Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb. CSILLAGÁSZAT.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb. CSILLAGÁSZAT."— Előadás másolata:

1 Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb. CSILLAGÁSZAT

2 A TÁVOLI MÚLT • 13,82 milliárd évvel ezelőtt az Univerzum az ősrobbanással („Big Bang”) megkezdődik (a napjainkban leginkább elfogadott elmélet szerint). • 300 ezer évvel az ősrobbanás után hidrogén atommagok elektronokat fognak be, létrehozva az első atomokat • 600 millió évvel az ősrobbanás után kialakulnak az első galaxisok • 5 milliárd éve: a Nap létrejötte • 4,6 milliárd éve: a Föld létrejötte, a geológiai korok kezdete • 3,5 milliárd éve megjelennek az első egysejtűek a Földön

3 CSILLAGÁSZAT TÖRTÉNETE Klaudiosz Ptolemaiosz (görög: Κλαύδιος Πτολεμα ῖ ος, latin: Claudius Ptolemaeus) (Ptolemais Hermiou, 85/90 körül – Alexandria, 168 körül), görögül író, Egyiptomban élő, római polgárjoggal rendelkező matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő. Ő alkotta meg a 17. századig meghatározó geocentrikus (Ptoleimaioszi) világképet.

4 Nikolausz Kopernikusz (latinosan Nicolaus Copernicus, lengyelül Mikołaj Kopernik) (Toruń, február 19. – Frombork, május 24.) lengyel csillagász. Heliocentrikus világkép: Föld és a többi bolygó kering a Nap, s a Hold a Föld körül. Kopernikusz az elmélet publikálásával forradalmasította az egész világképet és megalapozta Galilei, Kepler és Newton felfedezéseit.

5 Galileo Galilei (Pisa, február 15. – Arcetri, január 8.) olasz természettudós. Habár az elterjedt nézet pontatlan, miszerint Galilei találta volna fel a távcsövet, ő volt az első emberek egyike, aki az égbolt tanulmányozására használta azt. A per során Galilei kénytelen volt visszavonni a Föld mozgására vonatkozó tanait, de közben, állítólag, végig azt mormolta maga elé: „Eppur si muove!” („Mégis mozog!”)

6 Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, december 27. – Regensburg, Bajorország, november 15.) német matematikus, csillagász és optikus volt, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amelyeket róla Kepler- törvényeknek neveznek.

7 KEPLER TÖRVÉNYEI I. A bolygók pályája ellipszis, és annak egyik gyújtópontjában van a Nap.bolygókpályájaellipszisNap, ahol ( r, φ ) a bolygók napközpontú polárkoordinátái, l a fókuszon átmenő, a nagytengely re merőleges húr fele ( semi-lactus rectum ), e pedig az excentricitás.excentricitás II. A bolygók vezérsugara (a bolygót a Nappal összekötő szakasz) azonos idő alatt azonos területet súrol. ahol az adott (nagyon kicsi) szögelfordulás alatt súrolt terület, ennek az idő szerinti első differenciálhányadosa a területi sebesség, ami konstans. III. A bolygók Naptól való átlagos távolságainak (a, a pálya fél nagytengelyeinek) köbei úgy aránylanak egymáshoz, mint a keringési idejük (T) négyzetei, azaz a hányados minden naprendszerbeli bolygó esetén ugyanakkora. Például a Jupiter keringési idejének (11,8 földi év) négyzete majdnem 140. A Jupiter majdnem 5,2-szer van távolabb a Naptól, mint a Föld; ennek köbe (5,2-ször 5,2-ször 5,2) szintén majdnem 140. Kepler III. törvényének pontos alakja:Jupiter Föld, ahol k a Gauss-féle gravitációs állandó, m 1 és m 2 pedig a testek tömege. Mivel értéke k -nak, a Gauss-féle gravitációs állandónak a négyzete miatt nagyon kicsi, ezért az egyenlet jobb oldala minden bolygóra nézve jó közelítéssel állandó.tömege Gaussgravitációs állandónak A Gauss-féle gravitációs állandó: ahol m a Föld - Hold rendszer össztömege, T pedig a Föld - Hold rendszer tömegközéppontjának a Nap körüli keringési ideje.ideje

8 Sir Isaac Newton (Woolsthorpe-by- Colsterworth, december 25. – London, március 20.) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; a modern történelem egyik kiemelkedő tudósa.

9 NEWTON ELSŐ TÖRVÉNYE – A TEHETETLENSÉG TÖRVÉNYE Galilei és Kepler törvényei alapján Minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, míg ezt az állapotot egy másik test vagy mező meg nem változtatja. A vonatkoztatási rendszer maga is nyugalomban van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, és bármely hozzá viszonyított tökéletesen magára hagyott test mozgására érvényes a tehetetlenség törvénye. Már Arisztotelész is megfigyelte, hogy álló testek nyugalomban maradnak, amíg külső hatás nem éri őket. Úgy vélte, hogy a nyugalom a természetes állapot, a mozgáshoz van szükség kiváltó okra. Newton megállapította, hogy mind a nyugalmi helyzet, mind az egyenletes mozgás stabil állapot, és a gyorsulás az, amihez külső hatásra van szükség – ezt a külső hatást nevezzük erőnek. A mindennapi körülmények között megfigyelhető helyzetekben egy ilyen, minden mozgó testre ható erőhatás a súrlódás, ez lehetett az, ami Arisztotelészt megtévesztette. Az első törvény arra is rámutat, hogy a Nap körül keringő bolygók, mivel nem egyenes vonalú mozgást végeznek, külső erőhatás alatt kell, hogy álljanak: ez pedig a gravitáció.

10 NEWTON TOVÁBBI TÖRVÉNYEI Newton második törvénye – a dinamika alaptörvénye Egy pontszerű test lendületének (impulzusának) a megváltozása egyenesen arányos és azonos irányú a testre ható, 'F' erővel. Az arányossági tényező megegyezik a test 'm' tömegével. Newton harmadik törvénye – a hatás-ellenhatás törvénye Két test kölcsönhatása során mindkét testre azonos nagyságú, egymással ellentétes irányú erő hat. Newton negyedik törvénye – az erőhatások függetlenségének elve- más néven a szuperpozíció elve. Ha egy testre egy időpillanatban több erő hat, akkor ezek együttes hatása megegyezik a vektori eredőjük hatásával.

11 CSILLAGÁSZATI MÉRTÉKEGYSÉGEK • CsE • Fényév • Parszek

12 CSE • A csillagászati egység az égi mechanikában használatos hosszúságegység. Eredeti definíciója szerint a Föld-Hold rendszer tömegközéppontja Nap körüli pályájának fél nagytengelye. • A Nemzetközi Csillagászati Unió azonban pontos kilométerértéket megadva újradefiniálta, elhagyva az eddigi mért érték hibaértékét. Jele: CsE. • További elterjedt rövidítése az AU az angol "Astronomical Unit"- nak megfelelően. • 1 CsE = m= 8,33 fényperc • ( kerekítve 150 millió km ) • 1 fényév = CsE

13 FÉNYÉV • A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz. Az idő mértékegységeinek analógiájaként beszélhetünk a fényév töredékeiről: fényóráról (amennyi utat a fény egy óra alatt megtesz), fénypercről (a fény egy perc alatt megtett útja) és fénymásodpercről (a fény egy másodperc alatt megtett útja). • Egy fényév: • 9,460529·1015 m = 9,4605 billió kilométer = majdnem 9,5 petaméter (Pm), • CsE (csillagászati egység), vagy • 0,3066 pc (parszek).

14 PARSZEK • Világegyetem:Legalább megaparszek, valószínűleg végtelen • 1 parszek = 3,2617 fényév • A parszek (rövidítve pc) a csillagászatban használt távolság egyik mértékegysége. Az elnevezés a „ par allaxis” és „ sec undum” szavakból származik; nemzetközi jelölése: parsec. Az a távolság, amelyből egy CsE – merőleges rálátás esetén – egy ívmásodperc szög alatt látszik.

15 KOZMOLÓGIA Koszmosz-világ Logosz-tudomány Kozmognómia- világ keletkezése • Teremtéstörténet • Ősrobbanás (Big Bang) Naprendszer keletkezés: • Kant-Laplace-féle nebuláris elmélet: Forró gázköd (nebula) összesűrűsödött, e közben alakultak ki a bolygók • Hoyle-elmélet

16

17 TEJÚTRENDSZER • A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble- féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található milliárd csillag található benne, átmérője 30 kiloparszek ( fényév, azaz 9,5·1017 kilométer), legnagyobb vastagsága 5 kpc ( fényév). A Földről két spirálkarját, az Orion- és Nyilas-kart látjuk. Vizsgálatát megnehezíti, hogy belülről látjuk. • Tudományos becslés szerint a Tejútrendszerben legalább 100 milliárd bolygó található.

18 NAPRENDSZER A Naprendszer korát a Naprendszer különböző helyeiről (Föld, Hold, meteorok) származó radioaktív izotópok vizsgálatai alapján kb. 5 milliárd évre becsüljük. • A Nap tömege sokkal nagyobb (750-szer), mint az összes többi égitest együttes tömege. • A nagybolygók ugyanabban az irányban és közel egy síkban keringenek a Nap körül. • A Naprendszer összes perdületének csak töredék része (1/200-ada) jut a Napra, a többit a bolygók képviselik. • A Naprendszer nagybolygói két jól elkülöníthető csoportba oszthatók: Föld- típusúak, illetve Jupiter-típusúak. • A bolygókon mérhető deutérium-hidrogén arány a csillagközi térben mérhető aránnyal egyezik meg, és sokkal nagyobb, mint a Napon mérhető arány.

19 HOYLE ELMÉLET • Az 1940-es évek elején Hannes Alfven ( ) svéd fizikus és csillagász jutott először arra a gondolatra, hogy a Naprendszer keletkezését az elektromos és mágneses erők is befolyásolhatták. Ilyen módon a Nap forgási energiájának egy részét átadta a bolygóknak, ezért lassult le. • Fred Hoyle ( ) elmélete tartalmazza a korábbi elméleteknek azokat az elemeit, amelyeket a megfigyelések alátámasztottak. • Így Hoyle szerint a Naprendszer egy csillagközi gáz- és porfelhőből alakult ki, ami a Tejútrendszer egyenetlen forgása miatt már eredetileg is forgott. A felhőt a saját gravitációs tere húzta össze. (Tehát nem kihűlés eredményeként húzódott össze.) • Megtartotta viszont az Alfven által módosított Laplace-Roche-féle gyűrű leválási elméletet. Sőt, továbbfejlesztve azt, arra is sikerült magyarázatot adnia, hogyan alakult ki kétféle bolygótípus.

20 A 20. századra a spirálgalaxisok megfigyelése felfedte, hogy a mi galaxisunk csak egy a több milliárd galaxis között a folyamatosan táguló Világegyetemben - különböző méretű galaxishalmazokba tömörülve. A 21. századra a látható világegyetem átfogó szerkezetének megértése tisztább lett, ahogy a galaxishalmazok egy hatalmas hálót alkotnak a galaktikus rostokkal és a közöttük elhelyezkedő üregekkel. Mindezek mellett további különféle elméletek felvetik, hogy Világegyetemünk csak egy a több milliárd univerzumot összekötő multiverzumban.

21 CSILLAG • A csillag a csillagászat szaknyelvében olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik

22 KELETKEZÉSE • A világűrben hatalmas por- és gázfelhők vannak. A molekuláris felhőkben az anyag sűrűbb és koncentráltabb. Ezek több tíz fényév átmérőjűek lehetnek, a bennük lévő anyag még nagyon hideg. Azért nevezzük molekuláris felhőknek, mert a benne található gázok molekulák formájában vannak jelen. Minden ilyen molekuláris felhő gyenge egyensúlyban van. Külső hatás következtében ez az egyensúly felborul. Ekkor a felhő egy része saját tömegétől összeroskad és az anyag elkezd összehúzódni. A felhő kisebb anyagcsomókra oszlik. • A molekuláris felhőkből kiváló anyagcsomókból globulák jönnek létre. Ezeknek mérete a Naprendszerével egyenlő, tömegük 200 naptömeg. Még nagyon hideg és sötét objektumok. Lassan egyre sűrűbbek és forróbbak lesznek, majd létrejönnek belőlük a protocsillagok. Ezek már sugározni kezdenek. A protocsillagok anyaga tovább sűrűsödik, fényük változó. Gyors gázkilövellések indulnak a pólusok felé. Amikor a magban a hőmérséklet eléri a 10 millió fokot beindulnak a nukleáris reakciók. A protocsillag átalakulásának ideje a tömegétől függ (30 millió év egy Naphoz hasonló csillagnál és 300 ezer év egy 30 naptömegű csillagnál).

23 ÉLETÜK Amikor egy csillag magjában a nukleáris reakciók már teljes erővel beindultak, azok belülről nyomást fejtenek ki, ami ellensúlyozza az összehúzódást, és ekkor egyensúlyi állapotba kerül. A csillag életének hossza méretétől függ. Haláluk így három típusba sorolható : A kicsik: Lassan fogyasztják el hidrogén-készletüket, így több tízmilliárd évig élhetnek, nem indul be magfúzió, azaz a H-He átalakulás, lassan kialszanak, fekete törpé vé válnak. A közepesek: Mint a mi Napunk is, amikor majd elégette a hidrogént, azaz héliummá alakította, azt még tovább égeti szénné és oxigénné. Így hatalmas energiatermelés közben vörös óriás sá változik. Amikor elfogyott a hélium, kicsi, forró, fehér törpé vé változik csillagunk. A nagyobbak: Hamarabb felélik hidrogénkészletüket, életük így nem szokott néhány millió évnél hosszabb lenni. Itt is elérik a "vörös óriás" állapotot, de utána még a héliumból keletkezett szén is átalakul, "elég", méghozzá kb. 750 millió fokon. Ez is még tovább alakul, végül vas lesz a csillag anyagából. Ez a vasmag a gravitáció hatására összeroppan, anyaga tisztán neutronná alakul, ami felrobban. Ezt nevezzük szupernóva-robbanásnak. Újabb kémiai elemek keletkeznek, szétszóródnak az űrben, amik később akár élőlények alkotórészeiként, így bennünk is, tovább élhetnek.

24 NAP · MERKÚR · VÉNUSZ · FÖLD · MARS · JUPITER · SZATURNUSZ · URÁNUSZ · NEPTUNUSZ

25 NAP • Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át, átmérője 109 földátmérő. • 73,5%-ban hidrogénből áll, amely a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul. • Az ennek során felszabaduló, majd a világűrbe szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb földi élőlény számára: fénye a növények fotoszintézisét, hője pedig az elviselhető hőmérsékletet biztosítja. • Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő kulturális és vallási jelentőséggel is bír

26 NAP

27

28 FELÉPÍTÉSE • A mag a sugár 20%-án belül eső teret jelenti, és ez a Nap egyetlen olyan része, amelyet közvetlenül a magfúzió fűt, a többi réteg az innen kiáramló energiának köszönheti hőmérsékletét. • A sugárzási zóna a sugár 20–70%-a közötti gömbhéjban helyezkedik el a sugárzási zóna. Ez a régió az energiaáramlás módjáról kapta a nevét: ebben a rétegben az anyag még elég sűrű és forró ahhoz, hogy a magban keletkezett energia sugárzás, nem pedig hőáramlás formájában haladjon át rajta (ezt az ionizált formában jelenlévő hidrogén teszi lehetővé). A hőmérséklet a magtól kifelé haladva folyamatosan csökken, de még így is rendkívül magas, az alsó „zónahatáron” K, míg a felsőn K • A konvekciós zóna a napbelső legkülsőbb tartománya, értelmezéstől függően a sugár 70%-ától kifelé elterülő, a felszín alatti mintegy km vastag gömbhéjat jelenti.

29 LÁTHATÓ RÉSZE • A fotoszféra (görög: a fény gömbje) a Nap látható felszíne, a naplégkör legalsó rétege, ahonnan a Nap látható fényének túlnyomó része – több mint 90%-a [34] – származik. Lényegében a csillagunkban termelődött energia ebben a rétegben sugárzódik szét fény formájában. Ez a réteg egy rendkívül vékony (a napbelső és - légkör messze legvékonyabb egysége), mindössze néhány száz kilométer vastag

30 • A napkorona a Nap légkörének ritka és kiterjedt legkülső része, ahol a hőmérséklet meghaladja a félmillió kelvint. A hőmérséklet tipikus értéke 1–2 millió K, a sűrűségé 109részecske/cm³, szemben a fotoszférával, amely 1017 atomot tartalmaz köbcentiméterenként. A korona sokkal kiterjedtebb, mint a Nap maga; 17 millió kilométeres távolságig mutatható ki a jelenléte. Éles külső határa nincsen. A napkorona anyaga folytonosan szökik (miközben alulról pótlódik), ebben a folyamatban keletkezik a Napból kiinduló plazmaáramlás a napszél.

31 • Mivel anyagát képlékeny plazma alkotja, a különböző szélességi körön levő területei eltérő sebességgel forognak; az egyenlítői területek 25, míg a sarkvidékek csak 35 naponként fordulnak körbe. Az eltérés miatt erős mágneses zavarok lépnek fel, amelyek napkitörések és – különösen a mágneses pólusok 11 évente bekövetkező felcserélődésének idején megszaporodó – napfoltok kialakulásához vezetnek

32 PLAZMA • Csillagunk plazma állapotban levő anyagból áll. Ebben a halmazállapotban az anyagot alkotó atomokról egy vagy több elektron leszakad és így a plazma ionok és szabad elektronok keveréke. A nagyobb sűrűségű régiók anyaga kétkomponensű folyadékként viselkedik, melynek összetevőit (az elektron- és az ion-folyadékot) elektromágneses erők kötik össze. A kisebb sűrűségű külső régiók esetén különösen furcsa jelenségek tapasztalhatók, mivel az egyes részecskék mozgása és a folyadékszerű viselkedés keveredik. A folyadékszerű viselkedés okozta legfontosabb jelenség a differenciális rotáció.

33 BOLYGÓ • A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz hogy belsejében meginduljon a magfúzió. Merkúr · Vénusz · Föld · Mars · Jupiter · Szaturnusz · Uránusz · Neptunusz

34 BOLYGÓK TÍPUSAI • A Föld-típusú bolygók megnevezéssel jelenleg négy szilárd felszínű bolygótestet foglalunk egy csoportba: a Merkúrt, a Vénuszt, a Földet és a Marsot. • A Föld-típusú bolygókat nagy átlagsűrűség, vasból és/vagy vas- szulfidból álló mag jellemzi. • Az óriásbolygók (gázbolygók, gázóriások, Jupiter-típusú bolygók) a Nap és más csillagok körül keringő égitestek egyik típusa. • Az óriásbolygók a Naprendszer keletkezése idején a Naptól távolabb jöhettek létre, ott, ahol már a víz is kifagyott, és a jégszemcsék is részt vehettek a bolygótestek felépítésében. Továbbá, miután összeállt egy néhányszor tíz földtömegnyi magjuk, gravitációsan is magukhoz tudták kötni a környezetükben lévő gázt

35 ÉGITESTEK

36 METEOROID • A meteoroid egy viszonylag kicsi (homokszem és szikladarab közötti méretű) szilárd test a Naprendszerben Amikor egy bolygó légkörébe lép, a meteoroid a súrlódás hatására felhevül Az izzó csóvát meteornak vagy hullócsillagnak nevezzük. Ha a meteoroid bármely darabja eléri a talajt, azt meteoritnak nevezzük. • A meteoroid mérete 100 µm és 10 m közötti, az ennél nagyobb test aszteroida, a kisebb pedig bolygóközi por.

37 ÜSTÖKÖS • Az üstökös olyan Naprendszer-beli égitest, mely a Nap körül, általában elnyújtott pályán kering, és a Nap közelébe érve kómája és a csóvája fejlődik – mindkét jelenség legfőbb oka az üstökösmagot érő napsugárzás. Maguk az üstökösmagok lazán összekapcsolódó jégből, porból és szikladarabokból állnak, méretük néhány kilométertől néhány tíz kilométerig terjed

38 KISBOLYGÓ • Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, mely csillag körül kering. A legtöbb kisbolygó feltehetően a protoplanetáris korongból származik, melyek nem álltak össze bolygóvá a csillagrendszer kialakulásakor. Néhányuk saját holddal is rendelkezik.

39 A CSILLAGKÖD VAGY NEBULA PORBÓL, GÁZBÓL ÉS PLAZMÁBÓL ÁLLÓ CSILLAGKÖZI FELHŐ.

40 A NAGY SEMMI? • A csillagközi anyag a világűrben, a csillagok, galaxisok és egyéb égitestek közötti térben található anyagok összességét jelenti, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a csillagközi tér nem tökéletesen üres; változó – de mindig rendkívül alacsony – sűrűségű gázok töltik ki. • A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk. Az Univerzum tömegének csupán 4,6%-át alkotja a megfigyelhető anyag, 23% a sötét anyag aránya, és 72% a sötét energia.

41 A Föld alakja

42 GEOID

43

44

45

46

47 Ekliptika

48

49 Holdfázisok

50

51 Holdfogyatkozás

52

53 Fogyatkozás

54 TÁJÉKOZÓDÁS • Látóhatár • Horizont. a Föld felületének egy pontján (az észlelő helyén) átfektetett vízszintes sík és az égbolt kör alakú, látszólagos metszésvonala. Az általa bezárt kör a látóhatár síkja. Ez annál nagyobb, mennél magasabban fekszik az észlelés helye. A felszín feletti 5000 m magasságban pl. a látóhatár sugara 252,6 km. Ez elméleti érték; a terep egyenetlenségei miatt valójában a látóhatár sugara sokkal kisebb.Föld

55

56 KOORDINÁTA RENDSZER • A gömb felületén valamely P pont a φ földrajzi szélességével és a λ földrajzi hosszúságával adható meg. Az ókori Babiloniaktól származó, majd a görög gondolkodó és földrajztudós, Ptolemaiosz által kiterjesztett elképzelés szerint a teljes kör 360 fokra (360°) osztható fel. Ez alapján alkotható meg a földrajzban használt speciális gömbi koordináta-rendszer.

57 FOKHÁLÓZAT

58

59 SZÉLESSÉG • A szélességet úgy kapjuk, hogy összekötjük a Föld középpontjával, és az így kapott egyenes és az Egyenlítő síkja által bezárt szög adja a szélességet. Megállapodás alapján északi irányba pozitív, déli irányba negatív az érték előjele.Egyenlítő • Az azonos szélességű pontok alkotta vonal a szélességi kör. A szélességi körök síkjai párhuzamosak egymással és az Egyenlítővel. Az Egyenlítő (φ=0) a leghosszabb szélességi kör, a szélességi körök a pólusok felé rövidülnek. A pólusok a 90 foknál találhatók: Északi-sark: +90°; Déli-sark: -90°.szélességi körÉszaki-sarkDéli-sark

60

61 HOSSZÚSÁG • Az azonos hosszúságú pontok alkotta görbe a meridián, vagy más néven hosszúsági kör. A kezdő meridián (λ=0), egy a Föld felszínén önkényesen kijelölt ponton, a greenwichi obszervatóriumon (Royal Observatory, Greenwich) halad keresztül. Az antimeridián a kezdő meridiántól 180°-ra van egyaránt keletre és nyugatra. A szélességi körökkel ellentétben a meridiánok azonos hosszúságúak és nem párhuzamosak: mindegyik áthalad az északi és a déli póluson.hosszúsági körGreenwich

62 Idő

63 Középnapidő: 24 óra Valódi napidő: a Nap két delelése között eltelt idő

64 Helyi idő • A „helyi idő”-vel, amit az adott hely földrajzi hosszúsága határoz meg. • Meridián • 1 o = 4 perc • 15 o = 1 óra • 60’ (szögperc)= 1 o

65 Magyarország helyzete • A földrajzi fokhálózat (koordináta rendszer) szerint országunk az északi szélesség 45 o 48' és 48 o 35', a keleti hosszúság 16 o 5' és 22 o 58'-e között terül el. • Az ország maximális kelet-nyugati szélessége 526 km, míg legnagyobb észak-déli kiterjedése 268 km.

66 Zóna idő • 1884-ben a Nemzetközi Meridián Konferencia azt a döntést hozta, hogy az angliai Greenwichi Királyi Obszervatórium helyi ideje legyen az a kiindulási időzóna. • Miért volt rá szükség?

67 Időzóna

68 • GMT: Greenwich Mean Time. • UTC: egyezményes koordinált világidő. Angolul „CUT” lett volna a „coordinated universal time” rövidítése, míg franciául „TUC” a „temps universel coordonné” rövidítése. Kompromisszumos megoldásként fogadták el az „UTC” jelölést.

69 Térkép

70 Mennyi az idő? • Budapesten (GMT +1)11:00 óra van. • New Yorkban (GMT-4)? 6 óra • Los Angelesben (GMT -7)? 3 óra • Sanghajban (GMT +8)? 18:00 óra • Kievben (GMT +2)? 12 óra

71 • Budapesten 3:00 óra van. • New Yorkban? 22:00 • Sanghajban? 10:00 • Budapesten 19:00 óra van. • New Yorkban? 14:00 • Sanghajban? 2:00

72 • Mennyi a helyi idő SYDNEY (GMT+11)-ben dec. 22-én, ha GMT 15:23? A Nap deleléskor melyik látóhatáron látszik? • d. sz. 33° 52′ 06″, k. h. 151° 12′ 31″ d. sz. 33° 52′ 06″, k. h. 151° 12′ 31″ d. sz. 33° 52′ 06″, k. h. 151° 12′ 31″ • Mennyi a helyi idő TASKENT (GMT +5)-ben szept 23 ha GMT 11:12? A Nap melyik látóhatáron delel? • é. sz. 41° 16′, k. h. 69° 13′ é. sz. 41° 16′, k. h. 69° 13′ é. sz. 41° 16′, k. h. 69° 13′

73 Helymeghatározás • 1.Melyek Kairó földrajzi koordinátái? • 2.Hol található a Kenya-vulkán? • 3.Melyek Sao Paulo földrajzi koordinátái • 4.Melyik város található az alábbi koordinátákon? é. sz. 20°, k. h. 110°, illetve é. sz. 30°, ny. h. 90°, valamint d. sz. 42°, k. h. 175° • 5.Melyik szigetet találjuk a k. h. 150° és a d. sz. 17° alatt? • 6.Melyik hegycsúcs található az é. sz. 46° és a k. h. 7° földrajzi koordinátákon? • 7.Melyik földrajzi szélességen fekszik Afrika legészakibb és legdélibb pontja?

74 Megoldás: • 2. é. sz. 30° és k. h. 31°10’ • 2. d. sz. 1° és k. h. 37° • 3. d. sz. 23°57’ és ny. h. 47° • 4. Hajkou, New Orleans, Wellington • 5. Willis-szk. • 6. Mont Blanc • 7. é. sz. 37° 20’ és d. sz. 34°

75 Feladatok: • 30.Hány földrajzi fok London és Budapest hosszúságkülönbsége? • 31.Mennyi New Orleans és London hosszúságkülönbsége? • 32.Állapítsuk meg Alexandria és Mekka hosszúságkülönbségét! • 33.Olvassuk le a glóbuszról Budapest és Fokváros hosszúságkülönbségét!

76 Megoldás: • ° • ° • 32. 9°50’ • 33. 0°40’

77 Kinek a nevéhez fűződik a geocentrikus világkép elmélete? Ptolemaiosz Galileo Galilei Kopernikusz Kepler Ki és mikor alkotta meg a heliocentrikus világképet? Kopernikusz - XVI. században Arisztotelész - Kr.e. 384-ben Giordano Bruno - XV. században Newton, angol tudós - XVII. században Kinek a nevéhez fűződik a bolygók mozgástörvényeinek megalkotása? Kepler, német származású prágai csillagász Galilei, olasz fizikus Kopernikusz, lengyel csillagász Giordano Bruno, olasz filozófus Mi volt a geocentrikus világkép lényege? A Világegyetem központja a mozdulatlan Föld, s valamennyi égitest körülötte kering. A Föld mozog, a többi bolygó mozdulatlan. A Föld kering a Nap körül. Az Univerzum központi csillaga a Nap.

78

79

80

81

82

83

84


Letölteni ppt "Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb. CSILLAGÁSZAT."

Hasonló előadás


Google Hirdetések