A magyarországi K+F politika

Az előadások a következő témára: "A magyarországi K+F politika"— Előadás másolata:

1 A magyarországi K+F politika

2 A., A fontosabb jogszabályok
I évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról (elfogadás: nov. 25.) II. Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 1. átfogó jövőkép

3 2. számszerűsített célkitűzések

4 3. Célrendszer: átfogó célok (3) – sarkalatos célok (8) – specifikus célok (21)
a., nemzetközileg versenyképes tudásbázisok - kutatók és kreatív szakemberek képzése - nemzetközileg versenyképes tudásbázisok b., intenzív tudásáramlás - integrált innovációs szolgáltatások - együttműködések, hálózatok dinamizálása c., hatékony tudásfelhasználás - innovatív kis cégek helyzetbe hozása - középvállalatok K+F és technológiai alapú helyzetbe hozása - nemzetközi nagyvállalatok K+F alapú integrálása - a közszféra innovációs potenciáljának kiaknázása

5 + horizontális rendszerszemléletű fókuszok (6) - intelligens szakosodás a régiókban (S3) - fenntarthatóság, esélyegyenlőség - a tudás és technológia társadalmi megismertetése és elismertsége - a globális társadalmi kihívásoknak megfelelés III. Nemzeti Szakosodási Stratégia (S3) (elfogadás: november) 1. jelentése: Strategies for Smart Specialization 2. fontossága 3. elemei

6 a., vízió b., jövőkép

7

8 B., A fontosabb szervezetek
I. Országos szint 1. Nemzeti Tudománypolitikai és Innovációs Testület (1669/2013. kormányhatározat) 2. minisztériumok és egyéb szervezetek a., EMMI b., IM c., FM d., MTA 3. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (2015. január 1-én jött létre) II. RIÜ (Regionális Innovációs Ügynökségek) 1. céljaik/feladataik 2. tevékenységük

9 FM SZMSZ EMMI organogramm

10 C., A rendelkezésre álló anyagi eszközök
I. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 1. bevételek 2. kiadások a., kutatásfejlesztési támogatások – főleg a felsőoktatási intézmények és állami kutatóintézetek részére b., innovációs támogatások - főleg a magánszektor részére II. EU – 1. GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP) – ezen belül van a 2. prioritási tengely (a Tudásgazdaság fejlesztése), amelynek három intézkedése van) 1. intézkedés: Vállalati K+F+I tevékenység támogatása 2. intézkedés: Stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések 3. intézkedés: Kutatóintézeti kiválóság és nemzetközi együttműködések

11 A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2016
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap évi költségvetése

12 2. EFOP (Emberi Erőforrás Fejlesztési OP)
3. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében (ennek döntő része a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiépítését támogatja) 4. prioritás: Gyarapodó tudástőke III. Adókedvezmények 1. társasági adó: évi LXXXI. törvény a társasági adóról 2. helyi adók – iparűzési adó: évi C. törvény

13 Az egyes EU országok innovációs teljesítménye (2015)
D., A jelenlegi helyzet I. Helyünk Európában Az egyes EU országok innovációs teljesítménye (2015) Típusok: szerény innovátor, mérsékelten innovátor, innováció követő, innováció vezető

14 Az EU országok innovációs teljesítményének változása ( ) Forrás: European Innovation Scoreboard

15 II. Magyarországon belüli helyzet
1. aktuális helyzet Regionális Innovációs Teljesítmény Forrás: Regional Innovation Scoreboard

16 Borsod-Abaúj-Zemplén 8 146,7 10 149,20 10 655,6 8 046,3 0,69 0,78
K+F kiadások a magyarországi megyékben (millió Ft, az első négy oszlop), és a K+F kiadások a megyei GDP %-ban Területi egység K+F_2012 K+F_2013 K+F_2014 K+F_2015 2012_% 2013_% 2014_% Budapest ,6 ,20 ,2 ,5 2,00 2,15 2,18 Pest 12 308,2 15 351,80 19 680,6 23 000,9 0,43 0,50 0,58 Közép-Magyarország ,8 ,00 ,8 ,4 1,67 1,80 1,83 Fejér 7 787,0 9 378,40 10 019,7 9 774,0 0,70 0,76 Komárom-Esztergom 4 440,1 7 639,90 8 750,2 6 307,4 0,52 0,83 0,90 Veszprém 15 105,4 18 487,50 16 425,6 16 904,9 2,14 2,46 1,96 Közép-Dunántúl 27 332,5 35 505,80 35 195,5 32 986,3 1,02 1,22 1,12 Győr-Moson-Sopron 11 597,9 16 606,40 14 924,4 13 675,6 0,75 1,01 0,81 Vas 3 960,1 4 726,30 6 005,9 7 170,6 0,59 0,64 0,72 Zala 1 736,8 1 349,80 1 081,5 806,0 0,26 0,20 0,16 Nyugat-Dunántúl 17 294,8 22 682,50 22 011,9 21 652,2 0,60 0,74 0,66 Baranya 13 285,9 9 650,20 7 483,6 5 795,3 1,87 1,30 0,96 Somogy 2 742,1 3 203,30 2 677,5 2 102,4 0,48 0,53 0,42 Tolna 835,4 1 632,10 1 663,4 781,0 0,31 0,29 Dél-Dunántúl 16 863,4 14 485,70 11 824,5 8 678,7 0,94 0,77 Borsod-Abaúj-Zemplén 8 146,7 10 149,20 10 655,6 8 046,3 0,69 0,78 Heves 3 150,8 4 355,30 5 536,2 4 030,8 0,55 Nógrád 1 308,6 1 621,40 1 198,8 1 018,6 0,63 Észak-Magyarország 12 606,1 16 125,80 17 390,6 13 095,7 0,73 Hajdú-Bihar 24 269,4 26 672,50 29 949,4 29 810,7 2,12 2,28 2,37 Jász-Nagykun-Szolnok 4 075,9 5 845,10 3 451,7 3 011,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 3 275,8 4 431,20 1 633,6 2 769,9 0,38 0,49 Észak-Alföld 31 621,1 36 948,80 35 034,8 35 592,3 1,16 1,15 Bács-Kiskun 9 174,1 12 150,50 10 649,5 12 008,3 0,88 1,06 0,85 Békés 1 654,8 2 314,60 2 996,5 3 140,2 0,37 0,45 Csongrád 16 229,7 18 171,50 19 774,9 36 659,6 1,84 2,01 Dél-Alföld 27 058,6 32 636,60 33 420,9 51 808,2 1,08 Ország összesen ,4 ,30 ,1 ,7 1,41 1,37

17 2. változási tendenciák (2004, 2006, 2008, 2010 – RIS, 2014) (2008, 2010, 2012, 2014, 2016 – RIS, 2016)

18 A regionális innovációs teljesítmény változása az egyes régiókban (zöld – javulás, sárga – visszaesés)

19