Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Dalton-Plan iskola. Helen Parkhurst (1886-1973)  Az amerikai Helen Parkhurst, Dalton-Plan koncepció kidolgozója 1886. március 8-án született Wisconsin.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Dalton-Plan iskola. Helen Parkhurst (1886-1973)  Az amerikai Helen Parkhurst, Dalton-Plan koncepció kidolgozója 1886. március 8-án született Wisconsin."— Előadás másolata:

1 A Dalton-Plan iskola

2 Helen Parkhurst ( )  Az amerikai Helen Parkhurst, Dalton-Plan koncepció kidolgozója március 8-án született Wisconsin Állam Durand nevű kisvárosában.  Visszaemlékezései biztonságos szociális és anyagi körülmények között eltöltött boldog gyermekkorról tudósítanak.

3  Édesapja egy fogadó fenntartása mellett lótenyésztéssel és állatkereskedéssel is foglalkozott.  Pedagógiai életművében megfigyelhetők az életrajzi motívumok, például annak kapcsán, ahogyan a tanulás és a tanítás közötti viszonyt a ló itatásához hasonlítja.  “Mostanáig nem láttuk világosan, hogy tanítani - vulgáris hasonlattal élve - éppoly egyszerű, mint a lovat odavezetni a vízhez. A lónak is magának kell innia. A régi rendszerű tanítás éppúgy nem tudja rávenni a tanulót arra, hogy tanuljon, mint ahogy a lovász sem vezetheti rá a lovat az ivásra, ha az nem szomjas.”

4  Iskolai éveiről szóló visszaemlékezéseiben szinte elviselhetetlen unalomról és az egyhelyben ülés kényszeréről számol be.  Úgy tűnik, hogy az iskolai oktatás hagyományos formája nem nyújtott elég önálló feladatot a kislánynak, ami azután számos fegyelmi vétséghez vezethetett.  Meglehetősen korán jelentkeztek pedagógiai újító törekvései is.  A “Durand High School” befejeztével, magánúton tette le tanári vizsgáját, majd 1904 őszétől, szülőhelyétől nem messze, Waterwille-be, egy 40 tanulóból álló osztatlan iskolába kerül.  Már ekkor megjelenik munkájában a későbbi Dalton- Plan néhány vonása:

5  “Első tanítási tapasztalataimat egy vidéki iskolában szereztem, ahol negyven gyermek nyolc osztályba tartozott. Hét osztály számára kellett elfoglaltságot biztosítani, míg a nyolcadikkal szóbeli foglalkozást tartottam. A nehéz helyzet áthidalására azt találtam a legjobb megoldásnak, hogy minden gyermeket valamivel foglalkoztattam, addig is, amíg nem tudtam az ő munkájára figyelni. Hogy ez a szervezési forma eredményes legyen, a nagyobb gyermekekre rábíztam a kicsiket. Ők, s különösen a nagyobb fiúk igen segítőkésznek bizonyultak. Segítségükkel egy raktárt átalakítottam tanteremmé, ahol minden sarokban más tantárggyal foglalkoztak.”

6  A kísérlet sikeresnek bizonyult, a tanulók száma egyre növekedett. A hiányzások száma gyorsan csökkent, a gyermekek rendesen, engedelmesen viselkedtek, és céltudatosan dolgoztak.  1914-ben megszakad a sokat ígérő kutatói karrier, ugyanis római utazását követően négy éven át Maria Montessori munkatársa - valójában annak alárendelt helyzetű “tanulója” lesz.  1915-től Parkhurst, az olasz reformpedagógusnő hivatalos amerikai képviselőjeként különböző beosztásokban a Montessori-koncepció terjesztésével foglalkozik.

7  1918-ban, Montessorival történt szakítást követően, egy eredetileg Montessori-bemutató iskolaként működő New York-i intézményt továbbfejlesztve létrehozza a “Children's University School” elnevezésű intézetét.  1919-ben ennek az iskolának újonnan megnyitott felső tagozatában vezetik majd be a “laboratórium tervet”.  Végül 1919/20-ban - a fogyatékos gyermekek “Berkshire Cripple School” nevű iskolájának átszervezését követően - létrehozza Daltonban (Massachusetts) a laboratóriumi terv szerint működő “Public High School”-t.

8  Legalapvetőbb pedagógiai törekvése az volt, hogy a nevelést "élővé" tegye.  Felfogása szerint a nevelésnek olyan élő folyamatnak kell lennie, “amely felkelti, és ébren tartja a tanulóknak saját munkájuk iránti érdeklődését”.  A cél elérése érdekében törekedett az abban résztvevő tanulók véleményének meghallgatására: “Rendkívül értékes gondolatokkal álltak elő. Voltaképpen maguk a tanulók segítettek hozzá, miként helyesbítsem a tervnek azokat a pontjait, ahol hiányosságok voltak.”

9 A nevelés célja, az iskolai munka alapelvei  (a) Szabadság. Az iskola közösséggé válásának alapvető feltétele, “az egyén számára az önfejlesztéshez biztosított szabadság”. Szabadság alatt itt a taneszközök olyan felelősségteljes használata értendő, amelynek “célja a harmonikus, felelősségteljes, tudatos személyiség” kialakítása, aki “képes és hajlandó társaival közös javai érdekében együttműködni”.

10  (b) Együttműködés, közös tevékenység. Ezt a második elvet Parkhurst a demokratikus közösségi élet nélkülözhetetlen alapfeltételének tekintette, és alatta a “csoportban kibontakozó interakciót” értette.  (c) Az időbeosztás és a hatékonyság. Ezzel kapcsolatban Parkhurst megállapítja, hogy “a Dalton-Plan biztosítja annak lehetőségét, hogy a tanuló maga gazdálkodhasson idejével, hogy azt szükségletének megfelelően töltse el.” Ennek segítségével képessé válik az erőfeszítés és a siker összefüggésének átélésére. Így figyelmét pillanatnyi érdeklődésének tárgyára tudja majd összpontosítani, és ezáltal nem csupán többet, hanem eredményesebben is tud majd dolgozni.

11 A tanárszerep változásai  A tanár feladata az ösztönző körülmények megteremtéséről való gondoskodás - mindenekelőtt a tanulására szolgáló terem berendezésével, a taneszközök előkészítésével és a didaktikai “menetrend” kidolgozásával.  Nem azzal kell már foglalkoznia, hogy nehezen emészthető információkat tömjön a gyermekek fejébe.  A kapcsolat megváltozása nem csupán a gyermeki sikerekben mutatkozik majd meg, hanem a tanár is sikeresebbnek érzi magát, javul hangulata, közérzete.”  Az osztály előtt álló tanárból a rábízott gyermekek tanulásának kísérő-segítőjévé válik.

12 A hagyományos oktatásszervezés fő problémája  Miként szervezheti meg a tanár a tanulási folyamatot úgy, hogy az megfeleljen a tanulók egyéniségének?  Az oktatási folyamat a hagyományos iskolában elsősorban az “átlagos tanuló” teljesítményére alapozódik, ezért legnagyobb hatást az attól legkevésbé eltérő tanulókra gyakorolja.  Cél a differenciálás, de milyen eszközökkel?

13 “Education on the Daltonplan” (magyarul: A Dalton-terv, 1982) című munkájában e dilemma megoldására: “ Mivel öt tanulót sem lehet jobban tanulmányai folyamatában együtt tartani, mint negyvenet, az iskolának annál jobb, minél előbb meg tudnak a tanárok szabadulni ettől a gondolkodásmódjukban kísértő illúziótól. Az együtt-tartás magában foglalja a kényszerítést, s a Dalton-terv legfontosabb célja mindenfajta kényszer megszüntetése. Céljának mind a tanár, mind pedig a tanuló felszabadítását tekinti.”

14 Régi iskola Új iskola 1. Figyelj és légy engedelmes! 1. Munkádat érdeklődéssel végezd! 2. Írd le a feladott szöveget, másolj! 2. Légy önálló! 3. Csak engedéllyel mozdulj el a helyedről! 3. Érezd magad szabadnak, kutass és kísérletezz! 4. Engedély nélkül ne beszélgess társaiddal! 4. Problémáidat beszéld meg a többiekkel! 5. A tanítási órán ne nevetgélj engedély nélkül! 5. Örülj munkádnak!

15 Régi iskola Új iskola 6. Arra törekedj, hogy te legyél a legjobb! 6. Törekedj arra, hogy példamutatóan dolgozz! 7. Igyekezz felülmúlni a többieket! 7. Próbálj az egész osztálynak segíteni! 8. Ne segíts az osztálytársadnak! 8. Főleg a gyengébbeknek segíts! 9. Ne engedd, hogy társaid segítsenek! 9. Fogadd el a tehetségesebbek segítségét! 10. Ne szegd meg a szabályokat! 10. Amit csak tudsz, dedd meg az iskola érdekében!

16 A Dalton-iskola oktatásszervezésének új elemei  Új módszer a tananyag feladatterv és teljesítménylap által történő felosztása.  Parkhurst a feladatlap helyett a tanuló és a tanár írásos szerződésének megkötését javasolja. Ezt azonban nem vették át az európai iskolák.  Természetesen a tanulmányi “penzum” kiadásával együtt a tanuló bizonyos szerződés-szerű kötelezettséget is magára vállal, aminek a betartását azután a tanár ellenőrzi.  Ezt tartalmazza a feladatterv (assignment).

17  A jó feladattervnek szerinte az alábbi szempontoknak kell megfelelnie:  A tanulmányi feladatok világos, érthető, célra orientált írásban történő megfogalmazása.  Feleljen meg a gyermek értelmi képességeinek.  Az osztályban tapasztalható nagy teljesítmény-különbség esetén három kategória, “minimum, közepes szint és maximum” szerinti differenciálás lehetőségének biztosítása.  A tanulási folyamat következetes, “lépésről-lépésre” történő megvalósítása.  Utalás a taneszközök használatára és motiválás “definíciók felsorolása, a kérdések megválaszolása” által.  A feladatterv megbeszélése a tantestülettel, ez közös követelményrendszert is jelent az integrációs (tantárgyközi) szempontok kijelöléséhez.

18  A feladattervvel függ össze a teljesítménylapok megjelenése is.  Ezek középpontjában nem az ellenőrzési funkció áll, hanem az a tanár számára biztosítja a tanulmányi előrehaladás lépéseinek legtökéletesebb áttekinthetőségét.  Ez a tanuló számára a teljesítménylapon szereplő grafikai szimbólumok motiváló hatása által tesz szert különös jelentőségre.  Ugyanis a tanulók saját ellenőrző-lapjukon található “graphok” alapján ismereteinek gyarapodását is követhetik, mivel az elvégzett munka után a teljesítmény rögtön feljegyzésre kerül.

19  A táblázat-fokok tantárgyanként elkülönítve, egységenkénti beosztásban tüntetik fel az elsajátított tananyagot.  A feladatterv segítségével a tanuló és az őt segítő tanár rövid idő alatt áttekintheti az adott szaktárgyban, a kitűzött célhoz viszonyítva megtett előrehaladást.  A tanulók mindig maguknál tartják a teljesítménylapjukat, és haladásukat önállóan, vagy tanári jóváhagyás után jelölik be.  A holland iskolákban jelenleg az ellenőrző-lapok egyszerűsített formáját használják, de az angliai iskolák példája is azt mutatja, hogy az értékelés a Parkhurst által kifejlesztett formáknál sokkal egyszerűbb eszközökkel is megoldható.

20 A Dalton-Plan gyermek-antropológiája  Teljesen nyilvánvaló, hogy Parkhurst a gyermeket tanulni vágyó lénynek tekinti.  Meggyőződéssel vallja továbbá, hogy az önálló tanulás során fokozatosan erősödő felelősségérzete által kellő mértékben képes lesz élni az ehhez biztosított szabadsággal.  Munkáiban gyakran tesz említést különböző gyermeki szükségletekről, anélkül hogy ezek elméleti vonatkozásait megfogalmazná. Ezek a következők:

21  A közvetlen környezet kialakításában való részvétel igénye,  A kötetlen társas kapcsolatok létesítésére irányuló törekvés,  Vágy az értelmes tevékenység elvégzésére,  Az iskolán belüli szabad mozgás igénye (Lynch szerint az iskola nem valamiféle “csendes pihenőhely”),  Törekvés arra, hogy az iskola a szociális kapcsolatok és tapasztalatok megszerzésének színhelyévé váljon,  A sikeres tanuláshoz szükséges tapasztalatok megszerzésének igénye (vetélkedés és szelekciós nyomás mellőzése)  Vágy saját teljesítményeinek elismerésére,  Igény személyisége tiszteletben tartására.

22 Forrás:  Németh András - Skiera, Ehrenhard: Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 


Letölteni ppt "A Dalton-Plan iskola. Helen Parkhurst (1886-1973)  Az amerikai Helen Parkhurst, Dalton-Plan koncepció kidolgozója 1886. március 8-án született Wisconsin."

Hasonló előadás


Google Hirdetések