INTÉZMÉNYVEZETŐI TEENDŐK, TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI FELADATOK A TANFELÜGYELETI ÉS MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSBAN. Farkasné Egyed Zsuzsanna

Az előadások a következő témára: "INTÉZMÉNYVEZETŐI TEENDŐK, TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI FELADATOK A TANFELÜGYELETI ÉS MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSBAN. Farkasné Egyed Zsuzsanna"— Előadás másolata:

1 INTÉZMÉNYVEZETŐI TEENDŐK, TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI FELADATOK A TANFELÜGYELETI ÉS MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSBAN. Farkasné Egyed Zsuzsanna 2015.01.27.

2 Felkészülés a külső tanfelügyeleti szakmai ellenőrzésekre és a pedagógusok előmeneteli rendszerének alapját képező minősítési rendszer bevezetésére Az intézményvezetés felelőssége a nevelőtestület felkészítése a tanfelügyeleti ellenőrzésre, ennek érdekében az intézményi önértékelés jogkövető megszervezése, ha szükséges, a tevékenységlátogatási, dokumentumellenőrzési intézményi gyakorlat megújítása. A pedagógusok felelőssége abban áll, hogy a nevelési, tevékenység és tevékenység látogatás, és az azt követő interjú, valamint a dokumentumellenőrzés során úgy a belső, mint a külső ellenőrzésnél felkészültségüket, pedagógiai kompetenciájukat, hivatásszeretetüket bizonyítsák, hiszen az egész intézményről alkotott kép az egyes pedagógusok és a vezetés összteljesítményét mutatja.

3 Mind a belső, mind pedig a külső szakmai ellenőrzések során annak feltárása folyik, milyen módon és mértékben jelennek meg a pedagógus munkájában az alábbi szakmai tartalmak: Az általános pedagógiai szempontoknak való megfelelés, Az Óvodai nevelés országos alapprogram nevelési céljainak való megfelelés, Az intézmény pedagógiai programjának való megfelelés.

4 Az intézményi önértékelés (teljesítményértékelés), valamint minősítővizsgán és a minősítési eljárás során a pedagógusnak a mesterségbeli tudásáról kell számot adnia. Pedagóguskompetenciák a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szerint:

5 1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 3. A tanulás támogatása 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

6 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

7 Országos tanfelügyelet. Kézikönyv óvodák számára / Tanfelügyeleti Önértékelési kézikönyv című dokumentum alapján - minőségelvű Önértékelési kézikönyvének összeállítása kötelező Hatékony együttműködés a családokkal, a család elsődleges szerepének hangsúlyozása: A gyermekek egyéni fejlettségi állapotára épülő nevelés és fejlesztés családok széleskörű bevonásával. Fokozott figyelembe kell venni többek között az adott környezetet az infrastruktúrát, a személyi ellátottságot és a fenntartói irányítást.

8 A belső ellenőrzés-értékelések során figyelmet kell fordítani fordítunk az elmúlt években végzett teljesítményértékelés egyéni eredményeire alapozott intézményi szintű, értékelésekre Problémamegoldó képesség, konfliktuskezelés A napi mozgás megvalósítására biztosítása Csoportnapló tartalmi és formai megfelelősége Egyéni fejlesztési tervek: – Fejlődési napló Egyéni fejlesztési tervek: SNI gyermekek fejlesztési tervei.A tehetségígéretek kibontakoztatása Szakmai fejlődés: tanfolyamokon, továbbképzéseken való részvétel Gyermekproduktumok „állapota”, használhatósága Részvétel egyéb, az óvoda érdekeit szolgáló tevékenységekben (pld. pályázatírás, jó gyakorlat,

9 Pedagógiai gyakorlatban hogyan jelenik meg az Óvodai nevelés országos alapprogramjának „üzenetei”: Az eddigi gyakorlat továbbfejlesztése, értékmegőrzés Anyanyelvi nevelés; a beszélő környezet, (az óvodai nevelés egészében jelen van ) Hátránycsökkentő szerep: Inkluzív (befogadó) pedagógiai szemlélet Játék megerősítése, a szabad játék kitüntetett szerepe Kompetenciafejlesztés, támogató differenciált nevelés Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés, hitéleti nevelés A tevékenységekben megvalósuló tanulás, ami az óvodai tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, mely a teljes személyiség fejlődését támogatja. Projekt módszer alkalmazása, melyekbe a gyermeki igények beépülhetnek, a lebonyolítás menete nyílt, változó idejű, a téma feldolgozást jelent

