Közösségi gazdaságtan

Közösségi gazdaságtan
Andor György

Ismétlés JÓLÉTI ÁLLAM Jóléti állam közgazdasági háttere
A jóléti állam dilemmái Fogyasztói szuverenitás versus paternalizmus 2013

Andor György: közösségi gazdaságtan
III.2.2. Viták az adózásról III.2.2.a. Az adórendszer alaptulajdonságai Gazdaságilag hatékony Adminisztrációs szempontból egyszerű Rugalmas Politikailag egyértelmű Igazságos 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Gazdaságilag hatékony adórendszer Az adók rendszerint hatással vannak a munkavállalásra, megtakarításokra, fogyasztásokra, beruházásokra, kockázatvállalásra stb. Ez nem jó, hiszen ez eltéríti a gazdaságot a hatékony allokációtól. Az a jó, ha az adórendszer torzításmentes Ilyenkor az egyén semmit sem tehet kikerüléséért, gazdálkodási döntéseit az adórendszer nem befolyásolja Pl. fejadó, megváltoztathatatlan jellegzetességtől (életkor, nem) függő adók Termékre vagy jövedelemre kivetett adó mindig torzító. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Az adórendszer adminisztrációs költségei Közvetlen költségek Adóhivatal működési költségei 1/5 Közvetett költségek Adófizetők által viselt költségek 4/5 Függ attól, hogy „csak az adózás miatt” készülnek-e kimutatások. Vállalatok Háztartások Függ a komplexitástól és a „taktikázási lehetőségektől” is. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Az adórendszer rugalmassága Gazdasági és politikai okokból gyakorta szükséges az adórendszer változtatása. Adókulcsos rendszer 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Az adórendszer politikai egyértelműsége Jó, ha világos, hogy ki is fizeti az adót. A vállalati adóknál például nem teljesen világos Részvényes, fogyasztó A társadalombiztosításnál a vállalat vagy a munkavállaló Néha kifejezetten cél a homályosság Áfa 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Az adórendszer igazságossága Az adórendszert általában igazságtalannak tartják… De vajon milyen az igazságos adórendszer? III.2.2.b. Az adórendszerek horizontális és vertikális méltányossága Horizontális méltányosság Releváns szempontból azonos adófizetők azonos adót fizetnek Nyilván nem releváns szempont: pl. faj, bőrszín, vallás Na, de ennél? Mit jelent továbbá, hogy „azonosan adóztat”? 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Lehet-e releváns szempont az eltérő ízlés vagy életvitel? Ikerpár, az egyik a vanília, a másik a csokoládé fagylaltot szereti. Most akkor a csokoládé és a vanília adója azonos kell legyen, vagy elég, hogy mindkettőjük fogyaszthatná ezt is meg azt is? Egyik a whiskyt szereti, a másik a sört (vagy a vizet). Miként kell értelmezni az „azonos adót”? A férfiak és a nők statisztikailag alátámasztottan nem azonos várható élettartamúak (a különböző nyugdíjrendszerek szerint néha máskor is mennek nyugdíjba) Ugyanakkora társadalombiztosítási összegeket (százalékokat) fizessenek? 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Vertikális méltányosság „Aki több adóterhet képes elviselni („jobb helyzetben van”), több adót is fizessen.” Mi az, hogy „többet képes”, „jobb helyzetben van” és mennyivel fizessen többet? Az anyagi helyzettel mérhető ez? Az egyik ember a munkájának él, de nem élvezi a munkáját, családtagjai tragikus körülmények között meghaltak és az orvosi vélemények szerint két éven belül ő is meghal rákban. A másik ember – fiatal és vonzó – „nem szeret dolgozni”, jövedelme nincs. Sokak szerint a második személy van „jobb helyzetben”, mégis az első fizet több adót. Családon belül szokványos a szerencsésebb- szerencsétlenebb „bölcs megkülönböztetése”. Államilag viszont ezt nem lehet így… 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Mi legyen a helyzet azzal, ha valaki képes lenne pénzt keresni, de nem akar? Az egyik napi hat órában közgazdaságtant tanít, utána horgászik, úszik és vitorlázik. Boldog, igaz fizetése alacsony. A másik pénzügyi tanácsadó, napi több mint tíz órát dolgozik. Szórakozásra semmi ideje sem marad. Lehetőségeik halmaza azonos, keresőképességük azonos. Méltányos dolog-e, hogy a második több adót fizessen? A tényleges vagy a potenciális jövedelem számítson? (Ráadásul az első valószínűleg többet használ a közösből is.) Lehetne például az órabér is az alap… 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Mit kezdjünk a takarékoskodással? Azonos képességű és felkészültségű ikerpár, de most életjövedelmeik is azonosak. De, az egyik jövedelme 20% megtakarítja, majd nyugdíjas éveiben ebből él. A másik az összes pénzét elkölti, majd nyugdíjasként jóléti támogatásból él. A mai adórendszerben az első összességében több adót fizet (mert a kamatok után is fizet), a második viszont több állami támogatást kap. Lehetne talán a fogyasztás is az adóalap. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

További problémák A betegek nyilván rosszabb helyzetben vannak, így kevesebb adót kell(ene) fizetniük. A „beteg” viszont nem egzakt kategória. Sok országban a gyógyászati kiadások levonhatóak az adóalapból. De elég sok visszaélésre ad lehetőséget. Tudományosan igazoltnak tekinthetjük, hogy a házas férfiak boldogabbak, legalábbis tovább élnek és egészségesebbek. Akkor most a házasságban élő férfiaknak több adót kellene fizetniük? Az egyik párnak két gyereke van, a másik párnak meg nem lehet gyereke Melyik van jobb helyzetben, melyik fizessen több adót? 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

III.2.3. Nem kívánt viselkedésminták III.2.3.a. A támogatottak viselkedéstorzulásai A jóléti állam dilemmáinak van egy másik csokra is. Sokak szerint a veszteségek elsősorban a magatartástorzulásokban csapódnak le. Nagyarányú munkaképtelenség, magas munkanélküliség, bűnözés és kábítószer-fogyasztás növekedése, lázadó magatartás, házasságon kívüli kapcsolatok és születések számának emelkedése, gyenge oktatási eredmények 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Sok fiatalkorú nem is gondol munkavállalásra, nem rendelkezik semmilyen határozott jövőképpel. A „jóléti államtól függő” magatartás generációkon keresztül is öröklődik. Ez is ördögi kör. A magatartástorzulási problémák miatt Sokan a szociális szolgáltatások körének és az igényjogosultságoknak a szűkítését szorgalmazzák. Ehelyett a szakképzés, a pályaválasztási tanácsadás és a vállalkozások létrejöttét támogatják. (A jóléti programok többségének szabályai ellene hatnak az alacsony jövedelmű felnőttek munkavállalásának. Ez magatartási okokból is probléma.) 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

III.2.3.b. A választott képviselők elszakadása választóik érdekeinek képviseletétől Korrupció Befolyásos érdekcsoportok túlzó szerepe Problémák a tökéletes demokráciával Oligopolium, összejátszás, árukapcsolás stb. Túlzó „profitok” a politikában „Piaci kontroll” hiánya Politikai csomagok – több évre 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Szavazási problémák, és a politikából való kiábrándultság Ésszerű tájékozatlanság Egyetlen szavazat hatása csekély, így nemigen érdemes urnához járulni Rendívül valószínűtlen, hogy egyetlen szavazat dönt „Optikai” szerepe is csekély Ráadásul a megválasztott jelöltek gyakran megszegik a kampányígéreteiket 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

USA szavazási részvétel ( ) 1. Minél nagyobb a tagállam népessége, annál kisebb arányú a részvétel. Egy szavazat súlya kisebb. 2. Minél inkább egyoldalú a szavazás, annál kisebb a részvétel. Egy szavazat súlya valószínűbben érdektelen. 3. Az elnökválasztás egybeesése a kormányzó megválasztásával növeli a részvételt. Nagyobb a tét. 4. Ha a választások napján esős idő van, az csökkenti a részvételt. Nőnek a költségek. 5. A képzettség magasabb szintje növeli a részvételt. A képzett szavazók könnyebben, „olcsóbban” tájékozódnak. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Kisebbség érdekeinek figyelmen kívül hagyása - szavazatkereskedelem Szavazószám-csökkenés „Bizalomvesztés” 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

III.3. A jóléti állam modelljei Liberális modell Rászorultság USA, Nagy-Britannia, Kanada és Ausztrália Konzervatív-korporativista modell Kötelező befizetések, különböző szintű juttatások Családra alapozás Németország, Ausztria, Olaszország és Franciaország Szociáldemokrata modell Magas szintű egyenlőség (középosztály szintű) Család nem annyira domináns Skandináv államok 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

III.4. Globális aspektusok III.4.1. Globális egyenlőtlenség Hatalmas különbségek Adatok 15% ember magas jövedelmű országban Ha USA 100, akkor 80 körüli átlag Összes vagyonkibocsátás kb. 70%-a 70% ember közepes jövedelmű országban USA-hoz képest körüli Összes vagyonkibocsátás kb. 30%-a 15% ember alacsony jövedelmű országban USA-hoz képest 10 alatt (pl. Nigéria 3) Összes vagyonkibocsátás kb. 1%-a 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

III.4.2. Globális kormányzás kérdése Úgy tűnik, hogy a mai ország-méretek nem jók… Lehet, hogy a kormányzatok jelentősége visszaszorul, a piaci erők felerősödnek; egyfajta „világkormány” fejlődik ki Előszervezetek: Világbank, Világkereskedelmi Szervezet, Nemzetközi Büntető Bíróság, ENSZ. a kormányzás (erőteljesebben) többrétegűvé válik (helyi, nemzeti és globális). 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

III.4.3. XXI. századi nacionalizmus Több interakció Etnikai közösségek – állam nélküli nemzetek Többszörös identitások kifejlődése 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

IV. NAGYON HOSSZÚ TÁVÚ MAKROGAZDASÁGI DÖNTÉSEK Nagyon hosszú távon már változhat a potenciális kibocsátás is, azaz a K tőkeállomány az L munkamennyiség és az „F” függvény, azaz a technológia, technikai színvonal Solow-féle növekedési modell Három fő tényező Tőkeállomány növekedése Népesség növekedése Technológiai fejlődés 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

IV.1. A tőke felhalmozása Először a tőkefelhalmozást vizsgáljuk. Ehhez rögzítjük a munkaerőállomány (a népesség) és a technológia szintjét. A kibocsátás ekkor: Egy munkásra eső kibocsátás: Az egy munkásra jutó kibocsátás az egy munkásra jutó tőke függvénye. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

y Egy munkásra eső kibocsátás Egy munkásra eső tőkeállomány k

MPK a tőke határterméke MPK folyamatosan csökken
Egy munkásra eső kibocsátás Egy munkásra jutó tőkeállomány y k MPK f(k) 1 MPK a tőke határterméke MPK folyamatosan csökken

Egy munkásra eső kibocsátás
Technológia Egy munkásra eső kibocsátás Egy munkásra eső eszközmennyiség k

IV.1. A tőke felhalmozása Az egy munkásra eső kibocsátás csak fogyasztásra és beruházásra fordítható (G és T itt nincs): A fogyasztási függvény Ahol s a megtakarítási ráta Ezek után Átrendezve Tehát a beruházás a kibocsátással arányos Andor György: közösségi gazdaságtan

f(k) Egy munkásra eső kibocsátás Egy munkásra eső fogyasztás s f(k) Egy munkásra eső beruházás Egy munkásra eső tőkeállomány k

A tőkeállomány két tényező hatására változik
Beruházás, Értékcsökkenés (amortizáció, elhasználódás), δk y Elhasználódás f(k) Egy munkásra eső kibocsátás Beruházás Egy munkásra eső tőkeállomány k

y f(k) Egy munkásra eső kibocsátás s f(k) Egy munkásra eső tőkeállomány k

y f(k) Egy munkásra eső kibocsátás δ(k) Egy munkásra eső tőkeállomány k

y f(k) Egy munkásra eső kibocsátás δ(k) s f(k) Egy munkásra eső tőkeállomány k

Egyetlen tőkeállománynál van egyensúly
f(k) Egy munkásra eső kibocsátás δ(k) s f(k) Egy munkásra eső tőkeállomány k k* Egyetlen tőkeállománynál van egyensúly stacionárius állapot (k*)

y δk δk1 i*=δk* s f(k) δk2 k1 k* k2 k f(k)
Egy munkásra jutó tőkeállomány

Előbb gyorsabb a kibocsátás (GDP) változása, majd ez lelassul.
Függetlenül az induló állapottól, ez a stacionárius tőkeállapot, így ez a kibocsátás áll elő hosszú távon. Előbb gyorsabb a kibocsátás (GDP) változása, majd ez lelassul. Németország és Japán a második világháború után Volt szocialista országok a rendszerváltás után Nézzük meg, mi történik, ha emelkedik a megtakarítási ráta!

f(k) Egy munkásra eső kibocsátás Megtakarítás Egy munkásra eső tőkeállomány k

y k δk k1* s1f(k) f(k) k2* s2f(k) Nagyobb megtakarítás, nagyobb tőkeállomány, magasabb kibocsátás, és fordítva, de változás csak a stacioner állapotig tart.

„y” „s”

IV.2. A felhalmozás aranyszabálya Mekkora az optimális nagyságú tőkefelhalmozás? Tételezzük fel, hogy a gazdaságpolitika tetszőleges megtakarítási rátát el tud érni. Megválasztható tehát a stacionárius állapot. A cél a társadalom jólétének maximalizálása, amit a fogyasztás maximalizálásával ragadunk meg. k*opt (vagy k*arany) 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

f(k) Egy munkásra eső kibocsátás δ(k) Megtakarítás Egy munkásra eső tőkeállomány k

y f(k) Egy munkásra eső kibocsátás δ(k) s f(k) Egy munkásra eső tőkeállomány k

y f(k) δk Copt* iopt* soptf(k) kopt* k

A gazdaság nem tart automatikusan az aranyszabály szerinti növekedési pályához. Vizsgáljuk most meg a gazdaságpolitika előtt álló ide kapcsolódó dilemmát! Kezdjük azzal, hogy a gazdaságnak nagyobb a tőkeállománya, mint az aranyszabály szerinti! Ilyenkor csökkenteni kell a megtakarítási rátát 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

A tőkeállomány csökkentésekor…
Kibocsátás Idő t0 Fogyasztás Beruházás

Most nézzük meg, mi a helyzet akkor, amikor alacsony szintű a tőkeállomány! Ilyenkor növelni kell a megtakarítási rátát 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

A tőkeállomány növelésekor…
Kibocsátás (y) Idő t0 Fogyasztás (c) Beruházás (i) „Generációs probléma” „Demokrácia-probléma”

IV.3. Népességnövekedés Ha a népesség n ütemben nő, az egy főre eső tőkeállomány ugyanilyen ütemben csökken Ez olyan mint az értékcsökkenés, azaz olyan, mintha gyorsabb lenne a tőkeállomány „elhasználódása” 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

k k(δ+n1) k1* f(k) s f(k) y k2* k(δ+n2)

IV.4. Technológiai haladás Legyen g a technológiai (technikai) haladás üteme: 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Technológia Egy munkásra eső kibocsátás Egy munkásra eső eszközmennyiség k

y k(δ+n) k

A munka hatékonyságának növekedése az egy munkásra eső kibocsátást növeli, ráadásul itt a növekedés folyamatos lehet. Az elmúlt 40 évben az egy munkásra jutó kibocsátás és tőkeállomány nagyjából 2%-kal emelkedett az USA-ban. Levezethető, a reálbér a technikai haladás szintjével emelkedik, míg a tőkeköltség nem változik. Az adatok ezt igazolják is, a reálbér is nagyjából 2%-kal nőtt, miközben a tőke bérleti díja nem nagyon változott. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

IV.4.1. Közelítenek-e egymáshoz a világ gazdaságai? A különbségek hatalmasak 1-10 Van-e közeledés? Attól függ, hogy mi a különbség oka. Azonos stacionárius pályánál közelítenek. Hasonló megtakarítási ráta, népességnövekedés és oktatás. Német, Japán példa Eltérő stacionárius pályánál nem közelítenek. Mindenki saját stacionárius pályája felé mozog. Eltérő megtakarítási ráta, népességnövekedés oktatás. A „görbéiktől függ” 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

IV.4.2. A növekedéshez kapcsolódó gazdaságpolitika kérdései
Megtakarítási ráta Általában jóval az aranyszabály szerinti alatt van Alapvetően két módon lenne növelhető Állam megtakarítási rátáján keresztül Magán-megtakarítások ösztönzésével Pl. tőkejövedelmek kedvező adóztatása Pl. fogyasztás megadóztatása Sokféleképpen lehet „beruházni”… Gépek, infrastruktúra, humán tőke stb., illetve ezeken belül is számtalan lehetőség van. 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Mi a helyzet a technikai haladással? A Solow-modell szerint a tartós növekedést a technikai haladás eredményezi. A technikai haladás faktorai azonban tisztázatlanok Szabadalmi rendszer K+F tevékenység támogatása és adókedvezményei Állami tudományos és kutató intézetek Állami technológia-politika 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

IV.5. Túl a Solow-modellen A Solow-modell sok szempontból leegyszerűsíti a valóságot, így – természetesen – jóval bonyolultabb modellek is ismeretesek. Megtakarítási ráta bonyolultabb meghatározódása Technikai haladás paramétereinek felbontása 2013 Andor György: közösségi gazdaságtan

Közösségi gazdaságtan

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Közösségi gazdaságtan"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Közösségi gazdaságtan

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Közösségi gazdaságtan"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés