Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZÉLERŐMŰVEK TELEPÍTÉSÉNEK GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATAI (A MEGÚJULÓ ENERGIA ÁRA) Kun-Szabó T., Zalavári I., Sörös G., Nagy G.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZÉLERŐMŰVEK TELEPÍTÉSÉNEK GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATAI (A MEGÚJULÓ ENERGIA ÁRA) Kun-Szabó T., Zalavári I., Sörös G., Nagy G."— Előadás másolata:

1 SZÉLERŐMŰVEK TELEPÍTÉSÉNEK GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATAI (A MEGÚJULÓ ENERGIA ÁRA) Kun-Szabó T., Zalavári I., Sörös G., Nagy G.

2 Bevezetés  A szélenergia az összes energiaforrás közül a legtisztább  a szén-dioxid kibocsátás a Kiotói egyezmény alapján limitált  1 kWh áram megtermelése mintegy 1 kg szén- dioxidemisszió megtakarítást jelent  a globális felmelegedés megállítása, csökkentése

3 A globális felmelegedés ma már realitás  A tenger jege az Arktiszon tíz évenként 9 %-kal csökken  “A felmelegedés sebessége az Arktiszon az utolsó 20 évben 9-szer nagyobb volt, mint az utolsó 100 év fel- melegedési sebessége.”

4 A szélparkok is versenyképessé válnak

5 Új áramtermelési költségek

6 A gazdaságosság értékelése  Előzetes számításként pl. egy 2 MW-os torony építési költsége 1,3 millió EUR, amely megfelel kb. 340 millió Ft- nak. Vegyünk alapul 4millió kWh/év nagyságrendű áramtermelést, amelyre a jelenlegi hazai átvételi ára átlagosan 22,6 Ft/kWh, ekkor az éves bevétel 90millió Ft. Ebből az üzemeltetési költség (30millió Ft) levonása után marad évente 60millió Ft adózatlan nyereség. Ebben az esetben a szélturbina kb. 6 év alatt térülne meg, amely jónak mondható.  Sajnos, a kép nem ilyen egyszerű. A szélenergia gazdaságosságát ennél több szempont figyelembevételével és sokkal pontosabban kell értékelnünk.

7 Műszaki paraméterek  Szélturbina adatok és becsült termelési adatok –a torony optimális méretei, a szélviszonyok pontos ismerete –a meghatározott szélprofil és az erőműtípus teljesítményprofiljának az egyeztetése –várható megtermelt elektromos áram mennyisége –a rotor egységnyi felületére eső leadott teljesítmény –a kihasználási arány  Betz-törvénye (59%!)

8 Ökonómiai részletek  Árbevétel –Az éves árbevétel az áramátvételi díjból származik, melyet a következő szerint lehet számítani: Áramátvételi díj (Ft) = Park éves teljesítménye (kWh) * áramátvételi díj (Ft/kWh)  Az energia árának befolyásolásában szerepet játszanak: –toronymagasság (minél magasabb annál nagyobb átlagsebességű szél energiáját tudja hasznosítani) –aktuális kamatláb: 5 %-os, 7,5%-os és 10 %-os kamatlábak esetén az energiaárak különbözőek

9 Ökonómiai részletek

10  Az árakat és az átvételi szabályokat jelenleg a 2/2005. (I. 13.) és a 9/2005. (I. 21.) GKM rendelettel módosított 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet határozza meg.  február 1-től a völgyidőszak és a csúcs- időszak átlagos ára körülbelül 22,6 Ft/kWh, mivel csúcsidőszakban 28,74 Ft/kWh, míg völgy- időszakban 16,51 Ft/kWh. Ugyanakkor júliusában ezt kiegészítették egy mélyvölgy- időszakkal, melynek értéke most 9,38 Ft/kWh.

11 Ökonómiai részletek  Bekerülési/építési költségek és mellékköltségek –A szélparkok építése során jelentkező költségeket három nagyobb csoportba lehet sorolni:  vásárlás, vételár,  építési költségek, valamint az  építkezés mellékköltségei.

12 Ökonómiai részletek  A vételár minden típusnál változik. Az ár a szélerőmű teljesítményétől, valamint a toronymagasságától függ. Az sem mindegy, hogy melyik gyártótól vásárol a befektető, és ezért milyen szolgáltatásokat kap. Egy 1,5 MW teljesítményű 100 m-es torony ára megközelíti a 300millió Ft- ot.  Az építési költségeknél figyelembe kell venni a szállításhoz szükséges utak megépítésének költségeit, valamint a darufelállítási helyek megfelelő elkészítésének anyagi vonzatait is. Az erőműveket le kell alapozni, és a szélpark erőműveit megfelelő elektromos kábellel össze kell kapcsolni, melynek el kell jutnia a szélfarm központi transzformátorállomásába. Ugyanakkor szükség van egy központi számítógépre is, valamint egy megfelelően kiépített GSM-hálózatra, amely jelzi a diszpécsernél, ha a park valamelyik berendezése meghibásodott.  A mellékköltségek közé sorolunk olyan tételeket, amelyek a szélpark építése során nem látszanak, de a létesítéshez elengedhetetlenek. Ilyenek a különféle előkészítési, tervezési, szakértői díjak, engedélyek, illetékek. Ide sorolhatóak a szakvéleményekért fizetendő tételek is: szélenergetikai szakvélemény, illetve a talajmechanikai szakvélemény.

13 Ökonómiai részletek  Üzemeltetési költségek –Az üzemeltetéskor jelentkező gazdasági üzemeltetési költségeken a gazdasági adminisztráció költségeit értjük. Így ide tartoznak a számlázásért, a könyvelésért, a mérleg készítéséért, valamint az adótanácsadásért kifizetett tételek. –A technikai üzemeltetésbe a műszaki adminisztráció költségei tartoznak. –A szélerőművekre már a beruházás megkezdésekor biztosítást kell kötni. –A szélerőművek folyamatos karbantartásának költségeit minden évben fizetni kell. –Ha lejár a szélerőművek élettartama, akkor jelentkezik a bontási költség.

14 Ökonómiai részletek  Gazdaságosság számítása –Néhány eddig nem tárgyalt gazdasági jellemzőt a következőkben definiálunk: A beruházás bruttó cash-flow-ja azt jelenti, hogy az adózott nyereségen kívül a beruházás megtérülésében szerepet játszik az amortizáció (értékcsökkenési leírás) is. Az adózott nyereség a tőke megtérülésének, az értékcsökkenési leírási bevétel a tőke visszatérülésének a forrása: Bruttó cash-flow = Adózott nyereség + értékcsökkenési leírási bevétel (amortizáció). –A beruházás gazdaságossági számítása statikus mutatók alapján történik (nem vesszük figyelembe az idő múlását).

15 Ökonómiai részletek  Átlagos megtérülési idő (t) lehet  nyereség alapú: t 1 = Befektetett összeg Adózott nyereség Adózott nyereség –cash-flow alapú: t 2 = Befektetett összeg t 2 = Befektetett összeg Bruttó cash-flow Bruttó cash-flow

16 Ökonómiai részletek

17

18  Összefoglalás A számítások alapján megállapítható, hogy állami, vissza nem térítendő támogatás és/vagy a bekerülési költségek csökkentése, az átvételi áramár növekedése nélkül a beruházások nehezen és lassan térülnek meg. Ennek oka a hazai infrastruktúra elmaradottságából következő magas hálózati csatlakozási költség. A költségeket csökkenteni lehet, ha növeljük a szélparkban elhelyezhető erőművek számát, ha azonos nyomvonalra különböző feszültségű vezetékeket fektetünk, ha a toronymagasságot optimálisnak választjuk, az építési mellékköltségeket (tervezés, szakértés) csökkentjük, stb. A számítások alapján megállapítható, hogy állami, vissza nem térítendő támogatás és/vagy a bekerülési költségek csökkentése, az átvételi áramár növekedése nélkül a beruházások nehezen és lassan térülnek meg. Ennek oka a hazai infrastruktúra elmaradottságából következő magas hálózati csatlakozási költség. A költségeket csökkenteni lehet, ha növeljük a szélparkban elhelyezhető erőművek számát, ha azonos nyomvonalra különböző feszültségű vezetékeket fektetünk, ha a toronymagasságot optimálisnak választjuk, az építési mellékköltségeket (tervezés, szakértés) csökkentjük, stb. Reméljük, hogy a kidolgozott táblázatokkal megkönnyítjük és pontosabbá tesszük az üzleti előkalkuláció révén (amelyet természetesen több párhuzamos változatban kell a különböző megoldásokra elkészíteni) az üzleti terv elkészítését, a gazdasági számítási mechanizmusokat. Reméljük, hogy a kidolgozott táblázatokkal megkönnyítjük és pontosabbá tesszük az üzleti előkalkuláció révén (amelyet természetesen több párhuzamos változatban kell a különböző megoldásokra elkészíteni) az üzleti terv elkészítését, a gazdasági számítási mechanizmusokat.

19 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "SZÉLERŐMŰVEK TELEPÍTÉSÉNEK GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATAI (A MEGÚJULÓ ENERGIA ÁRA) Kun-Szabó T., Zalavári I., Sörös G., Nagy G."

Hasonló előadás


Google Hirdetések