Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Református Pedagógiai Intézet 2009. október 9. Kuncz Eszter: A nevelési tanácsadók tevékenysége a közoktatásban a törvénymódosítások után, és szerepük.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Református Pedagógiai Intézet 2009. október 9. Kuncz Eszter: A nevelési tanácsadók tevékenysége a közoktatásban a törvénymódosítások után, és szerepük."— Előadás másolata:

1 Református Pedagógiai Intézet október 9. Kuncz Eszter: A nevelési tanácsadók tevékenysége a közoktatásban a törvénymódosítások után, és szerepük a beilleszkedési és tanulási zavar ellátásában

2 Rövid történeti áttekintés Ranschburg Pál (1899): Laufenauer Elmeklinika Psychophysikai Laboratórium: 1906-tól a Gyógypedagógiai Pszichológiai Magyar Királyi Laboratórium nevet vette fel dr. Szondi Lipót, dr. Kaufman Irén, Schnell János Cél: Cél: • a normálistól eltérő és a normális értelmi és erkölcsi fejlődés kutatása, • a pályaválasztás • tehetséges gyerekek kiválasztása • Szondi : 1927-től a Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani laboratórium vezetése

3  Schnell János (1929): Gyógypedagógiai Pszichológiai Laboratórium keretei között - Állami Gyógypedagógiai, Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadó Állomás;  1934: Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a gyógypedagógia szakterületétől különválasztotta, és Magyar Királyi Gyermeklélektani Intézet néven szervezte át az állomást, ahol Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadó működött. A tanácsadó felépítése:  diagnosztikai osztály ( felvétel, orv., pszich.,és megfigyelő)  terápiás osztály (tanácsadás, orv., pszich., tan., beszéd- és mozgásterápiás)  szociális gondozási osztály  szülők iskolája  I.sz. Gyermekklinika : Liebermann Lucy (1937-től)

4  A II. világháború után a kultuszminiszter által előírt feladat lett az egész ország területén gyermeklélektani állomások létrehozása.  Megkezdődik a nevelési tanácsadók szervezése társadalmi szervezetek keretei között.  ben világnézeti szemléletváltozás: a pszichológia háttérbe szorul; a fejlődés megtorpan;

5  1950-es évek vége: a gyakorlati pszichológia ismét fejlődésnek indul;  az oktatásügy és az egészségügy egyaránt célként tűzi ki a személyiségfejlődésükben megzavart gyerekek pszichológiai és pedagógiai ellátását;  Az egészségügy keretein belül elkezdődik a fővárosban a gyermek-ideggondozói hálózat kiépítése, ezzel párhuzamosan a művelődésügy ifjúságvédelmi felügyelői hálózatot hoz létre.  Az ifjúságvédelmi felügyelők kezdeményezik a kerületekben nevelési tanácsadók létesítését.

6  fővárosi kerületben működik NT. -szakmai háttér fejlődése és a jogszabályi keretek kialakulása  A Fővárosi Tanács VB valamennyi fővárosi kerületben engedélyezi NT- létesítését, a fővárosi nevelési tanácsadók megalakulása éve. Horányi Annabella, Schödl Lívia szerepe  a nevelési tanácsadás módszertani alapelvei (I. sz. Gyermekklinika, Popper Péter )

7  évi LXXIX Törvény a közoktatásról: Pedagógiai szakszolgálat - iskolai tevékenységet segítő intézmények egysége: - gyp. tanácsadás, korai fejl., gondozás intézmények egysége: - gyp. tanácsadás, korai fejl., gondozás - fejlesztő felkészítés - TKVSZRB tevékenység - nevelési tanácsadás - logopédiai ellátás - továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás - konduktív pedagógiai ellátás - gyógytestnevelés Folyamatos jogszabályi változások szabályozzák újra és újra a nevelési tanácsadó feladatait, tevékenységének jellegét, szervezeti felépítését.

