Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 Alfred Bernard Nobel Alfred Bernard Nobel  A Nobel-díj megalapítása A Nobel-díj megalapítása  Lénárd Fülöp Lénárd Fülöp  Bárány Róbert Bárány Róbert.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " Alfred Bernard Nobel Alfred Bernard Nobel  A Nobel-díj megalapítása A Nobel-díj megalapítása  Lénárd Fülöp Lénárd Fülöp  Bárány Róbert Bárány Róbert."— Előadás másolata:

1

2  Alfred Bernard Nobel Alfred Bernard Nobel  A Nobel-díj megalapítása A Nobel-díj megalapítása  Lénárd Fülöp Lénárd Fülöp  Bárány Róbert Bárány Róbert  Zsigmondy Richárd Zsigmondy Richárd  Szent-Györgyi Albert Szent-Györgyi Albert  Hevesy György Hevesy György  Békésy György Békésy György  Wigner Jenő Wigner Jenő  Gábor Dénes Gábor Dénes  Daniel Carleton Gajdusek Daniel Carleton Gajdusek  Milton Friedman Milton Friedman  Elie Wiesel Elie Wiesel  Polányi János Polányi János  Harsányi János Harsányi János  Oláh György Oláh György  Kertész Imre Kertész Imre  Herskó Ferenc Herskó Ferenc  Emlékművek Emlékművek  Emlékpark Emlékpark  Felhasznált Szakirodalom Felhasznált Szakirodalom

3 (1833. Október December 10.)(1833. Október December 10.)  Alfred Nobel:  svéd Kémikus,  Feltaláló,  a róla elnevezett díj megalapítója.   A dinamit Feltalálása:  Nobel 1866-ban a németországi Hamburg melletti Krümmelben találta fel, és 1867-ben szabadalmaztatta.  Nobel már 1847 óta kísérletezett nitroglicerinnel ben szabadalmaztatta eljárását a nitroglicerin gyártására. Az eljárás lényege, hogy 10% nitroglicerint adott a lőporhoz, ezzel közel megkétszerezte annak hatásfokát. Megkezdődött a gyártás a németországi Heleneborgban. Az oldat a legkisebb ütésre is robbant, ezért több súlyos baleset is történt ben a heleneborgi gyár laboratóriuma felrobbant. Öten meghaltak, köztük a legifjabb Nobel, a 21 éves Emil és Alfred régi barátja, Hertzmann, a gyár mérnöke.  A véletlenül kiömlött nitroglicerint az ott lévő kovaföld fölitta. Nobel rájött, hogy az így képződött anyag jól kezelhető, ütésre nem érzékeny, tehát biztonságosan szállítható, de gyutaccsal ugyanúgy robban, mint a nitroglicerin. Kísérletezni kezdett, és arra a megállapításra jutott, hogy 75% nitroglicerin, 0,5% szóda és 24,5% kovaföld keveréke kellően stabil, hogy az előállítás közbeni spontán robbanásokat elkerülje.  A dinamitot széleskörűen alkalmazzák az ipari robbantásokra, de katonai célokra csak elenyésző mértékben. Találmányát kifejezetten békés célokra akarta felhasználni, amely nélkül a bányák korszerű munkája, a vasút- és alagútépítés szinte elképzelhetetlen.  Tudását a bakui olajmezők feltárása során hasznosította, ezzel tett szert óriási vagyonára. Tartalom

4  A díj alapításának előzményei nem pontosan ismertek,de nagy valószínűséggel szerepe volt a díj megalkotásában annak az eseménynek amikor Nobel 1888-ban a Cannesban tartózkodott,amikor testvére Ludvig meghalt. Az incidens akkor kezdődött amikor a La Figaro tévedésből azt hitte, hogy Nobel halt meg és a halálárol szóló nekrológban igen becsmérlő szavakat használt: “Le marchand de la mort est mort” ami franciául azt jelenti hogy a Halál kereskedője meghalt!! Nobelnek minden bizonnyal motiváció volt arra, hogy az ellenkezőjét bizonyítsa, így 1895 November 27.-én végrendeletében megfogalmazta: vagyonának kamataiból évről évre díjban és pénzjutalomban részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia/orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért kiemelkedő erőfeszítéseket tett. Tartalom

5  Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton von Lenard) (Pozsony, június 7. – Messelhausen, május 20.) Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.  A bécsi, majd a budapesti egyetemen fizikát és kémiát, Heidelbergben és Berlinben ezenkívül matematikát hallgatott. Doktorátusát 1886-ban szerezte meg a Heidelbergi Egyetemen. Eötvös Loránd engedélyével rövid ideig a budapesti egyetemen dolgozott. Ezután Németországban működött. A katódsugarak tulajdonságait kutatta. A fotóelektromos hatásra adott magyarázatát általában ma is elfogadják. Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért 1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott. A Magyar Tudományos Akadémiával élete végéig fenntartotta a kapcsolatot. Tartalom

6  Várpalotai zsidó családból származott. Édesapja Bárány Ignác még fia születése előtt vándorolt ki Bécsbe. Bárány Róbert már Bécsben született és a sors sok helyre sodorta, azonban a magyar tudományos élettel soha nem volt intézményes kapcsolatban. Orvosi oklevelét szülővárosában szerezte, majd belgyógyászati és pszichiátriai tanulmányokat folytatott től a bécsi orvosi egyetem fülészeti klinikáján dolgozott, ahol 1909-től docens volt.  Egy egyszerű klinikai tapasztalat terelte figyelmét a belső fülben rejtőző egyensúlyszervre. Betegeinél sokszor végzett fülöblítést, melynek során a páciensek gyakran elszédültek. Kiderült, hogy szédülésük az öblítő folyadék hőmérsékletével függött össze. Langyos vízzel öblítve nem szédült el a beteg, míg hideg, illetve túl meleg vízzel öblítve szédülés jelentkezett. Ennek magyarázata az, hogy a belső fül ívjárataiban keringő lympha hőmérséklete körülbelül 37 °C. Ez a folyadék hőmérséklet-változásokra áramlani kezd és hideg, illetve meleg hatásra más és más ívjáratokba áramlik, ami szédülést vált ki. Ezzel tulajdonképpen a testhelyzetünkről való tájékozódás szenved zavart, és ezt jelzi a szemgolyók rezgése (nystagmus). A jelenség egy élettani reflexmechanizmusnak felel meg, és Bárány-féle kalorikus reakciónak nevezik. Hiánya kóros jellegű, mivel a fülben zajló beteges (főleg gyulladásos) folyamatok ívjáratokra terjedését jelzi. Az élettani folyamat összefügg a tengeri betegség jelenségével is. Nobel-díjat is a füllel és az egyensúlyérzékeléssel kapcsolatos munkásságáért kapott ben: az elismerést a " vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért" ítélték oda.  A Nobel-díj-on túl munkásságát több magas szakmai kitüntetéssel is elismerték, így Pulitzer-díjjal (Boston, 1912), Guyot-díjjal (Groningen, 1914), a svéd Orvostársaság Jubileumi Érmével (1925). Tartalom

7  Richard Adolf Zsigmondy (Bécs, április 1. – Németország, Göttingen, szeptember 23.) magyar származású osztrák-német vegyész, Nobel-díjas kémikus, a kolloidkémia kiemelkedő alakja. Saját magát osztráknak vallotta, bár származása szerint magyar volt. Édesapja dr. Adolf Zsigmondy Bécsbe települt magyar fogorvos volt, sok sebészeti műszer feltalálója, aki gyerekeit a természettudományokkal is megismertette. Édesanyja Irma von Szakmary (Szakmáry Irma) költőnő, a gyerekeit a természet és a művészet szeretetére nevelte. Nagybátyja, Zsigmondy Vilmos bányamérnök, az MTA tagja. Bátyja, Zsigmondy Emil híres hegymászó. Felesége Laura Lujza Müller (1903-ban házasodott össze vele), a jénai Wilhelm Müller professzor lánya; két lánya született: Annemarie és Käthe. Már korán a fizika és kémia iránt érdeklődött, Stoeckhardt „A kémia iskolája” című könyvét tanulmányozta, és otthon, a saját maga által berendezett kis laboratóriumában kísérleteket folytatott a könyv alapján. Szintén érdekelték Roscoe-Schorlemmer és Berzelius könyvei. Egyetemi tanulmányait E. Ludwig professzornál végezte a Bécsi Orvosi Egyetemen, majd szintén Bécsben, a Műszaki Főiskolán (Technische Hochshule) folytatta ben Münchenbe ment, és szerves kémiát tanult W. von Miller professzornál ben szerezte meg doktori címét (doktori disszertációjának címe: Beiträge zur Synthese von Indenderivaten, München). Ezután a fizikus Kundt professzor analitikusa lett Berlinben. Itt kezdte meg a kolloid fémszolok, ezen belül is a kolloid aranyszol kutatását ban Grazban a Műszaki Főiskola magántanára lett. Ez alatt az időszak alatt kutatást folytatott a rubinüveggel és 1907 között a Jénai Egyetem magántanára és a Schott üveggyár tudományos munkatársa volt. Megállapította, hogy az aranyszol színe a diszperzitásfoktól függ. Eljárásokat dolgozott ki, a Cassius-bíbor néven ismertté vált jelenséget is megmagyarázta. Kutatásait a világhírű jénai gyárban is tudományos munkatársként végezhette, hiszen megállapítása az üveg és porcelángyártásban is hasznosítható volt tól Jénában, magánlaboratóriumában folytatta kutatásait ban szerkesztette meg az ultramikroszkópot H. Siedentopffal, aki a Zeiss gyár fizikusa volt. A műszer működése a Tyndall-jelenségen alapult. Ekkor tudta bizonyítani, hogy a kolloid oldatok heterogén rendszerek, és a kolloid rendszerek átmenetet képeznek a szuszpenziók és az oldatok között 1913-ban műszerét tökéletesítette (résultramikroszkóp), meghatározta a részecskék térfogategységre eső számát. Kutatásokat folytatott a diszperz rendszerek állandóságával kapcsolatban, vizsgálta a micellák kémiai összetételét. Tanulmányozta a géleket, a védőkolloidokat, melynek során bevezette az aranyszám fogalmát, ami a védőhatás mértékének meghatározására szolgált. Feltalálta a membránszűrőt (1918) és az ultraszűrőt (1929), melyen baktérium nagyságú részecskéket lehetett egymástól elválasztani ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat „a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért”. A Magyar Természettudományi Közlöny nem adott hírt erről az eseményről. A Nobel-díjjal járó összeget a göttingeni egyetem fejlesztésére fordította. Kutatásait ez után publikálta könyv alakban is, melyben veje segített februárjában nyugdíjba vonult, majd néhány hónappal később meghalt. A Holdon található Zsigmondy krátert róla nevezték el. Tartalom

8  Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert (Budapest, szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, október 22.) Nobel- díjas és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus.  A 30-as években izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. Jelentős szerepet játszott a citrát-kör (citromsavciklus) felfedezésében. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést. Magyarországon tudományos munkásságát 1937-ben Corvin- koszorúval ismerték el.  1917-ben orvosi oklevelet szerez a Budapesti Tudományegyetemen. Ezután sebesüléséig katonaorvosként tevékenykedett at I. világháborúban.1917-Egy szándékos karlövést vétve önmagán, visszahívják a frontról. Ez követően orvosi diplomát szerez a budapesti egyetemen, majd tanulmányait a biokémia területén folytatja Németországban és Hollandiában. Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat a biológia, az éllettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai-kémia terén ben és 1929-ben a Cambridge-i Egyetemen dolgozott től 1945-ig a Szegedi Tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja ben élettani-orvosi Nobel-díjat kap a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért". Az egyetlen olyan magyar tudós, aki szülőhazájában érdemli ki e magas kitüntetést A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett es tanévben Szent-Györgyi Albert volt a szegedi tudományegyetem rektora, ahol az izommozgás biokémiájával kezdett el foglalkozni. Szakmai berkekben általános a felfogás, hogy Szent-Györgyi ezen a téren is a Nobel-díjjal értékelt munkájával egyenértékű eredményeket ért el, melyek közül a legjelentősebbnek a mechanikai izommozgás fehérjekémiai hátterének feltárását tekintik. Székfoglalójában a következőket mondta: "Az egyetem egyik legfőbb feladata és kötelessége a kutatás, új igazságok keresése. Ezért az egyetemnek át kell hatva lennie az igazságok szeretetétől, s falai között meg kell őriznie a teljes szellemi szabadság levegőjét, mely nélkül minden kultúra elsorvad.”  1986-október 22-én halt meg Woods Hall-ban. Tartalom

9  (Budapest, jún. 3. – Honolulu, jún.13.)  Édesapja dr. Békésy Sándor (1860–1923) kolozsvári születésű gazdasági diplomata, édesanyja Mazaly Paula (1877–1974). Iskoláit – apja kiküldetései miatt – Münchenben (1904–1909), majd Konstantinápolyban, jezsuita iskolában (1909–1910) és Pécsett (1911) végezte. Gimnáziumi tanulmányait Budapesten, a Werbőczy Gimnáziumban (1910–1911) és Zürichben (1911–1915) végezte tól a Berni Egyetemen vegyészetet tanult, a Budapesti Egyetemen az Eötvös tanítvány Tangl Károly professzor mellett 1923-ban ledoktorált fizikából.  1924-ben talált munkát a Postakísérleti Állomáson, az egyetlen jól felszerelt laboratóriumban, s két év megszakítással egészen 1948-ig az Állami Postakísérleti Állomáson dolgozott, ahol a távközléssel kapcsolatos kutatásokat végzett. Ez a kutatás keltette fel az érdeklődését a fül működésével kapcsolatban. Az 1930-as években a Magyar Rádió stúdióinak akusztikus tervezését is ő végezte el ban a Tudományegyetem magántanárává habitálták, 1940-ben ugyanitt kinevezték a Gyakorlati Fizikai Intézet professzorává ban Svédországba, a Karolinska Intézetbe utazott, hogy a füllel kapcsolatos kutatásait folytassa. Békésy megmutatta, hogy a belsőfülben, a csigában lévő alaphártya ugyanúgy feszítetlen, ahogyan a középfület határoló dobhártya az. Így a hangmagasság érzékelése nem történhet az alaphártya rezgésének rezonanciájával. Bebizonyította, hogy a csigában a hang érzékelésekor nem szabályos állóhullámok alakulnak ki, hanem egy - ma úgy mondanánk: nem lineáris - hullám halad végig, amelynek amplitúdója a frekvenciától függően a mintegy 30 mm hosszú járat más-más helyén éri el maximumát. Azt is megmutatta, hogy e hullám csak a gyújtó szerepét tölti be a hangérzetet közvetítő idegsejtek működésében, melyhez az energiát a csigában elektrokémiai források szolgáltatják. Az emberi hallószerv működésére vonatkozó kutatások jelentős részét, amelyekért végül is Nobel-díjat kapott, Magyarországon végezte az 1930-as években és az 1940-es évek első felében. Az Egyesült Államokban kiszélesítette kutatási területét: a látás és általában minden érzékelés közös tulajdonságait, például az úgynevezett oldalirányú gátlást tanulmányozta.  1947-ben az Egyesült Államokba utazott, és ott 1966-ig a Harvardon dolgozott. Miután laboratóriuma leégett, a Hawaii Egyetem meghívását fogadta el 1966-ban, itt dolgozott haláláig. Tartalom

10  Wigner Jenő Pál angol nyelvterületen Eugene Paul "E. P." Wigner (Budapest, Terézváros, november 17. – Princeton,New Jersey, január 1.) Nobel-díjas magyar–amerikai fizikus ban fizikai Nobel-díjat kapott „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért.” 1972-ben elméleti fizikai eredményeiért Albert Einstein- díjat kapott.  Fizikából a neves tanár, Mikola Sándor tanította. Az iskola szellemisége nagy hatást gyakorolt rá márciusában a kommunisták hatalomra jutása után az egész Wigner család elhagyta az országot. Novemberig Ausztriában éltek, ahol a család áttért az evangélikus hitvallásra. Lényegesebb, hogy a Német Fizikai Társulat szerda esti beszélgetéseit is látogatta, melyeken részt vettek olyan nagy tudósok, mint Max Planck, Max von Laue, Rudolf Ladenburg, Werner Heisenberg, Walther Hermann Nernst, Wolfgang Pauli és – nem utolsósorban – Albert Einstein. Szilárd Leóval is ezeken a kollokviumokon találkozott ben visszatért Magyarországra. Édesapja mellett mérnökként dolgozott az újpesti bőrgyárban, de végül nem tudott ellenállni a berlini Kristálytani Kutatóintézet hívásának, és ismét Németországba költözött.  Nagyon sok egyetemet megjárt, köztük a Princetont, a Wisconsini Egyetemet. Bár meggyőződéses politikai amatőrnek tartotta magát, 1939-ben és 1940-ben nagy szerepe volt a Manhattan terv melletti agitációban, ami az első atombomba megépítéséhez vezetett Hitler megfékezése érdekében. Azonban nagyon letörte, amikor látta, hogy Hirosimára és Nagaszakira ledobták a bombát. Ugyanakkor, mint választott hazájának hű polgára, védelmezője maradt az amerikai hadseregnek, és továbbra is úgy gondolta, hogy az atombombára szükség volt.  Az 1950-es években elkeserítette Enrico Fermi, Einstein és Neumann halála, valamint a Manhattan-projekt vezetője, J. Robert Oppenheimer elleni politikai támadások. Elismerte, hogy sohasem gondolta volna, hogy ez megtörténhet, majd ezt fűzte hozzá: „Nem gondoltam volna, hogy valaha is úgy közlik a nevemet az újságok, hogy nem tettem semmi komiszat.” 1992-ben, kilencven évesen közzétette emlékiratait „The Recollections of Eugene P. Wigner” címmel.  1995-ben halt meg Princetonban. Tartalom

11  Gábor Dénes (Dennis Gabor, született Günszberg Dénes; Budapest, Terézváros, június 5. – London, február 9.) zsidó származású, Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója.  Édesapja, Günszberg Bernát, a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaságnál (MÁK Rt.) dolgozott főkönyvelőként, majd cégvezetőként, végül igazgatói rangban, 1928-ig. Édesanyja Jakobovits Adél. A szülők 1899-ben kötöttek házasságot, s 3 gyermekük született: Dénes (1900), György (1901), Endre (1903). Az apa március 8- án fiaival együtt engedélyt kapott, hogy családnevüket „Gábor”-ra változtassák (BM márc sz. rendelet).  Elemi iskolai tanulmányait a Szemere utcai községi elemi népiskolában, a középiskolát a Budapesti V. ker. Markó utcai Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte el március 6-án érettségizett március 15-én behívták katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tért haza ben mérnöki diplomát szerzett Berlinben ban, a náci hatalomátvétel után elhagyta Németországot és hazatért Magyarországra.  1934-ben végleg letelepedett Angliában ig a British Thomson-Houston Társaság kutatólaboratóriumában dolgozott Rugbyben ben itt találta fel a holográfiát, amiért később, 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. A holográfia azonban 1960-ig, a lézer felfedezéséig nem terjedt el.  Gábor Dénes az emberi kommunikációt és a hallást is tanulmányozta.  1962-ben látogatott haza Magyarországra ben nyugalomba vonult ban részt vett a Római Klub alapításában. „A holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért” 1971-ben megkapta a fizikai Nobel- díjat ben súlyos agyvérzést szenvedett február 9-én hunyt el Londonban. Tartalom

12  Daniel Carleton Gajdusek (1923. szeptember 9. – Tromsø, december 12.) magyar-szlovák származású amerikai fizikus és orvoskutató volt, aki 1976-ban Baruch S. Blumberggel megosztva kapta meg a Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kurun végzett kutatásáért. Gajdusek apja, Karol Gajdusek a szlovákiai Büdöskőről származott, anyai nagyszülei pedig Debrecenből emigráltak Amerikába. Az USA-beli Yonkersben éltek, itt született Daniel ban diplomázott a New York-i Rochester Egyetemen, ahol matematikát, biológiát, kémiát és fizikát tanult. Doktori diplomát a Harvard Egyetemen szerzett 1946-ban ben kezdte később Nobel-díjat érő kutatómunkáját Melbourneben a Walter és Eliza Hall Orvosi Kutatóintézetben.  A kuru egy gyógyíthatatlan, degeneratív emberekben felfedezett agybetegség, ami a prionbetegségek egy formája.  Bár ez a nézet nem általánosan elfogadott, kutatók szerint a betegséget a pápua új-guineai fore törzs terjesztette el kannibalizmusuk útján. A kuru pszichológiai és idegrendszeri változásokat okoz, amelyek végül halálhoz vezetnek. Törzsi ataxia jellemzi, melyet fejfájások előznek meg, valamint együttes végtagi fájdalmakkal és remegéssel jár. A klinikai stádium 12 hónapig tarthat, amit akár 20 éves tünetmentesség is megelőzhet.  Gajdusek december 12-én hunyt el a norvégiai Tromsøban 85 évesen kollégái látogatása közben. Tartalom

13  Milton Friedman (Brooklyn, New York, július 31. – San Francisco, november 16.) magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász, aki 1976-ban a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és - elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért kapott Nobel-díjat.  Friedman július 31-én született New Yorkban magyarországi zsidó bevándorlók gyermekeként. Apja Friedman Jenő Saul, anyja Landau Sára Eszter volt, akik Beregszászról (ma Ukrajna) vándoroltak ki az Újvilágba. Röviddel Milton megszületése után a család Rahway-ba, New Jersey-be költözött. Milton a helyi középiskolában érettségizett 1928-ban, kevéssel 16. születésnapja előtt. Friedman a Rutgers Egyetemen végezte felsőfokú tanulmányait, ott matematikából diplomázott, és aktuárius szeretett volna lenni. A Rutgersen töltött idő alatt két közgazdász tett rá mély benyomást, akik meggyőzték őt, hogy a közgazdaságtan kiutat mutathat a nagy gazdasági világválságból. Friedman a Chicagói Egyetemen is tanult, ahol 1933-ban szerzett diplomát ben a Columbia Egyetemen tanult statisztikát.  1976-ban kapta meg a Közgazdasági Nobel-emlékdíjat a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és - elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért ben vonult nyugdíjba a Chicagoi Egyetemről. Feleségével San Franciscóba költöztek. Az 1980-as elnökválasztási kampányban Ronald Reagan mellett nem hivatalos tanácsadó volt, majd a Reagan-kormányzatot is szolgálta ban megkapta a Nemzeti tudományos emlékérmet. Tartalom

14  Elie Wiesel (született Eliezer Wiesel;, Máramarossziget, Románia, szeptember 30. – ) amerikai zsidó író, politikai aktivista és egyetemi tanár. Holokauszt-túlélő. 57 könyvet írt. Leghíresebb műve Az éjszaka, amely a náci koncentrációs táborokban szerzett élményein alapul.  1986-ban Elie Wiesel Nobel-békedíjat kapott. A norvég Nobel-díj Bizottság az „emberiség hírvivőjének” nevezte, megjegyezve, hogy a „Hitler haláltáboraiban történt teljes megalázottság megtapasztalásának és az emberiesség semmibe vevésének” feldolgozására irányuló küzdelmei, valamint a „béke érdekében végzett gyakorlati munkája” mind „a béke, a jóvátétel, a megbékélés és az emberi méltóság” erőteljes üzenetét közvetíti az emberiség felé. Ő használta először a „holokauszt” kifejezést a mai értelmében.  Az 1986-os Nobel-békedíjat az alábbi indoklással vehette át: „Az egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető azokban az időkben, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára”. Hitvallásához hűen mindenhol felemelte a szavát, Boszniától az örmény népirtáson át Darfurig, valamint elkötelezett támogatója Izrael államának.  2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje kitüntetést vette át Mádl Ferenc köztársasági elnöktől. Ezt a kitüntetést 2012-ben visszaadta, mert azt tapasztalta, hogy – mint Kövér László házelnöknek írta – "Magyarországon köztereket neveznek el Horthy Miklósról és rehabilitálják Wass Albertet, illetve a világháborús fasiszta kormánnyal együttműködő más közéleti szereplőket, és a tanrendbe kerülnek a szélsőjobboldali eszméket hirdető szerzők". Tartalom

15  Polányi János Károly (John Charles Polanyi) (Berlin, január 23. –) Nobel–díjas vegyész, kémikus, fizikus.  Magyar zsidó szülők gyermekeként született Berlinben. Apja a neves polihisztor, Polányi Mihály, nagybátyja pedig Polányi Károly gazdaságtörténész, szociálfilozófus, társadalompolitikus. Édesanyja Kemény Magda.  Iskolai tanulmányait Németországban kezdte. A család a nemzetiszocializmus térhódítása elől ban Manchesterbe költözött, ugyanis apja – bár katolikus hitre tért – de zsidó családból származott. A manchesteri egyetemen (vegyész apja munkahelyén) tanult.  1949-ben kapta meg a B. Sc diplomáját. Egy évvel később (1950) M. Sc diplomát szerzett ben Ph. D. tudományos fokozatot kapott. 1952–1954 között a Kanadai Nemzeti Kutatási Tanács posztdoktorális ösztöndíjasa volt. 1954–1956 között a Princetoni Egyetem tudományos munkatársa volt tól az egyetem kémiai tanszékén dolgozott ban a kanadai Torontóban telepedett le. 1956–1957 között a Torontói Egyetem előadója, 1957–1960 között tanársegédje, 1960–1962 között docense, 1962-től kémiai professzora, 1974-től intézetvezető lett ban fölfedezte az infravörös radioaktív sugarak kiáramlását újonnan formált molekulákból, ami a kémiai átalakulások természetének egy új szinten való megértéséhez vezet óta kémia és fizika professzor. 1979–1980 között Guggenheim-ösztöndíjas volt ban kémiai Nobel-díjjal tüntették ki „az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért” óta a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.  Kanada egyik legkiemelkedőbb vegyésze, elismerten kiemelkedő tehetség a kémiai reakciók dinamikájában. Az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, az USA Nemzeti Tudományos Akadémia külföldi tagja. Tartalom

16  Harsányi János (Budapest, május 29. – Berkeley, augusztus 9.) magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász, a játékelmélet, azon belül pedig főként a nem teljes információs játékok kutatója.  Egy zuglói zsidó származású gyógyszerész gyermekeként született 1920-ban.  1938-ban érettségizett a Fasori Evangélikus Gimnáziumban ben gyógyszerészi oklevelet szerzett Budapesten.  Zsidó származása miatt 1944 májusától novemberéig munkaszolgálatos Budapesten ben századát Ausztriába deportálták, de ő megszökött a pályaudvarról, s Raile Jakab jezsuita szerzetesnél bujdosott a Mária utcai kolostor pincéjében. Eközben előadásokat hallgatott a Katolikus Hittudományi Főiskolán tól filozófiát hallgatott, 1947-ben doktorált, majd Szalai Sándor szociológiai intézetében tanársegéd lett ban a gyógyszertárak államosítása után leendő feleségével, Klauber Annával Ausztriába menekült ben Ausztráliába emigrált, ahol három évig gyári munkásként dolgozott között a Brisbane-i Egyetemen közgazdaságtant tanított ban Rockefeller-ösztöndíjat kapott a Stanford Egyetemre. Kenneth Arrow mellett 1958-ban közgazdasági doktorátust szerzett. Főként matematikát és statisztikát tanult ban feleségével visszatért Ausztráliába, s a Canberrai Egyetemen kapott kutatói állást. Arrow segítségével 1961-ben aDetroiti Egyetemen kapott állást ben a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora lett. Egyetlen gyermeke, Tom is ekkor született.  1994-ben – John Forbes Nashsel és Reinhard Seltennel megosztva – „A nem kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzés terén végzett úttörő munkásságért” elnyerte a Közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíjat. Élete végén Alzheimer-kórban szenvedett. 80 éves korában szívroham következtében hunyt el. Tartalom

17  Oláh György vagy George Andrew Olah (Budapest, május 22. –) Széchenyi-nagydíjas magyar származású amerikaikémikus, 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”. A globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag- cella kidolgozója. Oláh György május 22-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a budapesti Piarista Gimnáziumban végezte.(Azok közé tartozott, akiket a német megszállás idején Sztehlo Gábor evangélikus lekész, a későbbi Gaudiopolis alapítója bújtatott.) Ezután a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult kémiát, és 1949-ben doktorált.  Az 1956-os forradalom után családjával együtt elhagyta Magyarországot. Előbb Londonban éltek, majd a család Kanadába költözött. Itt Oláh a Dow Chemical-nál dolgozott 1964–1965 között ben az Amerikai Egyesült Államokban, Clevelandban kapott munkát, a Case Western Reserve University-n től amerikai állampolgár lett től Kalifornia államban él, ahol a Dél-Kaliforniai Egyetemen (University of Southern California) tanít. Még 1977-ben kinevezték az egyetem Szénhidrogénkutató Intézetének tudományos igazgatójává óta a Los Angeles-i Loker Szénhidrogénkutató Intézet (Loker Hydrocarbon Research Institute) igazgatója.  A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben tiszteleti tagjává választotta. Oláh György folyamatosan tartja a kapcsolatot a magyarországi kutatókkal.  Kutatásainak legjelentősebb eredményét a karbokationok kutatásával érte el, e területen végzett munkájáért a Svéd Tudományos Akadémia 1994-ben kémiai Nobel-díjjal jutalmazta. Tartalom

18  Kertész Imre (Budapest, november 9. –) Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar író, műfordító. Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki (2002). A Digitális Irodalmi Akadémiaalapító tagja november 9-én született Budapesten. 14 éves korában (1944) megjárta Auschwitzot, majd Buchenwaldot, ahonnan a lágerek felszabadítása után 1945-ben tért haza ban érettségizett Budapesten. 1948–1950 között a Világosság, majd az Esti Budapest munkatársa ben gyári munkás, 1951-től 1953-ig a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztályának munkatársa,1953-tól szabadfoglalkozású író és műfordító. Az 1955 és 1960 között létrejött írásokban született meg az 1960-tól 1973-ig írt első regény, a Sorstalanság gondolati alapanyaga. Kertész Imre esszéinek fő problematikája – az eddigi értelmezések tükrében – a totalitarizmus emberének szabadsága. Auschwitz, sőt a történelem lezárhatatlansága, jelesül: „az »Auschwitzon túli« tapasztalat horizontját nem engedi érvényesülni” (Szirák Péter) – a probléma centrális jellegére utal, hogy A száműzött nyelv (2001) című kötetben a Holocaust szót már nagy kezdőbetűvel írja. Ugyanígy fontos az írásokban megjelenő emberek által képviselt gondolkodásmódok, különböző nyelvi világok egymással való kibékíthetetlensége.  1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung, 2001-től a német Pour le Mérite rendjel tulajdonosa májusában Herder-díjjal, novemberben a Die Welt irodalmi díjával tüntették ki október 10- én a Svéd Királyi Akadémia irodalmi Nobel-díját vehette át ben Budapest díszpolgárává avatták március 10-én a Sorbonne díszdoktori címét vehette át ben a Magyar Kultúra Nagykövete től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.  2009-ben nyilatkozott egy párizsi lapnak, amelyben elmondta, hogy Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála, emiatt képtelen lesz írni. Még egy utolsó könyvre szánja magát, amely a halál elfogadásáról szól.  „Nyolcvankét éves vagyok. Beteg. Az én reakcióm az, hogy Berlinbe költöztem. Cselekedni? Csak az íráson keresztül tudok. És amikor megteszem, akkor semmilyen hatása nincsen, vagy pedig elítélnek miatta.” Tartalom

19  Avram Hersko (eredetileg Herskó Ferenc; angol átírásban Avram Hershko; Karcag, december 31. – ) magyar származású, Nobel-díjas izraeli biokémikus. Herskó Mózes, Ferenc apja Karcagon a zsidó iskola tanítója volt. Ferenc családjával hét éves koráig élt a szülővárosában. Édesapját, Herskó Mózest munkaszolgálatra vitték, majd orosz fogságba esett.  A németek március 19-ei magyarországi bevonulása után a Herskó családot először a helyi gettóba hurcolták, majd Szolnokra vitték. A szolnoki deportáltak nagy többségét Auschwitzba szállították, Herskó Ferenc azonban anyjával és testvérével véletlenül abba a „szállítmányba” került, amelyet máig ismeretlen okból Bécs környékére, Strasshofba vittek. A háború után visszakerültek Karcagra.  Édesapja, Herskó Mózes 1947 nyarán jött haza a hadifogságból, ezután családjával együtt Budapestre költözött, majd 1950-ben kivándoroltak Izraelbe. Legálisan tették ezt egy megállapodás értelmében, amely szerint 3000 zsidó kivándorlását engedélyezték ben szerzett orvosi diplomát, és 1969-ben PhD fokozatot a jeruzsálemi Hebrew University Hadassah Faculty of Medicine karán. Ezután két évig posztdoktori ösztöndíjjal San Franciscoban kutatóként működött. Jelenleg a Rappaport Family kutatóintézet professzora a Technionon (Israel Institute of Technology) Haifában és aNew York Universityn patológia professzor ben Albert Lasker-díjat kapott. Aaron Ciechanover-rel és Irwin Rose-zal megosztva kapta a kémiai Nobel-díjat 2004-ben az ubiquitin-mediálta fehérjebomlás felfedezéséért.  Az ubiquitin-proteaszóma útnak kritikus szerepe van a sejtek homeosztázisának fenntartásában és olyan betegségek kifejlődésében van szerepe mint: rák; izom- és idegbetegségek; immunválaszok; cisztikus fibrózis Tartalom

20 Természetesen az ország honorálja minden díjazottját egy-egy arról megemlékező plakettel, táblával, vagy mellszoborral. Bárány Róbert mellszobra Gábor Dénes emlékplakettje Tábla a Pannon Egyetem veszprémi kampuszán. Tartalom

21 Egri Wigner Jenő Szakközépiskola udvara 12 magyar illetve magyar származású orvosi Nobel-díjas szobor parkja. Tartalom

22  A adattára.www.nobelprize.org  Jan Nilsson: A Nobel-díj centenáriuma, Fizikai Szemle  Beck Mihály: A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok Készítette és Szerkesztette: Szilágyi Dávid Somogyi Zsolt Tartalom


Letölteni ppt " Alfred Bernard Nobel Alfred Bernard Nobel  A Nobel-díj megalapítása A Nobel-díj megalapítása  Lénárd Fülöp Lénárd Fülöp  Bárány Róbert Bárány Róbert."

Hasonló előadás


Google Hirdetések