Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tatabánya. Tatabánya földrajzi helyzete Alsógalla.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tatabánya. Tatabánya földrajzi helyzete Alsógalla."— Előadás másolata:

1 Tatabánya

2

3 Tatabánya földrajzi helyzete

4 Alsógalla

5 Felsőgalla

6 Bánhida

7 Bánhidai Templom

8 Tatabánya

9

10

11 Lapatári Malom

12 Turul madár a Kő-hegyen

13

14

15 Szelim-barlang

16

17

18 Ranzinger Vince kilátó

19 Karsztbokor erdő

20 Cserszömörce

21 Ragadozók nyuszt vadmacska

22 Madár ritkaságaink övi rigó kerecsensólyom

23 hantmadár leánykökörcsin

24 Tavaszi vadvirágaink tavaszi kankalin odvas keltike

25 Tatabánya

26 Megyénk legnagyobb lélekszámú települése, a lakosú Tatabánya 1947-ben négy község: Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Tatabánya egyesülésével alakult várossá ben Komárom megye székhelye lett, 1991-ben pedig megyei jogú városi rangot kapott. A település 91 km2 területen fekszik, 14 km hosszúságban, a Dunántúli-középhegység részei, a Vértes és a Gerecse közötti törésvonalban. Közúti és vasúti közlekedési csomópont, az M1-es autópálya és a Budapest-Bécs nemzetközi vasútvonal mellett helyezkedik el. A természeti kincsekben gazdag, hegyláncokkal s a köztük húzódó patakokkal, forrásokkal szabdalt Tatabányai-medence ideális lakóhely volt a kezdetektől az ember számára. Területén az őskőkorban éltek emberek. Legfontosabb régészeti lelőhelyük a Tatabánya felett lévő Szelim-barlang. A közeli Vértesszőlősön pedig az előember majd félmillió éves maradványai kerültek elő. Tatabánya város elődtelepüléseinek honfoglalás kori történetéhez számos legenda kapcsolódik. A bánhidai csata legendáját a közhiedelemben a Kő-hegy tetején felállított Turul emlékmű, valamint Feszty Árpádnak a csatáról készített nagyméretű festménye is erősítette.

27 Az államalapítást követően létrejött történelmi falvaink már kialakulásuktól szervesen kötődtek a magyar történelem egy-egy mozzanatához. A Bél Mátyás leírásában említett „régi országút”, az ún. mészárosok útja évszázadokon keresztül jelentős kereskedelmi út volt. Ezen hajtották a szarvasmarhákat az Alföldről vagy még távolabbról Nyugat-Európa piacai felé. Ez az út mindhárom elődközségünket érintette. A települések neve megtalálható már a korai történeti forrásokban is. Galláról először egy es oklevél tesz említést, 1440-ben pedig két Gallát említ egy oklevél: Kisgalya (Kisgalla) és Galya maior (Nagygalla) néven; Bánhida nevét pedig egy as királyi oklevél rögzíti. A mohácsi csatavesztés után a török hadak ezt a vidéket is felégették. A lakosság vagy elmenekült, vagy török rabságba került. A terület birtokosai gyakran változtak. Tatát gróf Esterházy József 1727-ben vásárolta meg, a hozzá tartozó falvakkal, amelyhez Alsógalla, Bánhida és Felsőgalla is tartozott. Az új földesúr nagyszabású telepítésbe kezdett, hogy az elnéptelenedett falvakat benépesítse. Az első magyarországi népszámlálás idején, 1785-ben a három községben 2566 fő élt. A két Galla lakói németek, Bánhida lakosai pedig kétharmad részben szlovákok voltak.

28 A három település és a környék életében a döntő változást a XIX. század végén a szénbányászat megjelenése jelentette, ami teljesen megváltoztatta a községek korábbi életét. Az 1896-ban kiemelt első csille szenet követően a szénkitermelés folyamatos növelésével a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. egy sokszínű gazdasági tevékenységet, több lábon álló gazdaságot épített fel. A bányászat fejlődése már a századforduló után, 1902-ben megteremtette az önálló Tatabánya települést. A gazdasági fellendülés a lélekszámban, az életmódban, az építkezésekben s a kultúrában egyaránt jelentős változásokat hozott re az egykori bányatelepből Észak-Dunántúl egyik legjelentősebb gyáripari centruma alakult ki, ahol az üzemek 10 ezer embernek munkát, s ezáltal mintegy 30 ezer embernek megélhetést biztosítottak, megteremtve a „magyar Ruhr-vidék”-et. A Tatabánya néven 1947-ben egyesített négy község, várossá válásakor az ország szénbányászatának és nehéziparának egyik jelentős centruma volt. Az ország szénszükségletének kétharmadát a tatabányai szénbányák adták. A megyeszékhelyi rang elnyerése újabb lökést adott a város fejlődésének. Egymás után épültek az új lakótelepek, amelyekre a további iparosítás miatt is nagy szükség volt. Az 1950-es és 60-as évek iparfejlesztési politikája a tatabányai széntermelés felfutását igényelte. Történelme során immár harmadik betelepítési korszakát élte meg ezekben az években e terület. A szénbányászat ezer alkalmazottat foglalkoztatott fénykorában, s szinte nem volt család a városban, amelynek ne lett volna valamilyen kötődése a bányavállalathoz. A 60-as években nagy lendülettel folytatódott tovább az 1950-ben megkezdett új városközpont kialakítása.

29 A régi tatabányai szénmedence bányáiban azonban 1987-re a szénvagyon kimerült, s a bányaüzemek megszűntek. Néhány évig még a megyehatáron kívüli, ún. eocén bányákból folytatódott tovább a széntermelés. Az egykori 26 tatabányai akna és 5 külfejtés emlékét ma a XV-ös akna területén kialakított Szabadtéri Bányászati Ipari Skanzen őrzi. Városrészek: Alsógalla A kertes házakkal beépített Alsógalla, a török hódoltság idején elpusztult a falu. Még Bél Mátyás is pusztaként említi. Az elnéptelenedett települést a XVIII. században Esterházy József gróf telepítette be német katolikusokkal, főleg Elzászból, Württembergből, Bajorországból, Würtzburg és Bamberg vidékéről jöttek szegény német parasztok. A mezőgazdasági termelésben fontos szerepe volt az állattenyésztésnek és a gyümölcstermelésnek. A legtöbb gyümölcsfa Alsógallán volt, melyek termését a tatai piacon értékesítették. A szénbányászat megindulása felgyorsította a község fejlődését. A kiépült bányatelep 1902-ig közigazgatásilag Alsógallához tartozott. Mára a jellegzetes alsógallai „öreg”házak mellett egyre több új családi ház épült, és sok régi ház átépült., a német nemzetiségi hagyományok és ünnepek helyszínével. A városrész nevezetessége a közelmúltban felújított kereszt, a stációsorral.

30 Felsőgalla A törökidőben elpusztult települést gróf Esterházy József telepítette be a német tartományokból 1733-ban toborzott katolikusokkal. Felsőgalla nem a régi falu helyén épült újjá, hanem attól kissé dél-keletre. A bányanyitást követően a község fejlődése meggyorsult, azonban a várossá alakulás után is sokáig megtartotta korábbi arculatát, mivel a nagyarányú építkezések kevésbé érintették. Az utóbbi években sok szép családi ház épült, a régiek átépültek, főként a városrész Budapest felé eső mai főutcáján. Felsőgalla is őrzi német nemzetiségi hagyományait, s művelődési háza, iskolája, de a főutca is helyszíne ezeknek az ünnepeknek. Bánhida Tatabánya elődtelepülései közül terület és lélekszám tekintetében Bánhida volt a legnagyobb, s a középkorban városi rangot is kapott. Bánhida 1543-ban esett áldozatul a török hadjáratnak s elnéptelenedett. Gróf Esterházy József szervezett telepítése idején azonban már ismét lakott hely volt. Katolikus szlovákok és református magyarok is éltek itt ekkor, majd a következő években újabb szlovák telepesek érkeztek Bánhidára. 1848–49-ben a bánhidaiak plébánosukkal, Fieba Józseffel együtt lelkesen álltak ki a forradalom és szabadságharc mellett. A település fejlődése sok iparost és kereskedőt vonzott a század második felében. A bányaművelés megindulása is előnyösen hatott a falu fejlődésére.

31 A település egykori képét idéző „öreg” házak mára jórészt eltűntek, de sok új családi ház, sorházas övezet épült. Egykori főutcája megújult. A Gellért-teret uraló impozáns római katolikus templom, a felújított református templom, az egykori községháza, az március 15-i emlékművek, a bányászhagyományokat őrző ipari skanzen, a szlovák hagyományok őrzését szolgáló művelődési ház és Faluház, mind-mind nevezetességei Bánhida főutcájának. Miként Alsógalla és Felsőgalla a német, Bánhida a szlovák nemzetiségi hagyományokat ápolja. Tatabánya a város névadó települése, mely a bányanyitást követően alakult ki Alsógalla területén ben vált közigazgatásilag önálló községgé, majd ban nagyközséggé. A várossá nyilvánítás után a városközpontot az Újvárosba tervezték, s ennek kialakítását 1950-ben kezdték meg. Mivel igény volt kertes családi házakból álló városrész kialakítására is, 1953-ban hozzákezdtek Kertváros építéséhez ban Tatabánya már hat települési egységből állt: Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida, Tatabánya-Újváros, Tatabánya- Óváros és Kertváros, s több mint 10 km hosszúságban húzódott a hegyek lábánál.

32 Tatabánya Turul madár Európa egyik legnagyobb bronzmadara. Törtkőből rakott csonka gúla talapzaton áll, a szobor nagyméretű, kiterjesztett szárnyú, nyitott csőrű bronz madár, szárnyának fesztávolsága 15 méter. Karmai közt Árpád- kard 14 m hosszú, fején, aranyozott, magyar szent korona. Talapzatán feliratos tábla. Készítője Donáth Gyula. A szobor Árpád honfoglaló magyarjainak a bánhidai síkon 907-ben Szvatopluk morva fejedelem fölött aratott győzelmére emlékeztet. A jeles alkotás mára Tatabánya meghatározó jelképévé vált. A város címerében is szerepel., Turul tanösvényt alakítottak ki a Szelim-barlangig, felújították a turistajelzéseket. A Szelim-barlang a Tatabánya feletti Kő-hegyen, 289 méter tengerszint feletti magasságban található. A Kőhegy oldalában 310 méter magasan, a Turul- emlékműtől 200 méterre található. A környék legszebb kirándulóhelye. Mintegy 45 méter hosszú, méter széles, több oldalága és két bejárata van. A város távoli pontjairól is kiválóan látható barlanghoz a Turul-emlékműtől egy kilométernyi tanösvény vezet. A Szelim-barlang különleges természeti képződmény: hasonló több is található a mészkőbe vájtan a Gerecse más részein is. A teteje néhány éve beszakadt, 7 méter széles kürtője a felszínen körbejárható.Tatabányatengerszint feletti magasságban

33 A képződmény 45 méter hosszú és 14 méter magas, melyet egy vízfolyás vájt ki a triász időszaki dachsteini mészkősziklából. A barlang jelentős őskori lelőhely, ősemberek tűzhelyének maradványait, elszenesedett fatöredékeket és állati csontokat tártak fel. A tatárjárás korából származó emberi csontokat is találtak itt. A 40 ezer éves barlangot az 1930-as években kezdték feltárni, benne az ősember kőszerszámaira és csontjaira bukkantak. A legenda szerint a török hódoltság idején Szelim szultán a barlangba menekült hét falu népét a bejártnál rakott máglya füstjével megfojtottatriászidőszakidachsteini mészkősziklábólbarlang ősemberek A legújabb kutatások eredménye szerint e barlangból származik hazánk legrégebbi, mintegy 200 ezer éves, az ember jelenlétére utaló lelet. Fokozottan védett természeti érték. Jelentős régészeti lelőhely, amelyhez számos monda fűződik. A barlang nevének eredete az első szerint I. Szelim oszmán szultán szultán nevéből származik, aki viszont a környéken egyáltalán nem járhatott, mivel ő még a mohácsi csata előtt meghalt és soha nem járt Magyarországon. A másik legenda szerint hét falu lakossága menekült a török időkben a barlang falai közé, I. Szelim oszmán szultán azonban megtalálta a rejtekhelyet, és rájuk gyújtotta azt.I. Szelim oszmán szultánI. Szelim oszmán szultán

34 A másik magyarázat szerint a Szulejmán név alakult át Szelimmé. I. Szulejmán oszmán szultán seregei valóban jártak a környéken és el is pusztították azt.I. Szulejmán oszmán szultán a harmadik, magyar nyelvészeti magyarázat szerint a barlang alakja szemre hasonlít és ebből alakult ki a Szelim név[2][2] a szlovák nyelvészek magyarázata szerint (lásd az oldal szlovák változatát) a helyi szlovák telepesek szedlim (fon.) (=nyereg) szavából alakult ki a helyi nyelvjárás alapján a szelim szó. (dl→l) Az egyik legenda szerint a tatár támadások idején a barlangban keresett menedéket környező falvak lakossága. Amikor egy János nevű kisfiú megszomjazott majd hangosan sírni kezdett, édesanyja elvitte a közeli forráshoz. Ott azonban elfogták őket a tatárok, akik arra kényszeríttették az asszonyt, hogy árulja el a többiek rejtekhelyét. Miután rajtaütöttek a fegyvertelen lakosságon, a gyermekekre és az asszonyokra rágyújtották a barlangot, a férfiakat pedig elhurcolták. Bár a legenda igazságtartalma kétséges, a barlangtól nem messze található forrást János-forrásnak hívják.tatárbarlangbantatárokbarlangotbarlangtólJános-forrásnak

35 2008-ban a Bányásznapon avatták fel a tatabányai Kő-hegyen az egykori XII-es akna felvonójából kialakított harminc méter magas kilátót. A Ranzinger Vince bányászmérnökről elnevezett építményt a tatabányai szénmedencében zajló, évtizedeken át meghatározó kőbányászat emlékére újíttatta fel és építtette át Tatabánya önkormányzata. A névadó a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság (MÁK Rt.) tatabányai bányaigazgatója volt. A toronyból 30 kilométeres körzetben nyílik kilátás a környező falvakra, úgymint Óbarok, Oroszlány és Komárom. Növény- és állatvilág A hegység legjellemzőbb fás társulásai a cseres tölgyesek, a hűvösebb területeken, a völgyek árnyékos oldalain gyertyános tölgyesek, míg a legmagasabb részeken, illetve az északi oldalakon bükkösök találhatók.A gyorsan felmelegedő déli oldalakat molyhos tölgyesek, és karsztbokorerdők kísérőfaja a cserszömörce.karsztbokorerdők cserszömörce A fátlan területeket dolomit sziklagyepek és mészkedvelő, sziklafüves lejtősztyepprétek borítják, hegységben több helyen is nyílik, leánykökörcsin,leánykökörcsin A Gerecse madárvilága igen gazdag, közel száz madárfaj fészkelése bizonyított, köztük olyan, fokozottan védett ragadozó madaraké, mint a kerecsensólyom, a parlagi sas, törpesas, vagy a szintén ritka színes kövirigó, holló, és hantmadár.kerecsensólyomsastörpesaskövirigóhollóhantmadár Az emlősök közül megemlíthető a vadmacska, a nyuszt, és a barlangokban több denervérfaj is él.vadmacskanyuszt

36 Életfa, Péterfy László alkotása lA Bánhidán 1873-ban épült római katolikus népiskolában 1974-ig folyt az oktatás, 1975-től a városi múzeum működött benne a régi épületben. A múzeum 1987-ben költözött ki az épületből, azóta az iskolamúzeumnak adott helyet. Az országban egyedülálló kiállítóhely 2006-ban új épületbe költözött. A Szabadtéri Bányászati Múzeum területén a fenntartó megyei önkormányzat és a tatabányai önkormányzat támogatásával a hajdani elemi iskola mintájára új épületet húztak fel, ahová 2006-ban költözött az iskolamúzeum. A régi Gellért téri épületet a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére szlovák tájházzá alakították át.és további látnivalói Az aradi vértanúk emlékének Tatabánya lakói Cs. Kiss Ernő alkotásával tisztelegnek. - ma a Kertvároshoz tartozó területen - Fellner Jakab tervei alapján épült 1753-ban a Lapatári malom. A barokk stílusú ipari épület máig megőrizte jellegzetes stílusát, noha többször átalakították. Az Áltar ér holtágának patakpartján, Lapatári Malom Kertváros egyik nevezetessége az Által-ér mellett, újjáépített formában ma vendéglátó és a szabadidő eltöltésének kedvelt helye lovardával. A szépen helyreállított épület sok rendezvénynek ad otthont.

37 Tatabánya egyik legszebb épülete Bánhidán, található. A templom 1939-ben épült Szeghalmy Bálint tervei alapján, országos és helyi adakozásból. Mindez a helyi református közösség erejét is jelzi. Szeghalmy Bálint a kor legdivatosabb és legtermékenyebb stílusirányzatában, a Kós Károly-féle magyar szecessziós stílusban tervezte meg a templomot. A kétszintes épület földszintjén lelkészi lakás és gyülekezeti terem található. Emeleti része a tetőtér-beépítésű templom - ez a megoldás szintén különlegesség teszi a hazai templomépítészetben. A templom tornya a háborús idők és a pénzhiány miatt csak 1951-ben készült el. Azóta a városrész református közösségét szolgálja.


Letölteni ppt "Tatabánya. Tatabánya földrajzi helyzete Alsógalla."

Hasonló előadás


Google Hirdetések