Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A PPP az európai uniós támogatások tükrében 2004. január 20. Nemzeti Fejlesztési Hivatal Köteles Bernadett.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A PPP az európai uniós támogatások tükrében 2004. január 20. Nemzeti Fejlesztési Hivatal Köteles Bernadett."— Előadás másolata:

1 A PPP az európai uniós támogatások tükrében január 20. Nemzeti Fejlesztési Hivatal Köteles Bernadett

2 PPP-Public Private Partnership fogalma •Közberuházások és közszolgáltatások biztosítása profit- orientált szervezetek közreműködésével. •Minden olyan módszert egyesít, ahol a közfeladatok ellátásába, a közberuházások biztosításába a magánszféra a „szokásos”-nál jobban bekapcsolódik, ezáltal együttműködés alakul ki a köz és magánszféra között. •Közös ( megosztott) kockázatvállalás.

3 A közös kockázatvállalás Közigazgatás Privát Szektor A működési környezet kockázati költségei a privát szektor számára A privát szektor kockázati költségei a szerződés teljesítésével kapcsolatban (rendelkezésre állás, határidők,…) A működési környezet kockázati költségei az államigazgatási szervezet számára (pl. az államigazgatási struktúra változása ) A kockázat-megosztás ésszerű tartománya X Az államigazgatási szervezet kockázati költségei a szolgáltatás minőségével kapcsolatban Technológiák és szolgáltatások kockázata Működési hatások kockázata

4 A PPP módszer bemutatásának szükségessége •A PPP kiválthatja, csökkentheti a Strukturális Alapok és Kohéziós Alap által támogatott projektekhez szükséges nemzeti, kedvezményezetti hozzájárulásokat. •A módszer alkalmazásával bizonyos feltételek teljesülése mellett a költségvetésen kívüli tételként valósulhatnak meg közfunkciót ellátó beruházások, ezzel az államháztartási hiány szinten tartható, csökkenthető, ami a Maastrichti kritériumoknak való megfelelést segíti elő. •A PPP forrásokat biztosíthat az Európai Unió által nem támogatott fejlesztési területek számára, mely területekről az EU- támogatásokhoz szükséges hazai társfinanszírozás elvonja az erőforrásokat. •A PPP alkalmazásával az önkormányzatok beruházásai új lendületet vehetnek, ami a helyi közösségek életminőségének javulásához vezethet.

5 A PPP fogalma, típusai •Egy klasszikus magán finanszírozású PPP-ben a közfeladat állátásához szükséges beruházást •ugyanaz a cég (csoport) •tervezi •építi •finanszírozza (részben vagy egészben) •majd a közfeladatot a létrejövő létesítmények (átmeneti) üzemeltetésével ugyanez a cég(csoport) látja el, és így viseli a beruházási és működtetési kockázatok egy részét. •A közszereplő, vagy végfelhasználó a beruházás értékét és az üzemeltetés költségeit az üzemeltetőnek fizetett díj formájában téríti meg. Az üzemeltetési periódus végén (20-25 év) a vagyon és az üzemeltetési jogok a közszereplőre szállnak át (vissza).

6 Magánfinanszírozás nélküli formák •Szolgáltatói szerződés: legelterjedtebb forma,, közfeladat ellátását szolgáló szerződések alkotják, számos módozata lehetséges a szolgáltatás tárgyától függően. A kockázatmegosztás nem jellemző (települési zöldterületek fenntartása) •DB (tervez és épít): A beruházó saját forrásait használja, de a tervezés/építés összefüggő egységét egy cégcsoportra bízza, így a tervezői/kivitelezői kockázatok nagyobb része helyezhető át a magánszférára, mintha a két fázist eltérő érdekeltségű cégek végeznék. (Útépítések, infrastrukturális beruházások) •Épít és üzemeltet: Jellemzően olyan esetekben kerül alkalmazásra, mikor a tervezés és a finanszírozás nem kapcsolható össze a többi fázissal. Előfordul, pályázatok kapcsán, a pályázati szabályok és a közbeszerzési szabályok együttes alkalmazása miatt. ( infrastrukt.) •Tervez, épít és üzemeltet: A közszereplő a kockázatok megosztásában érdekelt, de anyagi helyzete lehetővé teszi, hogy saját forrásaiból végezze el a beruházást. A modell elterjedt Írországban ahol, a PPP elveit széleskörűen alkalmazzák. (infrastrukt.)

7 Magán finanszírozásos formák •Koncesszió: Széleskörűen elterjedt forma, a koncesszor a beruházási és működtetési költségeit jellemzően a végfelhasználótól szedi be (autópálya díj, szennyvíz díj). •DBFO (tervez, épít, finanszíroz, üzemeltet): A koncesszióhoz hasonló forma, de jellemzően olyan közfeladatok esetén területeken kerül alkalmazásra (börtön, oktatási intézmény, egészségügyi intézmény), ahol a végfelhasználó nem terhelhető a díjfizetéssel. •Vegyes vállalati formák: A köz és magánszektor tulajdonosi közösségben osztja meg az egyes közfeladatok beruházásával és működtetésével járó költségeket, kockázatokat és hasznokat. Franciaországban több évtizede működő modell, mely hazánkban is gyökeret vert. •Lízing: Elsősorban Észak Amerikában használatos modell, a lízing általános működései elvei szerint. A magánszféra által épített eszközökért a közszereplő meghatározott ideig lízingdíjat fizet, ismeretes mind az operatív, mint a pénzügyi lízing megoldás.

8 A PPP alapértéke, költséghatékonyság •PPP a közszolgáltatások biztosításának módja : a beruházással és működtetéssel járó kockázat egy része átkerül a privát szektorra, az ár-érték arány, a szolgáltatási színvonal javulása mellett. •Ezeket a célokat a privát szektor a szakértelme, magasabb innovatív képessége és menedzsment ismeretei révén éri el. Az állami tőkejavak kereskedelmi logikájú hasznosításából eredően magasabb szintű hozzáadott érték keletkezik. •A PPP-ben a közszereplőnek a teljes életciklus költségeinek és a szolgáltatás minőségének a köz érdekeit leginkább szolgáló kombinációjának („összességében legkedvezőbb ajánlat”) megtalálására kell törekednie. •A külföldi tapasztalatok szerint a PPP-vel 10-20%-os költség megtakarítás érhető el a hagyományos beszerzési módszerekhez képest. •A megtakarítások a tervezés/kivitelezés/üzemeltetés során együttesen jelentkeznek és ezek forrása elsősorban a hatékony üzemeltetés, hogy a megtakarított összeget a szereplők nem egymástól nyerik el, a sikeres PPP egy „mindkét fél nyer”.

9 A PPP előnyei, lehetőségei, hátrányai és veszélyei Egyértelmű előnyVitatottEgyértelmű hátrány Hatékonyabb üzemeltetés Gyorsabb üzembe állás Hosszú távú szerződések miatt csökken a közszereplők mozgástere Állami tőkejavak alternatív (kereskedelmi szemléletű) kihasználásával plusz bevételek nyerhetők Megfelelő módon versenyez tethető Kezdeti szakaszban az állami szerepvállalás komoly erőforrásokat köt le - az elterjedés az állami szerepvállalás függvénye Alkalmazásával növekednek a magán és közszféra szakmai ismeretei A foglalkozt atás csökkenés éhez vezet Magyarországon a kedvezőtlen tapasztalatok (pl. M1, M5) miatt a reálisnál több veszélyt tulajdonítanak a módszernek -Csökkenti a közszereplők kockázatát -Bizonyos feltételek teljesülése esetén az államadósság növelése nélkül is lehet beruházásokat eszközölni -Banki projekt vizsgálat, erős szakmai kontroll

10 A növekvő PPP kapcsolatok magyarázata

11 A PPP alkalmazásának lehetőségei és korlátai a magyar önkormányzatok számára •A magyar önkormányzatok egyedülálló önállóságot élveznek feladataik ellátásában, gazdálkodásukban és döntéshozatali rendjükben. Sok EU országban a PPP önkormányzati alkalmazásának a kezdetekben gátja volt az, hogy az önkormányzatok nem rendelkeztek a PPP-hez szükséges jogosítványokkal. •A magyar önkormányzatok a közfeladataik ellátását a vonatkozó jogszabályok értelmében elviekben PPP keretében is végezhetik, azonban a gátló tényezők: •az önkormányzati intézményekkel kapcsolatos dologi és beruházási kiadások folyamatosan alulfinanszírozottak, az ezek terhére történő kötelezettségvállalás nem kellően garantált; •az önkormányzati költségvetés nagyban függ az éves tervezésű központi költségvetéstől, így az önkormányzat hosszú távú kötelezettségvállalása nem kellően garantált; •politikai ciklusokban való gondolkodás és a hosszú távú szerződések kultúrájának kialakulatlansága a jellemző; •kevés az önkormányzat saját forrásaiból megvalósuló beruházás és a pályázati rendszerek a beruházási fázisokat egymástól kötelező jelleggel szétválasztják.

12 Hazai pályázati eljárásrendek (1) •Az önkormányzati beruházásokhoz általában vissza nem térítendő támogatások kapcsolódnak. A pályázati eljárásrend, a PPP alapelvei és közbeszerzési eljárásrend között nehéz összhangot teremteni. ( engedélyezett tervek igénye, bizonytalanság) •A tervezés nem kapcsolható össze a kivitelezéssel és üzemeltetéssel, így a teljes projekt ciklusú tervezés elve sérül, ami által a későbbiekben sem a kivitelező, sem az üzemeltető nem vállal át olyan kockázatokat, melyek a tervezésben gyökerezhetnek. Megoldást, a feltételes közbeszerzési eljárásrend jelenthet, amikor a projekt „nulladik pillanatában” a tervezés–kivitelezés–üzemeltetés – (finanszírozás) együttesére írnak ki pályázatot. •A kivitelezés és az üzemeltetés a pályázati forrásokból megvalósuló projektek esetében is összekapcsolhatók, az ilyen (BO built-operate – épít- üzemeltet) megoldások Magyarországon is terjedőben vannak.

13 Hazai pályázati eljárásrendek (2) •Nehezíti a PPP alkalmazását, hogy a közszereplő a pályázat megnyeréséhez köti a beruházásról szóló döntését, így a bizonytalan helyzetben a komoly költségekkel és szakmai ráfordításokkal járó PPP előkészítést a közszereplő és a magánszereplő is túl kockázatosnak tartja •a kiírónak formálisan rendelkeznie kell a beruházáshoz szükséges forrásokkal. •a források biztosításában egyedül az üzemeltető érdekelt, és az üzemeltető a részekre tagolt beszerzési eljárásrend során legutoljára kerül kiválasztására. •A magánfinanszírozás kimaradása ismét a magánszféra kockázat vállalási hajlandóságát csökkenti.

14 Az előcsatlakozási alapok eljárásrendje ( PRAG) •Az Európai Unió előcsatlakozási alapjaiból támogatott projektek és beruházások az EU által a támogatott országokban alkalmazandó „PRAG”szerint folynak. Gátló tényező az, hogy az „összességében legkedvezőbb ajánlat” nyer. •Ez a szigorú eljárásrend lehetetlenné teszi, hogy a közszereplő a projekttel kapcsolatos tervezési, szervezési (vagy bármilyen kreativitást, döntést igénylő) kérdéseket az ajánlattevőre bízzon, hiszen a PRAG-beli döntéshez egymással kizárólag pénzügyileg összehasonlítható ajánlatok szükségesek. •A magánfinanszírozás a beszerzési eljárásrend jellemzői miatt legális formában csak a finanszíroz-üzemeltet változatban jöhet szóba, de ebben az esetben az üzemeltető kockázatvállalása a más által tervezett és más által épített eszközök működtetése kapcsán nem éri el a PPP- ben megkívánt szintet.

15 A Kohéziós Alap és Strukturális Alapok eljárásrendje és a PPP •Az EU források felhasználása a jövőben az új közbeszerzési törvény szerint történik. •A sikeres alkalmazás feltételrendszere: •Kormányzati elköteleződés a PPP széleskörű alkalmazása mellett •Önkormányzati léptékű kísérleti projektek, a tanulságok publikálása, szakmai továbbképzések •EU kompatibilis új közbeszerzés törvény •Pályázati eljárások összehangolása a PPP struktúrákkal, hogy a PPP előnyei a pályázati forrásokból megvalósuló beruházások esetén is érvényesülhessenek •Központi PPP támogató egység, jogi, gazdasági szakértők és anyagi támogatás a PPP eljárások előkészítéséhez, lebonyolításához •Hosszú távú szerződések kultúrájának fejlődése •Átmeneti állami szerepvállalás a magánszektor bizalmának megnyerésére a PPP projektekhez (kezességvállalás, központi garancia alap stb.) •Az érintettek célzott párbeszéde

16 A Partnerség elve és a PPP az NFT vonatkozásában •A Nemzeti Fejlesztési Terv az EK szabályai szerint összeállított stratégiai dokumentum, amely előfeltétele annak, hogy Magyarország a évi csatlakozáskor igénybe vehesse az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának pénzügyi támogatását. •A Partnerség elvének sajátos érvényesülése a PPP, a köz-és a magánszféra együttműködésének megvalósulása a projektek esetében. •Az együttműködés lehetséges integrált projektek esetében önkormányzatok és vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek között (pl. település- rehabilitáció). Az együttműködésben résztvevők száma elvben korlátlan, nem rendkívüliek a több tucat önkormányzat együttműködésében megvalósuló projektek (pl. regionális hulladéklerakók). •Az együttműködés formája lehet gazdasági társaság alapítása, vagy együttműködési megállapodás („konzorcium” alakítása).

17 Az NFT felépítése •Helyzetelemzés: tekintettel a fejlődési egyenlőtlenségekre, az előző tervidőszakban igénybe vett támogatás mértéke, felhasználásának eredményei •Stratégia az adott régió fejlődésére és strukturális átalakulására •Célok és a kapcsolódó fejlesztési területek (prioritások) •Konzisztencia a hazai és a nemzeti politikákkal •Pénzügyi táblázat: pénzügyi hozzájárulás mértéke prioritások szerint (SA, EBB, KA, állami és magán- források) •Operatív programok rövid összefoglalója •Végrehajtás (felügyelet és értékelés rendszere) •Partnerekkel való konzultáció érdekében tett lépések (Partnerség)

18 Agrár- és Vidék- fejlesztés OP (FVM) Gazdasági Versenyképesség OP (GKM) AVOP GVOP KIOP HEFOP Környezetvédelmi és Infrastruktúra- fejlesztés OP (GKM) Humánerőforrás- fejlesztés OP (FMM) ROP Operatív programok Regionális fejlesztési OP (MEH NTH)

19 Regionális fejlesztési operatív program •Turisztikai vonzerők fejlesztése •Turisztikai fogadóképesség javítása •Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése •Település-rehabilitációs akciók

20 Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program környezetvédelmi prioritás •Vízminőség javítása (tisztítórendszerek) •Hulladékgazdálkodás fejlesztése •Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése

21 Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program •A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése •Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése

22 Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program •A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése valamint a munkahelyi és családi kötelezettségek összehangolása •Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben •A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével •Hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása •Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése •A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése

23 Gazdasági Versenyképességi Operatív Program •Üzleti infrastrukturális feltételek javítása (önkormányzati tulajdonú ipari park) •E-közigazgatás fejlesztése •Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése •A szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése

24 Külföldi példák - Birmingham rehabilitációja •Korábban: 19. sz.-ban ipari központ, 20.sz.-ban az ipar hanyatlik  munkanélküliség 20% fölé emelkedik •20 év alatt ( ) 400 millió font – kb. 150 mrd. HUF EU hozzájárulás - (a munkanélküliek száma közel harmadára csökkent, korszerűsödött a város gazdasági szerkezete) •Ma: London után Anglia második legnagyobb pénzügyi központja, turisztikai célpont. Életkörülményei vonzóak. •Hosszú távú stratégiai fejlesztéssel, partnerek bevonásával, nagy, integrált projektek megvalósításával érték el

25 A fejlesztési stratégia •A hagyományos iparágak mellett új ágazatok (csúcstechnológiájú feldolgozóipar, pénzügyi szolgáltatások, turizmus) fellendülésétől várható a gazdasági fejlődés •A fejlődéshez a hátrányos helyzetű csoportok támogatása és integrálása szükséges •Saját forrásokon mellett magánforrások és EU források bevonása szükséges •A város fejlődésében érdekelt partnerek rendszeres találkozója kiindulópont volt •Lehetővé kellett tenni az egymástól elzárt városrészek együttes fejlődését

26 Birmingham rehabilitációja •Fontos volt a megfelelő városközpont kialakítása •Az egyes városrészek koncentrált, tematikus fejlesztése •Ez lehetővé tette az addig egymástól elszigetelt városrészek együttes fejlesztését is, ami nagyban hozzájárult Birmingham felvirágzásához

27 Birmingham rehabilitációja - Tematikus fejlesztési programok •Tudományos park (gazd. diverzifikálására, friss diplomások segítésére) •Városközpont fejlesztése •Kongresszusi negyed (ipari csatornarendszer felújításával hangulatossá tették)

28 Birmingham rehabilitációja - Tematikus fejlesztési programok  Ékszer negyed (ékszeripari innovációs központ az ékszeripari iskola és az ipar közti kapcsolat erősítésére)  Tanuló negyed (régi gyárépületek átalakításával otthont adtak a kreatív iparágaknak)  Lakónegyedek (közbiztonság helyreállítása, helyi identitás megteremtése  vonzza a magántőkét

29 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Köteles Bernadett Nemzeti Fejlesztési Hivatal


Letölteni ppt "A PPP az európai uniós támogatások tükrében 2004. január 20. Nemzeti Fejlesztési Hivatal Köteles Bernadett."

Hasonló előadás


Google Hirdetések