Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az iskolai motiváció Készítette: Kotogán Róbert. Motiváció-motiválás  Motiváción az oktatás elméletében két - egymással szorosan összefüggő - dolgot.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az iskolai motiváció Készítette: Kotogán Róbert. Motiváció-motiválás  Motiváción az oktatás elméletében két - egymással szorosan összefüggő - dolgot."— Előadás másolata:

1 Az iskolai motiváció Készítette: Kotogán Róbert

2 Motiváció-motiválás  Motiváción az oktatás elméletében két - egymással szorosan összefüggő - dolgot értünk. Egyrészt azokat a belső hajtóerőket, amelyek a tanulót a tanárral való együttműködésre, a tanulási folyamatban való aktív részvételre késztetik, másrészt azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a tanár tesz azért, hogy a tanulót rávegye az együttműködésre. Ez utóbbira a motiválás szóval is hivatkozhatunk.

3 1. A tanuló motívumai 1.1. Kognitív motívumok - belső motívumoknak  Kíváncsiság.  Érdeklődés.  Kompetencia.  Törekvés az ellentmondások kiküszöbölésére.

4 1.2. A családi háttérrel összefüggő motívumok – külső motívumok 1.2.1. A szülők megkövetelik a jó tanulmányi eredményeket. A jó teljesítményt jutalmazzák és/vagy a gyenge teljesítményt büntetik. Csak olyan családokban működik, ahol egyrészt fontosnak tartják az iskolai előmenetelt, másrészt hagyománya van az instrumentális kondicionálásnak (jutalom-büntetés). Az eredmény lehet a szorgalmas tanuló, a szorgalom azonban ilyen esetben nehezen alakul érdeklődéssé (a motiváció külső, és ez nehezen alakul belsővé).

5 1.2.2. A szülők fontosnak tartják az iskolai eredményeket, és a gyerek-szülő érzelmi kapcsolat jó.  Ebben az esetben a szülői hatás nem a jutalom-büntetés instrumentális mechanizmusán, hanem az érzelmi kapcsolat és empátia csatornáin keresztül érvényesül. Ez is külső motiváció, de könnyebben alakul át belsővé. 1.2.3.A családban becsülete van a tudásnak, a szülők tanuláshoz és tudáshoz való viszonya követendő mintaként segíti a gyerek tanulási részvételét.

6 1.3. A tanuló karrier elképzeléseivel összefüggő (teleologikus) motívumok  1.3.1. Továbbtanulási szándékok, "jó" szakma megszerzésének szándéka Nyilván csak egy bizonyos életkor fölött működő motívum, és csak azoknál, akik nem érzik úgy, hogy már lemaradtak a versenyben, nincs esélyük. A tudás itt eszköz bizonyos "jogosítványok" megszerzéséhez, de jó esélye van ezeknek a motívumoknak arra, hogy belső kognitív motívumokká alakuljanak.

7 1.3.2. A kiemelkedés vágya.  Az előbbi motívum egy sajátos alesete, amikor a tanuló nem egyszerűen jó szakmát akar, hanem szakítani szeretne azzal az életformával és szubkultúrával, amelyben családja és kortársai élnek. Hatékony motívum lehet, de ehhez be kell látni a tudás megszerzése és az életformaváltás közötti összefüggést, ami nem mindig könnyű.

8 1.4. A kortárscsoportból fakadó motívumok  1.4.1. Mintakövetés. Különösen szerencsés esetben a kortársak erős tanulási elkötelezettsége a mintakövetés és konformitás szociális mechanizmusain keresztül erősítheti a tanuló motivációját.  1.4.2. Versengés. Az előbbi motívum változata: az igazi hajtóerő itt a kiemelkedés és elismerés vágya. E két motívum közös korlátja egyrészt az, hogy ritka a tanulás mellett erősen elkötelezett ifjúsági szubkultúra, másrészt az, hogy e motívumok csak akkor működnek, ha a tanuló tanulmányi teljesítménye nem marad el túlságosan a kortársaké mögött. Ellenkező esetben a mintakövetés, illetve a verseny eleve reménytelennek látszik, és a várható kudarc csak csökkenti a tanulási kedvet.

9 2. A tanár feladatai a motivációval kapcsolatban 2.1. Ismerjük meg a tanulókat! 2.1.1. Tanuljuk meg a tanulók nevét! 2.1.2. Beszélgessünk a tanulókkal! 2.1.3. Ismerkedjünk meg közelebbről a tanulókkal! 2.1.4. Készítsünk feljegyzéseket! 2.1.5. Beszélgessünk a szülőkkel!

10 2.2. Teremtsünk pozitív légkört az osztályban! 2.2.1. Törekedjünk az érzelmi biztonság megteremtésére! 2.2.2. Figyeljünk oda a tárgyi környezetre! 2.2.3. Figyeljünk oda a kényelmi szempontokra! 2.2.4. Ne féljünk a játékosságtól és a humortól! 2.2.5. Tartózkodjunk az intellektuális agressziótól! 2.2.6. Akadályozzuk meg az osztályon és iskolán belüli gyerek-gyerek agresszió minden formáját! 2.2.7. Alakítsunk ki személyes kapcsolatot a tanulókkal!

11 2.3. Kínáljunk követendő példákat! 2.3.1. Mutassuk meg magunkat! 2.3.2. Hívjuk fel a figyelmüket a tananyagban szereplő pozitív személyiségek emberi értékeire, a tudás szerepére életpályájukban! 2.3.4. Keressünk példaértékű személyiségeket a tanítványaink által kedvelt sztárok között!

12 2.4. Mutassuk fel a tudás megszerzésében rejlő perspektívákat!  Ez olyan külső motiváció, amellyel általában szívesen élnek a tanárok, talán túlságosan is szívesen.  A szorgalmas tanulás értelme ebben az összefüggésben a sikeres érettségi és felvételi, míg a tanulás elhanyagolása a "nem vesznek fel sehová" fenyegető rémét idézi fel.  Óvatosan éljünk a motiválás teleologikus módszereivel, mert a gyakori ismételgetés a legjobb érvet is kiüresíti, és nem szabad azt a látszatot kelteni, hogy a tanulás egyetlen értelme a papír megszerzése.  A maga helyén azonban - mint számos motivációs eszköz közül az egyik - a perspektíváknak is nagyon fontos szerepe lehet.

13 2.5. Kössünk a tanulókkal "szerződést"! 2.5.1. "Kollektív szerződések". Cserébe természetesen kínálni kell valami 2.5.2. Egyéni szerződések. Az iskola kialakíthatja az egyéni szerződések rendszerét, amelyben a tanuló elvállalja, hogy bizonyos területeken jobb teljesítményt ér el, cserébe más területeken kevesebbel is megelégszik. A szerződések rendszere a személyesség és korrektség (jogszerűség) eszközeivel motivál.

14 2.6. Tegyük érdekessé az órát! 2.6.1. Kapcsoljuk össze a tananyagot az élettel, a tanulók életvilágával! Sokaknak a relevancia kelti fel az érdeklődését. 2.6.2. Kapcsoljuk össze a tananyagot a tanulókat érdeklő kérdésekkel! 2.6.3. Alkalmazzunk a köznapitól eltérő módszereket és eszközöket! 2.6.4. Adjunk optimális nehézségű feladatokat!

15 2.7. Éljünk okosan a megerősítés eszközeivel! 2.7.1. Ne bízzunk az osztályozás kizárólagos hatásában! Az osztályzat szimbolikus jutalomként vagy büntetésként működhet, de csak akkor, ha valamiért fontos a tanulónak. 2.7.2. Éljünk a dicséret eszközével! ! Alkalmazzuk többször, mint a szidást! Ne feledjük, hogy mindkettő csak akkor lehet hatékony, ha a tanulók referenciaszemélyként elfogadnak bennünket.

16 2.7.3. Ha el tudjuk érni, hogy a tanulók pozitív érzelmekkel forduljanak felénk, sokszor dicséretre sincs szükség, elég jutalmat vagy büntetést jelent a pozitív vagy negatív érzelmek kimutatása. Soha ne próbáljuk manipulálni a gyerekeket, érzelmeink mindig legyenek őszinték! 2.7.4. Gondoljuk végig, hogyan tudnánk minél nagyobb mértékben elkerülni a külső megerősítések alkalmazását!

17

18 Motivációs teszt  E kérdőíves módszer segítségével az iskolai tanulás motivációs oldalát ragadhatjuk meg a 10-18 éves tanulóknál három dimenzióban (Követő, Érdeklődő, Teljesítő) és dimenziónként 3-3 motívum csoportban, melyeket tizedikként a presszióérzést megragadni kívánó kategória egészít ki.  Feltárható vele a tanulásban részt vevő motívumok természete és erőssége.  A kérdőív kitölthető csoportosan is, egyénileg is. Csoportos kitöltés esetén a válaszmódokat célszerű a táblára felími, és otthagyni a kitöltés befejezéséig.

19  A tanulóknak a tételek sorszáma elé az 'a, b, c, d, e betűk egyikét kell odaírni. A válaszmódok a következők:  a: teljesen egyetértek  b: részben egyetértek  c: félig-meddig értek vele egyet  d: többnyire nem értek vele egyet e: egyáltalán nem értek vele egyet.  Általában az "a" választása 5 pontot jelent, a "b" 4-et és így tovább. Egyes tételeket azonban fordítva kell értékelni, ott az "e" választása ér 5 pontot, a "d" 4-et, és így tovább. Itt a tétel után zárójelbe tett (-) jelzi, hogy fordított irányban kell pontozni az illető tételt.

20 KÉRDőív FELÉPÍTÉSE  A pontozás után motívumonként, illetve dimenziónként összesítjük a pontokat. Az eredmények értelmezés éhez felhasználhatjuk a Kozéki (1986) által magyar mintán végzett vizsgálat eredményeit.  (Megjegyzés. Az iskolai motiváció és a tanulási orientáció vizsgálata az elméleti hátterét tekintve szorosan összefügg egymással. Szétválasztásuk csak e módszertani gyűjtemény céljaira történt. A szerk.)  Minden azonos számjegyre végzödö tétel (pl. 1, 11,21,31,41,51) egy adott skálába tartozik.

21 KÖVETŐ (affektív/szociális) dimenzió  Melegség (M1): a gondoskodás, az érzelmi melegség szükséglete  Identifikáció (M2): elfogadottság szükséglete, főleg a nevelők részéről  Affilició (M3): az odatartozás szükséglete, főleg egykorúakhoz

22 ÉRDEKLŐDŐ (kognitív/aktivitási) dimenzió  Independencia (M4): a saját út követésének a szükséglete  Kompetencia (M5): a tudásszerzés szükséglete  Érdeklődés (M6): a kellemes közös aktvitás szükséglete

23 TELJESÍTŐ (morális/önintegratív) dimenzió  Lelkiismeret (M7): bizalom, értékelés szükséglete, önérték  Rendszükséglete (M8): az értékek követésének a szükséglete  Felelősség (M9): önintegráció, morális személyiség és magatartás szükséglete  A kiegészítő presszióérzés (MI0) annak az érzése, hogy a nevelők megértés nélkül és teljesíthetetlenül sokat követelnek. Ez az érzés nem motiváló jellegű.

24

25 Kérdések

26

27

28 Még mindig kérdések…

29 Már nincs sok…

30 Irodalomjegyzék Knausz Imre: A tanítás mestersége. Egyetemi jegyzet Réthy Endréné: Motiváció, Tanulás, Tanítás. Nemzeti Tankönyv Kiadó

31  Köszönöm a figyelmet és a türelmet!


Letölteni ppt "Az iskolai motiváció Készítette: Kotogán Róbert. Motiváció-motiválás  Motiváción az oktatás elméletében két - egymással szorosan összefüggő - dolgot."

Hasonló előadás


Google Hirdetések