10 Óvodapedagógus feltétlen jelenléte: Kulcsszereplő az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára Egészséges életmód igénye: Az egészség védelme, karbantartása. Egészségnevelési program kivitelezése Környezettudatosság: a fenntartható fejlődés érdekében a környezettudatos magatartásformálás alapozására, A Mozgás megújulása: – Az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vétele minden gyermek számára biztosítandó lehetőség. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő kooperatív mozgásos játékok alkalmazására

11 VEZETŐI ELLENŐRZÉS-ÉRTÉKELÉS A teljesítményértékelési rendszer egyéni eredményeinek felhasználási lehetőségei az ellenőrzések és látogatások során. Az ellenőrzések fókuszában a megújított kompetenciára épülő szempontsor gyakorlása A dokumentum ellenőrzési intézményi gyakorlatának kialakítása. Következő időszak feladatainak kijelölése (erősségek, fejlesztendő területek) Működési feltételek értékelése

12 Teljesítményértékelési rendszer áttekintése, Az intézményi önértékelés jogkövető megszervezése Teljesítményértékelés, - partneri igény és elégedettség mérés, - intézményértékelés előkészítése Továbbképzési rendszer áttekintése, továbbképzési terv előkészítése Minősítési terv szerinti a határidők, felelősök kijelölése

13 MUNKAKÖZÖSSÉGEK FELADATA A KÜLSŐ TANFELÜGYELETI SZAKMAI ELLENŐRZÉSEK ÉS A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZER BEVEZETÉSEKOR. A munkaközösség vezetőkkel szembeni általános elvárás: – Törekvés a munkaközösségi tagok személyes szakmai igényeinek megismerésére – Személyesen bekapcsolódás a székhely és telephelyek szakmai áramkörébe – Feladatok megosztása a munkaközösség tagjaival A munkaközösségi tagokkal szembeni általános elvárás: – Hatékony feladatvállalás a munkaközösségbe A székhely és telephelyek szakmai és működésbeli „specialitásainak” megjelenítése – Szakmai információ áramlás biztosítása a közvetlen munkatársak és a munkaközösségi tagok között

14 A munkaközösségi feladatok ellátásához az alábbi eszközök és információk szükségesek: Az intézmény működését szabályozó dokumentumok (SZMSZ, PP, Házirend, Munkaterv) Az Óvodai nevelés országos alapprogramja Oktatási Hivatal: Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez Kiegészítés az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez. Óvodai nevelés Oktatási Hivatal: Országos tanfelügyelet. Kézikönyv óvodák számára / Tanfelügyeleti, Önértékelési kézikönyv Tevékenységlátogatás (bemutató, nyílt nap) előtt közvetlenül minden kolléga: Kézhez kapja az Útmutató elvárásainak megfelelő tevékenység tervet Bepillantást nyerhet az éves és tematikus tervbe, valamint a csoport naplójába Tevékenységlátogatás során a tanfelügyeleti ellenőrző látogatás szempontjait tartalmazó „tevékenységi „ megfigyelési lapot magával hozza és alkalmazza minden megfigyelő. Tevékenységlátogatás után legkésőbb egy héttel, minden látogató eljuttatja - az Útmutató elvárásainak is megfelelő -, reflexiót is tartalmazó Hospitálási naplót, mely a bemutató kolléga teljesítmény értékelésének dokumentációit, illetve saját döntés szerint a pedagógiai portfóliójának részét is képezheti.

15 A/Önértékelési szakmai munkaközösség A munkaközösség kiemelt feladatai: Az intézmény Önértékelési Kézikönyvének elkészítésében való aktív közreműködés A vonatkozó törvények és jogszabályok tanulmányozása, közös értelmezése Az intézmény működését szabályozó dokumentumai (PP, SZMSZ és mellékletei, Házirend) szerinti működés folyamatos nyomon követése, a szükséges korrekciós javaslatok megtétele A pedagógiai portfólió elkészítéséhez és védéséhez - igény szerint - segítségnyújtás

16 B/Pedagógiai Program beválásához módosításához szakmai munkaközösség A munkaközösség kiemelt feladata: Szerepvállalás a pedagógiai program elméletével és gyakorlatával kapcsolatos feladatok ellátásában, hangsúlyt helyezve az alábbi célokra és tartalmakra: Intézmény katolikus hitéletének megjelenítése Szakmai szervezetfejlesztés,intézményi elvárásoknak való megfelelés támogatása Az óvoda pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását támogató tevékenységek, programok, szolgáltatások megszervezése, színvonalának növelése lebonyolítása a szülők bevonásával

17 C/Szervezetfejlesztő Szakmai Munkaközösség A szakmai munkaközösség kiemelt céljai és feladatai: Szakmai szervezetfejlesztés A különböző óvodaépületekben, intézményegységben folyó gyakorlati munka egyes elemeinek megismerése. A PP gyakorlati megvalósulásának támogatása bemutató (tevékenységlátogatások) szervezésével és lebonyolításával A tanfelügyeleti ellenőrzés és pedagógus minősítés elvárásainak is megfelelő tervezési és értékelési gyakorlat bevezetése és közvetítése a munkatársak irányába

18 D/A szakmai munkaközösség céljai és feladatai Az adott tevékenység módszertani ismereteinek bővítése, Beszélgetések során a szakmai tudás bővítése, műveltségtartalom frissítése Az alapvető gyakorlati módszerek kidolgozása, alkalmazási lehetőségeinek megismerése Kitekintés, az "egymástól tanulás" elvének érvényesítése Saját tevékenység m játékgyűjtemény (a tanult műveltségtartalom) elkészítése a közzé tétele munkaközösségen belül és munkatársak részére

19 E/GYERMEKVÉDELMI SZAKMAI MUNKACSOPORT Célja, a törvényi elvárások szerinti működés során: A prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve szükség szerint segítségnyújtás, valamint együttműködés a különböző intézményekkel és szakemberekkel A családok hitéletének erősítése, tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése a rászorulók körében

20 Humán erőforrás fejlesztése A kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében végzendő feladatok rendszerének kidolgozása. Az egyenlő teherviselés elvének megtartása A gyakornokok mellé mentor kijelölése, segítése, az intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai- módszertani feladatok gyakorlati megvalósításába. A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. Támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus- munkakörrel kapcsolatos tevékenységében: Segíti az óvoda pedagógiai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában, Segíti a tevékenységek felépítését, az alkalmazott módszerek kiválasztását

21 KÉRDÉSEK Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik? Az intézmény vezetése támogatja és hatékonyan működteti az intézményben szerveződött munkaközösségeket? A szakmai közösségek vezetőinek hatás-és jogköre tisztázott.? Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi és rendszeresen szervezi az intézményen belüli együttműködéseket.? A munkaközösségek bevonásával megtörténik a következő intézményfejlesztési időszakban megoldandó problémák kiválasztása, a problémák megoldásának megtervezése, a feladatok delegálása. (pl. 5 éves intézményfejlesztési tervbe, éves munkatervekbe, szakmai munkaközösségi munkatervekbe történő lebontása.) A munkaközösségek bevonásával történik a megvalósítás folyamatának ellenőrzése, értékelése ?

22 HOGYAN TÖRTÉNIK A BELSŐ TUDÁSMEGOSZTÁS AZ INTÉZMÉNYBEN? Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra, a szakmai műhelymunka, rendszeres, a belső továbbképzések megvalósulnak, a jó gyakorlatok ismertetése megoldott: …………………… ……………………. ………………………

23 Mérhető a vezetővel szembeni elégedettség? Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Folyamatos a módszertani tapasztalatok, az intézményen belül alkalmazott legjobb gyakorlat és tudás megosztása a munkatársak, a fenntartó és a társintézmények körében. A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz, a vélemények ösztönzőek, iránymutatóak.

24 A munkatársak fejlesztési, képzési rendszerével kapcsolatos munkatársi vélemények támogatottak. A vezetés munkájával kapcsolatos vélemények, például a feladatok elosztásával, a munkatársak támogatásával - bevonásával, a vezetői ellenőrzésekkel vagy a vezetői motivációval kapcsolatos elégedettség emelkedő/stabil és magas. Az intézményi munka körülményeivel kapcsolatos munkatársi elégedettség emelkedő/stabil és magas. Rendszeres partneri igény- és elégedettségmérés eredményei visszacsatolódnak. Külső intézményértékelés eredményei dokumentáltak. (szakmai nap) A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a szülők önszerveződésének lehetőségeivel kapcsolatos elégedettség magas.

25 Sürgős feladatok Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetésirányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma? Az intézmény vezetése, intézmény egység vezetésének kapcsolata, az intézmény belső ellenőrzési rendjének működési elve ismert.