Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Határok és korlátok A szülői konfrontáció szerepe.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Határok és korlátok A szülői konfrontáció szerepe."— Előadás másolata:

1 Határok és korlátok A szülői konfrontáció szerepe

2

3  A fejlődés serdülőkorban is a támogató környezettel való bonyolult összeszövődés – fontos a kis közösség, a család szerepe  Ugyanazok a problémák jelentkeznek felerősödve, mint tipegő korban  Ha a szülők végig jól végezték dolgukat, akkor is számítani kell problémákra  „Lázadás nélkül is túl lehet jutni ezen a szakaszon, de a lázadás része annak a szabadságnak, amit a szülők adnak a gyermekeknek azzal, hogy úgy nevelik fel, hogy saját joga szerint létezhet” - Winnicott

4  Döntések megbeszélése + szülői ellenőrzés fokozatos enyhítése  ezzel fokozatosan növelik az önállóság érzetét a gyermekben  csökkenthetik a konfliktusokat, megkönnyítik a felnőttkorban való átmenetet  Ha a szülők változatlanul tekintélyt követelnek és nem növelik fokozatosan a gyermek önállóságát  kisebb konfliktusok felduzzadhatnak  feszült, keserves helyzetek jöhetnek létre  Mindez csak ÉRZELMI KAPCSOLAT-ra támaszkodva működhet

5  1. Szülőkről való érzelmi leválás  2. Nemi identitás elérése  3. Felnőtt identitás kialakítása

6  végleges leválás az gondoskodó, védő szülőkről  fontos elem: éretlenség + mentes a felelősségtől  Az éretlenség a serdülőkori egészség elengedhetetlen feltétele, nagyon értékes eleme  ha túl korán felelősséget hárítanak a gyermekre → serdülő nagy ugrást tesz a hamis érettség felé → túl korán kell éretté válnia → elveszti játékosságát, kreativitását

7  A serdülőknek nem kell, hogy tudatában legyenek éretlenségüknek. Az a fontos, hogy legyen valaki, aki szembenéz a serdülő kihívásaival – konfrontálódik. Egy felnőtt, aki fenntartja a jogot személyes nézőpontjához  A személyes konfrontáció fékezőerőként hat: „Ahol megjelenik a serdülő kihívása, ott legyen egy felnőtt, aki válaszol arra”  Valakihez képest tudja kialakítani saját identitását

8  serdülőkor: év  több szakasz határok eltolódása (gyors fizikai érés + késett pszichés érés)  érzelmi felkészületlenség.

9  év  elfordulás a szülőktől  kortársak, családon kívüli világ  újfajta érdeklődések, titkolózás, közös titkok  agresszió, nyugtalanság, lustaság  leskelődés, magamutogatás, érdeklődés a titkok, tiltott dolgok után, obszcén viccek + rajzok, higiénia elhanyagolása

10  év  leválás folytatódik  „külső” kötődés olyan, mint a családhoz való kötődés  homoerotikusan színezett barátságok  párkapcsolatok még nem dominálnak  nem önállóak még  nem tudnak elköteleződni  normák értékek felülbírálása  én ideálok keresése, rajongás  másokhoz való hasonlítás

11  év  leválás „igazi” elindulása  nehéz időszak  szülőkkel való testi kapcsolat visszautasítása  korábbi jó kapcsolat védőfaktor

12  év  társadalmi szerep megtalálása  belső folyamatok megértése  érett (!!) párkapcsolat  eltávolodás a szülőktől + kortársaktól  3 feladat teljesül

13  év  serdülőkori krízis megoldatlansága  patológiák  ami serdülőkorban nem oldódik meg  később sem fog (csak kompenzálás)  sikeres megoldás: - leválás megtörténik  szeretetteli kapcsolat megmarad  újraközeledés, harmónia - érett párkapcsolat kialakítása - pályakezdés, elköteleződés, munka, életmód  pályaválasztás: önálló döntés!  életpálya akkor járul hozzá a lelki egyensúlyhoz, ha az a belső igényekkel összhangban van

14  érzelmi kötődés családon kívülre kerül → kortársak: közös értékrend, érdeklődés, csoporthatás → védő tényező, még akkor is ha negatív, mert van kötődése!  bandában vigyáznak egymásra → veszély: bűnözés  eddig szülő normák → kortársak normái  konfliktus: függőség - önállóság → határfeszegetés (dac, bizalmatlanság, sok indokolatlan nem, dühkitörés) cselekvéseken keresztül tagadja gyámoltalanságát → túlzással erősítse meg a szülőtől való függetlenségét  téri távolság növelése otthonról → csavargás, folyton úton akarnak lenni – ez az egyedüllét képességének gyakorlása

15  Ki vagyok én? Kérdésre keresi a választ  De eleinte csak egyet tud: hogy milyen NEM akar lenni. Ekkor jön a második dackorszak, amikor a kamasz mindenre nemet mond. Erős késztetést érez, hogy elhárítson mindent amit a szülő akar.  Ezzel a sok nemet mondással önmagát a szülőtől egy indulati és érzelmi távolságba hozza  Nem elszakad a felnőttől, hanem távolságot teremt – olyan helyzeteket teremt, hogy haragudhasson, kritizálhasson  Eközben teremt egy űrt, hogy azt majd betölthesse saját személyiségével, tartalmaival

16  Az érett felnőttnek el kell bírni a lázadást, „fel kell venni a kesztyűt” → konfrontáció vállalása, határok megszabása → egészséges fejlődéséhez szükséges biztonságérzet  Sokszor keserves küzdelem, gyötrelmes kötélhúzás, amit a kamasz a szülei, nevelői ellentmondásos üzeneteivel és önmagával folytat  Nietzsche: „Bizony mondom néktek, káosznak is kell ott lennie, hogy megszülethessen egy táncoló csillag.”

17 Ha nem tudják saját nézeteiket, határaikat fenntartani → ha a szülő nem vesz részt a lázadás játszmájában 1. túl korán felnőttként kezeli → serdülő elveszti a serdülés harcát → éretlenség 2. nincs mi ellen lázadjon a fiatal (akármit megtehet) → lázadás durvább formái: devianciák, öndestrukció 3. szülők gyengék a konfrontáció elviseléséhez → megijed a lázadásától → feladja saját igényeit, „behódol” → fejlődés elakad, szorongások 4. nincs érzelmi kapcsolat → tágabb környezete ellen lázad → antiszociális magatartásformák  A konfrontáció sosem lehet bosszúszomjas vagy megtorló!

18  el kell fogadni az önállóságát → kompromisszumkötés  „húzd meg ereszd meg”  túl szigorú keretek + nincs keret  egyik sem jó!  Példák

19  ha a serdülő provokál, azt várja, hogy megállítsák  nem kell igazságot tenni  tartalmazni, tükrözni, hallgatni, túlélni  A dolgok nem csak attól változnak, hogy csinálunk valamit, sokszor elég gondolkodni, kibírni, átvészelni a helyzetet  Sokszor a legtöbb amit tehetnek a szülők, hogy életben maradnak a fontos elvek feladása nélkül

20  el kell viselni - gyermekük feléjük irányuló haragját - saját haragjukat, gyermek felé  apák szerepe (realitás közvetítése, határok állítása, példakép) – szükség van egy konzekvens apai erőre, az egyértelmű határvonásra és a határok következetes betartására  Az anya pedig szövetségbe lép az apával, ugyanazt képviseli és konzekvensen nyújtja a szeretetet  prédikáció felesleges  beszélgetés  tartalmazás, tükrözés: „most legszívesebben felrúgnálak!”  „borzalmasan mérges lehetsz rám”  nem azt jelenti hogy nem reagáljuk le!

21  Hitelesség – kongruencia a saját érzelmeikkel  rejtett családi konfliktusok nyílttá tétele  Ne kössön koalíciót a gyerekkel az egyik szülő a másik háta mögött  törekvések: naplóírás, sport, mozgás, tánc

22  Egyes dolgokban egyértelmű határvonásra van szükség – bizonyos kötöttségek mindenképp szükségesek  A szülők által felállított határ BIZTONSÁGot fog adni a kamasznak. – ez alapvető létszükséglete. Nem válhat öncélúvá a kíváncsi öntapasztalás  Meg kell adni a kellő szabadságot, ugyanakkor rögzít bizonyos szabályokat  A konzekvenciákat minden harag és neheztelés és veszekedés nélkül közösen vonjuk le  A kamasz azért megy neki a határoknak, mert kipróbálja, hogy azok mennyit engednek

23 Összefoglalva: 1. Csak akkor csatázz, ha muszáj! – Át kell gondolni azokat a témaköröket, amikben mindenképp csatába kell szállni. 2. Engedd lazábbra a gyeplőt! Amennyire lehetséges, támogasd a kamaszodó gyerek autonómia törekvéseit! A kialakított szabályokhoz szelíd, erőszakmentes következetességgel ragaszkodj. 3. Légy mindig ott, ha kellesz! Éreztesd vele, hogy az ajtó mindig nyitva áll, ha közeledni akar, értő és szeretetteljes fogatatásra talál.

24  A kamaszok, a második dackorszakukban – mindenestül elfogadó szeretetre vágynak, de ezt nem tudják kifejezni. „Sündisznóznak” – Tüskéket kifelé meresztik és szúrnak, ha valaki közel akar kerülni hozzájuk.  Arra vágynak, hogy valaki a külvilággal szemben védje meg őket. És ha hozzá fordulhat, akkor ne a szemrehányások zápora legyen az első, amit a bizalmáért kap, hanem a segítség.  A gyerekek sokkal jobban figyelnek ránk, mint amennyire gondoljuk. Éles szemmel és kihegyezett füllel.

25  A kamasz hihetetlen őszinteséggel tud beszélni idegeneknek, barátainak, mindenkinek, kivéve a szüleinek. És ugyanúgy hihetetlen módon elvárja az őszinteséget.  Legtöbbször a maga épülő világa érdekében hazudik – a most születő személyisége védelmében.  Két ellentétes érzés zajlik benne: „csak igazat mondani” és „mindent elérni, akár hazugság árán is”  ingerültség, feszültség

26  Vajon jól reagált a család?  Ami fontos: Juli olyan családban él, ahol felvállalják a mindennapos küzdelmet, ez tele van buktatókkal és tévedésekkel – de a végén energiában is nyerni fognak.  Ahol túlzott szigorúság, vagy engedékenység van – egy megrázó esemény sokkal nagyobb energiát csapol le, mint amennyit elvesz a mindennapi küszködés, mérlegelés, megvitatás, döntés, a MINENNAPI JELENLÉT.

27  A kamaszkor a mentális érésről is szól – élesebben elkezdi látni magát és környezetét  A szülők összezsugorodnak „mindennapi” emberekké  Nagyon őszinte kritikus + de nem bírja az ellene irányuló kritikát  Vitatkozás – magáért a vitáért vitatkozik – ki akarja próbálni az embereket – így érik meg az önálló gondolkodásra  Kételkedés nélkül sose fognak hinni semmiben  Provokációnak élik meg a környezet reakcióit

28  Szemtelenség – kapcsolati forma  így lép kapcsolatba a felnőtt világgal. Folyton támadva érzi magát, ezért „védekezik”.  Néhány nyugodtan eltöltött perc az asztal mellett, amikor a szülők nem nevelnek, hanem mindenki nyugodtan beszélhet és nincs számonkérés – így alapozható meg a bizalom és akkor a gyerek elmondhatja az igényeit, a szülő meg kiköthet feltételeket.  Egy olyan gyerek, aki érti a szüleit és a szülei is értik őt – azt tanulja meg, hogy érdemes a világot megszólítani, mert a világ válaszol.

29 „Szeretni akarlak téged, anélkül, hogy beléd kapaszkodnék. Becsülni szeretnélek, anélkül, hogy megítélnélek. Együttműködni veled, anélkül, hogy rád nehezednék. Hívni téged anélkül, hogy követelőznék. Kritizálni anélkül, hogy felelősségre vonnálak. És segíteni neked, anélkül, hogy tolakodó lennék.” – Virginia Satir

30 Várhegyi Linda Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Budapest,


Letölteni ppt "Határok és korlátok A szülői konfrontáció szerepe."

Hasonló előadás


Google Hirdetések