Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Info-koalíció 2010. március 23.. Kutatási és Fejlesztési Programok Főosztálya - Kutatás - Közösségfejlesztés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Info-koalíció 2010. március 23.. Kutatási és Fejlesztési Programok Főosztálya - Kutatás - Közösségfejlesztés."— Előadás másolata:

1 Info-koalíció március 23.

2 Kutatási és Fejlesztési Programok Főosztálya - Kutatás - Közösségfejlesztés

3 Kollégák •Hunyadi Zsuzsa főosztályvezető •G. Furulyás Katalin •Lágler Péter •Lipp Márta •Talata-Dudás Katalin •Péterfi Ferenc osztályvezető •Kovács Edit

4 TEVÉKENYSÉGÜNK OKM-nek háttér tanulmányok: •Kultúra fogyasztás (lakossági vizsgálat) •OKM statisztika, másodelemzés •Közművelődési intézmények, 30 e. alatt •„Kell egy hely” (művházak építése, felújítása) •Hatástanulmány (1997. évi CXL törvény) –Szakfelügyeleti jelentések elemzése •Megyei feladatellátás •Kulturális szegénység •Kreatív iparok

5 Szereplőkről •Népművelők helyzete, pályaképe, lehetőségei •Polgármesterek és népművelők •Közművelődési szakemberek megbecsülése

6 Területek •Művelődési házak (lakossági elvárások, látogatottság, összetétel, 5 falu mintán, teljes lakossági mintán) •Népművészet •Fesztiválok, falunapok szerepe, jellemzői •Konkrét események közönsége, fogadtatása (Táncház találkozó és más fesztiválok) •Jó példák-fejlesztési vizsgálatok •Public Art

7 Települések •Kulturális alapú városfejlesztés, hat város (Pécs, Győr, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Szeged) •Tardos •Zugló •Becsvölgye stb.

8 Az elmúlt egy év során legalább egyszer volt... (A különböző kultúraközvetítő intézményekbe járók aránya a éves népesség körében, N=3400)

9 Aktív, eljáró (használja a kulturális intézményrendszert) 40 % 4. Passzív, kultúrán kívüli, sivár életmód: 43% 2. Egyoldalúan 24 % konszolidált 9 % mozizás 14 % művelődési ház 10 % 1. Sokoldalúan 16 % mindenevő 7 % 3. Olvasó 17 % A kultúra társadalmi eloszlásának modellje Otthonülő (nem használja a kulturális intézményrendszert) 60 %

10 A 30 ezer fő alatti települések közkulturális ellátottsága ezer fő alatti településeken (3.113 db), ez a települések 99%-át, de a népességnek csak 60%-át jelenti. Az adatgyűjtés célja: •„Kell egy hely!” – van-e egy hely? •Egy-egy településen hányféle intézmény van, ahol kulturális szolgáltatásokhoz hozzá lehet férni? •Ezek hány épületben találhatók, mennyire jellemzőek az egyfunkciós/többfunkciós épületek? Mely funkciók jelennek meg együtt? •Egy településről az ágazati elkülönülést átlépve, teljes képet nyerni

11 Témakörök 14 féle funkció ellátottságát vizsgáltuk: •közművelődési •internetes közösségi tér •e-Magyarország pont •könyvtár •galéria, kiállító terem •mozi(terem) •táborhely üzemeltetése •(ifjúsági) információs és tanácsadó iroda •Tourinform iroda •tájház, helytörténeti gyűjtemény •alkotóház •múzeum •művészeti iskola •egyéb kulturális tevékenység (közoktatás nem!!!)

12 A települések hány %-án érhető el az adott funkció?

13

14 OKM statisztika •A közművelődés helyzetének alakulása a 2005-ös/ 2008-as közművelődési statisztika tükrében •SZÍN 14/5. •CD mellékletben a megyei összefoglalók

15 Főbb témakörei •A jelentők összetétele, jogállása, finanszírozása, gazdálkodása •Bevételek-kiadások •Hasznos négyzetméterek •Szakemberek •Tevékenységek •Résztvevők száma, alkalmak száma

16 A látogatószám változása (OKM statisztika)

17 Közművelődéssel kapcsolatos lakossági elvárások •5 falu, két időpont: 2004, 2007 Változások az elvárásokban a művház felé: •az elvárások a közösségi intézmény jellegtől a megbízható szolgáltatást nyújtó professzionális intézmény irányába mozdulnak •legyen képes kielégíteni és inspirálni az egyre színesedő egyéni érdeklődést •segítsen a mindennapi problémák megoldásában

18 Motiváltság: •Program és tárgyi környezet (nem elég jó) •Társadalmi/társas környezet (nem hívják személyesen, nem fontos emberek járnak oda, stb.) •Belső motiváltság hiánya: nem szeret kimozdulni, lusta, fáradt, beteg, pénzhiány, időhiány

19 Kell egy hely, de milyen? (Művelődési házak építése, felújítása) •Tapasztalatok –Szebb, komfortosabb középületek –A funkciók száma nő, de a „bevonzott” közönség összetétele jelentősen nem változik –Típushibák (új építés kellett-e, pályázatcentrikus, raktár nincs, funkciók nem összehangolt, nem kérdezik meg a használókat és a szakembereket) –Felújítási trendek (szabadtér, melegítő konyha, klíma, szakaszolhatóság, variálhatóság)

20 Kiket sikerült bevonzani? Kik maradtak el? (%) Bázis: ahol korábban működő épületet újítottak fel, alakítottak át BevonzottElmaradt Fiatalok243 Nyugdíjasok, idősebbek182 Felnőttek110 Gyerekek, tanulók, iskolások100 Nők70 A környező települések lakói50 Családosok, nagycsaládosok40 Cigány lakosság40 Mozgássérültek, vakok30 Hátrányos helyzetűek20 Mindenki, minden korosztály20 8%

21 Egyedül a „kisvilágban” •Népművelői vélekedések új feladatokról, lehetőségekről,fejlesztésekről, önállóságról

22 A különféle feladatelemek fontossága a népműveIők szerint. I. Átlagok (1 = kevéssé fontos, 5 = nagyon fontos)

23 A különféle feladatelemek fontossága a népművelők szerint II. Átlagok (1 = kevéssé fontos, 5 = nagyon fontos)

24 Polgármesterek, népművelők A népművelők és a polgármesterek vélekedései a lakossági igényekről, átlagok (1 = egyáltalán nem fontos, 5 = nagyon fontos)

25 A közművelődés jogi szabályozásának hatásai Hatástanulmány •közművelődési rendeletek, megállapodások léte, viszonya a valóságos tevékenységhez •a településszintjén dől el a tartalom •a szankció hiánya gyengíti a szabályozás erejét

26 A szakfelügyelők értékelései A tevékenység 1-5 osztályzatok átlaga A létkultúra közvetítése és fejlesztése (tanfolyamok, szakkörök, képzések, életesélyek növekedése, praktikus ismeretek) 2,76 Az együtt élő másságok kultúráinak közvetítése (etnikai, vallási, kulturális, migráció, marginalitás) konfliktus kezelés 2,99 A közhasznú kulturális szolgáltatások (információk, programok, utazások, tanácsadás) 3,22 A kreativitás és önkifejezés (élményközpontú közösségi formák, amatőr mozgalmak, stb.) 3,59 Az ünnepi és egyetemes kultúra (nemzeti ünnepek és magas kultúra, elitista értékközpontú) 3,68 A helyi társadalom közösségi kultúrája (helyi kohéziót erősítő tevékenységek, civilek) 3,7 A helyi kultúra közvetítése (kötődés, lokálpatriotizmus) 3,97

27 Kreatív ipar-kulturális szegénység Korábbi, a kreatív gazdaságról és a kulturális szegénységről szóló kutatásainkban vizsgáltuk a kultúra, a társadalmi integráció és a versenyképesség kapcsolatát. A fejlődést a kultúra olyan felfogása segítené jobban, mely az elitkultúra-tömegkultúra ellentét, a magaskultúra terjesztésének elsődlegessége helyett a társadalmi integrációt és az azt szolgáló képességek meglétét helyezi a középpontba.

28 Helyi érték A kulturális tényező nem azokon a helyeken tud igazi katalizátor lenni, ahol a klasszikus funkciójú és formális rendszerek erősek, hanem sokkal inkább ott, ahol nagyon erős a kultúra civil háttere, és ahol a tartalmi és tevékenységbeli megújulásra összpontosítanak. –Ahol nem történtek erőteljes kezdeményezések a közösségi együttműködésre, ott még akkor is jóval szegényesebb a kép, ha időközben a klasszikus tevékenységi formákban megújulás vagy mennyiségi bővülés történt. Közösség- és településfejlesztő munka a helyi civilekkel együttműködve.

29 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Info-koalíció 2010. március 23.. Kutatási és Fejlesztési Programok Főosztálya - Kutatás - Közösségfejlesztés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések