A társadalmi integráció gazdasági lehetőségei a munkapiac peremén Molnár György MTA KRTK KTI Ferge Zsuzsa köszöntése.

Az előadások a következő témára: "A társadalmi integráció gazdasági lehetőségei a munkapiac peremén Molnár György MTA KRTK KTI Ferge Zsuzsa köszöntése."— Előadás másolata:

1 A társadalmi integráció gazdasági lehetőségei a munkapiac peremén Molnár György MTA KRTK KTI Ferge Zsuzsa köszöntése

2 Motiváció "Ideje lenne ugyanis szembenéznünk azzal a ténnyel, hogy egy jelentős létszámú és sajnos újratermelődő réteg teljes mértékben, véglegesen leszakadt a munkaerőpiacról, vagy legalábbis nagyon messzire került attól, hogy teljesíteni tudja annak keményedő követelményeit. " Munkaügyi Szemle, szerkesztőségi cikk, 2013/1 "Megfelelő társadalmi lehetőségek birtokában az egyének hatékonyan alakíthatják tulajdon sorsukat és segíthetik egymást. […] Erős érv szól amellett, hogy elismerjük a szabad és fenntartható cselekvés – sőt a konstruktív türelmetlenség – pozitív szerepét." Amartya Sen: A fejlődés mint szabadság (31. oldal)

3 Mire és miért keressük a megoldást? Alacsony iskolai végzettségűek tartósan alacsony foglalkoztatási rátája Nagy regionális különbségek Tartós és újratermelődő szegénység Az erkölcsi szempontokon túl miért baj, ha úgy döntünk, hogy honfitársaink egy részét, gyermekeikkel együtt kizárjuk a társadalomból? Lemondunk növekedési potenciálunk egy részéről A tartósan szegmentált munkaerőpiac rövidíti a növekedési periódusok hosszát, így csökkenti a hosszú távú növekedési ütemet (pl. Berg és Ostry, 2011) Növekszik az értelmiségi kivándorlás Az elmaradottabb körzetekben alacsonyabb az értelmiségi szakmák iránti fizetőképes igény. Pl. a 10 ezer lakosra jutó orvosok száma a fejletlenebb megyékben 70-80%-a a Bp. nélküli országos átlagnak.

4 Speciálisan magyar intézményi kudarc Súlyos deprivációban élők aránya, % (forrás: Eurostat)

5 A jövő tönkretétele Súlyos deprivációban élő 6 éven aluliak, % (forrás: Eurostat)

6 A szegénység következményei A problémákat megoldani csak a tartós szegénység és társadalmi kirekesztettség következményeinek tudatában lehet. Munkavégző képesség újratermelése korlátozott A szegénység és kirekesztettség továbbörökítése Tanult tehetetlenség (Peterson, Maier, & Seligman, 1993) Gondolkodás beszűkülése, csökkenő "sávszélesség", romló problémamegoldó képesség (Mullainathan – Shafir: Scarcity) A kirekesztettség és előítéletek miatt ezek a hatások a romáknál még erősebbek lehetnek.

7 Aktív munkapiaci eszközökre fordított kiadások, milliárd Ft Közmunka, mint megoldási kísérlet 2010201120122013201420152016 Közfoglalkoztatás, milliárd Ft 10166132171225270340 Növekedés az előző évi %-ában- 65200129132120126 Aktív, szak- és felnőttképzési tám, md Ft695843475330 EU-s elő és társfinanszírozás, md Ft42345365546859 Aktív eszközök + EU11192961121079889 Közfoglalkoztatás/(aktív+EU) 0,90,71,41,52,12,83,8 A közmunka mögötti hipotézis: kényszeríteni kell a munkára és/vagy meg kell tanítani dolgozni. Közmunka kettős célja: munkapiaci és szociális Többi aktív eszköz kiszorítása A közfoglalkoztatással kapcsolatos adatok forrása itt és a továbbiakban a Költségvetési Tanács megrendelésére készült tanulmány: http://www.parlament.hu/documents/126660/739772/KVT+- +MTA+KRTK+KTI+tanulmany+2016.05.31..pdf/784d7371-dbec-4ab1-bf78-8b25bea685b0http://www.parlament.hu/documents/126660/739772/KVT+- +MTA+KRTK+KTI+tanulmany+2016.05.31..pdf/784d7371-dbec-4ab1-bf78-8b25bea685b0

8 A közfoglalkoztatásban és más aktív programokban résztvevők létszáma, a közfoglalkoztatás fajlagos költsége Létszámadatok, fajlagos költség 2011201220132014 Közfoglalkoztatás, ezer fő 76113133 190 Nem közfoglalkoztatás programok, ezer fő28 2717 Közfoglalkoztatás egy főre jutó költsége, ezer Ft 10110211199 2013: téli közfoglalkoztatás költsége Közfoglalkoztatási kiadások 75-80 százaléka közvetlen bérköltség

9 A közfoglalkoztatási epizódok száma, egy epizód átlagos időtartama Beragadás a közfoglalkoztatásba 2011201220132014 Közfoglalkoztatásban érintettek száma, ezer fő 237228309322 Közfoglalkoztatási epizódok egy érintettre jutó átlagos száma 1,161,191,391,74 Egy főre jutó átlagos időtartam, hónap3,95,95,26,3

10 Iskolai végzettség szerinti megoszlás

11 Kilépés a közfoglalkoztatásból A nyílt munkapiacon dolgozók aránya a közfoglalkoztatás után… 2011201220132014 30 nappal 6,16,66,56,0 90 nappal 8,3 8,28,7 180 nappal10,3 11,9 360 nappal 12,913,614,3- Végig a nyílt munkapiacon2,93,43,6- 2013-ban a képzéssel egybekötött közfoglalkozás utáni 180. napi kilépési esély mindössze 5%. 2014-ben is 2 százalékponttal elmarad a képzés nélkülitől.