8 A NT. működését szabályozzák:  évi LXXIX tv. a közoktatásról; (35.§ /4/ bek.);  14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról;  11/1994. évi MKM rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről;

9 Tv.: „A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi.” A nevelési tanácsadás feladata (a évi Ktv. módosítás előtt)

10 (4) A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. A nevelési tanácsadás az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülő, továbbá a szülő egyetértésével az óvoda, az iskola és a kollégium. A nevelési tanácsadás e feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében a fejlesztő foglalkozás, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. A nevelési tanácsadás feladata továbbá, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Az e körbe tartozó tanulók részére az e törvény 52. §-a (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott időkeret terhére kell az iskolai fejlesztő foglalkozást biztosítani. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások - e bekezdésben előírt - szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért. Ktv. módosítás után

11   BTM (nehézség) megállapítása  szakvélemény készítése  fejlesztő foglalkoztatás (szülő, pedagógus bevonása)  szakvélemény készítése az iskolakezdéshez  segítség az intézményi neveléshez, oktatáshoz - pedagógiai, pszichológiai támogatás - fejlesztés - terápiás gondozás - a pedagógus nevelő és oktató munkájának támogatása - segíti a családdal való kapcsolattartást - segíti a családdal való kapcsolattartást - elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait - ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását - segíti az SNI/b tanulók ellátását (A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások - e bekezdésben előírt – vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások - e bekezdésben előírt – szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért.) szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért.)

12 Fő különbségek: zavar nehézség rehabilitációs célú foglalkoztatás fejlesztő foglalkoztatás Új feladatok: - iskolapszichológiai szolgáltatás lehetősége - ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását - SNI/b-s tanulók ellátásának segítése

13 Vizsgálatkérés menete: 14/1994. MKM rendelet 12.§ (3) alapján: Óvoda, iskola NT TKVSZRB Szülő bármikor kérheti (12.§ /2/)

14 Szakvélemény készítés (diagnosztika)   Szűrővizsgálatok (középső csoportos szűrés)   Iskolaérettségi vizsgálatok   Vizsgálatok a szülő/intézmény kérésére   Kontrollvizsgálatok (14/1994. MKM rend. 23.§ /5/ bek.)

15 A NT-ra vonatkozó Ktv. paragrafusok: 30.§ (7): a BTM és az SNI/b gyermek fejlesztő foglalkozásra jogosult. (Ehhez tartozik: foglalkozásra jogosult. (Ehhez tartozik: 52.§ (6)- SNI/b,{SZB komp.!} (7)-BTM időkeret! Fejlesztő foglalkoztatás: NT, óvoda, iskola, kollégium Ellátást biztosító személy: pedagógus (ált.? fejl.? szaktanár?) óvónő óvónő gyógypedagógus gyógypedagógus

16 16 Jogosultságok, ellátási formák rehabilitációs célú foglalkozás fejlesztő foglalkozás fogyatékosságokmf./vis. zav. org. ok BTM (NT hagyományos feladata) mf./vis. zav. nem org. ok gyógyped. nev., okt. NT „keretében” Kontroll: SZB feladata! SNI „A”„B”

17   Ktv. 47.§ (óvoda), 48.§ (iskola), nevelési-, 49.§ (kollégium) pedagógiai programja: tartalmazza a felzárkóztatást segítő tevékenység elveit „a fejl. fogl. megtartására minden pedagógus jogosult lehet, akinél az érintett körbe tartozó gyermek, tanuló felkészítése folyik.” (Iskolaszolga, XVIII. sz. 1-2.) Konzekvencia: szakvéleményben pontosan meg kell jelölni a szakembert! Fejlesztő foglalkoztatás:

18 Szakvélemény készítése az iskolakezdéshez   Iskolaérettségi vizsgálat:   Célja annak megállapítása: - a gyermek elérte-e az iskola megkezdéséhez szükséges pszichés, mentális, szociális, szomatikus fejlettséget; milyen segítséggel tudja tanulmányait eredményesen megkezdeni;

19 Pedagógiai, pszichológiai támogatás a gyermeknek (szülő bevonásával)   családi konzultáció;   serdülőkonzultáció;   együttműködés a társ-szakmákkal;

20 Fejlesztés   Egyéni fejlesztési terv alapján   Munkanapló/forgalmi napló vezetése Számtalan területen: - komplex - grafomotoros - mozgásfejlesztő - stb. (törvényellenes a tanóráról „kivitt” fejlesztés!)

21 Terápiás gondozás   pszichoanalitikusan orientált gyermek-pszichoterápiák;   dinamikus rövid pszichoterápiák;   krízisintervenció;   pszichoterápiás konzultáció;   pszichodráma;   családterápia;   családi konzultáció; szülő-gyerek terápiák,   szenzoros integrációs terápia és egyéb mozgásterápiák;   alapozó terápia;   komplex, intenzív kiscsoportos fejlesztés;   egyéni képességfejlesztés;

22 A pedagógus nevelő és oktató munkájának támogatása   Konzultációs lehetőség biztosítása   Esetmegbeszélő csoportok   Szakvélemény értelmezés   Előadások tartása   Esetkonferenciák szervezése

23 Iskolapszichológia   Prevenció   A gyermekek intézményi ellátása (nem terápia!) (hospitálás, tanácsadás, pályaváltasztási tan. adás)   Tanári konzultáció   Mentálhigiénés foglalkozások csoportban   Szülőknek tanácsadás   Részvétel a vizsgálatokban, ellenőrzésben   Szülői értekezleten részvétel

24 Ellenőrzés A szakvélemény javaslatának meg kell jelölnie (14/1994. MKM rend.23.§ /1/ alapján):   a foglalkozás típusát: felzárkóztatás, fejlesztő foglalkozás (szakmai kompetenciák)   a foglalkozás szervezési formáját (egyéni, kiscsoportos)   a foglalkozás heti időkeretét Kt. 52.§ (7) és (11) c.   tantárgyi értékelés, minősítés alóli mentesítésre vonatkozó megállapításokat;   fejlesztési, korrekciós területeket   (esetenként magántanulói jogviszonyt)   egyéb tennivalókat

25 Ellenőrzés   A szakvélemény javaslatában foglaltak összevetése az alábbiakkal: - tárgyi, személyi feltételek - a fejl. fogl. szervezésének módja, gyakorisága - a fejlesztés tartalma - dokumentációs rendszer

26 Ellenőrzés (14/1994. MKM rend.22.§ /8/ alapján):   „Feltárja a gyermek, tanuló fejlődését segítő, illetve hátráltató körülményeket, hiányosságokat. …szükség szerint tájékoztatást nyújt az intézmény érintett vezetőinek… közreműködik a megoldási javaslatok kidolgozásában, felhívja a fenntartó figyelmét, ha az intézkedés megtétele azt indokolja.”

27 SNI/b tanulók ellátásának segítése   (Nem tisztázott!)   Ellátható oly módon, mint a BTM gyerek: fejlesztő foglalkoztatásra jogosultak!   Vita: gyógypedagógusi vagy „más” pedagógusi kompetencia   „Támogassa a pedagógus nevelő és oktató munkáját, és segítséget nyújtson a családdal való kapcsolattartáshoz.” (Iskolaszolga)   Ellenőrzés az ő ellátásukra is kiterjed!

28 SNI/b gyermekek ellátásának segítése:   Esetmegbeszélés   Időszakos konzultáció   Segítségnyújtás a fejlesztési terv kidolgozásában   Speciális részellátás biztosítása

29 A NT segítségét kérhetik:   Szülő (önkéntes) KTV. 13.§ (8) bekezdés   Óvoda   Iskola   Kollégium A szülő egyetértésével

30 A szülő joga, kötelessége és kötelezettsége  Ktv 13.§ (8) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy az e bekezdésben meghatározott kötelezettségének tegyen eleget.

31 Köszönöm a figyelmet! Kuncz Eszter Ferencvárosi Nevelési Tanácsadó


Letölteni ppt "Református Pedagógiai Intézet 2009. október 9. Kuncz Eszter: A nevelési tanácsadók tevékenysége a közoktatásban a törvénymódosítások után, és szerepük."

Hasonló előadás


Google Hirdetések