Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Természeti népek művészete, a művészetek kialakulása Csak a képeket nézed? - Kattintással továbbléphetsz! Elolvasod a szöveges részeket is? - Kattints.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Természeti népek művészete, a művészetek kialakulása Csak a képeket nézed? - Kattintással továbbléphetsz! Elolvasod a szöveges részeket is? - Kattints."— Előadás másolata:

1 Természeti népek művészete, a művészetek kialakulása Csak a képeket nézed? - Kattintással továbbléphetsz! Elolvasod a szöveges részeket is? - Kattints az gombra! Nyomtatható vázlat Készítette: Faragóné Horváth Katalin A képek és a szövegrészek forrása:

2 •A művészet kezdetei Corvina 1990 •Herendi Miklós: Művészettörténet Nemzeti Tankönyvkiadó 1994 •Rosemary Rurton-Richard Cavendish: A világ száz csodája Magyar Könyvklub •Szabó Attila: Művészettörténet képekben AKG Kiadó Bp •Környeiné-Reegnné: TÉR-FORMA-SZÍN Tankönyvkiadó •Horváth Lászlóné: Barangolás a művészettörténetben; PAUZ KIADÓ •A kőkori világ Magyar Könyvklub 1995

3

4 Képzőművészet Nem tudjuk, hogyan kezdődött a művészet, mint ahogy a nyelvekről sem tudjuk, hogyan keletkeztek. Ha a házak, templomok építését, képek, szobrok készítését vagy mintás szövést értünk művészeten, akkor nincs a világon olyan nép, melynek ne lenne művészete. De ha úgy gondoljuk, hogy amit a művész alkot az fényűzési cikk, arra való, hogy a múzeumok, kiállítások látogatóit gyönyörködtesse vagy a gazdagok falait díszítse, akkor tudnunk kell azt is, hogy a szónak ez a használata egészen új keletű.

5 A különbséget akkor érthetjük meg igazán, ha az építészetre gondolunk. Sok gyönyörű épület van, némelyik valóságos remekmű. De olyan, amelyiket ne meghatározott céllal építettek volna aligha akad csak egy is a világon. Az épületeket elsősorban aszerint ítélték meg, hogy megfelel-e a céljának. Ezenfelül természetesen igyekeztek minél tökéletesebb szerkezeteket kitalálni, arányokat alkalmazni. Örültek, ha épületük nemcsak gyakorlati szempontból, hanem máskülönben is „jó”. Az alkotásoknak nemcsak művészi becse volt, hanem megszabott funkciója is. Hogyan ítélhetné meg a házat az, aki nem tudja mire való? Éppen így mi sem közeledhetünk a régi korok alkotásaihoz, ha rendeltetéséről semmit se tudunk. Minél messzebb megyünk vissza a múltba annál pontosabban megszabott, és a mi szemünknek annál különösebb a művészi munkák célja, feladata. Az ősi népeknél nincs különbség az épület és a kép között használhatóság szempontjából. A kunyhó arra való, hogy megvédje őket az esőtől, széltől, perzselő naptól, meg a szellemektől, akik ezeket rájuk küldik. A képet is azért festik, faragják, hogy oltalmazza őket a környező világ titokzatos hatalmaitól, amelyek számukra éppolyan valóságosak, mint a szél, eső perzselő nap. Más szóval a kép és a szobor a varázslás eszköze.

6 Bikák terme Lascaux (lászkó) (Franciaország)

7 A mamutok, bölények rénszarvasok festett vagy kőbe karcolt képe a jégkori vadász keze műve, akinél pontosabban senki se ismerhette ezeket az állatokat. Elég különös élmény, ha leereszkedünk egy ilyen barlangba: végig megyünk a hosszú, keskeny folyósokon, és mélyen benn a sötétben hirtelen felvillan egy bölény a sziklafalon. Egy bizonyos, senki se bújt volna a hegy sötét gyomrába csak azért, hogy a falat díszítse. Ráadásul az állatképek rendetlen összevisszaságban vannak egymás hegyén, hátán. A legvalószínűbb magyarázat, hogy a barlangfestmények a képmás varázserejében való hitnek a legrégibb emlékei. Az őskori vadászok azért festették meg az állatok képét, sőt talán még bele is vágták a lándzsájukat, baltájukat, mert azt remélték, hogy ezáltal magát a vadat is elejtik. Így akarják hatalmukba ejteni a vadat. Ez persze csak feltevés. De támogatja az a tény, hogy a ma élő természeti népeknél a művészi ábrázolásnak hasonló a szerepe. Egyes primitív törzsek bizonyos ünnepeken állatoknak öltözve, az állatok mozdulatait utánozva táncolnak. Át is tudnak siklani egy olyan álomvilágba, ahol állatnak, de ugyanakkor embernek is érzik magukat. Úgy érzik, átváltoznak: róka, medve lett belőlük. Mindennek megvan a pontos jelentése, megtanulták apáiktól nemzedékről nemzedékre, és úgy beleélik magukat, hogy eszükbe sem jut kívülről, kritikus szemmel nézni, amit csinálnak.

