Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MONITORING ÉS TRENDELEMZÉS Február: fókuszban az évértékelők Mi zajlik az interneten? Ki uralja a virtuális médiateret? Kiről beszélnek a legtöbbet a Facebook-on?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MONITORING ÉS TRENDELEMZÉS Február: fókuszban az évértékelők Mi zajlik az interneten? Ki uralja a virtuális médiateret? Kiről beszélnek a legtöbbet a Facebook-on?"— Előadás másolata:

1 MONITORING ÉS TRENDELEMZÉS Február: fókuszban az évértékelők Mi zajlik az interneten? Ki uralja a virtuális médiateret? Kiről beszélnek a legtöbbet a Facebook-on? Kivel foglalkoznak a legtöbbet a hírportálok? Hogy áll a pátok népszerűsége cyber-térben? Milyen események borzolják a kedélyeket a neten? Milyen a politikusok online megítélése? Hogyan alakul a pártok véleményárfolyama?

2 A Méltányosság Politikaelemző Központ és a Neticle Technologies egy, a hazai piacon teljesen egyedülálló kutatást indít útjára, amely innovatív módszerekkel eddig ismeretlen szemszögből láttatja a hazai politikai folyamatokat. A Neticle Technologies saját fejlesztésű webes szöveganalízisére építve az MPK havi rendszerességgel publikál majd a fő politikai manőverek, taktikai lépések és a véleményalkotás összefüggéseire fókuszáló elemzéseket. Nem csupán az internetes szféra véleményreflexióira világítunk rá, hanem feltárjuk a háttérben meghúzódó ok-okozati kapcsolatokat is. Így amit kínálunk, az több mint hagyományos közvélemény-kutatás és egyben meghaladja a klasszikus politikai elemzés kereteit is. Február: fókuszban az évértékelők Ha visszagondolunk az elmúlt egy hónap politikai eseményeire, akkor a pártvezetők évértékelő beszédei a felfokozott médiaérdeklődésnek és politikai visszhangnak köszönhetően egyértelműen kiemelkednek a történések folyamából. Legelsőként február 9-én az Együtt 2014 választói mozgalom vezetője, Bajnai Gordon vette számba az elmúlt hónapok gazdasági/társadalmi/politikai folyamatait, majd tíz nappal később a Demokratikus Koalíció képviseletében Gyurcsány Ferenc szónokolt, végül a sort Orbán Viktor zárta 22-én. Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy az évértékelő beszédek milyen hatással voltak az említett politikusok és pártjaik megítélésére, és összességében milyen „digitális lábnyomot” hagytak maguk után az online térben.

3 Az Említési grafikon szerint a vizsgált hónapban a mérvadó online felületeken Bajnai Gordon nevét jóval többször említették, mint az Együtt 2014-t. Ennek oka lehet a politikai verseny perszonalizálódása mellett a Bajnai személyére kihegyezett kormánypárti kommunikáció és a személye ellen irányuló plakátkampány együttes hatása. Ezen túl az is jól látható, hogy az évértékelő napján található említésszámot, csak az múlta felül, amikor 6-án Bajnai vitára hívta ki a miniszterelnököt. B AJNAI G ORDON ÉS AZ E GYÜTT 2014

4 A másik említési grafikon alapján elmondható, hogy Bajnai előbb említett „kihívása” erőteljes negatív reakciókat váltott ki az online térben, míg maga az évértékelő beszéd jóval kisebbre nyitotta az ollót a pozitív és negatív vélemények között. Mindez azt jelenti, hogy Orbán Viktor személyének támadása összességében inkább kontraproduktív volt, amit jól mutat, hogy Bajnaival kapcsolatban a pozitív említések nem követték a negatív csúcsot.

5 Az Említésfolyam és a Véleményárfolyam is alátámasztja a korábbi megállapításainkat, miszerint a Bajnai Gordon személyére irányuló negatív kampány sikeresnek tűnik, hiszen míg az Együtt ről jóval kevesebbet és jóval pozitív kontextusban beszélnek, addig Bajnai személyének megítélése valószínűleg a miniszterelnökkel való vita kezdeményezésének, és az évértékelő beszédének is köszönhetően erőteljesen negatív irányba mozdult el.

6 Az előbbiekben megfigyelhető trend, miszerint a politika egyre inkább a személyekről (pártvezetőkről) szól, és nem a pártokról, Gyurcsány és a DK esetében még jobban kirajzolódik, hiszen arányaiban a volt miniszterelnököt még többször említik pártjához képest, mint ahogy azt Bajnainál és az Együtt 2014-nél láthattuk. Kommunikációs szempontból is hatékonyabb Gyurcsányt támadni (hiszen önmaga egy teljes korszakot szimbolizál), mint a DK-t, amelynek neve valószínűleg sokkal kevésbé cseng ismerősen a választóknak. G YURCSÁNY F ERENC ÉS A D EMOKRATIKUS K OALÍCIÓ

7 Az Említési grafikon szerint arányaiban Gyurcsányról több negatív említés történt, mint Bajnairól ebben a hónapban. Továbbá annak ellenére, hogy a 19-én tartott évértékelő megemelte a pozitív említések számát, de a negatív véleményeket ennél erőteljesebben növelte, vagyis a proteszt-reakció itt is erőteljesebb volt. Érdekes, hogy nem az évértékelő, hanem a 12-én bejelentett diákok iránti szimpátiatüntetés váltotta ki a legpozitívabb fogadtatást, és jóval kevesebb ellenérzést is generált, mint maga a beszéd. Ennek elsőszámú oka lehetett, hogy beszédében Gyurcsány számos konfliktust felvállalt és nem csak a kormánypártokkal, de az ellenzéki erőkkel szemben is. A kettős „front” megnyitása pedig erőteljes ellenérzéseket váltott ki.

8 Mind a Véleményárfolyam, mind az Említésfolyam hasonló trendeket tükröz, mint amit korábban Bajnai kapcsán láthattunk. A kormányzati kommunikáció és a kommentelők, újságírók célkeresztjében is Gyurcsány személye áll. A Véleményárfolyam alapján megállapítható, hogy a 19-én elmondott évértékelő aznap láthatóan rontott a volt miniszterelnök általános webes megítélésén, de a következő napokban a folyamat lelassult, egyfajta konszolidáció következett be. Ez vélhetően annak tudható be, hogy az első negatív reakció „sortűz” után a kormánnyal szimpatizáló médiumok és internetes felületeken aktív fórumozók, kommentelők a beszédet követő napokban már sokkal kevésbé foglalkoztak a témával (láthatóan csökken is az említésszám), tehát a pozitív vélemények nagyobb arányban tudtak jelen lenni az összes említésen belül.

9 Az Említési grafikon a másik két esethez képest teljesen ellentétes trendet jelez: hiába a politikai világ személyközpontúvá válása, és hiába tartják úgy, hogy maga a Fidesz és a kormányzás is erőteljesen Orbán Viktor személyére épül, mégis a Fideszt februárban összesítve kétszer többször említették, mint a miniszterelnök nevét. Ehhez egyrészt az is hozzájárulhat, hogy a Fidesz neve sokkal régebb óta jelen van a magyar politikai életben, mint a DK és az Együtt 2014, vagyis már a választó tudat integráns része, így mind a negatív mind a pozitív politikai kommunikációt fel lehet rá építeni. Másrészt a Fidesz méretét tekintve is sokkal nagyobb, mint az Együtt 2014 és a DK, így több politikusa tud megjelenni a választók előtt a párt képviseletében, ami növeli a Fidesz említésszámát, de nincs közvetlen ráhatással arra, hogy Orbán Viktorról mennyit beszélnek. Fontos kiemelni, hogy Orbánról csak 22-én beszéltek többet, pont az évértékelő napján, de aztán 24-én visszaállt a havi trend, vagyis a beszéd ebből a szempontból nem tudott tartós hatást kifejteni.

10 O RBÁN V IKTOR ÉS A F IDESZ Az Említési grafikon a másik két esethez képest teljesen ellentétes trendet jelez: hiába a politikai világ személyközpontúvá válása, és hiába tartják úgy, hogy maga a Fidesz és a kormányzás is erőteljesen Orbán Viktor személyére épül, mégis a Fideszt februárban összesítve kétszer többször említették, mint a miniszterelnök nevét. Ehhez egyrészt az is hozzájárulhat, hogy a Fidesz neve sokkal régebb óta jelen van a magyar politikai életben, mint a DK és az Együtt 2014, vagyis már a választó tudat integráns része, így mind a negatív mind a pozitív politikai kommunikációt fel lehet rá építeni. Másrészt a Fidesz méretét tekintve is sokkal nagyobb, mint az Együtt 2014 és a DK, így több politikusa tud megjelenni a választók előtt a párt képviseletében, ami növeli a Fidesz említésszámát, de nincs közvetlen ráhatással arra, hogy Orbán Viktorról mennyit beszélnek. Fontos kiemelni, hogy Orbánról csak 22-én beszéltek többet, pont az évértékelő napján, de aztán 24-én visszaállt a havi trend, vagyis a beszéd ebből a szempontból nem tudott tartós hatást kifejteni.

11 Az Említési grafikon pedig azt jelzi, hogy a miniszterelnökről alkotott webes vélemények közel sem annyira egyoldalúak, mint Bajnai és Gyurcsány esetében. A pozitív és negatív vélemények közötti olló február 6-án nyílt szét leginkább, amikor Bajnai vitára hívta Orbánt, mire ezt a Fidesz közleményben utasította el, valamint felreppent a hír, hogy az egy héttel korábbi moszkvai útján a kormányfő pénzügyi megállapodást kötött. Továbbá érdekes, hogy a 22-én elmondott évértékelő sokkalta kiegyensúlyozottabb véleményeket váltott ki, mint a másik két politikusé. Sőt 23-án eddig nem tapasztalt módon a pozitív hangvételű reakciók fölénybe is kerültek, vagyis az Orbán-beszéd az említésszám és a polarizáltság tekintetében is egyértelmű sikerként könyvelhető el.

12 Látható, hogy mivel inkább a Fidesz kerül a riválisok kommunikációs célkeresztjébe, ezért többször kerül megemlít- ésre, mint a kormányfő, és ezzel együtt a megítélése is rosszabbul alakul. Mind- azonáltal itt válik el legkevésbé a politikusról és pártjáról alkotott véleményárfolyam, tehát a politikus személye ebben az esetben függetlenedik a legkevésbé pártja megítélésétől.

13 A webes megjelenési felülettípusokat vizsgálva az látszik, hogy a politikai kommunikáció szempontjából kiemelten kezelt közösségi médium-felületeken csak Bajnai Gordon tudott „versenyezni” Orbán Viktorral. A Facebookon például az ex-miniszterelnök hagyta februárban a legnagyobb „digitális lábnyomot”, viszont a Twitteren már a jelenlegi kormányfő váltott ki lényegesen több reakciót. Nem véletlen, hogy Bajnai március elején Twitterezni kezdett, ezzel egy újabb kommunikációs csatornát becsatolva politikusi imázs-építésébe. Egyébként is jellemző, hogy a Bajnaival kapcsolatos említésekben a közösségi média felülreprezentált (az összes említésen belül ez az arány 16% körül mozog). A közösségi médiában a három vizsgált szereplő közül egyértelműen Gyurcsány a legsúlytalanabb, összesen csak 1,5%-ban említették ezeken a felületeken. A többi webes megjelenésformában Orbán fölénye megkérdőjelezhetetlen, például kb. háromszor annyit említették a címlapokon, mint a második helyezett Bajnait, míg a cikkekben történő említéseknél már négyszer annyit. A Z EMLÍTÉSFOLYAM MEGOSZLÁSA

14 Pártokra lebontva a Fidesz fölénye- természetes módón- szembeötlő. Ami érdekes, hogy a kormánypártot a Facebookon is sokszorosan többször említik, mint például az Együtt 2014-t, holott korábban épp azt láthattuk,hogy Bajnai itt képes volt megelőzni Orbánt. Sőt az Együtt 2014 esetében- szemben a Bajnainál tapasztaltakkal- nem is a Facebookon keletkezett a legtöbb említés, hanem a különféle hozzászólásokban. Orbán és a Fidesz vonatkozásában, azonban épp ellenkező trendet figyelhettünk meg februárban: a kormányfőről a hozzászólásokban találkozhatunk a legtöbb említéssel, de a Fideszről már a Facebookon. Mindebben szerepet játszhat- a korábban kifejtett okok mellett-, hogy az Együtt 2014 jelenleg „egyszemélyes pártként” funkcionál, vagyis a választók kizárólag Bajnaival azonosítják, így az Együtt 2014 meglehetősen aktív jelenléte nem a választói mozgalom számára generál említéseket/reakciókat, hanem közvetlenül Bajnainak.

15 Összegzés A februári általános trendekről megállapítható, hogy az Együtt 2014 és a DK, valamint vezetőik esetében a politika jelenlegi, világ szerte érvényesülő törvényeivel összhangban alakulnak az árfolyamok, tehát a vezetők sokkal inkább előtérbe kerülnek, mint az általuk vezetett politikai formációk. A Fidesz és Orbán Viktor vonatkozásában, azonban meglepő módon ellentétes trendeket figyelhetünk meg, ami a korábban kifejtett mozgatórugókra vezethető vissza. A februári specifikus történéseket (évértékelőket) vizsgálva pedig azt láthatjuk, hogy a beszédeknek köszönhetően leginkább Bajnainál és Gyurcsánynál növelte a rájuk irányuló figyelmet (említésszám), a kormányfőnél ez a hatás jóval korlátozottabban érvényesült. Ez természetes, hiszen egy miniszterelnöknek jóval több lehetősége van nagy médiaérdeklődéssel kísért fórumokon és eseményeken megjeleníteni magát, mint ellenzéki riválisainak.

16 A kormányfőnél ráadásul a beszéd fogadtatásában a pozitív és negatív vélemények lényegesen kiegyensúlyozottabban jelentkeztek, mint a Bajnai és Gyurcsány esetében, ahol a negatív webes reakciók domináltak. Ez több tényező együttesére vezethető vissza, de ezek közül kiemelendő a beszédek stílusbeli és tartalmi különbségei: a kormányfő beszéde kevésbé volt konfrontatív és negatív üzeneteket hordozó, mint az ellenzéki vezéreké. Egyelőre úgy tűnik, hogy a Fidesz Bajnai személyére irányuló kommunikációjának érvényesül a hatása a webes szférában, mivel szinte minden nagyobb publicitást kapó megnyilatkozását árfolyamesés követte (pl.: Orbán kihívás vitára 6-án, 18- én az Együtt 2014 gazdaságpolitikái vitairatának bemutatása). Egyúttal az, hogy Bajnai ilyen heves reakciókat képes kiváltani a webes felületeken azt is jelzi, hogy feltehetően az online szereplők komolyan veszik a volt miniszterelnököt, mint Orbán Viktor lehetséges kihívóját az ellenzéki térfélen. A három politikus Véle- ményárfolyamát tekintve láthatjuk, hogy február 6-án egy nap leforgása alatt mind Orbán, mind Bajnai megítélése nagyot zuhant (feltehetően főként a korábban kifejtett okokból), amit a miniszterelnök február 11- én elmondott napirend előtti felszólalásával részben tudott kompenzálni, melyben beszámolt az elfogadott új EU-s költségvetés hazánkra nézve pozitív hatásairól.

17 Módszertan Kutatás tárgya: magyar politikai pártok és politikusok kulcsszó magyar nyelvű weben keletkezett említései lettek vizsgálva a Neticle rendszerrel. A vizsgált időszak: – Vizsgált források: magyar nyelvű fő hírportálok Magyar nyelvű blogok Magyar nyelvű fórumok Nyilvános Facebook posztok Twitter posztok Google+ posztok A Neticle rendszer a vizsgált időszak webes tartalmaiban kereste meg a szinonimákat tartalmazó említéseket (cikkeket, blogokat, hozzászólásokat, közösségi média tartalmakat), a megtalált tartalmakat automatikusan véleményelemezte: minden említés kapott egy pontszámot, ún. polaritásindexet, mely jelzi, hogy az adott szöveg mennyire pozitív vagy negatív a kulcsszóra vonatkozóan. A számszerűsítés alapja az egyik legpontosabb magyar nyelvre készített saját véleményelemző algoritmus, mely %-os pontossággal képes megállapítani egy említés véleményét. A pontszámozott említések folyamatos kumulálásával ún. véleményárfolyamot (WOI - Web Opinion Index) alkotott a rendszer. A véleményárfolyam a Neticle saját mutatója, mely a web véleményét egyetlen dinamikusan változó mutatószámmal fejezi ki. A Neticle másik saját mutatója, az említésfolyam grafikon egyszerre mutatja a kulcsszó említések polaritását és mennyiségét.


Letölteni ppt "MONITORING ÉS TRENDELEMZÉS Február: fókuszban az évértékelők Mi zajlik az interneten? Ki uralja a virtuális médiateret? Kiről beszélnek a legtöbbet a Facebook-on?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések