Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Löw Lipót útja Szegedre Adalékok a zsidó-magyar együttélés történetéhez.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Löw Lipót útja Szegedre Adalékok a zsidó-magyar együttélés történetéhez."— Előadás másolata:

1 Löw Lipót útja Szegedre Adalékok a zsidó-magyar együttélés történetéhez

2 Morvaországi gyermekkor •Löw Lipót a morvaországi Czernahorán született május 22-én. •Már Morvaországban kapcsolatban állt a zsidó felvilágosodás egyik tekintélyes képviselőjével. •Vallásreformot támogató nézetei miatt kellett Magyarországra költöznie, ahol 1835-ben megszerezte a rabbi képesítést től nagykanizsai, 1846-tól pápai rabbi.

3 Kossuth és a zsidóság •A magyarországi szabadelvű ellenzék már az 1839/40-es országgyűlésen kísérletet tett a hazai zsidóság jogegyenlősítésére. •Kossuth megkülönböztette a zsidó emancipáció politikai és szociális oldalát. Lapjában, a Pesti Hírlapban, május 5-én Fábián Gábor akadémikus vezércikkéhez írt szerkesztői jegyzeteiben négy pontban összegezte nézeteit: •1.) Pusztán hitkülönbség miatt nem lehet valakit kizárni a politikai jogok élvezetéből. •2.) Megkülönböztette a zsidó emancipáció politikai és szociális részét.

4 A Löw – Kossuth-vita •3.) A politikai emancipáció ideje elérkezett, noha a kérdés ezáltal nincs bevégezve. •4.) „…minden ok, mi a zsidók állítólagos erkölcstelenségéből ellenhozatik, erőtlen, gyönge, szeretetlen”. •A vallási reform szükségességét azzal támasztotta alá, hogy Mózes vallása egyúttal valóságos „theocratiai országlási rendszer”, ami a társadalomtól való elkülönülésben ölt testet. •Bernstein Béla tévedése (1898, 1939, 1998).

5 A Löw – Kossuth-vita II. •Löw Lipót válasza: a zsidóság nem különös nép, Mózes polgári organizmusa már rég halott. •Ahol a zsidókat emancipálták, ott méltók voltak az emancipációra. •Kossuth viszontválasza: „…tisztán, világosan kimondók, hogy a politikai emancipatiónak ideje elérkezett; hanem …az emancipatio csak akkor lesz tökéletes, ha socialiter is emancipáltatandnak, s ennek akadályai vannak vallásukban; ezeket kell, hogy ők maguk elhárítsák.”

6 Jeremiás próféta nyomában •1847. április 19-én, V. Ferdinánd király születésnapján tartott prédikációjában Jeremiás próféta négy aranyszabályát idézte fel hallgatóinak: • I. Becsületes hivatást válasszatok! II. Házi erényeket ápoljatok! III. Közhasznú intézeteket gyámolítsátok! IV. Könyörögjetek a honért az Istenhez!

7 1848 tavaszán •Plosszer Ferenc pápai káplán naplója: a gazdagabbak szimpatizáltak Löw Lipóttal, a szegényebb ortodoxok állhatatosan gyűlölték. •1848 március idusa: „a zöld, fehér, vörös színű kokárdák még a csigavérűek mellein is csüggöttek”. •Löw Lipót április 8-án tartott prédikációja: hívei ne magasztalják a régit, mert újat és nagyobbat teremt az Isten. „Az új kor szelleme...feljogosít minket, hogy polgárosodásunk mellett alaposan felszólalhassunk.”

8 Beszéd a pápai nemzetőröknek I. •1848. július 5. •„Az előőrséget a jól öltözött s díszes fegyverekkel ellátott pápaiak tették. Ezeket követték régi, eldobott s most megegyenesített kaszákkal, falusi kovácsok által készült nyomorú dárdákkal, rövid nyelű vasvillákkal s.a.t ellátott falusiak.” (Plosszer) •A nemzetőrség ellátása gyatra volt. A kenyér gyakran ehetetlen, a hús ára viszont magas volt. A víz és a bor gyakran ihatatlan minőségben került felszolgálásra. Napszúrást, vérhas, epés és a maláriás váltóláz. • július 30-án, vasárnap hangzott el. •A nagy sikerre való tekintettel nyomtatásban is megjelent.

9 Beszéd a pápai nemzetőröknek 2. •„Mi kívánjuk, …hogy a nép minden osztályai, a tudatlanság karjai közül kibontakozva, a míveltség és felvilágosodás áldásaiban részesüljenek”. •A magyar nemzeté pedig a dicsőség, minélfogva mint egy Cherub villámló karddal őrt állott s most is őrt áll, hogy az európai mívelődés paradicsomát a barbárok dühös berohanása ellen megótalmazza”. •„Mi nem akarjuk ótalmazni a pártütést, hanem megszilárdítani akarjuk felséges királyunk trónját...”

10 Beszéd a pápai újoncok előtt •1848. november 26-án a 107. zsoltár néhány sorát elemezte. •Az alapigét (tengeri viharon szerencsésen átesett hajósok), párhuzamba állította az egyének, illetve a népek és államok sorsával. •„Aki a szerencsétlenség ellen nem küzd, hanem csak lármáz és jajgat, az rosszul védi magát az élet viharai ellen.”

11 Ünnepi beszéd a függetlenségi nyilatkozat kapcsán •Löw Lipót nejének naplója szerint május 31-én este a veszprémi hitközség küldötte meghívta férjét Veszprémbe, hogy tartson beszédet a függetlenség kinyilvánításának ünnepén. •Az ünnepélyen tartott beszéd, amely június 3-án, a zsinagógában hangzott el, komoly visszhangot keltett, s június 6-án Vajda Elek alszázados elkérte a kéziratot, hogy elküldje Görgei Artúr tábornoknak.

12 A pesti cs. kir. hadbíróságon •Vádirat: június elején tartott prédikációjában hallgatóságát a cs. kir. csapatok elleni fegyverfogásra hívta fel és a magyar köztársaságot éltette. •A vád tanúi: az izraelita hitközség ortodox hívei: Ungar Salamon,Glück Nátán, Berger József, Epstein Ábrahám, Grünbaum Joel, a Pápay testvérek, Klein Dávid és Frank Jakab. •A védelem tanúi: Koroncz László apát-plébános, Willek Antal, Pápa polgármestere, Festetics Leó gróf, helybeli birtokos és Feitel Móric orvos.

13 Pápáról Szegedre •Kanzler hadbíró: a terhelő vallomást tett személyeket nem lehet megesketni, mert ők vallási okokból a vádlott személyes ellenségei, akik hamis tanúk megvásárlásával igyekeztek a vádlott bűnösségét alátámasztani. •Manchio tábornok megerősítő aláírását követően Löwöt december 13-án szabadon engedték. •Löw Lipót december 10-én Szegedre költözött, ahol az európai zsidóság tudományos életének egyik számottevő központját alakította ki.

14 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Löw Lipót útja Szegedre Adalékok a zsidó-magyar együttélés történetéhez."

Hasonló előadás


Google Hirdetések