8 Ne gondoljuk, hogy nekünk nincsenek ilyen kritika nélkül átvett szokásaink, hiedelmeink. Vannak bizony, mégpedig többnyire úgy, hogy észre sem vesszük, amíg valaki kétségbe nem vonja helyességüket, igazságukat. A művészi munkák nagy részét rituális alkalmakra készítették, nem azért, hogy a szemet gyönyörködtessék, hanem azért, hogy elérjék vele a kívánt mágikus hatást. Na meg, az ősművész a saját törzsbelieknek készítette a szobrot, képet és azok pontosan tudták melyik formának, színnek mi a jelentése. Senki se kívánta tőle, hogy változtasson a hagyományon, de azt elvárták, hogy minden tudását, ügyességét beleadja a munkába. Megint nem kell messze keresnünk a párhuzamot. Gondoljunk pl. a nemzeti zászlóra. Abban sem a szép színeket nézzük, és aki készíti nem változtatja meg a saját ízlése szerint. Meg a jegygyűrű sem egyszerű ékszer, amit így is, úgy is viselhetünk és formálhatunk.

9

10 Barlangképek Altamira, Spanyolország

11 Bika és vadlovak Lascaux

12 Bár szokásaink és hagyományaink nagyjából megszabják néhány tárgy színét, formáját, azért marad elég, amit ízlésünk, tehetségünk szerint változtathatunk rajta. Jó példa erre a karácsonyfa. Lényeges vonásait kialakította a hagyomány, és mégis minden családnak megvannak a maga külön karácsonyi szokásai. Lehet, hogy aki nem ismeri a szokást, nem értené a nagy tanakodást a fa körül, és azt mondja, dísz nélkül sokkal szebb a fenyőfa. De nekünk, akik tudjuk mindennek a jelentését, fontos, hogy a magunk elgondolása szerint díszíthessük, különben nem lesz igazi a karácsonyfánk. A primitív művész is előre kijelölt határok között mozog, és mégis van módja megmutatni, mit tud. Technikai készségük néha bámulatos. Ne feledjük, a „primitív” szó a világért sem jelent kezdetlegességet. Jó, ha mindjárt az első perctől fogva tisztán látjuk, hogy a művészet története nem a technikai készség fejlődését mutatja, hanem az eszmék és a szükségletek változásait.

13 Bölény Altamira (Spanyolország)

14 A mamutok, bölények rénszarvasok festett vagy kőbe karcolt képe a jégkori vadász keze műve, akinél pontosabban senki se ismerhette ezeket az állatokat. Elég különös élmény, ha leereszkedünk egy ilyen barlangba: végig megyünk a hosszú, keskeny folyósokon, és mélyen benn a sötétben hirtelen felvillan egy bölény a sziklafalon. Egy bizonyos senki se bújt volna a hegy sötét gyomrába csak azért, hogy a falat díszítse. Ráadásul az állatképek rendetlen összevisszaságban vannak egymás hegyén, hátán. A legvalószínűbb magyarázat, hogy a barlangfestmények a képmás varázserejében való hitnek a legrégibb emlékei. Az őskori vadászok azért festették meg az állatok képét, sőt talán még bele is vágták a lándzsájukat, baltájukat, mert azt remélték, hogy ezáltal magát a vadat is elejtik. Így akarják hatalmukba ejteni a vadat. Ez persze csak feltevés. De támogatja az a tény, hogy a ma élő természeti népeknél a művészi ábrázolásnak hasonló a szerepe. Egyes primitív törzsek bizonyos ünnepeken állatoknak öltözve, az állatok mozdulatait utánozva táncolnak. Át is tudnak siklani egy olyan álomvilágba, ahol állatnak, de ugyanakkor embernek is érzik magukat. Úgy érzik, átváltoznak: róka, medve lett belőlük. Mindennek megvan a pontos jelentése, megtanulták apáiktól nemzedékről nemzedékre, és úgy beleélik magukat, hogy eszükbe sem jut kívülről, kritikus szemmel nézni, amit csinálnak.

15 Varázslásra: ami a festett képpel történik, az történik az ábrázolt állattal is. Unatkoztak! Amikor kinn hideg volt, ezzel töltötték az időt. Dekorálásra: mivel a barlangban laktak, szerették, ha szép díszes. Ha a helyes válasz melletti kérdőjelre kattintasz, tovább léphetsz. Ha nem, újraolvashatod az információt.

16 Építmények Nap szentélye vallási szertartások helyszíne és temetkezési hely lehetett. Stonehenge (sztonhendzs) Anglia déli része

17 Az építkezés első szakaszában (i. e körül) ásták a kör alakú árkot, és kb. i. e ban Stonehenge már ebben az elrendezésben állt. Akkoriban záródhatott le az építkezés első szakasza. A hatalmas szürke mészkőtömböket kör alakban állították fel, ezeket pedig faragott fedőkövek tartották össze. A legbelső kört, az oltárt patkó alakú kőépítmény vette körül. Két-két élére állított kőtömb egy-egy fedőlapot tartott. Stonehenge építésének célja és értelme talán örökre titok marad. Különböző elméletből azonban nincs hiány. Van közöttük tudományosan megalapozott és egészen képtelennek tűnő elképzelés. De nagyon sokan vannak, akiket megérint az építmény hangulata, szépsége és méretei. Nem beszélve a környezetről. Stonehenge nem nevezhető sem primitívnek, sem véletlenszerűnek, mert a kövek elrendezése matematikai ismeretekről tanúskodnak. Valószínűleg csillagászati megfigyelőhelyként is használatos lehetett, feltehetően a holdfogyatkozások kiszámítása céljából.

18 Stonehenge rekonstrukciója (makett)

19 Miért épülhettek? „Kősétány” Carnacban (Franciaország)

20 A „kősétány” Carnacban (Franciaország, Bretange) 11 párhuzamos kősorból áll, melyek egyenként több, mint egy kilométer hosszúak. Nem tudjuk, hogy ezeknek a sétányoknak milyen funkciójuk volt a szertartásokban, de egyes feltevések szerint a kövek az elhunyt ősöket jelképezik. A carnaki kősétányokat ábrázoló rajz

21 Miért készítették? Húsvét - szigetek

22 A Húsvét-sziget meggyőző bizonyíték arra, hogy a valóság különösebb lehet, mint bármiféle képzelet. Ez a háromszögletű piciny sziget több ezer kilométerre fekszik minden emberlakta területtől. A szigetre 1722 húsvétján érkeztek az első európaiak. Legelőször a parton sorakozó kőszobrokat pillantották meg, melyek a szárazföld felé fordultak. A számtalan óriási szobor többsége 4-10 méter magas és kb. 20 tonna. Vannak még ennél is nagyobbak, néhányuk több, mint 90 tonnás. Azt már tudjuk, hogy hol és hogyan faragták a szobrokat, mert egy kőbányában félkész szobrokat találtak. Azt is sejtjük, hogyan kerültek a helyükre, bár a bennszülöttek szerint maguktól. Arra a kérdésre azonban, hogy milyen céllal faragták ezeket a szobrokat, sajnos nem kapunk választ.

23 Lakás sátrak Sár- vagy cölöpépítmények, verem- vagy barlanglakások

24 A különbséget akkor érthetjük meg igazán, ha az építészetre gondolunk. Sok gyönyörű épület van, némelyik valóságos remekmű. De olyan, amelyiket ne meghatározott céllal építettek volna aligha akad csak egy is a világon. Az épületeket elsősorban aszerint ítélték meg, hogy megfelel-e a céljának. Ezenfelül természetesen igyekeztek minél tökéletesebb szerkezeteket kitalálni, arányokat alkalmazni. Örültek, ha épületük nemcsak gyakorlati szempontból, hanem máskülönben is „jó”. Az alkotásoknak nemcsak művészi becse volt, hanem megszabott funkciója is. Hogyan ítélhetné meg a házat az, aki nem tudja mire való? Éppen így mi sem közeledhetünk a régi korok alkotásaihoz, ha rendeltetéséről semmit se tudunk. Minél messzebb megyünk vissza a múltba annál pontosabban megszabott, és a mi szemünknek annál különösebb a művészi munkák célja, feladata. Az ősi népeknél nincs különbség az épület és a kép között használhatóság szempontjából. A kunyhó arra való, hogy megvédje őket az esőtől, széltől, perzselő naptól, meg a szellemektől, akik ezeket rájuk küldik. A képet is azért festik, faragják, hogy oltalmazza őket a környező világ titokzatos hatalmaitól, amelyek számukra éppolyan valóságosak, mint a szél, eső perzselő nap. Más szóval a kép és a szobor a varázslás eszköze.

25 Megvéd a széltől, naptól, rossz szellemektől. Segíti a tájékozódást: a vadászatkor elkóborolt embereket útba igazította. Semmire, ezek csak kövek, melyek véletlenül vannak ott, ahol vannak. Ha a helyes válasz melletti kérdőjelre kattintasz, tovább léphetsz. Ha nem, újraolvashatod az információt.

26 Megjelennek a kerek szobrok Vörös mészkőből készült, kb 11 cm magas. Arcát eltakarja a hajkorona. (Miért???) Eltúlzott arányok: a termékenység jelképe. Helyébe képzelheti magát az ember. Természet feletti erőt képvisel. Willendorfi Vénusz (Mivel a nő szült, őt tekintették életadónak, s úgy gondolták, hogy a mellek, a fenék, és a has teremtő erővel rendelkeznek.)

27 Krétai kígyóistennő Madáristennő a szerbiai Bariljevoból Medveszobrocska Szürosz szigetéről (Görögország)

28 Az ábrázolt alaknak varázserőt tulajdonítottak, ezért nem egyetlen ember képére formálták szobraikat sem, hanem általában a „termékenység” megfogalmazása volt a cél. Ezért nincs arcuk a szobroknak. Gyakran maszkszerű álarcot viselnek. Pl. az imént látott madáristennő is túlméretezett maszkot visel, szemei hatalmasak, szája nincs. A kígyóistennőnek viszont szeme nincs, szája van. Azt tartották az élet folytonosságáról gondoskodik. Az európai hagyomány szerint a kígyóban és a madarakban az ősök szellemei öltenek testet. Ábrázolásai a bronz- és vaskorig követhetők. A medveszobrocska üreges belsejébe nyíló edényt tart. Valószínű, hogy születést segítő szertartások során használták.

29 Sarlós Isten Szegvár-T ű zkövesen találták. Ma a szentesi múzeumban látható Az arca látható? (Miért???)

30 A különbséget akkor érthetjük meg igazán, ha az építészetre gondolunk. Sok gyönyörű épület van, némelyik valóságos remekmű. De olyan, amelyiket ne meghatározott céllal építettek volna aligha akad csak egy is a világon. Az épületeket elsősorban aszerint ítélték meg, hogy megfelel-e a céljának. Ezenfelül természetesen igyekeztek minél tökéletesebb szerkezeteket kitalálni, arányokat alkalmazni. Örültek, ha épületük nemcsak gyakorlati szempontból, hanem máskülönben is „jó”. Az alkotásoknak nemcsak művészi becse volt, hanem megszabott funkciója is. Hogyan ítélhetné meg a házat az, aki nem tudja mire való? Éppen így mi sem közeledhetünk a régi korok alkotásaihoz, ha rendeltetéséről semmit se tudunk. Minél messzebb megyünk vissza a múltba annál pontosabban megszabott, és a mi szemünknek annál különösebb a művészi munkák célja, feladata. Az ősi népeknél nincs különbség az épület és a kép között használhatóság szempontjából. A kunyhó arra való, hogy megvédje őket az esőtől, széltől, perzselő naptól, meg a szellemektől, akik ezeket rájuk küldik. A képet is azért festik, faragják, hogy oltalmazza őket a környező világ titokzatos hatalmaitól, amelyek számukra éppolyan valóságosak, mint a szél, eső perzselő nap. Más szóval a kép és a szobor a varázslás eszköze.

31 Varázslásra: helyébe képzelheti magát az ember, természetfeletti erőt ad. Szórakozásra: ezzel játszottak a gyerekek. Dekoráció: Szebb legyen a lakásuk. Ha a helyes válasz melletti kérdőjelre kattintasz, tovább léphetsz. Ha nem, újraolvashatod az információt.

32 Agyagedények Az agyaghurkából felrakott edényekre hegyes fapálcával karcolták, szurkálták a mintát, majd kiégették. Próbáld ki te is, biztosan sikerülni fog! Használati eszközök Kőszerszámok

33 VÁZLAT Mire használható az épület? Megvéd a széltől, naptól, rossz szellemektől. Mire használható a kép? Varázslásra: ami a festett képpel történik, az történik az ábrázolt állattal is. Mire használható a szobor? Varázslásra: helyébe képzelheti magát az ember, természetfeletti erőt ad.


Letölteni ppt "Természeti népek művészete, a művészetek kialakulása Csak a képeket nézed? - Kattintással továbbléphetsz! Elolvasod a szöveges részeket is? - Kattints."

Hasonló előadás


Google Hirdetések