Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1928-tól 1944-ig.  Dr. v. Kostya Sándor: A Szent Erzsébet Egyházközség és plébániatemp-lom története. Torontó,1994  Ruzsa Jen ő : A kanadai magyarság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1928-tól 1944-ig.  Dr. v. Kostya Sándor: A Szent Erzsébet Egyházközség és plébániatemp-lom története. Torontó,1994  Ruzsa Jen ő : A kanadai magyarság."— Előadás másolata:

1 1928-tól 1944-ig

2  Dr. v. Kostya Sándor: A Szent Erzsébet Egyházközség és plébániatemp-lom története. Torontó,1994  Ruzsa Jen ő : A kanadai magyarság története. Torontó, 1940  Török István: Katolikus magyarok Észak-Amerikában, Youngstown, 1978  Katolikus Kör jegyz ő könyvei, 1929 –1943  Dr. Burka Kelemen OFM atya jegyzetei az as évekb ő l  Ismertet ő a Szent Erzsébet Egyházközség Szervezeteir ő l. Torontó, 1982  50 év, Szent Erzsébet Egyházközség, Torontó, 1978  Golden Anniversary Book, Married Couples Club, Toronto, 1998  Katolikus Férfiak Társulata, 50 év, Torontó, 1998  The Catholic Register – 1977, 1986  Interview with Father Laszlo Forgach, audiotape, 1978 August  The Toronto Star, July 1976  Archives of the Roman Catholic Archdiocese of Toronto  Archives of the Multicultural History Society of Ontario  A Szent Erzsébet Egyházközség archívuma  Canadian National Archives  Statistics Canada  Hírnök, a Szent Erzsébet Egyházközség heti kiadványa  Mozaik, a Szent Erzsébet Egyházközség Tájékoztató Bizottságának ne-gyedéves folyóirata  The Sisters of Social Service at St. Elizabeth of Hungary Church from 1942 till now, 1992  Jaschkó Balázs SJ atya a templommal kapcsolatos rádiós megemlékezése, január  Békési István SJ atya magnószalagra mondott emlékezései  Békési István SJ atya jegyzetei az ös évekr ő l  Polyphony Vol. 2, No. 2-3, Hungarians in Ontario,  Ayklerné Papp Zsuzsanna: The Negotiating Committee  Id ő sebb híveink szóban közölt visszaemlékezései.

3  1925-ben Gróf Apponyi Albert észak-amerikai körútja során Torontóba is ellátogatott és a Convocation Hallban el ő adást tartott.  Miután az újabban érkezettek nem vagy csak nagyon keveset beszéltek angolul, ezért Dr. Leskó két dologban tevékenykedett: • az egyik, hogy újra megtanulta anyanyelvét, • a másik pedig, hogy érintkezésbe lépett a Torontói Érsekséggel, mert látta, hogy az itt él ő magyarságnak nagyon hiányzik a lelki vezet ő.

4  Eleinte csak néhány magyar misszionárius látogatását sikerült elintéznie, de ahogy a magyarok száma rohamosan növekedett, Torontó érseke, Neil McNeil is úgy látta, hogy a magyarok számára egy végleges megoldást kell találnia.  Így 1928 elején levelet küldött Magyarországra Serédi Jusztinián bíboros hercegprímásnak, melyben kérte, hogy a Torontóban él ő magyarok számára egy anyanyelvüket beszél ő lelkipásztort küldjön. A válasz hamarosan meg is érkezett, de sajnos csak részleges megoldással. Serédi bíboros nem tudott egyetlen papot sem nélkülözni, de javasolta, hogy küld egy szeminaristát, aki viszonylag közel áll tanulmányainak befejezéséhez.  Az esztergomi szeminárium rektora Forgách Lászlót választotta. A javasolt megoldást McNeil érsek elfogadta, s így Forgách László szeptember 21-én megérkezett Torontóba. A Torontói Érsekség Archívuma mint a magyar közösséghez rendelt plébánost tartja ő t számon, annak ellenére, hogy még templom sem létezett és ő maga is csak papnövendék volt. (1931. június 12-én szentelték pappá.)

5  Dr. Burka Kelemen ferences rendi atyát, aki már korábban is látogatta a torontói magyarokat, szeptember 6-án ugyancsak kinevezték az akkor még kis létszámú magyar nyáj gondozására. Nagy valószín ű séggel Burka atya kezdte meg az adminisztrálást is. Saját templom hiányában a születések, esküv ő k, halálozások anyakönyvezése különböz ő nem magyar nyelv ű egyházköz-ségekhez tartozó templomokban történt. Az anyakönyvi adatokat Burka atya lemásolta, és ezeknek a kézírásos lapoknak az összessége alkotja egy- házközségünk legrégibb írásos dokumentumait.

6  Az els ő vasárnapi szentmiséket az Ossington St-i karmelita n ő véreknél tartották, ahol Ft. McCann ingyen engedte meg a kápolna használatát.

7  Kés ő bb vasárnaponként öt dollárért használhatták a Dundas St. és Grace St. keresztez ő désénél lev ő St. John’s templomot, amely a litvánoké volt, Ft. Charles Barron vezetésével. A korai nehézségeket jellemzi, hogy egyik vasárnap a fiatal magyar egyházközségnek nem volt öt dollárja, hogy kifizesse az aznapi használatot. A következ ő vasárnap zárva találták a templomot.

8  Néhány alkalommal a St. Francis templomban, a Grace St. és Mansfield Ave. sarkán, ahol a St. Francis Hall-ban többször is összejöttek különböz ő társadalmi funkciókra, többek között színdarabokat is rendeztek itt.  vagy a St. Patrick’s templomban, a Dundas St. és McCaul St. sarkán tartottak istentiszteletet.

9  Javult a helyzet, amikor Neil McNeil érsek közbenjárására a St. Michael’s katedrális északkeleti oldalán lév ő kápolnájában misézhettek vasárnaponként.  A St. Michael’s katedrális kápolnájának ma már átalakított oltára és a kápolnában lév ő orgona. A katedrális személyzetét ő l kapott információ alapján tudjuk, hogy az orgona elég régi ahhoz, hogy minden valószín ű ség szerint ez az az orgona, amin els ő kántorunk, Ender József orgonálhatott.

10  1939-ben kápolnát alakítottak ki a 15 Grange Rd-on bérelt épületben,  de a végleges megoldást csak ben érték el, amikor megvették a már használaton kívüli St. Philip’s Anglikán templomot a Dundas St. és Spadina Ave. sarkán. Ez lett az egyházközség els ő temploma, amit március 19- én szentelt fel a torontói J.C.A. McGuigan érsek. A templom névadó véd ő szentje Árpád-házi Szent Erzsébet lett.

11

12  Ennek alapján azonnal ki is bérelték a 147 Beverly St-en lév ő ház nagytermét, amit klubhelyiségnek használtak, és még decemberben megkezdték az angol nyelvtanfolyamokat.

13  Az életet nehezítette az 1929-ben bekövetkezett „gazdasági válság”, ami majd egy évtizedig tartott. A munkájukat elvesztett embereknek segítségre volt szükségük.  Forgách László két éven belül öt házat bérelt, amiknek legnagyobb részét a rászoruló magyarok elhelyezésére használták.  Az els ő t a Katolikus Körrel karöltve 1930 augusz-tusában bérelték, ami a 210 Beverly St-en volt, és induló berendezését az érsekség által adományozott 25 szék képviselte. A ház 14 szobájából hármat összenyitottak, ami a Kör klub- és tánchelysége lett. Egyet angol tanfolyamok tartására használtak, ahol beindították a vasárnapi magyar iskolát is, a többit pedig olcsó albérletbe adták rászoruló magyar családoknak.

14

15

16  november elseje újabb fordulatot hozott az Egyházközség életében. Ugyanis ekkor költöztek a szintén még csak bérelt Grange Rd. 15-be, ahol ig, az els ő templom megvételéig maradtak.  Az itt eltöltött 9 év is eseményekben nagyon gazdag volt.  Az els ő komoly nehézség is itt érte a közösséget, mégpedig rövidesen a beköltözés után. Forgách atyát áthelyezték Wellandra. A kis magyar egyházközség 1935 decemberét ő l ittmaradt magyar pap nélkül.

17

18  Viszont választottak egy háromtagú bizottságot, Dr. Leskó István, Naár Antal és Ender József személyében, akik „követségbe mennek az Érsek Úrhoz egy magyar pap kérvényezése ügyében”.  A követség határozottan sikerrel járt, hiszen a decemberben tartott rendes gy ű lés megnyitó imáját már Sz ő ll ő sy Vilmos atya mondta, akit plébánossá nevezett ki az érsekség.  Még ugyanebben az évben, december 27- én az Érsek Úr meglátogatta a Magyar Katolikus Egyházközséget, ahol magyaros vendégszeretettel és társas vacsorával fogadták.

19

20

21

22

23  A templomszentelést el ő készít ő bizottság, március 19-én.  A képen balról jobbra, els ő sor: Koczka László, Varga László, Marosi József, Koronyi István, Buday Ferenc, Heged ű s János, Kulik István,  második sor: Zavodni János, Dudás József, Huszár Ede, Pesznyák Nándor, Bolló József, Seb ő k József, Buklin Gábor.

24  Austin Leo atya a Szociális testvérekkel, március 19-én. A képen balról jobbra: Rita, Ida n ő vérek, Austin atya, Mária, Columba n ő vérek.  Az els ő templomunk vásárlásának fináléja december 14-én történt, amikor ünnepélyes keretek között, a magyar Himnusz-t énekelve, az érsek jelenlétében elégethették az adósságlevelet, mivel minden egyházmegyei kölcsön ki volt fizetve.


Letölteni ppt "1928-tól 1944-ig.  Dr. v. Kostya Sándor: A Szent Erzsébet Egyházközség és plébániatemp-lom története. Torontó,1994  Ruzsa Jen ő : A kanadai magyarság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések