CASCADOSS az OSS üzleti modellről

Az előadások a következő témára: "CASCADOSS az OSS üzleti modellről"— Előadás másolata:

1 CASCADOSS az OSS üzleti modellről
PODOLCSÁK Ádám Compet-Terra Bt. 2009.február 27.

2 Tartalom Miért kell ismernünk az üzleti modellt A Nyíltforráskódú szoftverek általános bemutatása Legfontosabb üzleti modelek Gazdasági összefüggések

3 Miért fontos az üzleti modell kérdése
Felhasználó és vállalkozó kérdései: Hogyan lehet üzlet az OSS? Milyen termék az OSS? Milyen szereplői vannak a piacnak? Milyen üzleti kockázatok vannak?

4 CASCADOSS tanulmányok
Üzleti modell angolul: df Jogi kérdések – OSS licencek Magyar fordítások: Kérésre megküldjük a nem végleges változatot Végleges változat letölthető lesz

5 Tartalom Miért kell ismernünk az üzleti modellt A Nyíltforráskódú szoftverek általános bemutatása Legfontosabb üzleti modelek Gazdasági összefüggések

6 A nyílt forráskód szabadsága
Szabad felhasználás Szabad másolás és terjesztés Szabad a kódot tanulmányozni Szabad megváltoztatni és úgy terjeszteni Az NYFSZ licenc tulajdonjoggal összevethető jogokat ad A NYFSZ azonban nem közkincs, pl. általában tiltja a forrásmegjelölés nélküli felhasználást

7 Licencek A szoftverrel kapcsolatos szabadságjogok a szerzői jogok feletti licencként kerülnek átadásra Az akadémiai licencek megengedik, hogy a szoftvert szellemi tulajdont képező szoftver előállítására használják. A kölcsönös licencek azonban előírják, hogy akik a NYFSZ-ből valamilyen munkát származtatnak, az így nyert munkát helyezzék ugyanolyan NYFSZ licenc alá

8 Általános fejlesztési model
Közösség alapú A gazdaság különböző szereplőinek képviselői Különböző közösségi szerepben Nyílt feljesztés a közösség tudomásásával és bevonásával történik a fejlesztés Elágaztathatóság („forkability”) Új felesztések indulgatnak

9 Együttműködésen alapuló nyílt forráskódú
Egyetemek Kormányszervek Amerikai Hadsereg: GRASS kifejlesztése ENSZ FAO: KIDS kifejlesztése Göttingeni Egyetem Term. Földr. Tanszék: SAGA koord. Bonni Egyetem Földr. Tansz.: Deegree fejlesztés koordinálása Együttműködésen alapuló nyílt forráskódú szoftver Közösség Fejlesztők, forgalmazók Rendszertámogatók Orkney Inc, Japán: GRASS, MapServer, PostGIS DM Solutions Group Inc, Kanada MapServer csomag Refractions Research: uDig, PostGIS fejlesztése Autodesk: MapGuide Open Source Alapítványok, közhasznú szervezetek Felhasználók, egyben tesztelők Rajna-vidék-Pfalzi Földmérési és Kataszteri Hivatal: LIS Rijkswaterstaat, Hollandia PostGIS, MapServer Open Source Geospatial Foundation: finanszírozás, Open Geospatial Consortium: nyílt szabványok

10 Például: QGIS közösség szervezete
- QGIS Irányító Bizottsága Elnök, Közösségi tanácsadó, műszaki tanácsadó, Pü-i és marketing tanácsadó, Kibocsátási felelős - QGIS Közösség Irányító Csapat Közösség irányító, Németo. Közösség segítók: ügykezelő, California Fordítói csapat irányítása, Ausztria Felhasználók, tanácskozások irányítása, Németo. Sajtó ügyek, Lead, Luxemburg - További egységek

11 Az egyszerű felhasználói befogadásra épül
Terjesztés Az egyszerű felhasználói befogadásra épül Olcsó, mert letölthető Integrálható, mert akár a kód is javítható Feltételek nélkül kipróbálható A fejlesztés részletei megismerhetők

12 Az ingyenes fejlesztők érdekeltsége
Kielégítettlen felhasználó igény (megvakartam, mert viszketett) Szellemi kihívás vagy élvezet Képességfejlesztés Közösségi értékek alapján (ideológiai) Szinergia lehetősége, pl. Google Egyretöbb fizetett fejlesztő (70%)

13 A szoftver értéklánc Termékelőállítás Szolgáltatás

14 Az üzleti modell összetevői

15 Üzleti Modellek áttekintése

16 A kettős licenc modell A termék két különféle licenc alatt érhető el: Egy kölcsönös nyílt forráskódú licenc, amely arra kötelezi a vevőket, hogy saját termékeiket szintén a kölcsönös licenc alatt bocsássák ki, amennyiben a termék saját szoftvertermékükben felhasználásra kerül. Egy üzleti licenc, amely felszabadítja a felhasználót azon kötelezettség alól, hogy kölcsönös licenc alatt bocsássa ki termékét. A vevő vagy vállalja a viszonosságot azzal, hogy hozzájárul a köztulajdonban lévő szoftverhez, vagy fizet a fejlesztőnek. Pl. MySQL

17 A kettős licenc modell

18 A kettős licenc modell Termékelőállítás Szolgáltatás

19 Támogatás-értékesítő modell
Ebben a modellben a NYFSZ terméket előállító vállalat támogató szolgáltatásokat kínál a termék felhasználóinak. Egy kölcsönös nyílt forráskódú licenc, amely arra kötelezi a vevőket, hogy saját termékeiket szintén a kölcsönös licenc alatt bocsássák ki, amennyiben a termék saját szoftvertermékükben felhasználásra kerül. Egy üzleti licenc, amely felszabadítja a felhasználót azon kötelezettség alól, hogy kölcsönös licenc alatt bocsássa ki termékét. A vevő vagy vállalja a viszonosságot azzal, hogy hozzájárul a köztulajdonban lévő szoftverhez, vagy fizet a fejlesztőnek. Pl. Alfresco (Tartalom menedzsment rendszerek)

20 Támogatás-értékesítő modell

21 Támogatás-értékesítő modell
Termékelőállítás Szolgáltatás

22 Külső támogatás-értékesítő modell
Lényegében megegyezik a támogatásértékesítő modellel, csak nem a fejlesztő, hanem egy külső cég nyújtja a szolgáltatásokat Pl. Spikesource ( számos nyílt forráskódú csomaghoz kínál

23 A platformszolgáltató modell
A vállalat több NYFSZ terméket fog össze egy teljes megoldásba vagy platformba. A vállalat minőségi garanciát vállal arra, hogy a kiválasztott terméket működőképesek együtt. Pl.Red Hat, Novell, üzleti Linux terjesztést kínálnak.

24 A platformszolgáltató modell

25 A platformszolgáltató modell
Termékelőállítás Szolgáltatás

26 Tanácsadási modell A vállalat több NYFSZ termékre vonatkozóan nyújt tanácsadási és testreszabási szolgáltatásokat. Minden bizonnyal ez a legszélesebb körben elterjedt modell. Pl. Unisys és az IBM

27 A szoftver mint szolgáltatás modell

28 Tanácsadási modell Termékelőállítás Szolgáltatás

29 A szoftver mint szolgáltatás modell
Ebben a modellben a NYFSZ-t egy veben keresztül elérhető alkalmazási szolgáltatás létrehozására használják fel. Az ilyen rendszereket “Software as a Service” (SaaS) – „Szoftver mint szolgáltatás” címkével illetik. Pl. Google

30 A szoftver mint szolgáltatás modell

31 A szoftver mint szolgáltatás modell
Termékelőállítás Szolgáltatás

32 A hozzáadott érték nyújtási modell
Ebben a modellben a vállalat egy NYFSZ-ből származó szellemi tulajdont képező szoftverterméket származtat. Pl. Apple az OS Y operációs rendszere a BSD- ből

33 A hozzáadott érték nyújtási modell

34 A hozzáadott érték nyújtási modell
Termékelőállítás Szolgáltatás

35 A kiegészítő modell A vállalat a NYFSZ termékekhez való fizikai kiegészítőket árusít. Ezek közül a legfontosabbak a műszaki könyvek és kézikönyvek. Pl.O'Reilly, Manning kiadók vagy a Kiskapu könyvkiadó

36 A kiegészítő modell

37 A kiegészítő modell Termékelőállítás Szolgáltatás

38 Tartalom Miért kell ismernünk az üzleti modellt A Nyíltforráskódú szoftverek általános bemutatása Legfontosabb üzleti modellek Gazdasági összefüggések

39 Gazdasági összefüggések
Kiegészítő termékek versenytársak Ügyfelek GIS PIAC Helyettesítő termékek beszállítók Piaci belépők

40 Közösség alapú fejlesztés
Köszönöm a figyelmet!