Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Popp József Debreceni Egyetem egyetemi tanár, dékánhelyettes Állattenyésztés és a gabonaszektor kapcsolata, jövője Növénytermesztési Szakmai Nap Program.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Popp József Debreceni Egyetem egyetemi tanár, dékánhelyettes Állattenyésztés és a gabonaszektor kapcsolata, jövője Növénytermesztési Szakmai Nap Program."— Előadás másolata:

1 Popp József Debreceni Egyetem egyetemi tanár, dékánhelyettes Állattenyésztés és a gabonaszektor kapcsolata, jövője Növénytermesztési Szakmai Nap Program Növénytermesztési Szakmai Nap Program AGROmashEXPO január 31.

2 Globális kihívások mezőgazdasági perspektívából

3 Növekvő kereslet 70%-kal 2050-re (IEA) Energia Víz Növekvő kereslet 100%-kal 2050-re (IMWI)Élelem Növekvő kereslet 60%-kal 2050-re (FAO) Klíma- változás Klímaváltozás: élelmiszer-, energia- és vízbiztonság összefüggése Biodiverzitás 1. 1.Tudjuk-e biztosítani 9 milliárd fő egészséges és fenntartható élelmiszerellátását változó étrend mellett? 2. 2.Megbirkózunk-e a növekvő vízszükséglettel? 3. 3.Tudunk-e elegendő mennyiségű energiát termelni a növekvő szegény népesség számára? 4. 4.Tudjuk-e mérsékelni a klímaváltozást és ahhoz alkalmazkodni? 5. 5.Megtudjuk-e mindezt valósítani a biodiverzitás csökkenésének megállítása és az ökoszisztéma megőrzése mellett? 6. 6.Megtudjuk-e változtatni az erőforrások elosztását a jelenlegi társadalmi és gazdasági berendezkedés mellett? Főbb kérdések

4 BC 1-10 millió Mezőgazdaság kezdete ,5 milliárd Kína: 1,3 mrd (2010) ,07 milliárd Hibrid kukorica ,02 milliárd Zöld forradalom kezdete ,8 milliárd ,2 milliárd 2150 ??? A világ népességének növekedése Időzített populációs bomba (születésszabályozás csak Kínában) MA: 7,1 milliárd fő: évi +1% = 70 millió fő 2050: 9,2 milliárd fő: 70%-a városban fog lakni (ma > 50%) Forrás: FAO (2009; 2012)

5 Termékeny föld: 18% Sivatag, jég és kopár terület 11% Óceán: 71% ebből: 4% termékeny Termékeny óceán és termékeny föld: 22% 13 mrd ha föld: 9 mrd ha termékeny 4 mrd ha egyéb Biokapacitás: a Föld felszínének 22%-a biológiailag termékeny Földfelszín: 51 milliárd ha Termékeny földterület (mrd ha) Forrás: FAO (2009; 2012) Az elmúlt 30 évben évi 5 mio ha-ral nőtt a szántó/ültetvényterület: 2050-ig csupán 70 mio ha-ral nő (5%-kal) 1,6 mrd ha hasznosított terület: 1,4 mrd ha szántó (0,54 mrd ha állatteny.) 0,2 mrd ha ültetvény

6 Fogyasztói társadalom versus éhezés Jólétünk fokozódik (ettől szenvedünk: 1,5 milliárd fő többet vásárol a kelleténél + ételhulladék nagy aránya) …de nekünk nem (ettől szenvedünk: ~0,9 milliárd fő! kevesebbet vásárol a szükségletnél, habár van élelem) MIGRÁCIÓ DÉLRŐL ÉSZAKRA: DRÁGA LESZ AZ EU-nak, ahol a multikulturális társadalom csődöt mondott Nem a megtermelt élelmiszer mennyisége a probléma, hanem globális elosztása: jövedelem függvénye Forrás: FAO (2009; 2012) Olcsó az élelem? Drága az élelem?

7 FelhasználásMennyiség Ivóvíz2 - 5 liter/fő/nap transzspiráció Háztartás liter/fő/nap Búza liter/kg Hús liter/kg Bioüzemanyag liter/liter Póló (pamut) liter Mezőgazdaság liter/fő/nap 1 liter/kalória evaporáció  Élelmiszer-termelés vízfelhasználásának 78%-a esőből származik  A vízfelhasználás egyre nagyobb részét az öntözés biztosítja  Ha a víznek nincs ára, akkor a gazdagok ingyen fogják kapni, a szegények pedig drágán Vízhasználat: nem fenntartható A „vízbuborék” nem fenntartható és törékeny: ma 7 milliárd ember ugyanannyi vízmennyiségen osztozik, mint a 300 millió globális népesség a római birodalom idején Forrás: IWMI (2007) Föld vízkészlete: 97,5% sósvíz és 2,5% édesvíz Édesvíz: 69,7% gleccser/hó, 30% talajvíz, 0,3% tavak/folyók

8 A globális népesség negyede kiszáradt vagy kiszáradó medencében lakik! Nincs víz további fejlődésre: Sárga folyó, Colorado, Amur/Szír-Darja, Murray- Darling, Nílus, Lerma- Chapala, Jordán, Indus, Cauvery, Krishna … Talajvízszint süllyed (Indiában a gazdák 55-60% fúrt öntözőkúttal termel)

9 Verseny a termőföldért az élelmiszer-, takarmány-, textil-, energiaipar és egyéb iparágak között Minden termőföld multifunkcionális  Termelés – élelmiszer, takarmány, rost, ipari fa, papír, kemikáliák, építőipari anyagok, bioenergia (ezen belül hő, zöld áram, biogáz, folyékony bioüzemanyag, lebomló csomagolóanyag)  Vízhasznosítás  Szénmegkötés  Biodiverzitás  Tájkép és kulturális örökség  Rekreáció és inspiráció Ha a termőföld szűkös lesz az élelmiszer-termeléshez, akkor hogyan tölti be multifunkcionális szerepét?

10 Élelmezés-biztonság Világnépesség 7-ről 9 mrd főre nő (30%-kal) Élelmiszer iránti kereslet nő (60%-kal) 2050-ig Kihívás: világnépesség létszáma nő + étrend változik a magas hozzáadott-értékű élelmiszerek javára = állattenyésztés takarmányigénye nő között a szántóterület/fő 0,45-ről 0,25 ha-ra csökkent; 2050-re 0,2 ha alá csökken A hús- és tejtermék fogyasztásával a földhasználat is változik a takarmány-előállítás javára A hús- és tejtermék fogyasztásával a földhasználat is változik a takarmány-előállítás javára Az EU-ban az állattenyésztés használja a mezőgazdasági terület 66%-át (globálisan 40%-át) Az EU-ban az állattenyésztés használja a mezőgazdasági terület 66%-át (globálisan 40%-át) Az 1,4 mrd ha szántóterület 50%-án (700 mio ha) 2,3 mrd t gabonát termesztenek: A globális gabonatermelés mintegy 15%-a, ~300 mio t kerül nemzetközi kereskedelembe - ebből 140 mio t búza + 35 mio t rizs; 130 mio t takarmánygabona Az állattenyésztés adja: - a globális kalória-fogyasztás 13%-át (fejlett országokban 20%-át), - a globális fehérje-fogyasztás 28%-át (fejlett országokban 48%-át) re a globális tejtermék- és húsfogyasztás 60-70%-kal nő

11 Az állattenyésztés és gabonatermelés kapcsolata

12 A világ hústermelésének megoszlása 2011-ben Forrás: OECD-FAO (2012) Világtermelés: 1960 (70 millió tonna) 2011: 290 millió tonna (EU: 44 millió t): 42 kg/fő 2050: 470 millió tonna (52 kg/fő)!!! Baromfihús 35% Marhahús 23% Sertéshús 37% Juhhús 5% Globális hústermelés 72%-a a sertés- és baromfihús Jövő: baromfihús-előállítás megelőzi a sertéshúsét - 1kg elősúly/takarmány-felhasználás csökken ~ 3 kg táp/1 kg élősúly ~ 3 kg táp/1 kg élősúly ~2 kg táp/1 kg élősúly ~2 kg táp/1 kg élősúly ~7 kg táp/1 kg élősúly >3 kg táp/1 kg élősúly legeltetés, nem hízlalás jellemző

13 A húsipar koncentrációja (felvásárlások és összeolvadások) Részesedés a vágásból, % Marhahús Sertéshús Baromfihús Összes Top Második top (Kína ) (Brazília) (Brazíli a) (Bertin:BR) (Bertin:BR) Forrás: Gira Tyson Foods JBS/Bertin/Pilgrims Cargill Meat Solutions Brasil Foods Smithfield Foods Vion Danish Crown Marfrig incl. Seara National Beef Packers Shineway Group Következő 10 Elsődleges feldolgozás mennyisége (1000 tonna) Marhahús Sertéshús Baromfihús Vezető globális húsipari vállalatok (2010) (Kína) (Brazília) (Brazília) (Bertin: Brazília) (Bertin: Brazília) (Dánia) (Hollandia) (USA)

14 Forrás: OECD-FAO Főbb állati eredetű termékek globális felhasználásának középtávon várható alakulása +17,0% +15,4% +29,0% +26,3% +18,8% +22,3%

15  Betakarított terület: 700 millió ha (a legjobb területeket már művelik, a jövőben a talajerózió és csökkenő vízkészlet miatt a terület tovább zsugorodik)  A gabonatermés közel felét étkezési célra használják (főleg búza és rizs), másik felét elsősorban takarmányozásra (70%), és ipari, egyéb felhasználásra (30%): pl. etanolgyártásra 140 mio t - az évi ~ 700 mio t búzatermésből 130 mio t takarmányozásra megy  A takarmánygabona fő exportőrei (É- és D-Amerika, AUS, EU, RUS, KAZ) adják az export 70%-át, ezzel szemben 100-nál több ország importál takarmánygabonát  A fejlődő országok nettó gabonaimportja a jelenlegi 140-ről 300 millió tonnára nő re, ezzel párhuzamosan a gabonaimport aránya a gabonafogyasztásban 10-ről 14%-ra nő (fejlődő országok nettó exportja növényolajból és cukorból nő)  Gabonatermelés: között a termelés millió t között változott, a hozam hektáronként 1,3-ról-3,3 tonnára emelkedett között 2,3-ról 3 milliárd tonnára (30%-kal) nő, fejenként 310 kg-ról 340 kg-ra - több gabona szükséges takarmányozásra, humán célú és ipai felhasználásra - a takarmányozásra felhasznált gabona a mai 0,77-ről 1,0-1,1 milliárd tonnára nő Globális gabonatermelés

16  A globális hústermelés (hal nélkül) évi 300, a globális tejtermelés 750 millió tonna körül alakul, amihez évi 770 millió t takarmánygabonát használnak fel (450 millió tonnát takarmánykeverék, 220 millió tonnát közvetlen takarmányozás formájában)  Az globális évi takarmánykeverék-gyártás 770 millió t (Európa és Észak-Amerika részesedése 50%)  Az állati eredetű fehérje növekvő globális fogyasztása a gabona-felhasználás mellett a globális élelmezés-biztonságot is befolyásolja  Az egyes húsfélék előállításának hatékonysága eltér egymástól, így pl. a baromfihús előállítása kevesebb energiát és vizet igényel, mint a marhahús előállítása  1990 óta a baromfihús termelése 4%-kal, a sertéshúsé 2%-kal, a marhahúsé 1%-al nőtt évi átlagban  1990 óta az akvakultúrára alapozott haltermelés évi átlagban 8%-kal nőtt, ma megközelíti az évi 60 tonnát (<2 kg táp szükséges 1 kg élősúly gyarapodáshoz)  A globális sertéshús termelés mennyisége 1979-ben, a baromfihús -előállítás volumene 1995-ben meghaladta, az akvakultúrára alapozott haltermelés pedig hamarosan meghaladja a marhahúsét (zöme egyébként legeltetéses marhatartásból származik)  A baromfihús- előállítás a jövőben megelőzi a sertéshúsét Globális gabonatermelés és állattenyésztés (I)

17  A gyepre alapozott állattenyésztés nem vesz el területet a gabonatermesztéstől - a globális tej-és hústermelés 12, illetve 9%-át tesz ki (jövőben ez az arány nő)  Ha a marhahúst sertés- és baromfihússal (és halhússal) helyettesítjük, a jobb takarmányértékesítés miatt állandó gyep- és szántóterületet is megtakarítunk  Az állati eredetű termék előállításánál: az energiahordozó takarmány kalóriatartalmának hasznosítása nem hatékony: - globálisan átlagosan 6 kg tápra van szükség 1 kg hús előállításához a fehérjehordozó takarmány hasznosítása hatékonyabb - globálisan átlagosan 1,3 kg fehérjetakarmányra van szükség 1 kg állati eredetű fehérje előállításához (évi 77 mio t növényi fehérjéből 58 mio t állati eredetű fehérjét termelnek)  Hústermelés hatékonysága javítható: - fehérjében gazdag szójaliszttel keverve kétszeresére növelhető a gabona takarmányozásának hatékonysága - genetikával a takarmányértékesítés javítható: nagyobb fajlagos energia- és fehérjetartalmú takarmánnyal gyorsabb súlygyarapodást érünk el Globális gabonatermelés és állattenyésztés (II)

18  Takarmánykeverékek felhasználása elsősorban a sertés- és baromfihús előállításának alakulásától függ, mert a marha- és juhhústermelés változása csak korlátozott mértékben befolyásolja a takarmánykeverék-felhasználást  A takarmányok (búza, kukorica, szója) kalóriatartalma: kcal/kg  Élelmiszer-termelés hatékonysága: - output bruttó energia tartalma/elfogyasztott takarmány bruttó energia tartalma - marhahús: 1% (húskihozatal: 55%: 2400 kcal/kg)) - juhhús: 1% (húskihozatal: 50%: 2000 kcal/kg) - tej: 7% - tojás: 12% - sertéshús: 12% (húskihozatal: 55%: 1600 kcal/kg comb, karaj)) - csirkehús: 15% (húskihozatal 50%: 1300 kcal/kg csirkehús)  A hús mellett a zsír és belső szervek is tartalmaznak energiát Globális gabonatermelés és állattenyésztés (III)

19 Hústermelés alakulása az EU-ban (2011) Összes hús (millió t) Húskategória (millió t) sertés marha baromfi Forrás: FEFAC (2012) összes EU összes:  44,0 mio t: sertés: 22,5 mio t baromfi: 12,5 mio t marha: 8,0 mio t juh/kecske: 1,0 mio t Magyarország összes: 0,823 mio t: baromfi: 0,410 mio t sertés: 0,387 mio t marha: 0,026 mio t

20  Az EU-ban a 172 mio ha mezőgazdaságilag hasznosított terület 60%-a (~ 100 mio ha) szántó, 33%-a állandó legelő, 6% ültetvény és 1% egyéb terület  A szántóterület 55%-án mio t gabonát termesztenek: 60% takarmányozásra megy (45% takarmánykeverékbe, 55% közvetlen takarmányozás)  Takarmánykeverék-gyártás: évi 150 millió t: EU-15-ben 130, EU-12-ben 20 millió t - takarmánygabona: 48%; olajosmag-pogácsa/dara 28%, élelmiszeripari melléktermék 12%, egyéb 12%  Tápok előállításának alakulása - baromfitáp: 34% (a baromfit jellemzően táppal etetik) - sertéstáp: 33% (sertéshús termelése >baromfihús, rosszabb takarmányértékesítés) - szarvasmarhatáp: 26% (tej és hústermelés) - egyéb táp: 7%  A takarmánykeverékek árát elsősorban a az energia- és fehérjetartalom határozza meg - fehérjetartalom (baromfitáp:16-18%, tejtermelés 14-16%, a sertéstáp: 12-14%) - gabona fehérjetartalma 7-13%, a szójadaráé 44-48% - fehérjehordozó takarmány energiatartalma közelít a gabonáéhoz (70-80% ) Gabonatermelés és állattenyésztés az EU-ban

21 A takarmány értéke az EU állattenyésztésében (2011) A mezőgazdaság bruttó kibocsátásában az állattenyésztés részesedése 40% (160 mrd €) Az állattenyésztés bruttó kibocsátásában a takarmány részesedése 59% (50% a tak.keverék) Forrás: FEFAC (2012) Magyarország: 67%

22 Önellátottság az EU-ban (2011) % tejpor sertéshús sajt marhahús tojás baromfihús vaj gabona cukor szójaliszt Forrás: FEFAC (2012) EU: gabona önellátottsága < hús- és tejtermék önellátottsága Magyarország: gabona önellátottsága > hús- és tejtermék önellátottsága

23  Magyarországon a gabonatermelés évi 8-17 millió t között ingadozik (szántó 65%-át foglalja el)  A területalapú támogatásnak és magas gabonapiaci árszintnek köszönhetően a gabonafélék a gyenge termőképességű, alacsony szervesanyag-tartalmú talajokon is meghatározó növénykultúrák maradtak/maradnak  Magyarországon a gabonafélék a takarmánykeverék-gyártás legfontosabb alapanyagai, éves szinten mintegy 4,7 millió tonna gabonát használunk fel takarmányozásra, ebből 65%-ot a takarmánykeverék-gyártók dolgoznak fel  A hazai takarmánykeverékekben a takarmánygabona részaránya % (az EU-27 átlagában ez 48%)  Évi 6-7 millió tonna gabonát exportálunk Gabonatermelés és -felhasználás Magyarországon

24 Tápok előállításának alakulása Magyarországon ( Tápok előállításának alakulása Magyarországon ( ) kérődző sertésbaromfi Takarmánykeverék: 2011: 3,8 mio t 2003: 5,1 mio t baromfi: 44% (38%:2003) sertés: 37% (44%: 2003 kérődző: 14% (11%: 2003) egyéb: 5% ( 4%: 2003) Forrás: FEFAC (2012) Hústermelés: 0,823 mio t: baromfi: 0,410 mio t sertés: 0,387 mio t marha: 0,026 mio t

25 Állatállomány alakulása Magyarországon Forrás: KSH * június 1. ezer egyed Szarvasmarha Sertés Sertés Csirke (broiler és tojó) Az állattartás koncentrálódása: társas vállalkozások/egyéni gazdaságok

26 Takarmánygabonák felhasználása Magyarországon és az EU-ban Bioüzemanyag-gyártás EU-27HUN 2012/ / / /2012 Kukorica3,0 mio t2,7 mio t1,0 mio t0,4 mio t Búza4,6 mio t -- Árpa0,9 mio t0,7 mio t-- Kalászos összesen6,8 mio t6,4 mio t-- Összesen9,8 mio t9,1 mio t1,0 mio t0,4 mio t Forrás: Európai Bizottság, KSH, Gabonaszövetség, AKI Takarmányozás EU-27HUN 2012/ / / /2012 Kukorica52,0 mio t54,0 mio t2,6 mio t Búza50,5 mio t55,2 mio t1,1 mio t Árpa38,0 mio t36,1 mio t0,4 mio t0,5 mio t Kalászos összesen112,0 mio t113,0 mio t2,0 mio t2,1 mio t Összesen164,0 mio t167,0 mio t4,6 mio t4,7 mio t 2002-ben: < 6 mio t, ebből kukorica: 4 mio t

27 Takarmányipar Értékesítésre szánt takarmánykeverékek 3,8 milió tonna Állattenyésztés Saját felhasználás Import • •Olajmagdarák • •DDGS • •Előkeverékek • •Premix-alapanyagok Magyarország: takarmánygyártás és -felhasználás (2011) Export GabonafélékSzálastakarmányokOlaj- és fehérjenövények Saját felhasználású takarmánykeverékek 800 ezer tonna 200 ezer tonna4,6 millió tonna 700 ezer tonna 3,2 millió tonna800 ezer tonna3 millió tonna ??? tonna 6-7 millió tonna 800 ezer tonna 1 millió tonna 800 ezer tonna Forrás: KSH, AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztálya ??? tonna Egyéb feldolgozóipar • •Cukoripar • •Tejipar stb. • •Növényolajipar • •Malomipar • •Sör- és szeszipar • •Keményítőgyártás • •Bioetanol-gyártás • •Biodízel-gyártás

28 Húsadó bevezetése? Svéd mezőgazdasági szakértők és politikusok húsadó bevezetését javasolják a hústermelés ÜHG-kibocsátásának csökkentése érdekében A fenntartható húsfogyasztást segítheti elő a differenciált emissziós adó kivetése az ÜHG-kibocsátás mértékének függvényében Kockázat: a hústermelés ott fog koncentrálódni, ahol nincs adó és nem ott, ahol fenntartható: nemzetközi, de legalábbis uniós szintű cselekvést igényelne? A szigorú állatjóléti intézkedések mellett a húsadó tovább növelné a húsárakat A zöldségfélék fogyasztásának növelése nagyobb környezetvédelmi és egészségügyi haszonnal kecsegtet

29 Légy speciális Ne általános! Kérdések Kérdések? KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "Popp József Debreceni Egyetem egyetemi tanár, dékánhelyettes Állattenyésztés és a gabonaszektor kapcsolata, jövője Növénytermesztési Szakmai Nap Program."

Hasonló előadás


Google Hirdetések