Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerő- piaci helyzete Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. elnök, kutatásvezető „Foglalkozási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerő- piaci helyzete Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. elnök, kutatásvezető „Foglalkozási."— Előadás másolata:

1 A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerő- piaci helyzete Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. elnök, kutatásvezető „Foglalkozási rehabilitáció és a fogyatékos fiatalok pályaválasztási esélyei” VI. nemzetközi konferencia Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ - Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara, PTE FEEK, november , Pécs.

2 „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, november 18. A Human Exchange EEFT Alapítvány kutatásáról  Megbízó/ támogató: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány  Program: A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeket nevelők munkavállalásának elősegítése  Projekt: A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeket nevelők munkavállalását elősegítő hazai jó gyakorlatok összegyűjtése, elemzése, a támogató intézményi, szolgáltató környezet feltérképezése

3 „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, november 18.  EU hátrányos helyzetű csoportok érdekében megfogalmazott irányelvei  Az EU hátrányos helyzetű csoportok érdekében megfogalmazott irányelvei nem határoznak meg részletes javaslatokat a csoportok speciális igényeire vonatkozóan.  A tagországok feladata  A tagországok feladata: az EU irányelvek alapján felépülő nemzeti politika kialakítása és az intézkedések hozzáférhetővé tétele a hátrányos helyzetűek számára.  577 ezer fogyatékos ember  Magyarországon 2001-ben 577 ezer fogyatékos ember (a népesség 5,7%-a - KSH népszámlálás adatai szerint ) élt.  fogyatékos  Meghatározás: fogyatékos, akinek olyan végleges, az egész további életére kiható testi vagy értelmi, illetve érzékszervi fogyatékossága van, amely gátolja őt a normális, a megszokott, a hagyományosan elvárható életvitel gyakorlásában ( ENSZ évi ajánlása szerint ).

4 „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, november 18. A kutatás céljai  Általános, átfogó cél: a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeket nevelők munkavállalási lehetőségeinek vizsgálata a hazai feltételrendszerben.  Konkrét cél: a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeket nevelők munkavállalását elősegítő jó gyakorlatok összegyűjtése, elemzése, a támogató intézményi, szolgáltató környezet feltérképezése.

5 „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, november 18.  Rész célok:  az intézményi nevelőmunka jogszabályi és munkaszervezési feltételrendszerének vizsgálata,  az intézményi-szolgáltatási környezet feltárása;  az alkalmazott nevelőmunka technikai-műszaki, infrastrukturális feltételeinek vizsgálata;  a támogató, szolgáltató környezet összehasonlítása az európai uniós gyakorlatban bevált példákkal; a „best practice” megoldások összegyűjtése és alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata;  a forrásszerzési, finanszírozási, fenntarthatósági kritériumok megállapítása, a fejlesztési lehetőségek feltárása.

6 „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, november 18. Célcsoport  A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek értelmi-, mozgás-, illetve érzékszervi sérülésük mellett kommunikációjukban is akadályozottak és ennek következtében szinte teljes körű ellátásra szorulnak.  A ma Magyarországon élő súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek létszáma mintegy 12 ezer főre tehető.  Évente körülbelül kétszáz súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermek születésével kell számolni. (Jelentés a súlyosan-halmozottan fogyatékos embereket nevelő családok életkörülményeiről. Kézenfogva Alapítvány, 2004.)

7 „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, november 18. A hazai feltételrendszer előzetes vizsgálata  kevés iskola alkalmas a képzésükre,  hiányoznak a pótszülő-szolgáltatások, az átmeneti otthonok,  a heti 20 órás fejlesztő foglalkozást biztosító Közoktatási törvény „felajánlása” nagyon kevés és különösen a kistelepülésen élő családok – megfelelő szakember híján – nem is kapják meg,  nincs elegendő számú szakember az országban, akik szakszerű képzésben részesítenék a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek családtagjait, ill. gondozóikat,  a családban élő súlyosan-halmozott fogyatékosok gondozásának és fejlesztésének feltételei és lehetőségei ma Magyarországon nem tekinthetők ideálisnak. (Jelentés a súlyosan-halmozottan fogyatékos embereket nevelő családok életkörülményeiről. Kézenfogva Alapítvány, 2004.) (Jelentés a súlyosan-halmozottan fogyatékos embereket nevelő családok életkörülményeiről. Kézenfogva Alapítvány, 2004.)

8 „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, november 18. Hipotézisek  a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeket ellátó intézmények száma és szolgáltatásaik kiterjedtsége nem elegendő a célcsoportba tartozók igényeinek és szükségleteinek kielégítéséhez;  az intézmények, meglévő szolgáltatási rendszerek nem minden esetben felelnek meg a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek szükségleteinek, igényeinek;  csekély az alternatív szolgáltatók száma, munkájuk, tevékenységeik tekintetében mind a szolgáltatási minőséget, mind az alkalmazott módszereket nézve igen differenciált képet mutatnak;  a „jó gyakorlatok” bemutatásával, megfelelő szakmai, strukturális, szolgáltatási és finanszírozási módszerek, hálózatok kialakításával, alkalmazásával javítani lehet a szolgáltatások színvonalát és a nevelők munkavállalását.

9 „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, november 18. Mintaválasztás  A vizsgálandó mintába  egyfelől a tárgykörben érintett hazai családok, ill.  az ellátó intézmények, szervezetek, valamint  a téma szempontjából szakértő személyek kerültek.  Vizsgálódásunk területi meghatározottsága alapján  a Dél-Dunántúli Régióra,  a Közép-Magyarországi Régióra és  az Észak-Alföldi Régióra terjedt ki.

10 „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, november 18. Az adatfelvétel módszerei  kérdőíves (telefonos hívással támogatott önkitöltős kérdőívek az intézmények számára) technikát, valamint  interjútechnikát (egyéni és csoportos interjúk szakértőkkel, szülőkkel, nevelőkkel és intézményi munkatársakkal) alkalmaztunk.  Lehetőségünk volt szolgáltatásokat nyújtó szakmai szervezeteket is felkeresni, helyszíni látogatásokat lebonyolítani.

11 „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, november 18. Adatfeldolgozás  Az adatokat, információkat adatbázisokba szerveztük, amelyeket folyamatosan karbantartottunk.  A forráskutatás- és feldolgozás alapján szakirodalmi áttekintés készült.  A kitöltött kérdőíveket számítógépes statisztikai módszerek alkalmazásával dolgoztuk fel.  Az interjúkból (egyéni és csoportos) esettanulmányokat készítettünk.

12 „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, november 18. Feladat-és időütemezés  A kutató team felállítása: május.  Forráskutatás, elemzés és feldolgozás (a hazai és a nemzetközi, szakirodalom tanulmányozása + konceptualizáció: fogalmak tisztázása, kutatási stratégia megalkotása): június.  Adatfelvétel (kérdőívek, interjúk, intézményi látogatások): július – november július – november.  Adatfeldolgozás: július – november.  Eredmények képzése és értékelése: november.

13 „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, november 18.

14

15 Eredmények és értékelésük  A családi és az intézményi feltételek szorosan összefüggnek a szülők munkavállalási esélyeivel és lehetőségeivel.  A kérdéskör tekintetében általános a tájékozatlanság az érintettek körében.  Hiányoznak az alapvető tájékoztatáshoz szükséges eszközök és módszerek.  Nem működik „jelzőrendszer” a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelők számára.  A vizsgált családok többsége számára komoly nehézséget jelent a súlyosan-halmozottan fogyatékos családtag(ok) ellátása.  Nehézkes az eszközökhöz való hozzájutás, az eljárás folyamata bürokratikus.

16 „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, november 18. Eredmények és értékelésük  Az OEP által támogatott eszközök silány minőségűek, nehezen használhatók, a nem támogatott eszközök „megfizethetetlenek”.  A családban nevelők sokszor magányosan néznek szembe a feladatukkal, fizikailag és mentálisan is túlterheltek, „magukra hagyottak”.  A családban nevelők nem rendelkeznek megfelelő érdekérvényesítési potenciállal.  Hiányoznak a munkavállalást segítő szolgáltatások a családban nevelők számára.  Hiányoznak a munkaadókat megfelelően ösztönző eszközök a családban nevelők foglalkoztatása érdekében.

17 „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, november 18. Javaslatok, következtetések  További kutatások, részletes, mélyreható vizsgálatok lebonyolítása.  A támogatási rendszer reformja (szakpolitikai és gyakorlati szinteken: ténylegesen hozzájussanak megfelelő szolgáltatásokhoz; bürokrácia helyett tényleges igény-és szükségletkielégítés).  Családban gondozói, nevelői feladatokat végzők folyamatos képzése, tájékoztatása különböző fórumok szervezésével.  Az egészségügyi- és szociális szakemberek folyamatos képzése, tájékoztatása továbbképzések, szakmai fórumok, kiadványok révén.  A családi környezetben időközönként személyesen résztvevő szakemberek alkalmazása (látogató családsegítők, személyes segítők).  A lakó-és intézményi ellátó környezet akadálymentesítése.

18 „A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerőpiaci helyzete” című konferencia előadás; PTE FEEK, november 18. Javaslatok, következtetések  Szállító szolgálat (személyek, eszközök, napi cikkek stb.) szervezése.  Időszakos ellátást biztosító intézmények igénybevétele (lakóotthonok, átmeneti szállások, napközik).  A családban gondozók civil érdekérvényesítési feltételeinek megszervezése (civil szervezetek létrehozása az érintettek részvételével).  A munkáltatók tájékoztatása és motiválása, alternatív munkavállalási formák ösztönzése.  A családban gondozók tevékenységeinek „munkaként” való elismerése.  A családban nevelők munkaerő-piaci képzése, munkába állásuk elősegítése munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásával.


Letölteni ppt "A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekeket nevelő szülők munkaerő- piaci helyzete Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. elnök, kutatásvezető „Foglalkozási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések