A magyar nyelvtörténet korszakai © N. Fodor János, 2013.

Az előadások a következő témára: "A magyar nyelvtörténet korszakai © N. Fodor János, 2013."— Előadás másolata:

1 A magyar nyelvtörténet korszakai © N. Fodor János, 2013

2 Előzmények (történeti-összehasonlító nyelvészet, uralisztika, finnugrisztika) Előzmények (történeti-összehasonlító nyelvészet, uralisztika, finnugrisztika)

3 Előmagyar kor? Előmagyar kor? Ősmagyar kor Ősmagyar kor (Kr. e. I. évezred kezdete — Kr. u. 895 – 900 (Honfoglalás) Belső korszakhatár: Kr. u. V – VI. század (korai és kései ősmagyar kor) Nyelvemléktelen időszak Nyelvemléktelen időszak ótörök (volgai-bolgár, csuvasos) nyelvi kontaktus ótörök (volgai-bolgár, csuvasos) nyelvi kontaktus iráni jövevényszavak iráni jövevényszavak törzsi nyelvjárások (s-ező, cs-ző) törzsi nyelvjárások (s-ező, cs-ző) írásbeliség: rovásírás (ró, betű, ír) írásbeliség: rovásírás (ró, betű, ír)

4 Ómagyar kor:895-900—1526 Ómagyar kor:895-900—1526 Honfoglalás—Mohácsi vész Honfoglalás—Mohácsi vész

5 Ómagyar kor:895/900—1526 Ómagyar kor:895/900—1526 Honfoglalás—Mohácsi vész Honfoglalás—Mohácsi vész Belső korszakhatár: XIV. század (Anjou-kor kezdete) Korai és kései ómagyar kor nyelvemlékes időszak nyelvemlékes időszak „a magyar nyelvet írni kezdik” „a magyar nyelvet írni kezdik” a magyar írásbeliség kibontakozása Kárpát-medencei nyelvi kontaktusok: szláv, német Kárpát-medencei nyelvi kontaktusok: szláv, német az egyházi latin nyelv szerepe és hatása az egyházi latin nyelv szerepe és hatása a mai fonémarendszer kialakulása a mai fonémarendszer kialakulása területi nyelvjárások területi nyelvjárások

6 Középmagyar kor: 1526—1772 Középmagyar kor: 1526—1772 Mohácsi vész — A felvilágosodás kezdete Mohácsi vész — A felvilágosodás kezdete A Mohácsi vész egy XVI. századi török miniatúrán Székely Bertalan: II. Lajos holttestének megtalálása

7 Középmagyar kor: 1526—1772 Középmagyar kor: 1526—1772 Mohácsi vész — A felvilágosodás kezdete Mohácsi vész — A felvilágosodás kezdete reformáció: a nemzeti nyelvek szerepe magyar nyelvű írásbeliség szélesebb körben elterjed, könyvnyomtatás magyar nyelvű kultúra (Sylvester, Balassi, Bornemissza, Gyöngyösi stb.) bibliafordítások: Sylvester, Károli [Károlyi], protestáns iskolák (kollégiumok), peregrináció hitviták magyar nyelven (Pázmány) az egységesülő nyelvváltozat (irodalmi nyelv) Erdély hivatalos nyelve: magyar

8 Újmagyar kor: 1772—1920 Újmagyar kor: 1772—1920 A felvilágosodás kezdete — Trianon

9 Újmagyar kor: 1772—1920 Újmagyar kor: 1772—1920 A felvilágosodás kezdete — Trianon felvilágosodás szerepe a magyar nyelvről való gondolkodásban felvilágosodás szerepe a magyar nyelvről való gondolkodásban a német nyelv hatásának fokozatos csökkenése a német nyelv hatásának fokozatos csökkenése nyelvújítási mozgalom nyelvújítási mozgalom a magyar nyelv hivatalossá tétele (1844) a magyar nyelv hivatalossá tétele (1844) A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása (1825) A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása (1825) a nyelv tudományos kutatása (szótárak, nyelvtanok) a nyelv tudományos kutatása (szótárak, nyelvtanok) első helyesírási szabályzat (1832) első helyesírási szabályzat (1832) magyar nyelvű kultúra: szépirodalom magyar nyelvű kultúra: szépirodalom

10 Újabb magyar kor: 1920— Újabb magyar kor: 1920— Trianon — Trianon —

11 Újabb magyar kor:1920— Újabb magyar kor:1920— Trianon — Trianon — a soknemzetiségű Magyar Királyság feldarabolása, magyar nemzetiségűek határon kívülre kerülése a soknemzetiségű Magyar Királyság feldarabolása, magyar nemzetiségűek határon kívülre kerülése utódállamok nyelvpolitikája, államnyelv presztízse utódállamok nyelvpolitikája, államnyelv presztízse divergens változás (szétfejlődés), kétnyelvűség divergens változás (szétfejlődés), kétnyelvűség technikai fejlődés, globalizáció  convergens változás technikai fejlődés, globalizáció  convergens változás migráció, kultúraváltás  migráció, kultúraváltás  nyelvjárások funkcionális és strukturális változása kettősnyelvűség (diglosszia) regionális köznyelviség írott beszéltnyelviség írott beszéltnyelviség

12 A tankönyv feladatainak megoldása: 65/1. a) mondat-szerkeszt-és-ben: szótő – szótő – főnévképző – határozórag egyszer-ű-söd-és-é-t: szótő – melléknévképző – igeképző – főnévképző – birtokos személyjel – tárgyrag állat-tart-ás-sal: szótő – szótő – főnévképző – határozórag érint-kez-het-ünk: szótő – igeképző – igeképző – igei személyrag gyöker-es-en: szótő – melléknévképző – határozórag fejlőd-het-né-nek: szótő – igeképző – felt. mód jele – igei személyrag b) Nem szótári szótövek: egyszer-, gyöker-, fejlőd-

13 A tankönyv feladatainak megoldása: 65/2. 1. határozószó 10. folyamatos melléknévi igenév/főnév 19. Hangutánzó mondatszó 2. módosítószó 11. ige 20. kötőszó 3. számnév 12. névutó-melléknév 21. beálló melléknévi igenév/főnév 4. mutató névmás 13. melléknév 22. mondatszó 5. főnévi igenév 14. számnév/ige 23. általános névmás

14 A tankönyv feladatainak megoldása: 65/2. 6. személyes névmás 15. módosítószó 24. határozói igenév 7. tagadószó/főnév 16. mutató névmás, 25. főnév 8. névutó 17. mutató névmás 26. határozott névelő/mutató névmás 9. igekötő 18. ige/befejezett melléknévi Igenév 27. módosítószó

15 A tankönyv feladatainak megoldása: 65/3. személy 01. a magyarság vándorlása – 02. a honfoglalás Árpád 03. a tatárjárás IV. Béla 04. az ellenreformáció Zrínyi Miklós, Pázmány Péter 05. a felvilágosult abszolutizmus Magyarországon Mária Terézia 06. megtorlások a magyar jakobinus mozgalom után Kazinczy Ferenc 07. a reformkor Széchenyi István, Petőfi Sándor 08. a kiegyezés Deák Ferenc 09. a trianoni békediktátum – 10. a rendszerváltás Antall József

16 A tankönyv feladatainak megoldása: 65/3. személy 01. a magyarság vándorlása – 02. a honfoglalás Árpád 03. a tatárjárás IV. Béla 04. az ellenreformáció Zrínyi Miklós, Pázmány Péter 05. a felvilágosult abszolutizmus Magyarországon Mária Terézia 06. megtorlások a magyar jakobinus mozgalom után Kazinczy Ferenc 07. a reformkor Széchenyi István, Petőfi Sándor 08. a kiegyezés Deák Ferenc 09. a trianoni békediktátum – 10. a rendszerváltás Antall József

17 A tankönyv feladatainak megoldása: 69/1. Az ábráról sajnos lemaradt az Ugor őshazát jelölő szám. 1- Kárpát-medence 2- Etelköz 3- Levédia 4- Magna Hungaria 5- Magyar őshaza 6- Ugor őshaza

18 A tankönyv feladatainak megoldása: 70/4. – Beálló melléknévi igenév: -and/end jövő időt kifejező időjel + igenévképző – Múlva: múlik határozói igenévvel; helyett: névutó a hely szóból locativusi -t (-tt) raggal. – Szarvas, farkas, sertés: A szarv szó származéka -s melléknévképzővel, főnévi jelentése egy feltehető szarvas állat szókapcsolatból való önállósodása révén alakult ki. Ez a megnevezés az ősidőkből ered, amikor a totemként tisztelt állat valódi nevének kiejtését tabu tiltotta, így alakult ki a farkas is. A serte származéka, sertés állat, sertés marha-féle jelzős szókapcsolatokból önállósult

19 A tankönyv feladatainak megoldása: 70/4. Most: a hajdan ‘most’ jelentéssel is bíró ma határozószóból jött létre nyomatékosító -st ragegyüttessel (mint hamar – hamarost), az eredetibb mast alak fellelhető régi iratainkban. Haza: megszilárdult ragos alakulatok a ház szóból. A ~ lativusi -á ragot kapott, majd a házá magánhangzói megrövidültek, az eredeti hazul ugyanazon tő ablativusi -l ragos származéka (‘háztól’).

20 A tankönyv feladatainak megoldása: 70/4. - Otthon: mellérendelő összetétel, határozószó az ott és honn elemekből. – Hogy: ugyanabból a névmási tőből alakult, amelyből a ha, hány, hol, hová, honnan. Ez a névmási tő ősi uráli örökség. Mert: A miért kérdő névmás egyszótagos mért alakjából való. – Az: a 15. század elejére fejlődött ki az az mutató névmásból.

21 A tankönyv feladatainak megoldása: 70/5. 5. Lehetséges példák az imádságból: lépék, lőtőt, bellől, küel, lakik vala, kitépvel, aranszekálladval, táplálkodjanak, esztet, nyitul Költői eszközök: gondolatritmus, alliteráció, ellentét,

22 A tankönyv feladatainak megoldása: 71/6. a) 1. Halotti beszéd és Könyörgés, forrásként szerepel. A munkás szó jelentése itt ’kínokkal teli’. 2. Kín, gyötrelem, tudatos emberi tevékenység, mű, bér. 3. Szláv, román eredetű. A magyarba egy szláv nyelvből került ’kín’ jelentéssel. 4. ’Vesződség, igyekezet’ jelentésekhez kapcsolható, ’kín, gyötrelem, dolgozás’. A görög, latin, francia, német nyelvben. 5. Szerzők, akiknek a munkája forrásként szerepelt a szócikk megírásában.

23 A tankönyv feladatainak megoldása: 71/6. b) 1. Ezekből az évekből vannak először adatok a szóra vonatkozólag. 2. A „gyötrelem” és a „keverés” jelentések lehetséges kapcsolódási pontja: pl. az érzelmek, érzések kavaroghatnak az emberben, vagyis az összefüggés a gyötrelem érzésének fizikai leírása lehet. c) Az Etimológiai Szótár szócikke szól inkább a nagyközönségnek, a TESz szócikke pedig a szakembereknek. Aprólékosan, több nyelvben is megvizsgálja a szót.