Rendszerváltozás és a tárgyalásos átmenet

Az előadások a következő témára: "Rendszerváltozás és a tárgyalásos átmenet"— Előadás másolata:

1 Rendszerváltozás és a tárgyalásos átmenet
Magyarország politikatörténete Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2013/2014. őszi félév

2 I. A „rendszerváltozás” fogalmának értelmezése
Rendszerváltozás: egypárti diktatúrák felváltása többpárti demokráciákkal + állami és társadalmi tulajdonra épülő tervgazdaságok felváltása piacgazdasággal. Belső átalakulás: szuverenitás visszanyerése, de eltérő formákkal és változó eredményekkel járó folyamat. Magyarországi átalakulás: békés jelleg megőrzése. Rendszerváltozás kezdete és végének időpontja: összetett kérdés.

3 II. A Harmadik Magyar Köztársaság születése I.
Németh Miklós miniszterelnöksége: november május 23. MSZMP KB: teljes foglalkoztatottság feladása mellett állami tulajdon részleges magánosítása melletti kiállás. 1988. október: társasági törvény elfogadása (1988. VI. tc.). Spontán privatizáció folyamata. Politikai intézményrendszer átalakítása: megosztottság a pártvezetésen belül (Grósz és hívei: egypártrendszer, de Pozsgay és Nyers többpártrendszer támogatása).

4

5 II. A Harmadik Magyar Köztársaság születése II.
Magyarország és a többi szocialista (Románia, Jugoszlávia) ország közötti rossz viszony. Románia: Ceauşescuval való feszült viszony a diszkriminatív nemzetiségi politika miatt. 1988. augusztus 28. Grósz és Ceauşescu találkozója Aradon. Jugoszlávia: Milosević és a nagyszerb nacionalizmus miatt magyar kisebbség romló helyzete a Vajdaságban. Kivétel: Lengyelország: februártól kerekasztal-tárgyalások a LEMP és az ellenzéki szervezetek között.

6 II. A Harmadik Magyar Köztársaság születése III.
Pártvezetés és ellenzék ellentmondásos viszonya. 1989. január 28. Pozsgay Imre rádiónyilatkozata: 1956 népfelkeléssé nyilvánítása. 1989. február MSZMP KB ülés: többpártrendszer elfogadása. Pártok újjáalakulása: FKGP, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt és KDNP létrejötte. 1989. március 22. Ellenzéki Kerekasztal (EKA) megalakítása. 1989. március 15. Ellenzéki szervezetek fővárosi megemlékezései.

7

8 II. A Harmadik Magyar Köztársaság születése IV.

9 II. A Harmadik Magyar Köztársaság születése V.
Április 22. KISZ megszűnése. Május 8. Kádár felmentése pártelnöki tisztségéből és KB-tagságából. Június 16. Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése. Augusztus 24. Keletnémet turisták Ausztriába engedése. 1989. július szeptember 18. Az Ellenzéki Kerekasztal, az MSZMP és a harmadik oldal tárgyalásai a rendszerváltás alapkérdéseiről. 1989. október 23. Új alkotmány életbe lépése és köztársaság kikiáltása (Szűrös Mátyás).

10

11

12 III. Az új magyar demokrácia: az 1989. októberi alaptörvények I.
1989. évi XXXI. tc. Magyarország népköztársaságból köztársasággá alakult. Többpártrendszer deklarálása. Legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv az Országgyűlés lett. 1989. évi XXXV. tc.: köztársasági elnök közvetlen választásának szabályait tartalmazta (köztársasági elnök szűk jogköre). 1989. évi XXXII. tc.: Alkotmánybíróság felállítása (széles jogkör biztosítása).

13 III. Az új magyar demokrácia: az 1989. októberi alaptörvények II.
1989. évi XXXIV. tc.: országgyűlési képviselők megválasztása. Főbb elemei: a parlament 386 képviselője közül 176-ot egyéni választókerületben közvetlenül kellett megválasztani és 152 képviselőt a 20 területi (megyei) pártlistára adott szavazatok alapján. Kétfordulós választási rendszer és 4%-os mandátumküszöb a pártoknál a parlamentbe jutáshoz. 1989. évi XXV. és XXVI. tc. BTK és büntetőjogi eljárás módosítása. 1989. november 10. XXVIII. tc. Állami Számvevőszék felállítása.

14 IV. Az MSZMP felbomlása és a pártok versengése
1989 október eleje: MSZMP XIV. kongresszusa: állampárt megszűnése és a reformpártiak részéről az MSZP megalakítása (Nyers Rezső pártelnök). Németh-kormány intézkedései: megállapodás a szovjet csapatok Magyarországról való kivonásában (1990. március) + Szentszékkel 1964-ben kötött megállapodás hatálytalanítása. 1989. november 26. Négyigenes népszavazás (60%-os részvétel). 1990. január: Duna-gate botrány kirobbanása. Éleződő ellentétek az MSZP és az ellenzék mellett az MDF és az SZDSZ között.

15 V. Az 1990-es szabad választások I.
1990. március 25. és április 9. Parlamenti választások Magyarországon: MDF-győzelem (szavazatok 43%-a). Országgyűlés összetételének átalakulása. Antall József koalíciós kormánya (MDF, FGKP és KDNP). 1990. április 29. MDF-SZDSZ paktum három fő kérdésben: kormány alkotmányos pozíciója, köztársasági elnök megválasztásának módja és kétharmados törvények. 1990. május 2-án az Országgyűlés összeült (Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök Antall Józsefet kérte fel kormányalakításra).

16

17

18 V. Az 1990-es szabad választások II.
1990. május 9. Első alkotmánymódosító törvény (XXIX. tc.) elfogadása. Június 19. Második alkotmánymódosító törvény (XL. tc.) elfogadása. Konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményének bevezetése. 1990. évi XLIV. tc. Új állami címer elfogadása. 1990. augusztus 3. Göncz Árpád köztársasági elnökké választása. 1990 augusztusa: önkormányzati törvénycsomag elfogadása (LXIV., LXV., LXVII. tc.).

19 V. Az 1990-es szabad választások III.
Önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló LXIV. tc.: három választókerületi rendszerbe osztás (10 ezernél kevesebb lakosú községek, 10 ezernél több lakosú városok és fővárosi kerületek). 1990. szeptember 30. és október 14. Helyhatósági választások. Budapest: Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármestersége. 1994: LXII. tc.: Önkormányzati választások rendjét módosító törvény elfogadása MSZP-SZDSZ koalíció által.

20 VI. Politikai váltógazdálkodás I.
1990 és 2010 között hatszor tartottak országgyűlési választásokat. 1994. MSZP elsöprő győzelme (szavazatok 54%-a), de koalícióra lépés az SZDSZ-szel. 1998. Fidesz győzelem (szavazatok 38%-a): Fidesz, FKGP és KDNP kormány megalakulása. 2002. Szoros választási eredmények: MSZP győzelem, majd koalíció az SZDSZ-szel. 2006. MSZP és szabaddemokrata koalíciós kormány. 2010. Fidesz-KDNP „kétharmados” győzelem.

21 VI. Politikai váltógazdálkodás II.
Választások eredményeinek magyarázata: szilárd pártkötődések alacsony aránya + pártok ideológiai és politikai arculatainak változásai. MDF és SZDSZ mint rendszerváltó pártok eltűnése 2010 után. Fidesz: irányváltás 1992-től és MDF-es, majd SZDSZ-es szavazók támogatásának megszerzése 1998-ban. Pártpreferenciák nagyfokú ingadozása ellenére az egyes pártok jellegzetes vonásokkal rendelkező stabil szavazóbázisának kialakulása.

22 VII. A magántulajdonon alapuló piacgazdaság kialakulása és társadalmi következményei: az állami tulajdon magánosítása Gazdaság mélyreható átalakulása: állami tulajdon magánosítása. Jogalap: VI. tc. és XIII. tc. 1990-től spontán privatizáció helyett állami irányítású és ellenőrzésű magánosítás (ÁVÜ felállítása). Antall-kormány: hazai befektetők előnyben részesítése. Horn-kormány: átalakulás piaci módszereinek felgyorsítása. Magyar gazdaság tulajdonosi szerkezetének átalakulása (magántulajdon meghatározó szerepe).

23 VIII. Kárpótlás Kárpótlási törvények: 1991: XXV., 1992: XXIV. és XXXII. tc. Reprivatizáció helyett részleges kártalanítás elvének kimondása. Mezőgazdaság tulajdonviszonyainak átalakulása. Reprivatizáció elve: egyedül az egyházak esetében volt érvényes. 1991. évi XXXII. tc. 1997. Horn Gyula és a Szentszék közötti megállapodás megkötése.

24 IX. Válság és nekilendülés I.
1990-es évek eleje: rendkívül nehéz külgazdasági körülmények. Külkereskedelmi forgalom: 1990 és 1997 között passzívum. A külkereskedelem 70%-a fejlett országokkal bonyolódott (EU). Nemzeti jövedelem: 1993-ig folyamatos visszaesés, majd 1993 után lassú élénkülés. Egy főre jutó magyarországi nemzeti jövedelem: az 1990-es évek közepéig az EU átlag 47, az amerikai 33%-át tette ki.

25 IX. Válság és nekilendülés II.
Mezőgazdaság mély válsága 1990 után. Ipari termelés: mérsékelt visszaesés. Látványos fejlődés a korábban elhanyagolt infrastrukturális ágazatokban. Növekvő személygépkocsi és tehergépjármű-állomány. Infláció gyors növekedése (1993-ban 35%). Külső adósságállomány: nem sikerült tartósan csökkenteni. 1995-ös Bokros csomag, majd 2001-től a magyar valuta konvertibilitása.

26 X. Az életkörülmények átmeneti romlása és a különbségek növekedése
90-es évek eleje: jövedelmek gyors visszaesése, de 1997-től a reálkeresetek és a fogyasztás növekedése. Növekvő jövedelmi különbségek. Középrétegek: értelmiség, irodai foglalkozásúak és önálló iparosok, kereskedők, valamint szakmunkások. Szegények: lakosság kb. 40%-a tartozott ide. Létminimum határán vagy az alatt élők:szakképzetlen munkások, parasztok és mezőgazdasági munkások, özvegyi és rokkantnyugdíjasok + munkanélküliek. Társadalom jelentős rétegeinek rendszerváltásból való kiábrándulása.

27 XI. Az oktatási rendszer átalakítása I.
Oktatás: orosz nyelv kötelező tanításának eltörlése. Gyökeres változás a magyar lakosság nyelvtudása terén. 8+4 iskolarendszer kizárólagosságának felszámolása mellett nem állami iskolák alapítása. Kötelező marxista szemlélet kiiktatása az ideologikus tantárgyak rendezőelvei közül. MDF: vallásoktatás fakultatív bevezetésének szorgalmazása, de később ezt az SZDSZ elutasította és 1995-ben új nemzeti alaptantervet dolgoztatott ki.

28 XI. Az oktatási rendszer átalakítása II.
Diáklétszám alakulása: ellentétess tendenciák kibontakozása. Középfokú oktatás: tanulók növekvő létszáma. Felsőoktatás: intézmények számának jelentős mértékű növekedése (universitas típusú intézmények létrejötte csak 1999-től kezdett megvalósulni). Egyetemisták és főiskolások számának ugrásszerű növekedése. Gazdasági válság következményei: oktatásra és kutatásra fordított összeg drasztikus visszaesése.

29 XII. Külpolitika és kisebbségi kérdés
Globális és regionális változások. 1991-ben Ukrajna létrejötte, majd január 1-jén Csehszlovákia szétszakadása cseh és szlovák államra. Jugoszlávia felbomlása 1991 és 1995 között. Vasfüggöny leomlása után: euroatlanti szervezetekhez való csatlakozás. Antall-kormány külpolitikai doktrínája: 1. euroatlanti integrációs szervezetekhez való csatlakozás; 2. regionális gazdasági és politikai szervezetek munkájában való részvétel; 3. magyar kisebbségek támogatása.

30 XIII. Csatlakozás a NATO-hoz és az Európai Unióhoz I.
1991. június 19. Utolsó szovjet alakulat is elhagyta Magyarország területét. 1991. VSZ és KGST megszűnése. Nyugati szervezetek: hosszabb csatlakozási folyamat. 1994. A NATO meghirdette a Partnerség a békéért elnevezésű programját. Magyar hadsereg átalakítása a rendszerváltást követően: létszámcsökkentés mellett szervezeti átalakítás ( ös haderőreform). 1999. március 12. Magyarország NATO taggá vált.

31 XIII. Csatlakozás a NATO-hoz és az Európai Unióhoz II.
Európai Unióhoz fűződő viszony: december 16. Társulási Szerződés (Európai Megállapodás) aláírása. 1993. Konkrét csatlakozási feltételek meghatározása. 1994 áprilisa: Magyarország benyújtotta csatlakozási kérelmét az integrációs szervezethez. 1998. március 31. Konkrét csatlakozási tárgyalások kezdete Csehországgal, Lengyelországgal, Észtországgal, Magyarországgal és Szlovéniával. 2002 decembere: konkrét csatlakozási tárgyalások lezárulása. 2004. május 1. Magyarország felvétele az EU-ba.

32 XIV. Törekvések a regionális együttműködésre
Három fontos kezdeményezés: 1. Alpok-Adria Munkaközösség: Olaszország, Ausztria, Magyarország és Jugoszlávia; 2. Közép-európai Kezdeményezés: Olaszország mint meghatározó szereplő. 3. regionális együttműködés Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia között (alapszerződés aláírása február 15-én).

33

34 XV. Szomszédságpolitika és a magyar kisebbségek
Antall-kormány törekvése: magyar kisebbségek anyanyelvi kultúrához való hozzáférésének elősegítése. 1994 és 1998 közötti MSZP-SZDSZ koalíció: alapszerződések megkötése Szlovákiával (1995) és Romániával (1996). Szlovákia és Magyarország közötti rossz viszony a bős-nagymarosi erőmű körüli vita miatt. Feszült viszony Szerbiával a 90-es évek végéig. 2001. Státus- törvény elfogadása (Orbán-kormány).

35 XVI. A romák Romák: 600 ezres létszám az ezredfordulón.
1999-es kisebbségi törvény: cigányság számára a kisebbségi önszerveződés lehetőségének biztosítása. Cigányság súlyos problémái: munkanélküliség, képzetlenség és elszegényedés. Kádár-korszak utolsó évtizedei: munkaképes korú romák 62%-a dolgozott. Cigányság: társadalom legszegényebb alsó harmadához tartozik

36 XVII. Felhasznált irodalom
Romsics Ignác: A 20. század rövid története. Rubicon-Könyvek, 2011, pp Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, pp

37 Köszönöm a figyelmet!