Mindennapok munkajoga – 7. Dr. Csőke Rita

Az előadások a következő témára: "Mindennapok munkajoga – 7. Dr. Csőke Rita"— Előadás másolata:

1 Mindennapok munkajoga – 7. Dr. Csőke Rita
BME GTK Üzleti Jog Tanszék

2 A mai témáink Pár gondolat a ZH-król…
A munkaszerződés teljesítése, ismérvei A színlelt munkaszerződés A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás És jogeset… Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

3 A munkaszerződés teljesítése (a munkaviszony „tartalma”)
Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

4 Ismételjünk kicsit: Mi a munkaszerződés?
42. § (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. (2) A munkaszerződés alapján a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

5 A munkáltató alapvető kötelezettségei - Mt. 51.§
51. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. (2) A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. (3) A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. (4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. (5) A fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni kell az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról. (6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályokat. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

6 A munkavállaló alapvető kötelezettségei – Mt. 52. § (1) bek.
52. § (1) A munkavállaló köteles a) a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, b) munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni, c) munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, d) a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, e) munkatársaival együttműködni. … Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

7 Alapvető munkáltatói kötelezettségek 1. (Mt. 51.§)
Foglalkoztatási kötelezettség A munkáltató „dolga”, hogy a munkakörébe tartozó feladattal lássa el a munkavállalót. A munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása Tárgyi, személyi, információ, irányítás, utasítás, ellenőrzés, stb. a tárgyi feltételek esetén lehet eltérő megállapodás, pl. távmunka esetében Egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek biztosítása Pl. foglalkozás egészségügy védőruha, védőeszköz, munkaidő beosztás stb. Költségek megtérítése Köteles a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben felmerült indokolt költségei megtérítésére. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

8 Alapvető munkavállalói kötelezettségek (Mt. 52.§)
Megjelenés Köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelen-ni. Rendelke-zésre állás Köteles a munkaideje alatt – munkavég-zés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezé-sére állni. Munkavégzés Köteles a munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelem-mel és gondosság-gal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni. Megfelelő magatartás Köteles a munkaköré-nek ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani. Együtt-működés Köteles a munkatár-saival együttmű-ködni. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

9 Miről ismerjük fel a munkaviszonyt?
Színlelt szerződések Miről ismerjük fel a munkaviszonyt? Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

10 Ismétlés a 2. óráról – érvénytelenség témakörben
27. § (2) A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. (3) … A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

11 Mikor színlelt egy szerződés?
Ha a felek (mindkettejük) valódi akarata más, mint amit szerződésben leírtak, a szerződés semmis. „A szerződés jogi minősítése során nem annak elnevezéséből vagy szóhasználatából, hanem az abban kikötött szolgáltatások tartalmi elemeiből, a felek által meghatározott jogok és kötelezettségek természetéből kell kiindulni.” [BH ]. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

12 Mi a következménye, ha színlelt egy szerződés?
A szerződéseket a valós tartalmuk alapján kell megítélni. A szerződés típusa szempontjából mindegy pl., hogyan nevezik el, a (valós szándék szerinti) jogi tartalma a lényeg, aszerint minősítik. Ha bebizonyosodik, hogy mást írtak a szerződésbe, mint amire a felek szándéka irányult valójában („leplezett szerződés”), akkor a leplezett szerződés szabályai lesznek az alkalmazandók a semmisség reparálása során. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

13 A színlelt szerződések tipikus okai
Színlelt szerződések leggyakoribb tipikus indoka: anyagi. Pl. a másik szerződéstípus esetén kevesebb adó, kevesebb közteher, kevesebb adminisztráció, felelősség; Olyan is van, hogy anyagi megfontolásból mégis inkább munkaszerződést színlelnek a felek a valóság helyett. De: erre is igaz, hogy a „kevesebb több”… Így pl. ha egy munkaügyi vagy egy NAV ellenőrzés során bizonyosodik be a színleltség, az drága és komoly következményei vannak/lehetnek. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

14 Karakterisztikus jellemzők…
Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

15 A különböző típusú jogviszonyok elhatárolásának szempontjai 1.
A különböző típusú jogviszonyoknak eltérő jellemzői vannak. Más feltételekkel és jellegzetességekkel történik a munkavégzés a különböző jogviszonyokban. Mások a karakterisztikus jellemzői pl. a munkaviszonynak, a megbízási szerződésnek és a vállalkozási szerződésnek – ez utóbbi kettő polgári jogi jogviszony. Az a közös, hogy van bennük munka, csak más jellemző jogi feltételek mellett. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

16 Ritkán „vegytiszták” a szerződések, a különböző ismertetőjegyek keveredhetnek is…
Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

17 A különböző típusú jogviszonyok elhatárolásának szempontjai 2.
„A munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a szerződés típusának minősítésekor - összességében kell vizsgálni.” – kétség esetén: mely ismertetőjegyei vannak túlsúlyban. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

18 Miről ismerjük fel a munkaszerződést?
Alá-fölérendeltségi viszony; Utasítási, irányítási, ellenőrzési jog; A tevékenység jellege, a munkakörként történő feladat-meghatározás; Foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása és személyes munkavégzési kötelezettség; A munkáltató által meghatározott helyen és időben történő munkavégzés; Munkabérszerű juttatás. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

19 A munka-szerződéstől eltérő foglalkoztatás
Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

20 A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás
A munkaszerződéses megállapodás törvényi áttörése. A munkaszerződés adott munkáltatóra, munkakörre, munkahelyre, munkaidőre jön létre. („kinek”, „mit”, „hol””, „mennyit”) Ettől a munkáltató – korlátozottan – eltérhet. De: ez csak átmeneti lehet (nem kell kivételesnek lennie, csak nem haladhat meg egy éves mennyiséget). Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

21 A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt. 53.§)
(1) A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

22 Mt. 53. § folyt… (2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. (5) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

23 A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén…
Közben is be kell tartani a munkajogi előírásokat (egészséges és biztonságos munkavégzés, stb.), Valamint ezekre is alkalmazandók az általános magatartási szabályok (joggal való visszaélés tilalma, méltányos mérlegelés, stb.) A következőben a „kinek”, „hol”, „mit” munkaszerződéstől eltérésével fogunk foglalkozni. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

24 A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás más településen („hol”)
53.§ (3) A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította. (4) A (3) bekezdés c) pontjának alkalmazása tekintetében a 131. § (2) bekezdése megfelelően irányadó. (I.e.: kezelőorvos igazolása szükséges) Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

25 Miért nincs itt a „mennyit”?
A rendkívüli munkaidőben valójában semmi rendkívüli nincs. Az a munkaszerződés szerinti foglalkoztatásnak minősül, annak része. Évi max. 250 óra, teljes munkaidőt feltételezve. (Nem teljes évben fennállt jogviszony esetén arányosítani kell.) Ellenszolgáltatása vagy a munkabéren felül plusz bérpótlék vagy szabadidő és arányos alapbér járt érte. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

26 Jogi és számviteli asszisztens
Jogeset: Jogi és számviteli asszisztens Mfv.II /2014/7.szám Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

27 Tényállás Egy ügyvéd és párja 2008 márciusában élettársi kapcsolatot létesítettek. Majd áprilisában munkaszerződést kötöttek. Alapbér havi bruttó Ft, munkakör jogi és számviteli asszisztens. Az ügyvéd április, május, június hónapokban átutalással fizette a munkabért. A pár augusztusában más helységben, mint az ügyvédi iroda, nagy értékű ingatlant vásárolt, de az ügyvédi iroda székhelye maradt az eredeti helyen még novemberig. 2008. október 30-án közös megegyezéssel megszüntették a munkajogviszonyt, mert a hölgy máshol vállalt munkát. Az élettársi kapcsolatuk januárjában ért véget. A felperes (a hölgy) ekkor fordult bírósághoz, és követelte elmaradt munkabére kifizetését, július-október hónapokra, összesen Ft-ot. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

28 Tényállás A felperes azt állította, hogy a bérlapot (elszámolást) ugyan ő is aláírta, de a munkabérét a munkáltatója sem átutalással, sem készpénzben nem fizette meg. Az alperes ezzel szemben először elismerte, hogy a volt párja általános adminisztrátor munkakörben nála dolgozott, de azt állította, hogy azzal, hogy aláírta a bérlapokat, elismerte a munkabér felvételét is, ő pedig készpénzben fizetett. A közös megegyezésben pedig megállapodtak, hogy a munkaviszonyból eredően (a szöveg szerint „a rendezetteken felül”) igényük egymással szemben nincs. Később, a per során az alperes viszontkeresetet terjesztett elő és követelte a kifizetett munkabér visszafizetését. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

29 Tényállás Az alperes azzal indokolta a visszkereseti igényét, hogy a munkaszerződés színlelt volt, mert valójában csak a felperes ingatlanvásárlásához szükséges banki hitelfelvételhez kellett a párjának rendszeres jövedelmet igazolni, és a munkaszerződés csak ezt a célt szolgálta. A felperes munkát nem is végzett. Ezt támasztja alá szerinte az is, hogy az augusztusi költözést követően a volt párja már nem is járt be a másik városban levő ügyvédi irodába sem, és nem dolgozott. A munkabér fizetésére vonatkozó álláspontját úgy változtatta meg, hogy munkabért formálisan nem fizetett, mert vagyonközösségben éltek, közösen gazdálkodtak. Úgy nyilatkozott, hogy „érzelmi alapokon nyugvó munkaszerződést” kötöttek. A per során tanúként hallgatták meg a könyvelőt is, aki azt állította, hogy látta a felperes aláírását a számlatömbön, és a postakönyvben, és látta is munkát végezni. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

30 A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban:
A felperes (a volt élettárs hölgy) követelése megalapozott. A felek között április 24-étől fennálló munkaviszony alapján a felperes az alperes ügyvédi irodájában végzett adminisztrációs tevékenységet, a munkaviszony pedig a felek közötti megállapodás alapján október 31. napjáig fennállt. Az alperes „ellentmondásos” nyilatkozatokat tett a munkabér kifizetését illetően. (Először elismerte, aztán a színleltség miatt tagadta.) A felperes kétségtelenül végzett munkát (tanú is igazolta). Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

31 Kúria folyt. A perben az alperest terhelte a bizonyítás arra nézve, hogy július, augusztus, szeptember és október hónapban a felperes részére a munkaszerződésben foglalt munkabérét megfizette. A becsatolt munkabérjegyzékek önmagukban nem igazolták a kifizetés tényét. A bérkifizetések megtörténtét egyébként az alperes azon nyilatkozata is cáfolta, amely szerint az élettársi közösségre tekintettel gazdasági életközösségben éltek, ezzel hallgatólagosan azt állította, hogy a munkabér tényleges kifizetésére, a felperes részére történő átadására nem került sor. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

32 Idézetek az első- és másodfokú bíróságok indokolásaiból:
Az első fokú bíróság …„A jogviszony megítélése szempontjából ezen tényeknek (i.e. munkaszerződés, munkavégzés ténye) tulajdonított jelentőséget, és nem annak, hogy az élettársi közösség miatt a munkaviszonyra vonatkozó szigorú alá-fölérendeltség, függőség és utasítási rendszer nem voltak a jogviszony jellemzői. Ez a körülmény pedig a munkabér fizetési kötelezettség alól nem mentesítette a munkáltatót.” A másodfokú bíróság szerint „az alperes fizetési kötelezettségét nem érintette, hogy nyarától már Cs.-n éltek, ezért munkavégzésre ténylegesen nem került sor, mert a munkáltató érdekkörében felmerülő akadály miatt az alperesnek állásidőre járó munkabért kellett fizetnie.” Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék