Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

INFORMÁCIÓGAZDASÁGTAN Szalay Zsigmond Gábor egyetemi adjunktus Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Vállalatgazdasági és Szervezési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "INFORMÁCIÓGAZDASÁGTAN Szalay Zsigmond Gábor egyetemi adjunktus Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Vállalatgazdasági és Szervezési."— Előadás másolata:

1 INFORMÁCIÓGAZDASÁGTAN Szalay Zsigmond Gábor egyetemi adjunktus Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Vállalatgazdasági és Szervezési Intézet Információgazdálkodási Tanszék

2 AZ INFORMÁCIÓRENDSZER •S j, ahol j=1,…,n és n e halmaz elemeinek száma. •A helyszükségletet (sormenti hosszát) jelölje: t j. •Az információhordozó közeg t j mennyisége szükséges. •t j lehet állandó vagy változó (továbbiakban állandó). •Csatorna: egy információs közeg, azaz a jelsorozatokat megőrző és továbbító fizikai eszközök összessége. •S 1 – t 1 …S j – t j …S n – t n •Egy cella S j jelet tartalmaz – ez a csatorna állapota. •Zaj: S i jel p i (j) nem zéró valószínűséggel S j -re változhat.

3 INFORMÁCIÓKAPACITÁS Legyen n = 27 és m = 50, akkor (mivel ln 27 = 3,2959) k – arányossági tényező m – cellák száma n m – információhordozó egység lehetséges állapotkombinációi fajlagos, cellánkénti: információhordozó egység: A cellánként, fajlagos információkapacitás:

4 A bináris (n=2) csatorna fajlagos kapacitása: A csatornakapacitás egységének a bináris csatorna fajlagos kapacitását alapul véve: A bináris csatorna fajlagos információkapacitását tekintve egységnek, a csatornakapacitás általánosan „bit” egységekben fejezhető ki. Fizikai hossztartam egységekben (bit/sec, bit/mm, stb.):

5 A közlemény legyen egy meghatározott számú közleményeket tartalmazó halmaz egy eleme. Ebből adódóan: •a valószínűségek számítása egyszerűbb, •a hossz korlátozása nélkül •a kombinatorikai tér jelentősen nem csökken. Legegyszerűbb esetben kettő közlemény van (Fej vagy írás?). Ebben az esetben a továbbított információ tartalma, azaz mennyisége (fej vagy írás; 0 vagy 1) azonosnak tekinthető a bináris csatorna fajlagos kapacitásegységével (biner egység = bit). Ez alapján bevezethető a H, a közlemény információhányada (információmennyisége) fogalom, ami a csatorna kapacitáshoz hasonlóan logaritmus függvénnyel írható le. A KÖZLEMÉNYFORRÁS ENTRÓPIÁJA

6 Egy jelhalmaz elemeinek száma n. •p i =1/n •n a 2 valamilyen egész számú kitevője Felezési eljárás, a részhalmazok elemeinek száma: n, n/2, n/2 2, …, n/2 H =1 n=2H és H=log 2 n Tehát az n jelet tartalmazó készletből előállított közlemény egy jelének információhányada megegyezik az egymásután végrehajtott választások (felezések) számával.

7 A jelek előfordulásának valószínűsége nem egyenlő, de továbbra is csak kettő elemből lehet választani: –p 1 <>p 2 és n=2 –A közlemények információhányada: H (m) –A 1, p 1, A 2, p 2 és m  –p 1 m számú A 1 és p 2 m számú A 2 jelet tartalmaz E független események bekövetkezésének valószínűsége: ahol p 1 + p 2 = 1 és p 1, p 2  0. Ténylegesen előforduló, különböző közlemények száma:

8 Visszavezetés az előző feladatra: Egy-egy jelre eső információhányad:

9 Viszonylagos entrópia, tömörítési tényező: (H/H max ) Az eredeti közlemény felosztható a viszonylagos entrópiával jellemzett tartalmas információra és a redundancia (R) által meghatározott részre: H max = C

10 A vállalatirányítási rendszerek szervezeti megközelítése A vezetői szintek és információs igényeik Információszolgáltatás a menedzsment információs rendszeren keresztül A vállalati információs rendszerekkel kapcsolatos elvárások, követelmények: •csökkenti a vezetőhöz jutó információk mennyiségét, •ugyanakkor lehetővé tenni a tetszőleges mélységű hozzáférést, •növelni a vezetőhöz érkező információk lényegszerűségét, időszerűségét, használhatóságát, és aktualitását, •összpontosítania a vezetés figyelmét a cég kritikus sikerfaktoraira, •növelni a vezetői, irányítói munkát, nyomon-követést és kommunikációt, •megtalálni a változtatáshoz szükséges legkorábbi jelző tényezőt, •figyelni a versenyhelyzet változásait, fogyasztói igényeket stb.

11 A vállalati információs rendszerekkel szemben támasztott legfontosabb követelmények: a) Az információ: •elégítse ki a különböző vezetői szintek igényeit, •ne tartalmazzon felesleges adatokat, •küszöbölje ki a párhuzamos feldolgozást, •jelentőségének megfelelően csoportosítható és továbbítható legyen, •legyen egyértelmű és összehasonlítható! b) Az információkkal szemben a vezetők támasszanak olyan igényt, hogy: •megbízhatóak legyenek, •alkalmasak legyenek elemzésre, következtetések levonására, •az információs rendszer rugalmas legyen, a követelményekhez gyorsan alkalmazkodjon, •feldolgozásuk, továbbításuk tudományos módszerekkel, korszerű eszközökkel valósuljon meg! c) Általános elv, hogy minden információnak ott kell megjelennie, ahol arra szükség van. d) Gondoskodni kell az információk ellenőrzéséről is.

12 Egy másik megközelítésben az információs rendszereknek a következő feltételeknek kell megfelelnie: •teljesség, •valódiság, •időazonosság, •egyértelmű elrendezés, •rugalmasság, •ellenőrizhetőség, •biztonság, •gazdaságosság.

13 A vállalatok innovációs készsége az információmenedzsment területén

14 Egy innováció befogadóinak osztályozása a relatív befogadási idő alapján

15 Egy innováció befogadóinak hányada az innováció megjelenése után eltelt idő függvényében

16 Az információ gazdasági hasznosságának mérhetősége Az információ, mint termelési tényező Az egyes termelési tényezők és jövedelmeik: •Munka (munkabér) •Természeti tényezők (járadék) •Tőkejavak (kamat) •Vállalkozói szolgáltatás (gazdasági profit) •Információ (működési profit)

17 A termelési tényezők csoportosítása eredetük, keletkezésük szerint: ELSŐDLEGES (Primer) •Ember –Munka –Vállalkozói képességek •Természeti erőforrások –Megújuló (föld, szél, nap) –Nem megújuló (bányakincsek) TŐKETÉNYEZŐK (Szekunder) •Termelt tőkejavak –Humán tőke –Reál tőke •Kölcsöntőke –Pénz –Értékpapír INFORMÁCIÓ (Tercier) •Származtatott erőforrás, önmagában nincs jelen, az a megvalósulása számít, amivel hozzásegíti a többi tényezőt az értékteremtésben.

18 A teljes körű információ értéke A pontosabb információ Bayes-tétel alapján számított értéke Az a-posteriori valószínűségek figyelembe vétele a környezeti állapotok jobb előrejelzése érdekében a BAYES tétel alapján [1] KUHLMANN, F. (2003)

19 1 ADATOK: Szemes kukorica ára (Á k ) [Ft/kg]:22,00 Hozamtól függő költségek k(H) [Ft/kg]:12,50 2 ADATMÁTRIX a kukorica különböző érési fázisainak /korai (a 1 ), középkorai (a 2 ), középkései (a 3 )/ hektáronkénti hozama különböző időjárású években (u j ) [t/ha] Cselekvési alternatívák (a i ) környezeti állapot(u j )a1a1 a2a2 a3a3 hideg évu1u1 7,06,86,0 normál évu2u2 7,68,0 meleg évu3u3 8,29,310,0

20 3 A fedezeti hozzájárulások (FH) EREDMÉNYMÁTRIXA, a kukorica különböző érési fázisaiban (a i ) a különböző időjárású években (u j ); FH=(Á k -k(H))*Q; [EFt/ha] Cselekvési alternatívák (a i ) környezeti állapot(u j )a1a1 a2a2 a3a3 száraz évu 1 =0,1666,5064,6057,00 normál évu 2 =0,6472,2076,00 csapadékos évu 3 =0,2077,9088,3595,00 Várható értékq72,4376,6576,76

21 4EREDMÉNYMÁTRIX: kezdeti INFO biztos INFO jobb INFO Hosszú távon várt átl. FH-k különböző szintű információk mellett u1u1 ***66,5071,25 u2u2 ***76,0076,83 u3u3 ***95,0083,60 Átl. fedezeti hozzájárulás>>76,7678,2877,52 2. oszloptól mért különbség>>-1,52 -0,76

22 Környezeti állapotok (z k ) (áprilisi időjárás) száraznormálcsapad. (u j )z1z1 z2z2 z3z3 ujuj p(u j ) u1u ,1600 u2u ,6400 u3u ,2000 zkzk  (E) p(z k )0,24000,46000,3000S(p)1, ADATMÁTRIX az (u j ) és (z k ) környezeti állapotok valószínűségeinek kiszámításához

23 p(u1  z1)=(5/50)/(12/50)=5/12=0,4167

24 (z k ) (u j )z1z1 z2z2 z3z3 u1u1 0,41670,13040,0000 u2u2 0,58330,69570,6000 u3u3 0,00000,17390, EREDMÉNYMÁTRIX a (feltételes) a ‑ posteriori valószínűségekhez p(uj/zk)=[p(uj…zk)]/p(zk)

25  (a1,z1)=e11  p(u1  z1)+e21  p(u2  z1)+e31  p(u3  z1)  (a1,z1)=66,5  0, ,2  0, ,9  0,0000=69,83

26 (a i ) (z k )a1a1 a2a2 a3a3 z1z1 69,8371,2568,08 z2z2 72,4576,6676,83 z3z3 74,4880,9483,60 7. EREDMÉNYMÁTRIX: A cselekvési alternatí­vák várható értékei (ai) különböző környezeti viszonyok között (zk) [EFt/ha]

27 A növekvő szabályozás-intezitás értéke

28 Vállalati eszközráfordítás az idő és a szabályozásintenzitás függvényében

29 Hibaköltségek az idő és a szabályozásintenzitás függvényében

30 Hibaköltségek összege a növekvő szabályozás-intenzitás esetén

31 Realizált nyereség az idő és a szabályozásintenzitás függvényében

32 Hibaköltségek (elmaradt haszon) az idő és a szabályozásintenzitás függvényében

33 Az optimális szabályozásintenzitás meghatározása

34 Optimális szabályozásintenzitás a szabályozási költségnemek változó értéke mellett

35 A vállalati információs rendszerek költségszerkezete Herbert Simon: „az információgazdagság figyelemszegénységet szül”

36 A lekötés és az átállási költség Az átállás teljes költsége: A fogyasztó költségei: +a döntés előkészítésével kapcsolatos költségek +a tényleges átállás költségei Az új szállító költségei: +felvállalt marketing költségek +átvállalt döntést segítő költségek +árengedményből származó költségek. A régi szállító, mint árcsökkentő tétel

37 A lekötés fajtái Lekötés fajtájaÁtállási költségek Tartós beszerzések Beszerzés költsége, avulással csökken. Márkaspecifikus ismeretek Az új rendszer megtanulása, közvetlen költségek és termelékenységromlás egyaránt jellemző; az idővel emelkedik. Adatok és adatbázisok Az adatok átvitele új formátumba; az adatmennyiség növekedése miatt az idővel általában emelkedik. Szakosodott szállítók Az új megtalálása; az idővel emelkedhet, ha nehéz kapacitásokat találni vagy megtartani. Keresési költségek A szállító és a vevő összesített költségei; magukban foglalják az alternatívák minőségének tanulmányozását.


Letölteni ppt "INFORMÁCIÓGAZDASÁGTAN Szalay Zsigmond Gábor egyetemi adjunktus Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Vállalatgazdasági és Szervezési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések