizottság 8  Szerkesztőbizottság 5  Legitimációs bizottság 12  Alapfokú bizottság 6  Középfokú bizottság 6  Szakiskolai bizottság 4  Szakmai bizottságok (10x4) 40  SNI bizottság 4  Irányelves bizottság 6  Összesen 91

23 NAT-bizottság  Feladata: az átdolgozás és kiegészítés szakmai irányítása, az általános irányvonal meghatározása és a kitűzött célok megjelenésének ellenőrzése.  A bevezető kiegészítésének áttekintése, szakmai véleményezése.  Tagjai: a pedagógiatudomány felső- és középfokú képviselői, egyetemi oktatók, közoktatási szakértők.

24 A tantervi szabályozás szintjei  Kormányrendelet  Miniszteri rendelet  Helyi szabályozás A helyi szinten nem önálló tantervkészítés, hanem a KT adaptálása a feladat.

25 A készítés tervezett ütemezése  tavasz: a NAT kiegészítés szakmai elfogadása  nyár: A NAT kiegészítés jogi elfogadása  ősz: A NAT-hoz igazodó, új kerettantervek kiadása  ősz: Az új NAT szerinti tanítás 1; 5; 9. évfolyamokon

26 Összegzés Az ismeretközvetítés és a képességfejlesztés feladatát nem lehet kettéválasztani:  mert megfelelő ismeretrendszer kialakítása nélkül a gondolkodási képességek sem fejleszthetők;  a tananyagtartalmak túlzott kiiktatása nemcsak az egyéni és közösségi identitás létrejöttét akadályozza meg;  hanem kedvezőtlenül hat a tanulásnak, mint alapkompetenciának kialakulására is.

27 Felhasznált irodalom  A Nemzeti Alaptanterv tervezett változásai Kaposi József Hajdúszoboszló 2010.október 21.  Szárny és Teher, Bölcsek Tanácsa Alapítvány (2009). Szerzők: Csermely Péter, Fodor István, Eva Joly, Lámfalussy Sándor.  Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért (Szerk.: Fazekas K., Köll J. és Varga J.). Ecostat kiadó, Budapest,


Letölteni ppt "Változások az oktatásban Bíróné Bondor Katalin 2010. november 17. Zalaegerszeg."

Hasonló előadás


Google Hirdetések