Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Regionális politika - a területrendszer működésébe történő tudatos beavatkozásokat jelenti -célja: az egyes területek fejlettségbeli eltéréseinek korrigálása,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Regionális politika - a területrendszer működésébe történő tudatos beavatkozásokat jelenti -célja: az egyes területek fejlettségbeli eltéréseinek korrigálása,"— Előadás másolata:

1 Regionális politika - a területrendszer működésébe történő tudatos beavatkozásokat jelenti -célja: az egyes területek fejlettségbeli eltéréseinek korrigálása, az elmaradott, leszakadó térségek felzárkóztatása (kohézió) -Magyarországon inkább a területfejlesztés fogalmat használják, ami ugyanazt jelenti -Alkalmazásának alapvető feltétele: a területi jellemzők számszerűsítése, összehasonlíthatóvá tevése (pl.: egy főre jutó GDP, munkanélküliségi ráta)

2 A regionális politika fogalmát el kell különíteni azonban mind a településfejlesztés, mind a területrendezés fogalmától. a regionális politika ugyanis önálló szakpolitika sokszereplős politika (a központi kormányzat mellett: helyi önkormányzatok, vállalkozások, non-profit vagy érdekvédelmi szervezetek, és állampolgárok is) a regionális politika jelentősége abban rejlik, hogy a hozzá rendelt intézmény- és eszközrendszer országonként eltérő

3 A regionális politika és az ágazati politikák viszonya Forrás: Rechnitzer, 1998

4 Regionális politika célja, eszközei: Célok: növekedési cél stabilitás, fenntarthatósági cél kiegyenlítő, jóléti cél Környezeti célok Eszközök: pénzügyi ösztönzők pl. tőkejuttatások, költségvetési támogatások, kedvezményes hitelkonstrukciók, kamat- és adókedvezmények, gyorsított értékcsökkenési leírás központi szabályozás pl. területi tervezés, programozás, állami vállalatok alapítása, intézményrendszer decentralizálása, növekedési pólusok, fejlesztési területek kijelölése infrastrukturális beruházások pl. közlekedési hálózat, ipari parkok kialakítása, K+F kapacitások, gazdasági - pénzügyi szolgáltatások kiépítése, szakemberképzés

5 Az európai regionális politika rövid története 1957, Római Szerződés: a közösségi szintű regionális politika kialakítását még nem tartalmazta a 60-as évek vége: elindul a tagállamok regionális politi-káinak összehangolása 1972, az Európa Tanács párizsi csúcsértekezlete: a tag-államok döntenek a közös regionális politika létrehozásá- ról az újabb bővítések (1973, 1981, 1986 stb.) tovább növelik a közös regionális politika kialakításának szükségességét

6 1987, Egységes Európai Okmány: hivatalosan is közösségi szintre emeli a regionális politikát 1988: a regionális politika átfogó reformja (pl.: NUTS- rendszer bevezetése) 1989: a Strukturális Alapok létrehozása 1993: Maastrichti Szerződés – a Kohéziós Alap létrehozása 1997: Agenda 2000 – a regionális politika újabb reformja a keleti bővítés tükrében 2004, 2007: az EU keleti bővítése

7 Az Európai Unió regionális politikájának alapelvei szubszidiaritás és decentralizáció:a döntések és a végrehajtás a legnagyobb kompetenciával rendelkező (és a lehető legalacsonyabb) területi szinten történjen Partnerség: együttműködés a célkitűzésektől az intézkedések megvalósításáig a különféle szintek (közösségi, nemzeti, regionális, helyi), valamint ezek szereplői között Programozás: egy-egy önálló projekt helyett középtávú fejlesztési programok készítését finanszírozzák koncentráció és addícionalitás: a különböző forrásokból (uniós, nemzeti) rendelkezésre álló pénzügyi eszközök együttes és koordinált felhasználása a legelmaradottabb területeken (felzárkóztatás) társfinanszírozás, azaz az uniós források csak kiegészí- tik a hazai támogatásokat

8 A támogatásra jogosult térségek lehatárolása az 1988-ban bevezetett NUTS-rendszer szerint NUTS 1: makrorégió (3-7 millió fő) NUTS 2: tervezési-statisztikai régió (800 ezer – 3 millió) NUTS 3: megye (150 ezer – 800 ezer) NUTS 4: kistérségek NUTS 5: települések a beavatkozás oka szerint meghatározott, az adott költségvetési periódusra vonatkozó célkitűzések alapján

9 A Z EU REGIONÁLIS POLITIKÁJA RÖVIDEN a gazdaságilag elmaradott régiók fejlődésének és szerkezetátalakításának segítése (elsősorban NUTS 2 régiók, ahol a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75%-a alatt van) a strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazdasági és társadalmi szerkezetváltásának támogatása (az első célkitűzésből nem részesülő térségek ) az oktatási, képzési, foglalkoztatási rendszerek modernizációjának támogatása Közösségi kezdeményezések INTERREG III: határon átnyúló együttműködési programok támogatása URBAN II: válságban lévő városi körzetek regenerálása EQUAL : a munkaerőpiaci diszkrimináció és esélyegyen-lőtlenség elleni küzdelem LEADER +: vidékfejlesztés

10 Az EU ezek megvalósításához szükséges pénzügyi alapjai Strukturális Alapok 1989-ben hozzák létre 3 meglévő alapból (1993-ban egy negyedikkel egészül ki ERFA (1975) - Európai Regionális Fejlesztési Alap ESZA (1960) – Európai Szociális Alap EMOGA (1962) – Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap HOPE (1994) – Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz

11 Kohéziós Alap a maastrichti szerződés hozta létre, hogy támogassa az EU legszegényebb tagállam ainak monetáris unióba való belépését feltétel: az egy főre eső GNP nem éri el a közösségi átlag 90%-át infrastrukturális (közlekedési) és környezetvédelmi beruházásokat támogat 2000 és 2006: 4 ország (Görögország, Írország, Portugá- lia, Spo.) veheti igénybe – a keleti bővítés után: az új tag-államok is

12 Az EU regionális politikája között Konvergencia: NUTS 2 régiók, ahol a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75%-a alatt van - „phasing out” régiók Regionális versenyképesség és foglalkoztatás: a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének erősítése, foglalkoztatottsági mutatóik javítása Európai Területi Együttműködés: a korábbi Interreg program szerepét veszi át és a határon átnyúló együttműködéseket támogatja Közösségi kezdeményezések JASPERS: nagy volumenű környezetvédelmi és közle-kedési projektek JEREMIE: mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások pénzügyi támogatása JESSICA: városrehabilitációs, városfejlesztési projektek

13 Strukturális Alapok két alap marad meg: ERFA, ESZA EMOGA helyett: két alap - Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) - Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) de: ezek már a közös agrárpolitikához tartoznak a HOPE helyett: Európai Halászati Alap (EHA) – már a közös halászati politikához tartozik

14 Az EU költségvetési kiadásai

15 A kohéziós politika és a as uniós költségvetés 347 Mrd euró = az európai költségvetés 35%-a Konvergencia 81,5% = 283 mrd euró 84 régiót érint 17 tagállamban (köztük 16 phasing in régió) Regionális versenyképesség és foglalkoztatás 15,95 % = 55 mrd euró 168 régiót érint 19 tagállamban (köztük phasing in 13 régió) Európai területi együttműködés 2,5% = 8,7 mrd deuros

16 T OVÁBBRA IS FENNMARADTAK AZ EGYES RÉGIÓK KÖZÖTT FEJLETTSÉGBELI KÜLÖNBSÉGEK Átlag: – – 2020: cél a fejlettségi különbségek megszüntetése. GDP/fő* <

17 │ 17 A Z EU ÖSSZES RÉGIÓJA SZÁMÁRA IGAZSÁGOS RENDSZER ( JOGOSULTSÁGOK SZIMULÁLÁSA ) Régiók 3 csoportja EU-átlag <75 % -a GDP/fő * *index: EU-27= % > 90% Kevésbé fejlett régiók Átmeneti régiók Fejlettebb régiók © EuroGeographics Association (adminisztratív határok)  Kanári- szigetek Francia Guyana Réunion Guadeloupe/ Martinique Madeira Azori-szigetek Málta

18 A Z EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK BEFEKTETÉSI CÉLTERÜLETEI o Képzés o Kutatás, innováció o Energia-hatékonyság : Megújuló energiák (szél, víz, nap, geotermikus energia) o KKV-k támogatása o Régiók közötti együttműködés fejlesztése o Közlekedés, szállítás (infrastrukturális fejlesztések)

19 │ 19 A Z EU JAVASOLT KÖLTSÉGVETÉSE (2014–2020) A Bizottság 2011 júniusában „ambiciózus, de reális” javaslatokkal állt elő. Kohéziós politika 33% (336 milliárd€) Európai Összekapcsolási Eszköz 4% (40 milliárd €) Szakpolitikai területek (mezőgazdaság, kutatás, külső területek stb.) 63% (649 milliárd €)

20 │ 20 A Z EU FORRÁSOK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSA 2014 – 2020 Illeszkedés: EU és a nemzeti reformprogramok összhangja. Koncepció: Átfogó befektetési stratégia. Koordináció: Kohéziós politika, vidékfejlesztés. Célok, indikátorok: EU 2020 stratégiai célkitűzések szolgálata. Eredményesség: Teljesítmény-keretrendszer. Hatékonyság: Adminisztrációs kapacitás nő, bürokrácia csökken. Működési Programok Partnerségi Szerződés Közös Stratégiai Keret (CSF)

21 A Z EU TEMATIKUS CÉLKÜTÉZÉSEI IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA VONATKOZÓAN • Kutatás és innováció. • Információs és kommunikációs technológiák (IKT). • Kis- és középvállalatok (KKV-k) versenyképessége. • Alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell. • Klímaváltozással kapcsolatos átállás, kockázat megelőzés és – kezelés • Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság • Fenntartható közlekedés/szállítás. • Fő hálózati infrastruktúrák fejlesztése. • Foglalkoztatás fejlesztése, munkaerő mobilitásának támogatása. • A szegénység elleni küzdelem és társadalmi felzárkóztatás. • Oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás. • Intézményi képességek és a hatékony közszolgálat fejlesztése.

22 A Z E U KOHÉZIÓS POLITIKÁJA • INTELLIGENS SPECIALIZÁCIÓT SZOLGÁLÓ KUTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁK (RIS3) • INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS (ITI) • KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS (CLLD) • INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS • EGYSZERŰSÍTÉS • TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOK, ÁTLÁTHATÓSÁG • PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

23 A Z EU- S KOHÉZIÓS POLITIKA ALAPJAI 2014 – 2020 CLLD • A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztés (CLLD) LEADER szemléletmódja az EU fejlesztéspolitikájának hatékony és eredményes eszköze. • A CLLD az EU és a tagállami célok szigorúan „alulról felfelé” irányuló megközelítésén alapszik. • A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztésről ( CLLD) szóló rendelettervezet ( cikk) (4) a LEADER szemléletmódján alapul, és érinti a Közös Stratégiai Keret minden alapját (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Kohéziós Alap, Európai Halászati Alap – együttesen a CSF.

24 A K ÖZÖS S TRATÉGIAI K ERET (CSF) A K ÖZÖSSÉG ÁLTAL I RÁNYÍTOTT H ELYI F EJLESZTÉSNEK (CLLD) EGYSÉGES MÓDSZERTAN ALKALMAZÁSÁT JAVASOLJA • A CLLD konkrét, régió alatti szintű területekre összpontosít. • A CLLD- ket helyi közösségi akciócsoportok irányítják, amelyek a helyi társadalmi, gazdasági érdekeket képviselik. • A CLLD integrált, több szektort felölelő, terület specifikus, helyi fejlesztési stratégiákon (HFS) keresztül valósul meg. • A CLLD figyelembe veszi a helyi igényeket és lehetőségeket. • A CLLD a helyi innovatív jellemzőkre épül. • A CLLD alapja a hálózatépítés és együttműködés.

25 Várható eredmény: Az egységes CLLD módszertan lehetővé teszi az alapok egymáshoz kapcsolt és integrált felhasználását a Helyi Fejlesztési Stratégiák (HFS) megvalósítása során ! A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztés (CLLD) 2012 – 2020 fő céljai 1.Ösztönzik a helyi közösségeket az integrált, alulról építkező megközelítések kidolgozására. 2 Fejlesztik a közösségi kapacitásokat és ösztönzik az innovációt, a társadalmi innovációval együtt. 3. Elősegítik a közösségi irányítást a közösségen belüli részvétel növelésével. 4.Segíti a többszintű kormányzást. A helyi közösségek számára olyan struktúrát biztosít, amelyen keresztül minden területen, teljes mértékben részt vehetnek az EU-célkitűzések megvalósításában.

26 Helyi akciócsoportok létrehozása (HACS): A HACS a helyi nyilvánosságot és a magánszektor társadalmi- gazdasági érdekeit képviselő személyekből áll. A HACS –ban a civil társadalom és a magánszektor rendelkezik a döntéshozatal legalább 50 %-ával. A HACS –ban egyetlen érdekcsoport sem rendelkezhet a szavazatok 49 %-os hányadát meghaladó erővel. Helyi Fejlesztési Stratégia (HFS) A HFS összhangban áll a Közös Stratégiai Keret (CSF) alapok programjaival, amelyekből támogatást kap és meghatározza, hogy mely területre és közösségre vonatkozik.

27 Helyi Fejlesztési Stratégia (HFS) tartalma: • A fejlesztési igények és a területi lehetőségek elemzése. • A GYELV - gyengeségek, erősségek, lehetőségek, veszélyek (SWOT) • Az integrált és innovatív jellegű stratégia leírása. • Célkitűzések. • Cselekvési terv. • Pénzügyi terv. • Irányítási és monitorozási intézkedések.

28 Újdonságok, változások az elmúlt időszakokhoz viszonyítva • A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztés (CLLD) egységes módszertanát kell alkalmazni az összes alap és régió tekintetében. • A Közös Stratégiai Keret (CSF) alapokból származó támogatások egységesek és összehangoltak lesznek. • A több alap forrásaira támaszkodó stratégiáknak lehetősége lesz arra, hogy egyetlen alapból - a Fő Alapból - finanszírozzák a Helyi Fejlesztési Stratégia működtetési és szervezeti költségeit.

29 Ösztönzési lehetőségek: • Amennyiben operatív programok esetén egy teljes prioritási tengely a Közösség által Irányított Helyi Fejlesztésen keresztül valósul meg, akkor: • Az ERFA és/vagy az ESZA részéről biztosított maximális társfinanszírozási arány + 10 százalékponttal növekszik. • Az EMVA esetében a maximális társfinanszírozási arány a körülményektől függően 80 % és 90 % között lehet. • Az EHA esetében a maximális társfinanszírozási arány 75 % lehet.

30 Mily módon használhatók fel a a különféle EU-s alapok forrásai a közösségek által irányított helyi fejlesztésekre? ERFA/ESZA: • A növekedés minőségét középpontba helyező megközelítés. • A befogadó és fenntartható jelleg kielégítése. • A munkanélküliséget, a megfosztottságot és szegénység területeit • kezelő cselekvések támogatása. EMVA: • Területi jelleg; alulról építkezés; állami és magánszektor; integráltság; innovatív jelleg; együttműködés és a hálózatépítés alkalmazása.(EMVA - keretből kötelezően elkülönített 5 %) EHA: • Európai Halászati Alap (EHA) 4. prioritási tengelye biztosít támogatást a halászati területek fenntartható fejlesztéséhez, a helyi halászati akciócsoportoknak.


Letölteni ppt "Regionális politika - a területrendszer működésébe történő tudatos beavatkozásokat jelenti -célja: az egyes területek fejlettségbeli eltéréseinek korrigálása,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések