Szigetbiogeográfia A tapasztalat szerint:

Az előadások a következő témára: "Szigetbiogeográfia A tapasztalat szerint:"— Előadás másolata:

1 Szigetbiogeográfia A tapasztalat szerint:
Általános összefüggése: , ahol C taxonra, abundanciára és lokalitásra jellemző állandó, A a terület mérete és z (linearizált formában) az egyenes meredekségét (a kolonizáció sebességét) és a sziget topográfiai heterogenitását jellemzi  logS = logC + z logA Kolonizáció Extinkció (kihalás) (Elvándorlás) Mi a sziget? Aritmetikus tengelyen Logaritmikus tengelyen Szentesi-Állatökológia-Szigetbio

2 A szigetbiogeográfiai történéseket magyarázó elméletek:
A habitatdiverzitás elmélete (Lack 1969) A fajszám emelkedik a terület méretével, de ugyanakkor a „habitatok száma” is növekedik  KÉT TÉNYEZŐ EGYÜTTHATÁSA!! pl. tavak mérete és halfajok számának növekedése (DE: a habitatok száma is növekedett) El kell választani a kettő hatását egymástól. (Lásd később.) Fitofág rovarok A növényfaj elterjedtsége és architekturális komplexitása együtt hat! David Lack Egyetlen faj Szentesi-Állatökológia-Szigetbio

3 Egyensúlyi fajszám elmélet (MacArthur és Wilson 1967)
A fajszámot az immigráció és a kihalás egyensúlya határozza meg. A fitofág rovarfajok száma 28 észak- és dél-amerikai Opuntia fajon. Predikciók az ábra alapján: A fajszám többé-kevésbé konstans időben Folytonos fajkicserélődés (turn-over) van A nagyobb szigeteken több faj van A távolság növekedésével a fajszám csökken (távolabbi célpont) Robert MacArthur Edward Wilson Szentesi-Állatökológia-Szigetbio

4 A terület-fajszám egyenesek meredeksége nagyobb szigeteken
z-értéke: szigetek 0,2-0,4 – szárazföldek: 0,1-0,2 (tranziens fajok!) Fajtelítettség (távoliság hatása) De: alacsonyabb a fajszám! Lásd az Y-tengely metszéspontot. Okok a szigethatásban keresendők: Izoláltság Kisebb habitat diverzitás Nagyobb fajkihalási valószínűség Módszer: a Pápua Új Guinea közvetlen közelében lévő szigeteken lévő madárfajok számát 100 %-nak tekintjük. Húzunk egy körívet km-re és a hasonló méretű szigeteken lévő madárfajok számát a fajforrás közelében lévők %-ában kifejezzük. CÉLPONT! Szentesi-Állatökológia-Szigetbio

5 Fajkicserélődés (faj turn-over) (Simberloff és Wilson 1969)
1. Kezelés előtti felmérés 2. Mangrove –szigetek elgázosítása (metil bromiddal) 3. Figyelik a visszatelepülés (újrakolonizáció) sebességét és az eredetihez képest kialakuló fajösszetételt A fajszám kb. 200 nap után megegyezik a gázosítás előttivel, de az összetétel eltér! (Diszperziós képesség, véletlenszerűség.) Szentesi-Állatökológia-Szigetbio

6 Evolúciós („kolonizációs”) elmélet
Az evolúció sebességét vizsgálja (fajkeletkezés) A Darwin-pintyek radiációja a Galápagos szgk-en Kb. 500 Drosophila-faj Hawaii-n Behurcolt növényfajok kolonizációja a lokális fajkészletből. Két eset lehetséges: a) Az új növény „beleillik” egy fitofág tápnövény körébe; b) a fitofág mutációval gazdaváltást hajt végre. Amorpha fruticosa É-Amerikából 1720 óta: 0 faj. Szentesi-Állatökológia-Szigetbio

7 Fragmentáció (területfeldarabolódás)
A feldarabolódás kezdete. Pl. egy erdei út létesítése. A fényviszonyok megváltoznak. Másodlagos szukcesszió kezdődik. Sok lokálisan idegen faj telepszik meg, a fajösszetétel megváltozik. Megkezdődik az invazív elemek behatolása az erdő széli sávjába. Kialakul egy ökoton. Szentesi-Állatökológia-Szigetbio