Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Sásdi Kistérség K ISTÉRSÉGI G YEREKESÉLY S TRATÉGIA, C SELEKVÉSI T ERV ÉS F ORRÁSTÉRKÉP.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Sásdi Kistérség K ISTÉRSÉGI G YEREKESÉLY S TRATÉGIA, C SELEKVÉSI T ERV ÉS F ORRÁSTÉRKÉP."— Előadás másolata:

1 Sásdi Kistérség K ISTÉRSÉGI G YEREKESÉLY S TRATÉGIA, C SELEKVÉSI T ERV ÉS F ORRÁSTÉRKÉP

2 A nélkülöző gyermekek… Egy gyermek akkor tekinthető „nélkülözőnek", ha kettő vagy több tényező nem érvényesül rá a 14 alapvető szükségletet tartalmazó listáról UNICEF). Ez a lista, amely alapján az ún. „gyermeknélkülözési” indexet összeállították, a következő: 1. napi háromszori étkezés 2. legalább naponta egyszer hús vagy hal, vagy ezek vegetáriánus megfelelője 3. minden nap friss gyümölcs és zöldség 4. a gyerek életkorának és értelmi szintjének megfelelő könyvek megléte (nem számítva a tankönyveket) 5. eszközök a szabadban végezhető szabadidős tevékenységekhez (bicikli, görkorcsolya, labda, stb.) 6. rendszeres szabadidős tevékenység (például úszás, hangszeren játszás, részvétel ifjúsági közösségekben, stb.) 7. szobában használható játékok (legalább gyermekenként egy, beleértve az oktató játékokat, az építőkockákat, társasjátékokat vagy számítógépes játékokat)

3 A nélkülöző gyermekek…2 1. pénz az osztálykirándulásokon, és egyéb iskolai rendezvényeken való részvételhez 2. csendes, megfelelő méretű és megvilágítású hely a házi feladat elkészítéséhez 3. internet kapcsolat 4. néhány új ruha (ne mind használt legyen) 5. két pár megfelelő méretű cipő, ezek közül az egyik bármilyen időjárási viszonyok között viselhető 6. a barátok időnkénti meghívásának lehetősége, azért, hogy a gyerek otthonában játszanak, és egyenek valamit 7. a különleges események (például születésnap, névnap, vallási ünnepek) megünneplésének lehetősége

4 KIELÉGÍTETLEN GYERMEK- SZÜKSÉGLETEK ARÁNYA A SÁSDI KISTÉRSÉGBEN (%) * Biológiai alapszükségletek (táplálkozás, ruházat) • Nem jutott elég pénz • ennivalóra25,2 • Rezsire27,7 • Gyógyszerek kiváltására13,8 • Orvosi költségekre 6,5 • Közlekedésre11,5 • Hó végén pénzzavar82,5 • Nincs megtakarított pénz84,2 Minőségi táplálkozás és iskoláztatás • Iskolai, óvodai költségekre 6,8 Társas kapcsolatok • Szórakozásra 33,3 „Luxus” szükségletek • Évente legalább egy hét • üdülésre 84,3 * Forrás: a 2011 évi nyári adatfelvétel

5 A Stratégia szerkezete  Helyzetelemzés  A Gyerekesély Stratégia célja  Az alapelvek érvényesülésének körülményei, fejlesztendő területek kistérségi szinten  Hosszú távú célok, jövőkép a szükségletekből következő stratégiai beavatkozási/fejlesztési területeken  Stratégiai és cselekvési terv 3 időtávban: most, 3 éven belül, 10 éven belül 3 fő területen:  Forrástérkép  A Stratégia társadalmasításának folyamata  Javaslatok a további tervezési folyamathoz  Forrástérkép

6 A Stratégia nem a kistérség gyerekesély stratégiája • az elkészült dokumentum nem a kistérség gyerekesély stratégiája, hanem egy szakértői javaslat • senki nem szakértőbb a helyieknél  • tovább kell dolgozni vele: részekre bontani, elemezni, véleményezni, kiegészíteni, a cselekvési terveket tovább konkretizálni (személyi, intézményi felelősségi szintekig) • El kell fogadtatni, ehhez meg kell ismerni és cselekvési lehetőséget kell adni, azt pedig el kell ismerni. … ez egyszerűen hangzik, de valójában nem az!

