Környezetgazdálkodás 1.

Az előadások a következő témára: "Környezetgazdálkodás 1."— Előadás másolata:

1 Környezetgazdálkodás 1.

2 A szennyezés típusai, forrásai ÁTTEKINTÉS
A légszennyezés rész-folyamatai A szennyezés típusai, jellemzői Források szerinti szennyezőanyag kibocsátás (emisszió) Az emisszió meghatározására szolgáló lehetőségek rövid áttekintése Statisztikai lehetőségek Anyag-mérleg módszer stb.

3 A szennyezés útja a légkörben: alapfogalmak definíciói

4 A szennyezés típusai az érintett terület alapján
LOKÁLIS szennyezés Regionális, kontinentális vagy HÁTTÉR szennyezés GLOBÁLIS szennyezés A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat.

5 Lokális szennyezés Forrás – legtöbbször pontforrásból (kémény)
elsődleges szennyező anyagok jellemzik (CO, SO2, NO, aeroszolok stb.) Koncentráció: igen magas Kiterjedés: horizontálisan kb km Hatása kis tér- és időléptékben

6 Háttérszennyezés Források
Elsődleges + másodlagos szennyzőanyagok (savak, oxidált formák - savas eső) Alacsonyabb koncentrációjú terhelés Kiterjedés: kb km Közepes hatótávolságú légszennyezés

7 Globális szennyezés Forrásai: CO2, CH4, és halogénezett szénhidrogének
Koncentráció: relatív alacsony horizontálisan az egész Földre vagy félgömbre kiterjed vertikálisan is jelentős Nagy tér- és időléptékű szennyezés

8 EMISSZIÓ (helyhez kötött és mozgó forrásból)
Pontforrás [kg s-1] kibocsátása: - Q=r2π v c ahol r: sugár; v: kibocsátás sebessége; c: konc. Területi forrás [kg m-2s-1] - ∑Q; (diffúz forrás) - anyagmérleg kibocsátási tényező Vonalforrás u. az Biológiai emisszió - ökoszisztémákra

9 Anyagmérleg módszer (m: tömeg)
háttérszennyezés m = U C Q: emisszió C: konc. U: szélseb. Z: magasság Q = m1-m0

10 Kibocsátási tényezők Egységnyi tüzelőanyag felhasználására jutó légszennyező anyag mennyisége, vagy Az egységnyi termékre jutó légszennyezés mértéke

11 Statisztikai meghatározási lehetőség

12 LÉGKÖRI MOZGÁS JELENSÉGEK és légszennyezés
Irány szerint: vízszintes és függőleges Áramlás alapján: rendezett – lamináris és véletlenszerű-turbulens I. Vízszintes mozgások: a szél (léptéke, átlaga) Jelentősége: időjárás alakító; keverés, szennyezőanyag szállító, terjesztő Létrehozó erők: Newton II. törvénye ΣF = m a Nyomási grádiens erő – Px

13 2. A Coriolis erő (eltérítő erő)
Fc = -2u Ω sinφ ahol : u - szélsebesség; Ω - a forgás szögsebessége; φ - földrajzi szélesség Coriolis erő: A forgó rendszerekben ébredő erő. Ha egy test a rendszerhez képest vrel sebességel mozog. Fcor = -2mω x vrel

14 II. Függőleges mozgások – konvekció
3. Surlódási erő (S) - turbulens foly. 1 km-ig! Felette - Ekmann-spirál 4. Gravitációs erő F= g; átlaga: 9,81 m/s2 II. Függőleges mozgások – konvekció Szabad feláramlás Kényszer konvekció

15 II. Diffúzió – függőleges elkeveredés
apró méretű anyagok elkeveredése (molekuláris diffúzió) Koncentráció különbségnél, c [gm-3] alakul ki Mértéke a fluxus (φ), φ = -K dc/dz ahol K: kicserélődési együttható (10 m-2 s-1) z: magasság (m) Negatív előjelnél: felszínről felfelé (kibocsát) Pozitív előjelnél: felszín irányába kiülepszik az anyag

16 Származási hely szerinti emissziók
Ipari (benne energiaterm. és közlekedés) CO2-C tökéletes égésnél CO tökéletlen égésnél (közlekedés!) SO2-S – fosszilis tüzelőanyagok égetése N-oxidok – magas hőmérsékleten levegőből Illékony szerves vegyületek (VOC) CH4 (hulladékok, bányászat, szállítás) Szilárd C-részecskék, nehézfémek Freonok stb.

17 Mezőgazdaság szennyezése: földművelés, erdőirtás, égetés
CO2–C (Századforduló óta mg. részesedése a levegő CO2 szennyezéséből meghaladhatja iparét) CO-C: Ipari kétszerese CH4 és egyéb szénhidrogének. Égetés mellett egyéb források: rizsföldek bélfermentáció Globálisan mg. szennyezése metánból nagyobb iparinál!

18 NH3-N - állatok vizelete - műtrágyázás közvetett
Durva aeroszol – földművelésből Természetes (B) és mesterséges (A) emisszió aránya Mészáros (1993) szerint

19 ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA
A légszennyezés típusai és jellemzői Az emisszió meghatározási lehetőségei Az áramlási viszonyok szerepe a szennyezőanyagok terjesztésében, hígulásában Az ipari, mezőgazdasági és „biológiai” eredetű levegőszennyezés

20 ELŐADÁS ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEI
Mennyi N terhelést jelent a környezetre 300 sertés egy évi tartása? Mekkora kg-ban kifejezett S szennyezést jelent 25 q jó és rossz minőségű szén elégetése? A mezőgazdasági termelésnél milyen szennyezőanyagok kerülhetnek a légkörbe? Milyen szerepe van a légáramlásnak a levegő szennyezésében?

21 Felhasznált források Szakirodalom: Mészáros, E. (1994) Légkörtan Egyetemi jegyzet, Veszprémi Egyetem, 120. Egyéb források: További ismeretszerzést szolgáló források: www. Buday-Sántha, A. (2006) Környezetgazdálkodás Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 245.

22 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !