Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Alkáli fémek. Tulajdonságaik  a periódusos rendszer I-es főcsoportjában található elemek, a hidrogén kivételével tartoznak ide  lítium (Li), nátrium.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Alkáli fémek. Tulajdonságaik  a periódusos rendszer I-es főcsoportjában található elemek, a hidrogén kivételével tartoznak ide  lítium (Li), nátrium."— Előadás másolata:

1 Alkáli fémek

2 Tulajdonságaik  a periódusos rendszer I-es főcsoportjában található elemek, a hidrogén kivételével tartoznak ide  lítium (Li), nátrium (Na), kálium (K), rubídium (Rb), cézium (Cs) és a francium (Fr)  nagyon reakcióképesek, ezért elemi állapotban nem találhatóak meg a természetben  Szürke színűek (a cézium enyhe sárga árnyalattal)  Puhák, könnyen alakíthatóak  Sűrűségük kicsi

3  Hőt és elektromosságot jól vezetik  Olvadás és forráspontjuk alacsony  Elektronegativitásuk a legkisebb  Nagyon erős redukálószerek  Halogénekkel ionos sókat képeznek  Vízzel – heves reakció során – erős bázisokat (alkáli- hidroxidokat) képeznek  A levegő nedvességtartalmával is reakcióba lépnek, ezért petróleum alatt kell tárolni őket  A külső elektronhéjukon csak 1 db s elektron található, így ennek leadásával érik el a stabil, zárt elektronszerkezetet, egyszeres pozitív töltésű kationt hozva létre

4  Jellegzetes tulajdonságuk a lángfestés, ezt a pirotechnikában használják ki:  Lítium: bíborvörös  Nátrium: sárga  Kálium: fakó ibolya  Rubídium: fakó vörös  Cézium: halványkék  Előállítás: Általában olvadékelektrolízissel, elsősorban kloridból, hidroxidból vagy karbonátból.

5  Felhasználás: Erős redukálószerként, pirotechnikában, tűzijátékoknál

6 Nátrium  Vegyjele Na, rendszáma 11  Elemi állapotban ezüstös színű  Lágy, jól nyújtható könnyűfém  Égetéskor a lángot sárgára festi  Reakcióképessége nagy, a vízzel rendkívül heves reakcióba lép  A levegő oxigénjével érintkezve gyorsan oxidálódik, ezért inert (zárt) körülmények között kell tárolni.

7

8  A nátrium gyakori alkotóeleme a csillagoknak. A csillagok emissziós színképeinek elemzésekor szinte mindig megtalálható a nátrium által kibocsátott D színképvonal.  Föld tömegének mintegy 2,6%-át adja, és így a 6. leggyakrabban előforduló elem  Legközönségesebb vegyülete a konyhasó, ami a tengerekben hozzávetőleg 3%-os koncentrációban található  A XIX. század végén a szóda és szén 1100 °C- on történő hevítésével állították elő.

9  Manapság nátrium-klorid (NaCl) olvadékának elektrolízisével állítják elő. Ez az eljárás jóval olcsóbb, mint a nátrium-hidroxid elektrolízise NaCl  Felhasználása:  katalizátorként az észterek előállításánál  ötvözetek fizikai szerkezetének tökéletesítéséhez  szappangyártáshoz  világítástechnikában: nátriumgőzlámpa  fémolvadékok tisztításához  hőelvezető folyadékként nukleáris erőművekben, és csúcsteljesítményű belsőégésű motorokban  redukálószer más könnyen oxidálódó fémek előállítására (alumínium (Al)) Al

10  Élettani tulajdonságai: Az emberi szervezetben körülbelül gramm nátrium található. Nagyobb része oldott állapotban van, kisebb részét pedig a csontok, kötőszövetek raktározzák. Elengedhetetlen az idegrendszeri ingerületek átvitelénél is  Izotópjai: 13 izotópja ismert. Ezek közül csak a 23-as tömegszámú stabil.  A két legjelentősebb radioaktív izotópja:  22 Na, felezési ideje 2,602 év  24 Na, felezési ideje 15 óra

11  Óvintézkedések: Ahogy más alkálifémek, úgy a nátrium is elemi formában erősen gyúlékony és kismértékben robbanásveszélyes amikor vízzel érintkezik. Tárolása kémiailag kevéssé reakcióképes folyékony szénhidrogén, például petróleum alatt történik. Ártalmatlanítása metanollal történik.

12 Nátrium-hidroxid (NaOH)  marólúg, marónátron vagy lúgkő  Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez  A 18. század előtt ez volt a legelterjedtebb lúg  A vegyiparban erős bázikus tulajdonsága miatt széleskörűen felhasználják, főleg a textil- és papíriparban, a szappanok és mosószerek gyártásában  1998-ban a világtermelés kb. 45 millió tonna volt

13  Tiszta nátrium-hidroxid számos formában kapható, például granulátum, pellet, vagy oldott formában  A levegőben található nedvességen kívül a szén- dioxidot is elnyeli, ezért légmentes tartályokban kell tárolni  Etanolban, és metanolban is oldható  Sárga bevonatot hagy a fa- és papírfelületeken.  A nátrium-hidroxid ionos vegyület, vagyis kizárólag hidroxidionokból (OH−), és nátrium-ionokból (Na+) áll.  nagyon erős bázis, mely savakkal könnyen sót alkot

14  A nátrium-hidroxidot más, oxidok alkotta savak semlegesítésére is lehet alkalmazni. Ezek például a szén-dioxid (CO 2 ), vagy a kén- dioxid (SO 2 ). Általában az ipari termelés melléktermékeként felszabaduló káros gázokat lehet az ilyen reakciókkal semlegesíteni, meggátolva ezzel kikerülésüket a légkörbe.  A vassal, és a rézzel nem lép reakcióba, viszont az alumíniummal, a cinkkel, és a titánnal érintkezve viszonylag hevesen reagál. Ezért alumíniumból készült főzőedények, vagy serpenyők tisztítására nem használható.

15  Előállítása: A nátrium-hidroxidot általában a klórral, és a hidrogénnel együtt szokták előállítani. A folyamat vízben oldott nátrium- klorid elektrolízise során megy végbe. Itt a katódnál nátrium-hidroxid válik ki, miközben hidrogéngáz szabadul fel. 2Na + + 2H 2 O + 2e− → H 2 + 2NaOH

16 Felhasználása:  Elsősorban savak semlegesítésére alkalmazzák  Savak töménységének megállapítására nagyon jól használható  Régebben szappan előállításra széles körben alkalmazták  Az élelmiszeriparban széles körben alkalmazzák, például a gyümölcsök héjának kémiai úton történő eltávolítására, csokoládé és kakaó készítése során, karamellel történő színezésnél, olajbogyó tartósításánál, valamint egyes pékárukban is előfordulhat. Élelmiszer-adalékanyagként, E524 néven alkalmazzák

17 Nátrium-klorid (NaCl)  só, kősó, konyhasó, tengeri só  Színtelen, szagtalan, kristályos vegyület, íze a legerősebben tisztán sós az ismert anyagok közül  Ionrácsos anyag, szilárd állapotban lapon középpontos kockarácsot alkot  Vízben jól oldódik, nagymértékben disszociál összetevőire pozitív töltésű nátrium- (Na + ) és negatív töltésű klorid (Cl − ) ionokra.

18

19  Vizes oldata semleges kémhatású  Alkoholban oldhatatlan  Vizes oldata és olvadéka az elektromos áramot vezeti  A tiszta nátrium-klorid nem higroszkópos, de ha szennyezést (például magnéziumsót) tartalmaz, nedvszívóvá, tapadóssá válik  Kristályai kocka alakúak. A kősó ásványtani neve halit. A kősó kitűnően hasad a kocka lapjai mentén, nagyobb kősódarabok ütés hatására kocka alakú lapokra törnek szét

20  Igen stabil vegyület, magas hőmérsékletre hevítve sem kezd el bomlani  Kénsav hatására viszont alacsonyabb hőmérsékleten is bomlik  Az állatok és az ember is igényli a sót. Fontos alkotórésze az emberi szervezetnek. Mindig megtalálható a testnedvekben, a vérben, az izzadságban és a vizeletben. Fontos szerepe van az izotónia, azaz a megfelelő ozmózisnyomás fenntartásában. A nátrium-klorid szükséges a gyomorsav képződéséhez is. A szervezetbe a táplálékkal jut be

21 Felhasználása:  Fontos kémiai alapanyag, a legtöbb nátriumvegyületet és kloridot nátrium-kloridból állítják elő  Ezenkívül felhasználják még kisózásra (szerves anyagok, például szappan, festékek kiválasztására oldatokból)  Bőrcserzésre  Agyagáruk zománcozására  Jég megolvasztására és hűtőkeverékek készítésére  Hús és hal tartósítására is használható

22  A kohászatban felhasználják az ezüst, az arany, a réz és a cink előállításnál  A spektroszkópia sárga nátriumfény előállítására használja  Az infravörös spektroszkópiában lencséket és prizmákat készítenek belőle.


Letölteni ppt "Alkáli fémek. Tulajdonságaik  a periódusos rendszer I-es főcsoportjában található elemek, a hidrogén kivételével tartoznak ide  lítium (Li), nátrium."

Hasonló előadás


Google Hirdetések