12 Kilépés a közfoglalkoztatásból, havi Munkapiaci státusz a kilépés után 180 nappal, a közfoglalkoztatási epizód befejező hónapja szerint

13 Mire készít fel a közfoglalkoztatás? A közfoglalkoztatás keretében végzett munka foglalkozási csoportok szerinti megoszlása, % 2011201220132014 Felső/középfokú végzettséget igénylő6454 Irodai, ügyviteli5345 Más nem egyszerű foglalkozás 13 1110 Takarító, utcaseprő14101112 Egyszerű szolgáltatási, szállítási foglalkozások4111 Egyszerű (építő)ipari, mezőgazdasági4151419 Máshova nem sorolt egyszerű szolgáltatási fogl. 54 5548 Egyszerű foglalkozások összesen 76808180 Összesen 100

14 Egyszerű munkát végzők részaránya A közfoglalkoztatás keretében betöltött foglalkozások nem kapcsolódnak az elsődleges piac munkaerő igényéhez Nincs időbeli változás, alkalmazkodás az igényekhez. Az egyszerű munka végzése rontja a kilépési esélyeket. 2011201220132014 0-7 osztály 91929596 Általános iskola 87909293 Szakiskola 7576 78 Szakközépiskola 5155 52 Gimnázium 51605854 Felsőfok 23292724

15 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásból nem lehet megélni, a tartós nélkülözés rontja az elhelyezkedési esélyeket. Ösztönzés kilépés helyett újabb közfoglalkoztatás elnyerésére; siker esetén relatív elégedettség  csapdahelyzet. Teljes kiszolgáltatottság a helyi vezetésnek Közfoglalkoztatás rontja a nyíltpiaci elhelyezkedés esélyeit A közfoglalkoztatottak munkanélkülinek tekintik magukat A közmunkás lét továbbörökítése Példa: gyerekmese a vágyakról Szegmentált munkapiac bebetonozódása Következmények

16 Aktív munkapiaci programok Munkaerő-piaci képzések, bérköltség támogatás, bértámogatás, munkahelymegőrzés támogatása, vállalkozóvá válási támogatás, pályakezdő álláskeresők támogatása, helyközi utazás támogatása, stb. Átlagos nyers kilépési esélyek az elsődleges munkapiacra időben romlanak (60-ról 56%-ra), a közfoglalkoztatásba kilépés esélyei ugyanannyival nőnek Legjobbak: munkahelymegőrzés (80%), vállalkozóvá válási támogatás (70%), bértámogatás, bérköltség támogatás (60% fölött) A relatíve leggyengébben teljesítő képzések esetében 40, illetve 32% a nyers kilépési arány. Itt a legnagyobb az elsődleges munkapiac helyett a közfoglalkoztatásba áramlás növekedése.

17 Mikrohitelezés Előzmények Kezdeményezés: Yunus, 1976 Grameen Bank, 1983 Mikrohitelezési forradalom (Marguerite Robinson, 2001) vagy ellenforradalom (Bateman, 2010) Néhány elvi szempont A foglalkoztatás növelésének, a hátrányos helyzetű térségek relatív elmaradottsága csökkentésének egyik előfeltétele a tőkejuttatás. Többlet tőke, beruházás nélkül az elmaradottság konzerválódik. Háromféle tőkére van szükség:  tudás (termelési, pénzügyi, gazdálkodási ismeretek)  kapcsolati (kommunikációs készség; beszállítói és értékesítési kapcsolatok)  pénz (hitelbe, a kiszorító hatás elkerülésére)

18 Kiútprogram főbb jellemzői Szociális cél: társadalmi mobilitás és integráció elősegítése. Gazdasági cél: fenntartható mikrovállalkozások (beleértve a mezőgazdasági őstermelést) létrehozása. A Kiútprogram nonprofit szervezet, de a létrehozott vállalkozások nem! Eszközök: üzleti, gazdálkodási, kommunikációs képzés és tanácsadás (szociális coaching), kapcsolati háló építése; a terepmunkások folyamatos és intenzív jelenléte fedezet nélküli hitel Működés a formális gazdaságban Terepmunkások fellépése a diszkrimináció ellen

19 Általánosítható tapasztalatok Miért fizetik vissza a hitelt, ha nincs fedezet? A bizalom szerepe A hitel jó eszköz a tanult tehetetlenség ellen – kezdő lökés Munkába integrált tanulás Integrálódás létező hálózatokba Kiszolgáltatottság helyett önálló cselekvés Hatás a környezetre A fenntarthatóság mítosza: a fenntarthatóság megkövetelése miatt a kevésbé rossz helyzetűek preferálása, az egyenlőtlenség növekszik. A létrehozott vállalkozásoknak kell fenntarthatóaknak lenniük, nem a támogató szervezetnek. Társadalmi vállalkozás fogalma átgondolásra szorul

20 Szociális szövetkezetek Szövetkezeti törvény 2006-os módosítása tette lehetővé Szociális szövetkezet még ma sem részesülhet intézmény- fenntartási normatívában Túltámogatás negatív hatása Csak szegényekből nem lehet működő szociális szövetkezetet létrehozni. Jó példák Vegyes összetételű, demokráciát tanuló szövetkezetek Középosztálybeliekből álló, rajtuk kívüli társadalmi célt (is) kitűző 2012-től helyi önkormányzat is tag lehet A szövetkezeti elv megcsúfolása Az "új típusú" szociális szövetkezetek preferálása árt mind a valódi szoc szöv-nek, mind a többi társadalmi vállalkozási formának. Átfogó társadalmi vállalkozás törvény kellene.