Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Csontváry Kosztka Tivadar 1853 - 1919. A principálisom nesztelenül hátul sompolyog, a rajz elkészültével a vállamra ütött. „Mit csinál: hisz maga festőnek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Csontváry Kosztka Tivadar 1853 - 1919. A principálisom nesztelenül hátul sompolyog, a rajz elkészültével a vállamra ütött. „Mit csinál: hisz maga festőnek."— Előadás másolata:

1 Csontváry Kosztka Tivadar

2 A principálisom nesztelenül hátul sompolyog, a rajz elkészültével a vállamra ütött. „Mit csinál: hisz maga festőnek született.” Meglepődve álltunk, egymásra néztünk s csak ekkor tudtam és eszméltem, amikor magam is az eredményt láttam, hogy valami különös eset történt, amely kifejezhetetlen boldog érzésben nyilvánult meg. A rajzot oldalzsebbe tettem s e perctől fogva a világ legboldogabb embere lettem. Principálisom távoztával kiléptem az utcára, a rajzot elővettem tanulmányozásra: s ahogy a rajzban gyönyörködöm, egy háromszögletű kis fekete magot pillantok meg balkezemben, mely figyelmemet lekötötte. E lekötöttségben fejem fölött hátulról hallom : Te leszel a világ legnagyobb napút festője [Cs.K.T. utólagos betoldása a szövegbe, ld. köv. bek.], nagyobb Raffaelnél. A legnagyobb szó után a következő szót nem értettem meg, kértem az ismétlését, de ez nem ismétlődött meg. A kinyilatkoztatás -az egy szón kívül értelmes magyar nyelven szólott; rendkívül komoly hangsúlyozással, mely arról győzött meg, hogy bizonyos magasabb hatalommal, avagy akaraterővel állok összeköttetésben, talán a világteremtő hatalommal, azzal a pozitívummal, amit mi sorsnak, láthatatlan mesternek, talán Istennek nevezünk, avagy a természet erejének véljük, ami egyremegy, mert tisztában voltam azzal, hogy elképzelhetetlen és kifejezhetetlen felelősség hárul reám, amikor egy olyan helyre jelölt ki a sors, amelyre én magamat késznek, gyakorlottnak nem találtam.

3

4 1853. július 5-én Kis-Szeben szabad kir. városban születtem a posztupici dr. Kostka- Kosztka László orvos gyógyszerész és Ungh-megyei daróci Hajczelmajer Franciska fia lettem. […] Emlékszem jól arra az időre, amikor még járni nem tudtam, a földön csúsztam s a róka meg a kutyakölykökkel játszottam. Emlékszem jól a kétéves koromra, egykori huszárlábaimra, hátulgomboló hozentrageres nadrágomra, amelyből kifityegett rendesen az ingem csóvája. […] A kisgyermekkori élményeimet kiegészíti az óriási nagy üstökös, mely nyáron, vagy 57-ben a Kis-szebeni óratorony fölött képződött, de éjfél felé a világító csóvája az égbolton νégighúzódott, s fényes csiilaga pedig házunk fölött ragyogott. E tünemény álmaimat soha nem látott tájakkal ébrentartotta, a νalóságot pedig az éghez irányította. De mert gyermekésszel az égbe hatolni nem tudtam, a természetet tanulmányoztam. A természetből a növényt, a rovart, a pillét, a kőzetet és a madarakat válogattam ki.

5 Ablaknál ülő nő 1890-es évek Olaj, vászon, 73 x 95 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

6 Az asztalunkon nyitva volt egész nap a nagy képes biblia, ahol láttam a tüzesfarkú rókáknak mi a célja; mi célból harcol a csatában a teve álla, láttam az aszsonyok harcát, a Salamon koponyájának a ráncát, látttam Noe beszámíthatatlanságát s Mózes koponyájának a szarvát s amikor a nagy biblia képeit ismertem, a kis biblia tót igazságait nem szerettem. […] A hatvanas években Kis-Szebenben tót és német iskolák voltak, én kerültem az iskolát, ahol rendszeresen a nadrágjainkat porolták. Ki-kimaradoztam az iskolából, a pozamuri város fala között a természethez jártam tanulni, a rovarokkal, pillékkel, dongókkal, méhekkel beszélgettem; s nem egyszer egy aranyos futonc kedvéért a sáncdombon a napnál ebédeltem. De egy-egy apolló pilléért Jancsival elmentünk az őserdőkben lakó szénégető kukához gombát pirítani, málnát ebédelni s közben pedig a császármadarat s az apolló pillét ejteni. A természet iránti szeretetem korán bontakozott s e réven a gymnáziumi igazgatóval a sors összehozott, ki a napi sétáinál engem soha ki nem hagyott: séták közben fejlődött ki a Kis-szebeni gymnáziumí múzeum létesítésének eszméje, a természetrajzi gyűjteménnyel való megkezdése. Gyűjtöttünk mindent szeretettel, mindennek nevét ismertük rendszeresen: s amikor már az anyag együtt volt - atyám a Kis-szebeni gyógyszertárat eladta, közbejött tűzvész következtében elpusztult nővéremet siratta: elment felejteni anyám rokonaihoz Ung-megyébe, pihenni.

7 Süvöltőt leterítő ölyv 1893 Olaj, karton, 54 x 44 cm Janus Pannonius Múzeum, Pécs

8 Nagypénteken a daruréten egy madarat megsebeztem s a csatornán át kellett kelnem, de ugrás közben a havas partról lecsúsztam a feneketlen csatornába s csak halálos erőlködéssel vergődtem ki a partra. Hideg sötét lett, napfogyatkozás közeledett. A másik szerednyei könnyelműségem az volt, hogy fáért menő kocsisainkkal kirándultam az erdőre: de amint az erdő szélére értünk, gyönyörű érett szilva kínálkozott előttünk; én a kocsiról leszálltam, az ágat a puskaravasszal lehajtottam, de a puska elsült s a töltés a lábam között eltűnt. A harmadik könnyelműség pedig az almáskerti kunyhóban történt, ahol öcsémmel éjszakáztam s egy éjjel idegen kutyára bukkantam. A kutyát nem bírtuk eltávolítani, atyánkat és Jancsit kellett felébreszteni s ártalmatlanná tenni, mert a kutya veszett volt. E három végzetessé válható körülménnyel szemben csak a selyemtenyésztés érdemel komoly említést, s mint kuriózum említést érdemel a széles fatalp, amit télen a nagy hóban használtunk a vaddisznó és őzvadászatoknál.

9 Az ifjú festő 1898 Olaj, vászon, 38,5 x 29 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

10 Jól emlékszem arra, hogy a selyem remek színezése reám rendkívül kellemesen hatott, a különböző színárnyalatnak az ismerete az áru osztályozásánál előnyöket biztosított, a személyzet élére kerültem, s az üzlet menetére befolyást gyakoroltam. Kb. 17 éves koromban egyszerre csak azon vettem magam észre, hogy egy sejtelem fejlődött ki bennem, amely azt súgta nekem, hogy a kereskedelmi pályán nincs mit keresnem. Közbejött az önkéntesség kérdése is, mely a kereskedőknél három évet vett igénybe, de közbejött, hogy atyám a szerednyei állapotot megelégelte, gyógyszertárat vett s átköltözött Szabolcs-megyébe. Ebben a gyógyszertárban töltöttem el a gyakornoki éveimet, a kereskedelmi tapasztalataimat itt értékesítettem. De értékesítettem a Kis-szebeni természettudományaimat is, mert azok a tapasztalatok, amelyeket ott szereztem, még ma is élnek bennem. A Tisza mentén a szikes talajon ott találtam kocsiszámra az illatos székfűvirágot, ott találtam a fehér mályvát, az ökörfarkkórót, a pipacsot, az ezerjófüvet és a pemetefüvet, s ott volta kőrisfákon a sok kőrisbogár. Ezeket már gyermekkoromból ismerem. Itt összegyűjtve lényegesen szaporítottam atyám gyógyszertárának jövedelmét, sőt lehetővé tettem, hogy az 1873-iki bécsi világkiállítást is megtekinthettem. A világkiállításon láttam és tapasztaltam, micsoda előnyöket szereztem azzal, hogy kereskedő lettem, micsoda szakértelmes szemmel hasonlítottam össze árukat, országokat, világrészeket a világ versenyében. Már itt feltűnt a gyárak kiszámíthatatlan teljesítménye, szemben ezzel a keleti népnek a kézi szerénysége. Engem a nagy gépek óriási teljesítményei gondolkozóba ejtettek, de fiatal voltam, világraszóló problémákkal még nem foglalkoztam. Nem ismertem a világ gazdasági statisztikáját, mely nélkül a világ kereskedelmét bírálni nem lehetett. Meg kellett elégednem a látottakkal s tapasztalataimat kiegészítettem a tanulmányokkal.

11 Pompeji Have (A Chirurgus háza a Vezúvval) Olaj, vászon, 47 x 51 cm Magántulajdon

12 Önarckép 1900 körül Olaj, vászon, 67 x 39,5 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Csontváry felkészülési periódusának, festővé érésének fő műve ez a kép. Keletkezésének pontos idejére és helyére csak következtetni tudunk. A kép színvilága a müncheni súdiumokhoz kötődik, az interieur azonban Gácsot - patikusságának szinterét - idézi. A megfestés módja komoly iskolázottságra vall, lilás-zöldes tónusai Csontváry mesterére, Hollósyra utalnak. A céltudatos, kemény arcú, szigorú tekintetű festő úgy tekint reánk, ahogy látta vagy láttatni akarta önmagát. E tudatosságot támasztja alá a kompozíció egésze: a érszerkezet, a színfelépítés, a fényhatás határozott, logikus rendje. Az Önarckép - bár kora mű - egy valóban ritka művészi magatartás tükörképe.

13 Lévai tartózkodásom jelentősége abban domborodik ki, hogy Nagysarlón sorozás alá kerültem, ahol kilátásba helyeződött az egyéves önkéntességem, amit ban szolgáltam le mint járulnok. A másik kiemelkedő része az volt Léván, hogy ott egy általános gyógyszerkönyvet írtam, s így behatoltam a gyógyszerek ismeretébe, a legszélesebb rétegeibe nyarán a Magas Tátrába vágytam, s e célból Iglón gyógyszertár vezetésére vállalkoztam. Ugyanabban az időben Budapesten az egyetembe iratkoztam be, ahol nagy szeretettel foglalkoztam a górcsői tanulmányokkal (preparátumokkal), amelyeket a gyógyszer isménél a növénysejtek megfigyelésénél a rajzó spóráknál magam készítettem. De behatóan foglalkoztam a vegytannal, az ásvány- és földtannal, a krisztallografia és a napszínelemzéssel, továbbá az ismeretlen vegyületek meghatározásával is. Ez ismeretekhez járult a Margó-féle összehasonlító bonctan, mely Darwin elméletére támaszkodott s ezzel engem a világ minden ismeretére buzdított. Ott ültem Margónál az első padsorban s vártam - szemben a tanárral - nap-nap után mikor pattan ki a szikra a világ fejlődéséről - s mert Margó ki nem pattantotta - hát neki estem a kutatásnak, elsősorban az egyetemi könyvtárnak; s amint a különféle szakmák könyveit éjjel-nappal forgatom: a világ statisztikája kerül a kezembe és ott hazánk szegénysége ötlik a szemembe.

14 Sziget, 1900-as évek eleje 35x50 cm Olaj, vászon Jelzés nélkül Magántulajdon

15 1876-ban mint okleveles gyógyszerész egyéves önkéntes voltam. Vasárnapi szolgálatra a központba beosztva, szabad időmet felhasználva beiratkoztam a jogegyetemen hallgatónak s a közigazgatás tanulmányozása céljából a főváros II. ker. elöljáróságánál dolgoztam fel a hátralékot (restanciákat), azután a tiszti főorvosi hivatalban helyettesítettem a szabadságra ment orvost, utána pedig a kiadóban körmöltem, s végül az elnöki ügyosztályban állapodtam meg. Márkus és Hentallerrel egy asztalnál dolgoztam, de gondolatban mással foglalkoztam, mert lehetetlennek tartottam azt, hogy meg ne győzzem az embereket az igazságról.

16 Naplemente a nápolyi öbölben 1901 Olaj, vászon, 31 x 50 cm Magántulajdon

17 Már láttam a sors csapását a nagy természetben, a falánk hernyók elpusztítását, a kántevő pockok elszaporodását, de tömeges embereknek a büntetését még nem láttam. E komor éjszakán mély gondolatok foglalkoztattak, s magamban kérdem magamat, ugyan mit vétettek ezek az emberek, hogy a sors kivétel nélkül a vízzel lepte meg? Mélyebb tapasztalataim még nem voltak az emberismeretről, mert hisz az önismerettel is csak a kezdet kezdetén állottam s így mélyebben a dolgok eseményeibe bele nem hatolhattam. Meg kellett elégednem azzal, hogy a Tisza áttörte a gátat s kizavarta otthonukból a polgárokat.

18 Selmecbánya látképe 1902 Olaj, vászon, 90 x 152 cm Janus Pannonius Múzeum, Pécs (letét)

19 A t. Olvasó nekem fog adni igazat, amikor ezt a titkot, ezt a misztikumot a nyilvánosságra nem hoztam; mert amint látni fogjuk, a nyilvánosság úgy sem segíthetett volna rajtam ebben a teljesen ismeretlen dologban. A teljesítmény nemcsak azt kívánja, hogy a munka a világot túlszárnyalja, hanem nagyobb legyen Raffaelnél; hogy miért kell Raffaelnél nagyobbat alkotnom, azt csak a sors tudná megmondani. Éppen ezért, mert emberfölötti munkára kellett vállalkoznom, amihez nemcsak a természet szeretete, a szép iránti érzék, a színérzés teljes fokozata szükséges: de szükséges a levegőtávlat élethű perspektívája, olyan energia, amilyen még nem volt ezen a világon kifejezve. Erről tanúskodott a tinós rajz és szimbólumként a pici kis mag, melyből fejlődik a fa, tehát nekem is a fejlődés volt kijelölve, ez volt a kis magnak az értelme. Az első rajz a tinókkal, amelyre hivatkozom, Kelety Gusztáv Reáltanoda-utcai rajziskola igazgató hagyatékában maradt mint bemutat rajzom, amelyet eddigelé visszaszerezni nem tudtam. E rajzon kívül semmi egyéb pozitív támasztékom nem νοlt a világraszóló feladattal szemben, így hát ez nekem némi gondot okozott.

20 A szerelmesek találkozása (Randevú), 1902 körül 69,2x54,2 cm Olaj, vászon J.n.

21 E bevezetés után elindultam a Vatikánba, a műkincsek birodalmába, széjjeltekinteni, a reám várakozó munkát kibetűzni. A szobroknál kezdtem, ahol nem bírtam felmelegedni, nem a hűvös, zárt levegő okozta hideg miatt, hanem kevesellem a munkákban az életenergiát, mert arról, hogy művészi energia is létezik, akkor még nem tudtam semmit sem: de mert a természetet nagyon jól ismertem s az életet tisztán éreztem, tehát a munkákban elsősorban ezt kerestem. Átmentem a Raffael Loggiáiba, ott sem borultam lázba. Megnéztem a nagy csata falfestményét és a többit mind együttvéve, de élő természetet nem találtam. Ezzel a tudattal már az első látogatásnál felülemelkedtem az egész Vatikánon, csupán azt irigyeltem a mesterektől, hogy ők sokat és szépet is alkottak; de az isteni természetet hűségesen nem szolgálták, - idegen szellemnek voltak hirdetői és ez nem volt az Igazi Isteni. A sorsommal tehát kibékültem, mert most már elméletileg is tudtam miről van szó, miért kell nekem nagyobbnak lennem Raffaelnél. E perctől fogva lelohadt bennem a bizonytalanság utolsó fokozata, olyan voltam, mint egy nagy hadvezér, aki csatát nyert, s csak másnap vonul ki széjjeltekinteni, a nagy zsákmány eredményéről meggyőződni. Magam is úgy jöttem-mentem a Vatikánban s a zsákmányra nézve tanakodtam egymagamban.

22 Castellamare di Stabia 1902 Olaj, vászon, 101 x 120 cm Janus Pannonius Múzeum, Pécs

23 De kinek is mondhattam volna azt a hihetetlen történetet, mely nem regény, hanem isteni csodát rejtegetett? Kinek? Mikor a leközelebb állók is bizalmatlanok voltak velem szemben, a titkot tehát magamba zártam, s mosolygós arccal jártam- keltem a nagyvilágban s mindenkiben csak modellt láttam. Olyan voltam, mint az a kis mag; amikor a földbe kerül, ki törődik vele, miképen él a fold alatt, s fejlődik-e tovább? Ki törődött velem, amikor azon tűnődtem, hogyan és hol kezdjem? De mikor már a fa koronával bontakozik s ízes gyümölccsel rendelkezik - akadt bámulója, vevője és fogyasztója is bőven. Ugyanez történik az emberrel is - tessék észrevétlenül kifejlődni, nem törődik azzal senki sem; ki törődik a hernyóval, mikor kutyatejjel él, avagy csalánnal táplálkozik, de amikor mint fecskefarkú pillévé kifejlődik - az már más valami. Már most az ne hátráltasson senkit sem, micsoda kutyatejen vagy csolaminon rágódtam, a fő, hogy kibontakoztam, s olyan pillévé váltam, amilyen nem volt és nem lesz ezen a világon. De jött Munkácsy Krisztus Pilátusa.

24 Virágzó mandulafák Taorminában 1902 körül Olaj, vászon, 79,5 x 98 cm Janus Pannonius Múzeum, Pécs

25 Előbb Svájcba utaztam, de az idő már zimankós volt, továbbutaztam Genuába, azután Rómába. Rómában kisebb dolgokat festettem, s átkeltem Nápolyba s a telet Pompejiben a Hotel del Soléban töltöttem. Itt találkoztam dán tanárral és tanítónőkkel, akik nyíltan egyenesen Bismarck számlájára készítették a talajt a társadalmak felforgatására. Pompejiben festettem a „porta principalét”, a Haνe-t [Háborgó Vezúv, Cs.K.T. röv.-e] napút-színekkel, s egy nagyarányú naplementét is gyakorlatnak kiszemeltem. Innen rándultam ki Capri szigetére, a kék barlang megtekintésére - Vico, Sorrento, Amalfi, Posilio szépségeinek megfigyelésére, s mikor mindezeket végig tanulmányoztam, tavasszal Spalato, Salome s Trau vidékére rándultam, ahol a napút-motívumokban válogathattam; a nyarat Selmecbányán töltöttem; a város megfestése után a budapesti keleti pályaudvar éjjeli világítása kötötte le figyelmemet, azután Bosznia-Hercegovinát kellett elővennem. Mosztárban a római hidat a smaragd színű Neretvával, a virágos kerteket pedig tavasszal. Utána következett a jajcei Pli'va vízesése a szivárványos színekkel, az éjjeli villanytelep üzeme és a villannyal világított platánok naplementéje. Jajcéból útrakeltem Woboj tuzlánát [...?] a Woinánál kerestem a sasfészkeket. A nyarat a Magas Tátrában töltöttem s a Tarajkán a Szilágyi Dezső emlékénél állapodtam meg. Innen gyönyörködtem a nagy tarpataki vízesésben, a Lomnici csúcs és társainak büszkeségében; a középormon levő eleven sziklak világítása és a mélységnek kifejezhetetlen távlata hatott rám.

26 Öreg halász 1902 Olaj, vászon, 59,5 x 45 cm Herman Ottó Múzeum, Miskolc

27 Hajótörés 1903 Olaj, vászon, 57 x 75 cm Magántulajdon

28 Ugyanakkor nyáron a Hortobágyon egy csíkós-jelenetet festettem, s onnét Amsterdamba készültem: de a rajnai nagy vízesésnél maradtam. A nagy rajnai vízesés megfestése után Basel, Amsterdam, Haarlem, Hága, Rotterdam hosszabb tanulmányozásával Antwerpen, London, Brüssel, Paris, azután Madrid, Toledo, Sevilla, Granada, Cordova, Malaga s Gibraltár volt a végpont a tengerrel. Gibraltárból angol hajón viharban tengerre szálltam, azzal az elhatározással, hogy Betlehemben a Jézus születése-éjszakát a helyszínen figyelem meg és ez impresszió alapján festek egy világraszóló képet: a sors azonban máskép intézkedett - a tenger naplementén már dagadni kezdett, a hullámok lesodortak mindent a fedélzetről; a fedélzeten kifeszített függőágyam tele lett vízzel, s azután a hajó is ittasan oldalra dőlt. Fönt nem maradhatott semmi és senki sem, az árbocok recsegése után a hajót remegés fogta el, az oldalra való dőlése kényszerített mindenkit a menekülésre. Amsterdamba készültem: de a rajnai nagy vízesésnél maradtam. A nagy rajnai vízesés

29 Vihar a Hortobágyon 1903 Olaj, vászon, 59 x 117 cm Janus Pannonius Múzeum, Pécs

30 Villanyvilágított fák Jajcéban 1903 Olaj, vászon, 92 x 88 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest ra Csontváry túl volt a művészi felkészülés időszakán és elkezdte festeni fő műveinek sorozatát. Tájképeiben és városképeiben a hajnali fények és színek problémái izgatták. A természetes és mesterséges fények ellentéte, a fény és árnyék a természetben démoni csataként jelenik meg műveiben. Ez a kép is egy különleges keveréke az álomnak és a valóságnak. Az alakok, a házak, a fények és árnyékok nem a valósághoz tartoznak, hanem Csontváry személyes világának részét képezik.

31 Római híd Mosztarban 1903 Olaj, vászon, 92 x 185 cm Janus Pannonius Múzeum, Pécs (letét)

32 Fohászkodó Üdvözítő 1903 Olaj, vászon, 100 x 82 cm Janus Pannonius Múzeum, Pécs

33 Jajcei villanyerőmű éjjel 1903 Olaj, vászon, 80,5 x 126 cm Magántulajdon

34 Jajcei vízesés 1903 Olaj, vászon, 97 x 149 cm Janus Pannonius Múzeum, Pécs

35 Zrinyi kirohanása 1903 Olaj, vászon, 82 x 131 cm Janus Pannonius Múzeum, Pécs

36 Tavasz Mosztárban 1903 Olaj, vászon, 69 x 91 cm Janus Pannonius Múzeum, Péc

37 Hídon átvonuló társaság Olaj, vászon, 60 x 72 cm Magántulajdon

38 Kairói pályaudvar, X140 cm Olaj, vászon Jelzés nélkül Magántulajdon

39 Azοn a helyen, ahol állítólag a Jézus születése történt, pinceszerű lemenettől balra van egy húsz centiméter átmérőjű nyílás, a kőről sárgaréz lemezen kivésve az van írva: in questo loco Nata Maria Jesu Cristo, ez tehát a földön van, s így a jászolban való születés csak az európai szegény festők, akik Betlehemben nem jártak, fantáziájában született meg, különben itt jászol nem is lehetett, mert itt nincs jászolra szükség, itt nincs szénahalma s eféle etetni való, az csak Európában van bőven. A másik hiba az, amely engem zavart, ezt a mesefestő Rubensnek tulajdonítom, aki minden harangozást ki tudott színesíteni, de a természetet s egy szivárványt sem tudott festeni, a hátteret nem ismerte, így hát nem is ismerhette azt a nehézséget, amely az egyiptomi menekülésnek útjában állott, mert Betlehemből a homoksivatagon át nem menekülhetett; a homokon nincsenek festői ligetek, pihenőre alkalmas források és árnyékos helyek: az a gyermekmészárlás is elmaradhatott volna, mert a festőnek ha isteni, akkor a valót kell festeni, ha pedig színész és komédiás, azt Rubensnek mint II.-od rendű csillagnak illendő lett volna tudnia, mert ezekkel a mókákkal az emberek nem lettek okosabbak és nem közeledtek a valósághoz, hanem eltávolodtak. A mostani háborúban Rubensnek is szerepe van, de nemcsak Rubensnek, hanem a többi utánérző utánzónak, aki kenyérkeresetből, νagy hiúságból festett valótlanságokat. A háború után ezeket a valótlanságokat el kell távolítani és kuriózumként külön kiállítani νagy mint értékteleneket megsemmisíteni.

40 A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben 1904 Olaj, vászon, 205 x 293 cm Janus Pannonius Múzeum, Pécs (letét )

41 A Jupiter templom romjai Athénben 1904 Olaj, vászon, 67,5 x 137 cm Janus Pannonius Múzeum, Pécs

42 Sétakocsizás újholdnál Athénben 1904 Olaj, vászon, 92,5 x 70 cm Janus Pannonius Múzeum, Pécs

43 Szabad időmet a Kárpátok alján tölthettem, fenyvesillat, szamóca, málna, áfonya körében. Búzaföldeken a pacsirta hangját, a csalitban a fülemüle dallamát hallgattam, fent a magasban a sasokat fütyülve vonulni láttam. Itt ebben a csendes magányban eltűnt az árvíz réme, a háborgó elem végzete. Itt örül mindennek a lelke, amott könnyezik az emberek szeme. Itt látni az isteni természet szépségeit, amott a háborgó vesedelem intelmét. Itt vendégszeretettel, a fülemüle dallamával fogadja az embert az isteni természet amott háborgó morajjal éjjel költi fel a végzet. Keresem a különös különbözet okát és kutatom az intelem forrásának a titkát. Megkönnyebbülve, de még mindig terhesen távozom a gyönyörű természet látlatából. A szegedi rémes napok lassan elmosódnak lelkemben, s én visszavágyom gyönyörködni a természetben. A gyönyörhöz járul a Tátra pírja, ez a nap gyönyörű hajnala. Hajnalban nap-nap után a lángoló Kárpátokat figyelem s egy délután csendesen bubiskoló tinós szekeren megakadt a szemem. Egy kifejezhetetlen mozdulat kezembe adja a rajzónt s egy vénypapírra kezdem rajzolni a motívumot.

44 A nagytarpataki völgy a Magas-Tátrában Olaj, vászon, 233 x 398 cm Janus Pannonius Múzeum, Pécs (letét)

45 A Nagy Tarpatak völgye a Tátrában Olaj, vászon, 236 x 400 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

46 Athénból Taorminába siettem, ahol reám várt egy olyan naplemente, amellyel tisztában voltam, hogy az lesz a világnak a legszínesebb napút-festménye. Itt sem kellett gondolkoznom sokáig a kivitelre nézve, mindennel tisztában voltam - nem maradt egyéb, mint a vászon sürgős megrendelése. Meg kell jegyeznem, hogy a húsz négyzetméteres festmény, mikor a műterem ajtaját megnyitottam, a közönségre oly hatással volt, hogy tombolt meglepetésében: az utca tele volt: il maestro, ungherese trovasto, nostro antico, theatro greco. Már itt nagyobb összeggel a festményt ott akarták tartani.

47 A taorminai görög színház romjai Olaj, vászon, 302 x 570 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

48 Templomtéri kilátás a Holt-tengerre Jeruzsálemben 1905 Olaj, vászon, 127 x 262 cm Janus Pannonius Múzeum, Pécs

49 Másnap hajnalban a naptemplommal szemben levő Hotel Viktoriában álmomból felriasztott egy fény, mely tűzvörösben húzódott le a magas Libanonról, belángolta a Hellios oszlopait aranylehelettel s átkarolta a Bachus, Antonius és Vesta templomait világító színekkel. Önmagától előállott az 1880-iki kinyilatkoztatás tartalma, vagyis a világ legnagyobb napút plein air motívuma. A motívum, helyesebben a látlat 350 méter hosszú volt; ehhez járult a kőbányában fekvő 21 méteres áldozó kő, mely a festményt költőileg kiegészítette, így került Pórisba a nagy kristálypalotába, a közönség elébe, s a kritika röviden - ez a munka a világot túlszárnyalta. Ez az értelme annak a parányi kis magnak, mely kezembe adatott: hogy a világot egy szellemi akaraterő fejleszti és semmiből életre kelti. A kinyilatkoztatás világfejlesztő szelleme nem ismétli magát, ezért úgy a természetben, mint az emberművelődés történelmében csak elvétve találkozunk maradandó monumentális képpel: ilyen különböző három pont a természetben: az egyik a Tátrában, a másik Szicíliában és a harmadik Siriában van megörökítve. A három világraszóló motívum lett a XX. század emberművelődés korszakára fenntartva, egyben pedig a világfejlesztő nagymester igazolására odaállítva.

50 Baalbek 1906 Olaj, vászon, 385 x 714,5 cm Janus Pannonius Múzeum, Pécs (letét )

51 Magányos cédrus 1907 Olaj, vászon, 194 x 248 cm Janus Pannonius Múzeum, Pécs

52 Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban 1907 Olaj, vászon, 200 x 205 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

53 Marokkói tanító 1908 Olaj, vászon, 75 x 65 cm Janus Pannonius Múzeum, Pécs

54 Mária kútja Názáretben 1908 Olaj, vászon, 362 x 515 cm Janus Pannonius Múzeum, Pécs (letét)

55 Lovasok a tengerparton 1909 Olaj, vászon, 70 x 170 Janus Pannonius Múzeum, Pécs

56 Sétalovaglás a tengerparton 1909 Olaj, vászon, 72 x 171,5 cm Janus Pannonius Múzeum, Pécs (letét)

57 Teniszező társaság olaj, vászon 42*40 cm j.n.

58 ...Én feláldoztam az életemet megtudandó, mi a való, hogy fejlődik ki a világ és hogy fejlődik tovább, mert minden ami van a pozitívum akaratából fejlődött ki s ami lesz a pozitívum kinyilatkoztatása alapján fog kifejlődni. Vége.


Letölteni ppt "Csontváry Kosztka Tivadar 1853 - 1919. A principálisom nesztelenül hátul sompolyog, a rajz elkészültével a vállamra ütött. „Mit csinál: hisz maga festőnek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések