Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hatalmi átrendeződése Európában. Az egyenlőtlen fejlődés  Mit takar a kifejezés?  fejlődés lendülete nem egyforma  a centrum kiszélesedése  a centrum.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hatalmi átrendeződése Európában. Az egyenlőtlen fejlődés  Mit takar a kifejezés?  fejlődés lendülete nem egyforma  a centrum kiszélesedése  a centrum."— Előadás másolata:

1 Hatalmi átrendeződése Európában

2 Az egyenlőtlen fejlődés  Mit takar a kifejezés?  fejlődés lendülete nem egyforma  a centrum kiszélesedése  a centrum áthelyeződése  Németország, USA  új vezető hatalmakká válnak  Németország - európai vezető szerep  demográfiai főlény mellé ipari főlény is társul  Elzász-Lotaringia  a nagyobb nyersanyag igény biztosítása  USA - bevándorlók tömegei, európai tőke „pörgeti fel”  Anglia, Franciao. – a tőkekivitel gyengíti a gazdaságát

3 Az egyenlőtlen fejlődés jelentkezése

4 Az európai nagyhatalmak belpolitikai viszonyai  Európában a polgári parlamentarizmus dominál  Franciaország fő jellemzői  köztársaság megszilárdul  politikai szabadságjogok kiterjesztése  egyház korlátozása  revans kívánalma  Anglia fő jellemzői  liberális - konzervatív váltógazdaság  általános váljog (nők  )  írek harca, gyarmati versenyfutás, vetélkedés Németo.-val  Fegyverkezés: hadsereg, flottafejlesztés  1901 Viktória †  liberálisoké a hatalom  konzervatív politika a múlté  antant cordiale (Splendid isolation, Balance of power  )

5 Queen Viktória Lord Salisbury, the Quenn of Prime Minister King VII. Edward, who brings the change

6 George Clemenceau, a revans kérlelhetetlen híve Alfred Dreyfus vezérkari százados megszégyenítése

7  Németország fő jellemzői  hatalmas gazdasági teljesítmény  hatalom a porosz „junkerek” kezében van  ált. váljog, a kormány  a parlamentnek felelős  porosz „militarizmus” terjedése  németség nemzetté kovácsolása  „kultúrharc” – állam és egyház szétválasztása  A cári Oroszország fő jellemzői  önkényuralom  gyenge a polgárság  tudja befolyásolni a bel.- és külpolitikát  gyarmatosítás, hódítás  dinasztikus célt szolgál  Az OMM fő jellemzői  Nagy területű, soknemzetiségű monarchia  gazdaság, nemzetiségi kérdés, társadalmi ellentétek  politikai befolyás a Balkánon

8 Otto von Bismarck, a porosz junkerek megtestesítője I. Vilmos, a császárrá lett porosz király

9 Bismarck lidércnyomása  Egységes Németország létrejötte - veszélyt rejthet magába  szövetségbe tömörítheti a vesztes hatalmak  Bismarck joggal tart  kétfrontos háború réme  cél: Franciaország elszigetelése  konzervatív szolidaritás  3 császár szövetsége (német, orosz, osztrák)  angol-francia, angol-orosz ellentét  3 császár szövetségének Achilles sarka  Balkán  orosz-osztrák ellentét  ha háború Anglia az OMM mellett foglalt állást  Bismarck elve: kontinentális politika Fr. elszigetelése

10 Bismarck disdains the Scramble for Colonies

11

12 A hármas szövetség kialakulása  orosz-török háború  San-Stefanói béke  Oroszo. túlzott megerősödése  európai erőegyensúly felbomlott  Berlini kongresszus  Oroszo. elveszti fegyverrel szerzett „befolyását”  3 császár szövetsége   Bismarck lépése  Németo. és az OMM kapcsolata szorosabbá válik   1879  Kettős Szövetség  Bismarck további lépése - Fr. további elszigetelése Fr.  Olaszország  csatlakozása 1882 Hármas Szövetség  Bismarck diplomáciai sikere  semlegességi szerződés Oroszo.-val (viszontbiztosítási szerződés)

13

14 „1. cikkely Abban az esetben, ha az egyik birodalmat mindkét magas szerződő fél várakozása és őszinte kívánsága ellenére Oroszország részéről támadás érné, mindkét magas szerződő fél köteles egymásnak birodalma teljes fegyveres erejével segítséget nyújtani, s ennek megfelelően csakis együttesen és közös megegyezés esetén békét kötni. 2. cikkely Arra az esetre, ha a magas szerződő felek közül valamelyiket egy másik hatalom részéről érné támadás, a másik magas szerződő fél ezennel kötelezi magát, hogy nemcsak nem nyújt segítséget a magas szö- vetségese ellen támadó félnek, hanem legalábbis jóindulatú semleges- séget tanúsít magas szerződő felével szemben. Abban az esetben azonban, ha a támadó hatalom segítséget kap Oroszország részéről, akár aktív együttműködés, akár pedig fegyveres rendszabályok formájában – haladéktalanul életbe lép a teljes katonai segélynyújtásnak a jelen szerződés cikkében vállalt kötelezettsége…” (A kettős szövetség, 1879)

15 „1. cikkely A magas szerződő felek békét és barátságot ígérnek egymásnak, és semmiféle olyan szövetségbe nem lépnek be, illetve semmiféle olyan kötelezettséget nem vállalnak, amelyek államaik egyike ellen irányul. …. 2. cikkely Abban az esetben, ha Olaszországot közvetlen kihívás nélkül bármiféle okból támadás érné Franciaország részéről, a másik két magas szerződő fél kötelezi magát, hogy minden eszközzel segítséget és támogatást nyújt a megtámadott félnek. Ugyanilyen kötelezettség terheli Olaszországot abban az esetben, ha Franciaország közvetlen kihívás nélkül támadást intéz Németország ellen. 4. cikkely Ha a jelen szerződésben részt nem vevő valamelyik hatalom veszélyeztetné az egyik magas szerződő fél államának biztonságát, és a veszélyeztetett fél ennélfogva hadüzenetre kényszerülne, a másik két magas szerződő fél köteles szövetségesével szemben jóindulatú semlegességet vállalni. …” (A hármas szövetségből, 1882)

16 A Hármas Szövetség működési elve The settlement of 1878 revealed the extent to which Germany was willing to support Austria-Hungary in its Balkan aggression. These two countries had come together in a Dual Alliance in 1879, and, joined by Italy in 1882, had formed a Triple Alliance. In the event of war, each of these important countries was prepared to help its allies.

17 Being manipulated by Bismarck during the Dreikaiserbund alliance Dropping the pilot

18 Változás a német politikában  uralkodóváltás II. Vilmos  változás a német külpolitikában  Bismarck  kontinentális politika  II. Vilmos  világpolitika  Németország fokozatosan elszigetelődik  Vilmosi politika miértje  német ipar fejlődése  kicsi már Európa  gyarmatosítás a megoldás (piac, nyersanyag, munkaerő)  az új politika első „eredménye”  A cári Oroszország   újítják meg a viszontbiztosítási szerződés  A cár szövetséges nélkül marad az OMM-mel szemben }  1890 Bismarck menesztése

19 „1. Ha Franciaországot megtámadja Németország vagy Olaszország Németország által támogatottan, Oroszország felhasználja egész rendelkezésére álló haderejét arra, hogy megtámadja Németországot. Ha Oroszországot megtámadja Németország vagy Ausztria Németország által támogatottan, Franciaország felhasználja egész rendelkezésre álló haderejét a Németország ellen indítandó háborúhoz. 2. Abban az esetben, ha a hármas szövetség vagy az azt alkotó hatalmak valamelyike haderejét mozgósítja, Franciaország és Oroszország az erről az eseményről kapott hírt követőleg és anélkül, hogy előzetes tanács- kozásra szükség volna, haladéktalanul és egyidejűleg mozgósítja egész rendelkezésre álló haderejét, és minél közelebb tolja azokat határaihoz. 3. A rendelkezésre álló erők, amelyeket Németország ellen kell használni, Franciaország részéről főből, Oroszország részéről főből fognak állni. Ezen erők maradéktalanul és a legnagyobb sietséggel megkezdik a működést, hogy Németországnak keleten és nyugaton egyszerre kelljen harcolnia. 4. A két ország vezérkarai állandóan tanácskozni fognak egymással…” (Az orosz-francia szerződés, 1893)

20 A „szívélyes megegyezés”  A cári tapogatózás  kapcsolat a szintén elszigetelt Franciaországgal  francia-orosz egyezmény (katonai szövetség)  Angol-francia ellentét oka: Afrika  gyarmati ügyek rendezése (Fashoda incidens)  Entente Cordiale (katonai szövetség)  A cár Távol-keleti veresége után  1902: angol-japán egyezmény hátránya nyilvánvaló  Angol-orosz közeledés – gyarmati ellentétek elsimítása Angol-orosz egyezmény (katonai szövetség)  Hármas Szövetség  Hármas Antant  Európa a két tábor körül csoportosul

21

22 A francia-orosz egyezmény (katonai szövetség) működési elve Fear of Austro-Hungarian (and behind Austria-Hungary, Germany) ambitions in south-east Europe explains why Russia joined France in a military alliance in Europe had formed two hostile, and increasingly armed, blocs.

23

24 On the 8th April, 1904 The Entente Cordiale between the United Kingdom and France was signed. It was an agreement which resolved a number of longstanding colonial disputes, and established a diplomatic understanding between the two countries.

25 Draft Declaration concerning Newfoundland, Canada, 15 March 1904 Déclaration relative ŕ l’Égypte et au Maroc, avec articles secrets et projet de décret du khédive d'Egypte, signée ŕ Londres, 8 avril 1904

26 L'escadre française en rade de Portsmouth


Letölteni ppt "Hatalmi átrendeződése Európában. Az egyenlőtlen fejlődés  Mit takar a kifejezés?  fejlődés lendülete nem egyforma  a centrum kiszélesedése  a centrum."

Hasonló előadás


Google Hirdetések