Vörösmarty Mihály:Csongor és Tünde A költő "színjátéknak" nevezte művét A darab sokban eltér as évek drámáitól. A három nagy műfajcsoport határán.

Az előadások a következő témára: "Vörösmarty Mihály:Csongor és Tünde A költő "színjátéknak" nevezte művét A darab sokban eltér as évek drámáitól. A három nagy műfajcsoport határán."— Előadás másolata:

1 Vörösmarty Mihály:Csongor és Tünde A költő "színjátéknak" nevezte művét A darab sokban eltér 1820- as évek drámáitól. A három nagy műfajcsoport határán áll: 1. elbeszélések, 2. leírások, 3. párbeszédek, 4. felvonásokra és jelenetekre tagolás Mozart maga a színművet „német opera” alcímmel látta el. A szövegkönyv alapjául August Jacob Liebeskind Lulu avagy a varázsfuvola (Lulu oder die Zauberflöte) című meséje szolgált. A tartalomban és a megzenésítésben Schikanedert és Mozartot erősen befolyásolta a szabadkőművesség szelleme. Mozart: Varázsfuvola

2 Vörösmarty Mihály:Csongor és Tünde A műnek két szintje van: az első a mese szintje, a második a filozofikus gondolatok szintje. Ezen kívül két világszint is szerepel benne, 1. a földi világ, a realitás tere (Csongor, Balga, Ilma, három vándor), 2. valamint az égi világ, az ideák világa (Tünde, Mirigy, az ördögfiak, az Éj, nemtők). Mozart maga is szabadkőműves volt, és közel állt a felvilágosult tudósokhoz. Az opera sok gondolata a felvilágosodás eszméit tükrözi. Mozart egyik leggyakrabban előadott műve,egyúttal az egyik legösszetettebb is. Mozart utolsó operája. Mozart:Varázsfuvola

3 Csongor és Tünde: A dráma keletkezéstörténete: A széphistória az 1570-es években keletkezett, Shakespeare gyerekkora idején. Szerzője, Gergei Albert Balassi Bálint köréhez tartozhatott. Legkorábbról 1630 körül ismertek kiadásai. A művet 1827 tavaszán kezdte el írni, de csak az első négy felvonás készült el, majd a munkát félbeszakította. Egyetlen, még letisztázatlan kézirata maradt. 1. Első része egy vázlat a tervezett cselekményről, melyből nem derül ki, hogy verses epikai művet vagy drámát szándékozott készíteni a költő 2.. A vázlat után egy szereplőlista áll, majd az I–IV. felvonás szövege. A Csongort Vörösmarty feltehetően azért szakította félbe, mert Kisfaludy Károly felkérésére az Eger című elbeszélő költemény írásába fogott, amelyért felajánlott díj kisegíthette nehéz anyagi helyzetéből. Varázsfuvola: Az ősbemutató 1791. szeptember 30-án Bécsben zajlott, Schikaneder színházában. Schikaneder maga játszotta Papagenót, az Éj Királynőjét pedig Mozart sógornője, Josepha Hofer alakította. Az opera nem aratott azonnali sikert, azonban Schikaneder jó üzleti érzékének köszönhetően lassanként mégis népszerűvé vált. 1792 novemberében Schikaneder már a századik előadást jelenthette be a közönségnek. Mozart ezt az előadást már nem érhette meg.

4 Vörösmarty Mihály Élete: Születési hely, idő: Pusztanyék 1800 december 1, elszegényedett nemesi család Édesapja: Gazdatisztként 15 éven át irányította Nádasy Mihály gróf nyéki uradalmát. Nehéz gondokkal küzdöttek a kilenc gyermek miatt. Iskolái: 7 éves korától evangélikus iskolában tanult. A gimnázium öt osztályát 1811 novemberétől 1816 júliusáig a ciszterciák székesfehérvári iskolájában végezte el. 1816 november Pest piarista gimnázium hatodik osztálya (poetica classis). Váratlan fordulat: 1817-ben meghalt édesapja. Perczel családhoz kerül tanítóként. Börzsönybe költözik a családdal. 1816 és 1825 között több lírai verset írt. Élete : Teljes neve: Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophillus Amadeus Mozart Születési hely, idő: Salzburg 1756. január 27 Édesapja: Leopold Mozart szintén zeneszerző volt Egyéni jellemzők: A világ egyik legismertebb komolyzenei alakja, Legjátszottabb szerzője Műfajilag egyik legszélesebb körben alkotó komponistája. 3-4 éves korában ismerte a zongora és a zene fortélyait. Mozartot csodagyerekként emlegetik a mai napig is. 1761-ben volt az első nyilvános fellépése a salzburgi egyetemen Wolfgang Amadeus Mozart

5 tiszta és reménytelen szerelem: Perczel Adél (Etelka) iránt lobbant fel. Áthidalhatatlan volt közöttük a társadalmi különbség. 1822 Görbő Csehfalvy Ferenchez joggyakorlat,ügyvédi pályára készült. kapcsolat a nemesi vármegyék Habsburg-ellenes mozgalmakkal. 1820 december 20-án letette az ügyvédi vizsgát. 1825 augusztusában a Zalán futása című műve arra az elhatározásra juttatta, hogy az irodalomból éljen. 1827 a szegénység ideje lett, de barátai segítségére siettek és megszerezték neki a Tudományos Gyűjtemény című folyóirat és szépirodalmi melléklapja, a Koszorú, szerkesztői állását. Irodalmi szerepét politikai nézetek is kezdték gyarapítani. Az 1832-36-os országgyűlés felosztatása alkalmából írta a Szózatot. Szerelmes lett az alig húsz éves Csajághy Laurába. Később feleségül vette. A ’40-es években már kevesebbet írt. Elfogadta a vértelen márciusi forradalom vívmányait. A világosi katasztrófa testileg-lelkileg összetörte. Életének utolsó öt éve lassú haldoklás volt. Kiemelkedő műve a Vén czigány. Betegsége 1853 őszére komolyabbra fordult, és 1855 november 19- én meghalt. 1762-ben járt először Bécsben és itt, látta játékát Mária Terézia is. Járt: 1. Párizsban, 2. Münchenben, 3. Londonban, 4. Brüsszelben 5. Versailles-ban ahol XV. Lajos előtt zongorázott, de fellépett III. György udvarában is. 1769-ben Itáliába utazott apjával,hogy tanuljon. 1972-től Hieronymus Colloredo gróf udvarába került koncertmesternek. 1777-ben elbocsátást kért a hercegségtől és anyjával Párizsba indult, de csak Mannheimig jutottak. Itt a fiatal Wolfgang beleszeretett Aloysia Weber énekesnőbe. Apja kérésére 1778-ban Párizsba ment. Megérkezésük után nem sokkal édesanyja elhunyt. Újra csatlakozott Colloredo udvarához, ahol orgonistának nevezték ki. 1781-ben munkaadójával Bécsbe utaztak ahol összeveszett a gróffal és kirúgták. 1782-ben feleségül veszi Constanze Webert akitől 6 gyereke született. Csatlakozott a szabadkőművesekhez. 1791-ben váratlanul meghalt.

6

7

8

9