Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MTA Regionális Kutatások Központja Vidéktípusok és sajátos fejlesztési lehetőségeik Csatári Bálint geográfus, tudományos főmunnkatárs MTA Regionális Kutatások.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MTA Regionális Kutatások Központja Vidéktípusok és sajátos fejlesztési lehetőségeik Csatári Bálint geográfus, tudományos főmunnkatárs MTA Regionális Kutatások."— Előadás másolata:

1 MTA Regionális Kutatások Központja Vidéktípusok és sajátos fejlesztési lehetőségeik Csatári Bálint geográfus, tudományos főmunnkatárs MTA Regionális Kutatások Központja csatbal@rkk.hu www.rkk.huwww.rkk.hu, www.alfoldinfo.huwww.alfoldinfo.hu

2 MTA Regionális Kutatások Központja 2Vázlat  A kutatási előzményekről: a környezet- és a kultúra szerepe a vidéki terek fejlődésében (2005-2006)  Európai Unió: új szemlélet a vidéki terek minősítéséről – a tudományos kutatás trendjeiről  A vidéki terek minősítésének értékelésének kulcsproblémái  Területhasználati típusok / települési típusok / fejlettségi típusok  Konklúziók – lehetséges javaslatok

3 MTA Regionális Kutatások Központja 3 1. TÉTEL Folyamatosan végzett, szisztematikus vidék- kutatásokra, a változásokat részleteiben is értékelő monitoringra van szükség. …(Hazánkban is) Megjegyzés: ez a kutatás részben folytatása, megújítása a két éve befejeződött, „A környezet és a kultúra szerepe a vidékfejlesztésben” c. MTA – MEH kutatásnak. http://www.mta.hu/fileadmin/2007/11/MeH-MTA%20IV_302- 326.pdf

4 MTA Regionális Kutatások Központja 4 2. TÉTEL Az „európai vidékek” része vagyunk, ahol….

5 MTA Regionális Kutatások Központja 5 „a vidék tudományok” sok szempontú tudáskészlete „működik”

6 MTA Regionális Kutatások Központja 6 s ahol a vidéktudományoknak „rendszere” van.

7 MTA Regionális Kutatások Központja 7 Az európai „vidékies terek” jellemzőiről • korrekt elhatárolások • gazdag „étlap” • nemzeti programok • a „vidék elemek” közös szabályozása Új stratégiai elemek: • Klímaváltozás • Alternatív energia • Vízgazdálkodás Új megoldások: • Hálózatok • rural network Például: • NATURA 2000 • LFA területek

8 MTA Regionális Kutatások Központja 8 A népesség áramlása és a munkanélküliség

9 MTA Regionális Kutatások Központja 9 3. tétel Alapos módszerekkel elfogadható vidékies términősítést, tértipizálást kell készteni, megadni és decentralizáltan, általában regionális szintre telepítve kell az azokhoz kapcsolható tér- és település-specifikus fejlesztéseket megvalósítani.

10 MTA Regionális Kutatások Központja 10 Például: az olasz „metodika” Komponensek: 1. Népsűrűség ….(Population density, capital of each province and total agricultural area (as % of the total area) as preliminary indicators to distinguish rural and urban areas 2. A táji adottságok alapján az alapegységek kiválasztása..( Unit of reference for definition of rural area, smaller than NUTS3: areas with homogeneous altitude within each region (e.g. mountains, hills and plains) A végeredmény: a vidéki terek minősítése és tipológiája ( Rural areas typology: A. Peri-urban areas; B. Rural areas with intensive and specialized agriculture; C. Intermediate rural areas D. Less developed rural areas

11 MTA Regionális Kutatások Központja 11

12 MTA Regionális Kutatások Központja 12Eredmény A 21 olasz régió elfogadta ezt a minősítő tipológiát. A regionális tervezési egységekkel is egyeztetve azokhoz különböző, • önállóan készített, • a típusoknak megfelelően ajánlott vidékfejlesztési célokat tűztek ki és • speciális pályázati megoldásokat alkalmaztak.

13 MTA Regionális Kutatások Központja 13 4. tétel 4.1. A magyar vidéki terek (kistérségek) is markánsan, - azok differenciált fejlesztési (és felzárkóztatási) igényeikből kiindulva - tipizálhatók. 4.2. A magyar vidékfejlesztés feladatainak jelentős része is decentralizálható, illetve „regionalizálható’” lenne.

14 MTA Regionális Kutatások Központja 14 A magyar kistérségek különböző tértípusai I. Pólus városok és vidékeik II. Középvárosok és vidékeik III. Kisvárosok, a vidék kulcstelepülései III. a. - Az átalakuló vidékies mezővárosok az Alföldön ά - aprófalvas vidékeink β - tanyás vidékeink A - környezetileg érzékeny vidék B - mezőgazdasági vidék C - rekreációs vidék • fejlett vidék • felzárkózó vidék • elmaradott vidék

15 MTA Regionális Kutatások Központja 15 Pólusok és vidékeik

16 MTA Regionális Kutatások Központja 16 Népességük és arányaik

17 MTA Regionális Kutatások Központja 17 Területhasználati tértípusok (ESPON metodika alapján)

18 MTA Regionális Kutatások Központja 18 Adat / térségtípus Erőteljes környezet- átalakítás, Erős mezőgazdaság, mérsékelten városias Temészetközeli, Országos adat mérsékelten városiaserős városias bef.mérsékelten városiaserős városias bef. Lakónépesség 2004 (összesen)18727423715469285411115718478338010097549 Adott típusba tartozó térségek száma341572461168 Terület km 2 -ben134568599459022442764393027 Terület %-ban14.469.2449.3426.260.69100 Lakónépváltozás (2000-2004) átlaga102.1399.2198.0998.1499.9499.04 Népsűrűség átlaga155.76463.8160.5863.08129.5116.94 0-14 évesk arányának átlaga16.3714.9816.6416.1915.2516.3 60-X évesek arányának átlaga19.6620.0320.9820.9918.0220.62 Városi lakónépesség arányának átlaga50.3479.9249.1642.9677.5850.62 Átlagos iskolai végzettség átlaga9.5210.238.888.9910.49.17 Mezőgazdasági foglalkoztatottak arányának átlaga4.222.9412.937.931.948.84 Ipari foglalkoztatottak arányának átlaga37.4132.3136.5339.0135.2437 Tercier foglalkoztatottak arányának átlaga58.3764.7550.5453.0662.8254.16 1 adófieztőre jutó nettó jövedelem átlaga726867788551598137632692779692651733 Munkanélküliek arányának átlaga3.562.966.155.952.495.27 Társasvállalkozások arányának átlaga37.2955.7419.2623.2850.227.45 Működő mezőgazdasági vállalkozások arányának átlaga4.462.5612.9611.232.599.78 Személygépkocsik arányának átlaga289.48298.34228.55243.62305.56251.7 Mesterséges felszínek arányának átlaga9.5214.864.164.125.486.19 Mezőgazdasági területek arányának átlaga58.4663.2578.5851.6539.2365.53 Erdőterületek arányának átlaga21.7917.0510.9135.4739.5120.55 Természetes felszínek arányának átlaga32.0221.8917.2644.2355.2828.27 Közlekedési hálózat sűrűségének átlaga0.550.670.40.460.440.47 Külterületi népesség arányának átlaga2.212.384.822.550.543.43

19 MTA Regionális Kutatások Központja 19 Településszerkezeti típusok

20 MTA Regionális Kutatások Központja 20 Főbb adataik Vidékies térségtípusokNépesség Települések számaTerületNépsűrűség Aprófalvas93678194316182.7957.89 Aprófalvas (változó külterülettel)1234131652854.7443.23 Egyéb3645933540.2167.49 Kisvárosias74053532912502.559.23 Mezővárosias60671416410348.8558.63 mezővárosias – tanyás6021971189816.4661.35 Tanyás (változó külterülettel)3871311596682.857.93

21 MTA Regionális Kutatások Központja 21 Magyarország „jövedelemarányos” térképe (forrás: Nemes – Nagy J. 2008)

22 MTA Regionális Kutatások Központja 22 A leghátrányosabb 33 kistérség

23 MTA Regionális Kutatások Központja 23 5. tétel A magyarországi vidékpolitikának az integrált szemlélet és az európai típusú vidék-gazdasági diverzifikáció irányába kellene lépnie.

24 MTA Regionális Kutatások Központja 24 A VIDÉK KÖRNYEZET TÁRSADALOM TELEPÜLÉSI RENDSZER MEZŐGAZDASÁG A. B. C. D. 1. 2. 4.3. A vidékpolitika lehetséges „új” térfelfogása A vidékpolitika lehetséges „új” térfelfogása • természet- és környezetvédelem • vízkeretirányelvek • agrárkörnyezet- védelem • piacképes mezőgazdaság • település(falu- és tanya)politika • területfejlesztés és regionális politika • szociálpolitika • kultúr- és oktatáspolitika • turizmus

25 MTA Regionális Kutatások Központja 25 A mezőgazdaság és a vidék kapcsolata az Európai Unióban (forrás: F.Sinnabel 2008) 1995-2003 között 328 európai régió adatára alapozva 55% Mg.-i hozzáadott érték nő / a vidéki GDP is nő 55% Mg.-i hozzáadott érték nő / a vidéki GDP csökken 1% Mg.-i hozzáadott érték csökken / a vidéki GDP nő 43 % Mg.-i hozzáadott érték csökken / a vidéki GDP csökken 1 % Az intenzíven használt agrárterek mellett (1. csoport, 55%) egyre nyilvánvalóbb, hogy másutt csak a vidéki régiók gazdasági diverzifikációja jelenthet megoldást (3. csoport 43%).

26 MTA Regionális Kutatások Központja 26 6. tétel: a honi vidékpolitika lehetőségei A felértékelődő környezet (Ciprus, 2009) –Megújuló erőforrások –Vízgazdálkodás –Turizmus, rekreáció A versenyképes és a környezetkímélő / szociális / közjót fenntartó mezőgazdaság (2013 után?) –Modern, árutermelő magyar élelmiszergazdaság –Hungaricumok –Félig önellátó gazdaságok A vidéki kis- és középvárosok ipar és szolgáltatásfejlesztése (LEADER) –Kultúra – gazdaság (kézműves paradigma © Cséfalvai Z.) ) –Város-vidék kapcsolatok érdemi javítása A vidéki társadalom jövőbe vetett hitének „helyreállítása” ….(AZONNAL) –Demográfiai egyensúly/népességmegtartó képesség –Intézmény-(önkormányzati) rendszer reformja Magyar Nemzeti Vidék Hálózat –Összefogás / szakember-ellátottság – Magyar Nemzeti Vidék Hálózat

27 MTA Regionális Kutatások Központja 27 7. tétel: Legyen TEHÁT a megújuló MAGYAR VIDÉKPOLITIKA • „ integrált”, sikeres tárcaközi megoldásokra építő, • „fenntartható”, • „fenntartható”, a természet és a környezet erőforrásait megőrző, • „finom és biztonságos hazai élemet adó” • „finom és biztonságos hazai élemet adó”, s mindenki asztalára jusson belőle, • „térségi összefogásra építő” • „térségi összefogásra építő”, az organikus és jól működő város-vidék kapcsolatokat helyreállító, • „emberközpontú, szelíd, barátságos”, • „emberközpontú, szelíd, barátságos”, mint amilyen a vidék valójában, s amilyen vidékre vágynak az ott élők és az oda látogatók.

28 MTA Regionális Kutatások Központja 28 Köszönöm a figyelmüket! Kísérjék figyelemmel és látogassák a 25 éves MTA RKK rendezvényeit!


Letölteni ppt "MTA Regionális Kutatások Központja Vidéktípusok és sajátos fejlesztési lehetőségeik Csatári Bálint geográfus, tudományos főmunnkatárs MTA Regionális Kutatások."

Hasonló előadás


Google Hirdetések