7 "Fájdalmasan tudatában vagyok tökéletlenségeimnek, s ebben a megismerésben rejlik minden erőm." Mahatma Gandhi

8 Helyzetelemzés – gyerekes családok  a kistérségben élő gyermekes családok jövedelmének átlagos értéke a gyermeket nevelő családok országos jövedelemátlagának átlag 90%-a.  a kistérségben a 0-17 éves gyermekek 43%-a szegénységben él  több mint fele, (56 %) hátrányos helyzetű és közel egyharmada (28%) halmozottan hátrányos helyzetű  A szegénység esélye a legnagyobb a foglalkoztatott nélküli háztartásokban (73%), a romák között (58%), a sokgyermekes családokban (50%) valamint ott ahol egy szülő neveli a gyermekeket (84%).  Legtöbb gyerekes foglalkoztatott nélküli háztartás: Bikal, Tékes, Ág, Mindszentgodisa, Kisvaszar, Gödre  2011-ben a családok 74%-a vélte magát szegénynek  Kicsit kisebb szegénység, mint más, azonos mutatóval rendelkező kistérségben: preferenciák, szokások, jobb ellátások, szolgáltatások? – erre lehet építeni

9 Helyzetelemzés - a kistérség  van fejlődési, fejlesztési potenciál (pl. érdeklődés, akarat, együttműködés, uniós források racionális felhasználása, valódi értékteremtés, „húzóemberek”, civil szervezetek, stb.)  kistelepülések  fogyó népesség  romák magas aránya: a kistérségben a roma gyermekek aránya 49%, (de stagnál, illetve csökken)  szegregáció : Kisvaszar(91%), Kishajmás (87%), Vázsnokon (88%) a roma arány,  erősödik a települések közötti szegregációs folyamat: ott, ahol jelentősen növekedett a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya az iskolában (Gödre), jelentősen alacsony lett az iskola kihasználtsági mutatója (Gödre, Mindszentgodisa), és nagyarányú a – zömben nem hátrányos - gyerekek elvándorlása más település iskoláiba.  alacsony iskolai végzettség: az álláskeresők 10%-a 8 általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik (2010), míg közel fele (46,4%) legfeljebb általános iskolai végzettségre tett szert  alacsony vállalkozási potenciál, de vannak foglalkoztatók és szociális gazdaság kezdeményezések

10 Helyzetelemzés - intézmények  0-3 éves gyermekek számára kevés szolgáltatás  viszonylag jó védőnői ellátás  a gyermekintézménybe járók száma is stagnál, illetve csökken  kompetencia-eredmények elmaradnak az országos átlagtól, de csökken a lemaradás  a kompetencia-eredmények és a hátrányos helyzet nem feltétlenül függnek össze  általános iskola után?  családsegítő, gyermekjóléti szolgáltatás létszáma elégtelen  van „tartalék” a szakemberekben is

11 Stratégiai és cselekvési terv  különböző időtávokra  10 évre (hosszú táv),  3 évre (középtáv),  1 éven belül megkezdendők.  mindenhez indikátor és felelős is van rendelve  3 kiemelt beavatkozási terület – helyi javaslat  Korai képességgondozás  Napközbeni ellátások  Közoktatás  A többi érintőlegesen

12 Korai képességgondozás „Nem az lesz sikeres felnőtt, aki kisgyerekkorában már felnőtt módon hajtott és teljesített, hanem az, aki teljes értékű kisgyerekéletet élhetett.” (Vekerdy Tamás: Érzelmi biztonság)

13 1. Korai képességgondozás 1  új tudások a koragyermekkorról vs. elavult gondolkodás  ebben a korban a beavatkozás valódi prevenciót jelentenek és jelentősen megkönnyítik a későbbi évek szolgáltatásait  Színterei:  védőnői munka  családsegítő és gyermekjóléti szolgálat  óvoda, bölcsőde  családi napközi  egységes óvoda-bölcsőde  Biztos Kezdet  baba-mama klubok  alternatív gyermekellátás

14 1. Korai képességgondozás 2 Problémák:  A gyermekek 1/3-a három éves korára elmarad a mozgásfejlődésben,  Egyötöde alultáplált  Egytizede túlsúlyos  Szociális, értelmi, érzelmi fejlődés terén elmaradott 13-15% Célzás:  Oroszló (gyerekszám + intézményhiány)  Vásárosdombó, Gödre, Mindszentgodisa Biztos Kezdet  van: Gerényes és van normatíva  Ahol magas szegénységi kockázati kód, foglalkoztatott nélküli háztartások  ahol a veszélyeztetett terhesség, csecsenők és kisdedek aránya igen magas: Gerényes 67%, Gödrén és az 1-es Sásd körzetben 40-45%  Szegregálódó, gettósodó, nehezen megközelíthető települések

15 1. Korai képességgondozás 3 Legfontosabb feladatok:  védőnői ellátás fejlesztése, tartós helyettesítések felszámolása, képzés, utazás segítése, adminisztrációs terhek csökkentése (segéderő)  a terhességet és a koragyermekkort veszélyeztető tényezők felülvizsgálata és terv készítése a visszaszorítás lehetőségeire  mérések, diagnosztizálás fejlesztése, összekapcsolása (orvos)  a szociális veszélyeztetettségnek a védőnők nem tulajdonítanak megfelelő jelentőséget, vagy nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel ennek méréséhez és kezeléséhez – gyermekjóléti szolgálat, képzések, szakmaközi együttműködés, esetmegbeszélések  Születés előtti és 0-3 éves kori szolgáltatások: rendszeres, szülőkre is irányuló, szakmaközi együttműködésben, kihelyezve  Az óvodába való átmenet támogatása

16 Napközbeni ellátások 1 Közös jellemzők:  Alkalmi, de rendszeres  a hozzáférés lehetőségét széles körben biztosítja,  a gyerekek koronként változó szükségleteihez igazodik,  széles korhatárú,  helyi szükségletekhez rugalmasan alkalmazkodó,  sokféle szakember együttműködésével valósul meg,  Nem gyermekmegőrzés: a gyermekek gondozása, foglalkoztatása és fejlesztése, és lehetőleg étkeztetés SZÜNIDŐKBEN IS!

17 Napközbeni ellátások 2 Formái:  bölcsőde; hetes bölcsőde + időszakos gyermekfelügyelet, gyermekhotel  családi napközi;  házi gyermekfelügyelet;  családi gyermekfelügyelet;  alternatív napközbeni ellátások: a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott, a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás, a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés.

18 Napközbeni ellátások 3  Formái  óvoda;  bölcsőde-óvoda közös intézményben külön bölcsődei csoporttal  bölcsődés korúak óvodai csoportban történő ellátása  iskolai napközi;  egész napos iskola; iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg  tanulószoba;  tanoda és tanodaszerű szolgáltatások, amelyek a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét segítő iskolán kívüli foglalkozását szolgálják;  iskolaotthon

19 Napközbeni ellátások 4  Helyszínei  közösségi, művelődési vagy ifjúsági ház, IKSZT  családsegítő és gyermekjóléti szolgálat  iskola, óvoda, illetve ezek önálló helyisége  játszóterek

20 Napközbeni ellátások 5  Hosszú távú célok  széles körben, szükséglet-arányosan épüljenek ki a a 0-14 (esetenként 18) éves korosztály számára,  minden településen elérhetőnek kell lenniük, vagy helyben, vagy az érintett korosztály (és a szülők) utaztatásának megoldásával,  a szolgáltatásokat a kistérségben már jól működő gyakorlatokra kell alapozni,  meg kell valósítani az érintett szakmák együttműködését a tervezésben, a szolgáltatásnyújtásban és az értékelésben egyaránt,  a folyamatba a szülőket is be kell vonni,  biztosítani kell, hogy a szolgáltatásokat felkészült, korszerű tudással rendelkező szakemberek nyújtják, akik részt vesznek a jelzőrendszerben és a szakmaközi hálózatokban,  a szolgáltatásokat egész évben, tehát szünidőben is biztosítani kell,  a hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett gyermekek megfelelő, legalább a településen való jelenlétükkel azonos arányban jussanak be a szolgáltatásokba

21 Közoktatás „A világot nem érdekli sem a hagyomány, sem a múltban kivívott hírnév, a gyenge teljesítményre nincs mentség, a szokások vagy a kialakult gyakorlat pedig senkit nem érdekel. A sikert azok az egyének és országok fogják kivívni, akik és amelyek gyorsan tudnak alkalmazkodni, akiknek nem szokásuk a siránkozás, és nyitottak a változásra.” McKinsey jelentés

22 Közoktatás A helyzet  Mind a hátrányos, mind a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya nőtt az óvodákban  A kistérség óvodáinak 89 százalékában az átlagos csoportlétszám meghaladja a 20 főt  Alacsony kihasználtsági mutatók  Az iskolákba beíratott gyermekek 58 százaléka hátrányos helyzetű, és 33 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű és 7,6 %-a SNI (3,3 százaléka tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló).  Jelenleg nem ismert, hogy az iskolaérettségi vizsgálaton, mely részterületeken milyen mértékű lemaradás jellemzi általában a gyermekeket.  Hiányos információk a DIFER-mérésről

23 Közoktatás  iskolai férőhely-kihasználtság 66,7 százalékos  Az iskolákba beíratott gyermekek 58 százaléka hátrányos helyzetű, és 33 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű és 7,6 %-a SNI  a tanulók 51,4 százaléka vesz részt valamilyen tanulást segítő oktatási formában. - napközbeni ellátások!  A pedagógusok 9 százaléka, nem a tantárgy oktatásához előírt képesítéssel látja el feladatát. Az iskolák megközelítőleg egy negyedében teljes a szakos ellátottság. A részmunkaidős foglalkoztatással nem tudják javítani a szakos ellátottságot, és nem működik kistérségi helyettesítési rendszer.  jelentősen csökkent az 1. képességszint alatt álló diákok aránya.

24 Közoktatás  a szakiskolai képzésben részt vevőknél, átlag 11 százalékkal gyengébbek a kompetenciaeredmények, és 9 - szeres az 1. képességszintet el nem érő diákok aránya, a szakközépiskolai tanulókhoz képest.  Pedagógiai szakszolgákat: a korai fejlesztés, gondozás; a fejlesztő felkészítés, a pályaválasztási tanácsadás általában nem érhető el a kistérségben.

25 Közoktatás Feladatok  a férőhely-kapacitás racionalizálása, csoportlétszámok optimalizálása  intézményesített oktatásirányítás, tanügy-igazgatás  kistérségi oktatási minőségpolitika, mérő-, értékelő-, fejlesztő rendszer, pedagógiai tervezés  az új jogszabályokhoz való alkalmazkodás  spontán szegregáció mérséklése, megállítása  óvoda-iskola átmenet támogatása  erőforrás-növelés: pedagógiai segítők  Szakmai hálózatok

26 Mi a közös?  Nem félni, csinálni, előre menekülni  Együttműködés a tervezéstől a megvalósításig  Helyzetelemzés, tervezés, mérés, értékelés, visszacsatolás  Ösztönzés  Fokozatosság

27 Hogyan tovább?  Munkaanyagként használandó!  Tematizálás: a dokumentumokat szakterületre és településekre bontani  Megvitatás, kiegészítés, pontosítás, javaslatok megfogalmazása más szakterületeknek: szakmai műhelyek, szakmaközi műhelyek, települési önkormányzat, gyerekbizottság, TKT  Többszintű cselekvési tervek kidolgozása az első évre: tovább bontani a feladatokat, felelős, határidő  Az előrehaladás folyamatos nyomon követése  Helyi lakossággal megismertetni, megvitatni, kiegészíteni (módszereket ajánlottunk)

28 Szakembereknek  ‎" minden találkozás friss, izgalmas megismerni a másikat előítéletek, kategóriák nélkül, megtanulni hogyan látja ő a világot, hogyan értelmezi az élményeit. A legfontosabb kérdés számomra mindig az, hogy milyen körülmények között kellene lennem, miben kellene hinnem, ha pontosan úgy élnék, mint a páciensem. Oda kell találnom, ahol ő van. Az ő nyelvét kell megtanulnom, hogy ne legyen egyedül.„ Feldmár András


Letölteni ppt "Sásdi Kistérség K ISTÉRSÉGI G YEREKESÉLY S TRATÉGIA, C SELEKVÉSI T ERV ÉS F ORRÁSTÉRKÉP."

Hasonló előadás


Google Hirdetések