SZEMÉLYISÉGPSZICHOLÓGIA. Mit tanultak eddig? (1. félév)  1. Mi a személyiségpszichológia. A személyiségkutatás módszerei.  2. A diszpozicionális megközelités.

Az előadások a következő témára: "SZEMÉLYISÉGPSZICHOLÓGIA. Mit tanultak eddig? (1. félév)  1. Mi a személyiségpszichológia. A személyiségkutatás módszerei.  2. A diszpozicionális megközelités."— Előadás másolata:

1 SZEMÉLYISÉGPSZICHOLÓGIA

2 Mit tanultak eddig? (1. félév)  1. Mi a személyiségpszichológia. A személyiségkutatás módszerei.  2. A diszpozicionális megközelités. Tipusok és vonások.  3. Szükségletek és motivumok.  4. Öröklődés, evolúció, személyiség.  5. Extraverzió, introverzió.  6. Neuroticizmus, pszichoticizmus, impulzivitás, szorongás.  7. Szenzoros élménykeresés. Biokémiai korrelátumok. A pszichopátia  8. Freud topográfiai modellje. Freud strukturális modellje  9. A személyiség hajtóerői. A pszichoszexuális fejlődés freudi elmélete.  10. Elháritó mechanizmusok. Megküzdés. Lazarus modellje.  11. Jung analitikus pszichológiája. Assagioli transzperszonális pszichológiája.  12. Adler individuálpszichológiája.

3 (2. félév)  1. A pszichoanalízis Budapesti Iskolája  2. Az énpszichológia megjelenése (Hartmann). Az énfejlődés Loevinger-féle szakaszai.  3. Tárgykapcsolat-elméletek: Klein, Mahler. Az alapszorongás és a neurotikus szükségletek (Horney)  4. A pszichoszociális fejlődés szakaszai (Erikson). Sullivan interperszonális személyiségelmélete  5. A személyiség tanuláselméleti megközelitése (Skinner)  6. A személyiség szociális tanuláselméleti megközelitése (Dollard, Miller, Bandura)  7. A Harmadik Erő elméletei (Rogers, Maslow)  8. Az egzisztencialista pszichológia (Frankl)  9. A személyes konstrukciók rendszere (Kelly)  10. A személyiség kognitív megközelítése  11. A kognitív önszabályozás modelljei  12. A különböző modellek kölcsönhatásai

4 Az MA-s tematika  A mai dinamikus irányzatok: szelf-pszichológia (Kohut), kötődéselméletek (Stern), a pszichoanalízist megújító iskolák (Lacan)  A rendszerszemlélet és a kommunikációra alapozó iskolák (Bateson, Watzlawick, Berne)  A kognitív személyiség-megközelítés: Carver, Scheier, Mischel, Epstein  A biológiai megközelítés (Zuckerman) és a különböző megközelítések közötti integráció kísérlete (Cloninger), pszichoneuroimmunológia  Egy új irányzat: a pozitív pszichológiai megközelítés és a pozitív élmény (Csikszentmihályi, Seligman, Lyubomirsky)  A pozitív személyiségvonások (Ryan, Deci, Vaillant, Goleman), pozitív csoportvonások mint az evolúció termékei és mint kulturális termékek (Buss, Delle Fave)  Életút-kutatások (Block, Pulkinnen)

5 Mai dinamikus irányzatok Szelfpszichológia

6 Heinz Kohut (1913-1981) élete:  Bécs, orvosi diploma  1939-ben Londonba menekül  1940-ben Chicagoba megy, és a 40-es években az egyetemen tanít neurológiát és pszichiátriát  Már Bécsben elkezdett pszichoanalízisét folytatja  Az APAA elnöke egy évig

7 Művei  Kohut, H. (1959). Introspection, empathy and psychoanalysis: An examination of the relationship between modes of observation and theory. Journal of American Psychoanalytic Association, 7:459-483.  Kohut, H. (1966). Forms and transformations of narcissism. Journal of the American Psychoanalytic Association, 14:243-272.  Kohut, H. (1968). The Psychoanalytic Treatment of Narcissistic Personality Disorders. Psychoanalytic Study of the Child, 23:86-113.  Kohut, H. (1971). The Analysis of the Self. New York: International Universities Press.  Kohut, H. (1972). Thoughts on Narcissism and Narcissistic Rage. Psychoanalytic Study of the Child, 27:360-400.  Kohut, H. (1974). Remarks about the formation of the self. In: The Search for the Self (ed.) Ornstein, P., (1978). 2:737- 770. New York: Int. Univ. Press  Kohut, H. (1977). The Restoration of the Self. New York: International Universities Press.  Kohut, H. (1979). The Two Analyses of Mr. Z. International Journal of Psychoanalysis. 60:3-27.  Kohut, H. (1980). Summarizing reflections. In Advances in Self Psychology, ed. A. Goldberg, New York: International Universities Press.  Kohut, H. (1982). Introspection, empathy, and the semi-circle of mental health. International Journal of Psychoanalysis, 63:395-407.  Kohut, H. (1984). How Does Analysis Cure? ed. A. Goldberg and P. Stepansky. Chicago: University of Chicago Press.  Kohut, H. (1985) Self Psychology and the Humanities. C. Strozier, ed. New York: W. W. Norton, 290 pages.  Kohut, H. (1987) The Kohut Seminars on Self Psychology and Psychotherapy with Adolescents and Young Adults. M. Elson, ed. New York: W. W. Norton, 318 pages.  Kohut, H. (1978-1991) The Search for the Self. Selected Writings of Heinz Kohut: 1950-1981. P. Ornstein, ed. Four volumes. New York: International Universities Press.

8 Kohut szerepe a pszichoanalízis megújításában:  Kohut may well have saved psychoanalysis from itself. (Charles Strozier)  (Kohut valószínűleg megmentette a pszichoanalízist önnönmagától.)

9 Mit tanultunk Kohutról?  Nárcizmus  Tükrözés  Szelftárgy

10 Gyakorlat  Tegyük fel, hogy egy nárcizmusra vonatkozó kérdőívet akarunk összeállítani. 5 fős csoportokban írjunk 5-5 tételt, amely a nárcizmus valamely aspektusára vonatkozik!

11 A szelf fogalma  A szelf érzeteinkből, érzéseinkből, gondolatainkból, továbbá önmagunk és a világ iránti attitűdjeinkből szövődik össze.  A szelf olyan mentális rendszer, amely a személy szubjektív élményeit egy sor fejlődési szükséglethez viszonyítva szervezi (szelftárgy szükségletek).  Ezek a szükségletek kulcsszerepet játszanak a szelf fenntartásában, a személy életének külső figurái által kerülnek (vagy nem kerülnek) kielégítésre.

12 A szelf formái  Nukleáris szelf  Virtuális szelf (a szülőkben)  Grandiózus szelf  Kohezív szelf

13 A nárcizmus  Nem kóros, hanem normális fejlődési jelenség  Az egészséges nárcisztikus fejlődés a kohezív szelfstruktúra megszilárdítása irányában halad.  A nárcisztikus fejlődésvonal vezérli szubjektív élményeinket, arra sarkall hogy energiát fektessünk önkifejezési és önfejlődési szükségleteink kielégítésébe.

14 A nárcizmus átalakulása  „A fejlődés idealizáló vonalán az eszmények inkább irányelvekként, semmint abszolút kontrollként működnek, és a következő formákba alakulhatnak át: „a) kreativitás; b) empatikus készség; c) töprengés az ember mulandóságán (a halálon) ; d) humorérzék és e) bölcsesség” (Kohut)

15 A kohézív szelf fejlődése  Három tengely mentén Grandiozitás Idealizációs A másikhoz való kapcsolódás

16 Grandiozitás  Képesség arra, hogy pozitív és szilárd énképet tartsunk fenn, egészséges ambíciókat fejlesszünk ki, és jelentésteli feladatokhoz és projektekhez köteleződjünk el

17 Idealizáció  Képesség arra, hogy célirányos eszméket tudjunk kialakítani és megvalósítani

18 A másikhoz való kapcsolódás  Képesség arra, hogy kommunikáljuk érzéseinket a számunkra jelentős mások számára, bensőséges kapcsolatokat alakítsunk ki, és nagyobb csoportok és szervezetek tagjává váljunk

19 A kohéziót akkor éljük meg, ha  Minőségek, ambíciók, ideálok és értékek stabil, pozitívan értékelt és kongruens készletével rendelkezünk,  céljainkat pedig úgy vagyunk képesek elérni, hogy eközben nem utasítanak el bennünket a számunkra fontos személyek és referenciacsoportok, illetve nem szigetelődünk el ezektől

20 A szelf zavarai  Aki a különböző dimenziók mentén nem megfelelően tud fejlődni, annak problémái lesznek az önbecsülésével, A realisztikus célok megfogalmazásával, A másokhoz való empatikus viszonyulással

21 A szelftárgy szükségletek szerepe  Kohut szerint a kohéziv szelf kialakulása annak függvénye, hogy mennyire elérhetőek és mennyire válaszkészek a fontos mások.  Csecsemőkorban a gyermek szelfje még éretlen, a baba teljesen gondozóira, mint a szelfkohézió külső forrásaira kénytelen hagyatkozni.  A függőség fokozatosan csökken, de korlátozottan egész életünkben fennmarad.

22 A szelftárgy  Amikor ‘A’ egyén azt igényli ‘B’ egyéntől, hogy az utóbbi elégítse ki az ő énfelnagyító vagy énfenntartó (nárcisztikus) szükségleteit, amelyeket maga ‘A’ egymagában nem képes kielégíteni, akkor ‘A’ szelftárgyként kezeli, illetve használja ‘B’-t. Ebben a vonatkozásban Kohut úgy érvel, hogy ‘A’ minden ilyen alkalommal azt várja ‘B’-től, hogy úgy viselkedjen, mintha nem független és különálló lény volna, hanem ‘A’ szelfjének része.

23 Három fő szelftárgy szükséglet  Tükrözés  Idealizációs és  Ikerállapot

24 Mi a tükrözés igénye?  Az az igény, hogy kiváló tulajdonságainkért és teljesítményeinkért csodálattal adózzanak nekünk  Az igény kielégítése, vagyis az, ha mások nagyra értékelnek bennünket, és büszkék jó tulajdonságainkra és teljesítményeinkre, maga után vonja annak kialakulását, amit Kohut úgy nevezett, hogy egészséges “grandiozitás” érzés

25 Mi az idealizáció iránti igény?  Az az igény, hogy idealizált képet formáljunk a jelentős másokról, és úgy érezzük, hogy összeolvadunk az így kialakult idealizált szelftárggyal.  Az azonosulás e formája révén a gyermek biztonságosabban haladhat át a fejlődés szakaszain, és internalizálhatja, belsővé teheti azt a képességet, hogy eszméket tápláljon magában, és magas, ámde mégis realisztikus célokat tűzzön maga elé.

26 Mi az ikerállapot igénye?  Az az igény, hogy hasonlóakká váljunk másokhoz, és kapcsolatokat tartsunk fenn velük  Ennek a szükségletnek a kielégítése elősegíti, hogy a gyermek elsajátítsa a közösség kódjait és kifejlessze magában a társas élet és az empátia készségét, valamint az összekapcsoltság érzését

27 A szelftárgy szükségletek és a kohézív szelf között dinamikus kölcsönhatás van:  A szükségletekre adott empatikus válasz elősegíti a kohéziót  A kohézió megszilárdulásával egyre kisebb lesz a szelftárgy szükséglet  Kohut „átalakító internalizációnak” nevezte az önszabályozási funkcióknak az internalizációját, amelyeket az élet kezdetén a szülők látnak el, és az egyén fokozatosan szert tesz arra a képességre, hogy ezeket a funkciókat autonóm módon hajtsa végre

28 Ha a szülők szelftárgyként működése  Sikeres: akkor a csodálat szükséglet, az omnipotens figurák és az ikerállapot iránti szükséglet megszelídül, és egészséges nárcizmussá alakul át  Sikertelen: akkor az átalakító internalizáció folyamata zavart szenved, és megjelenhet a kóros nárcizmus

29 Ha az átalakító internacionalizáció folyamata zavart szenved  Kóros nárcizmus: fennmarad a csodálat, a hatalmas mások és az ikerélmények iránti szükséglet  “Kapcsolatkerülő személyiség”: védekező módon kerüli a szelftárgyélményeket, és letagadja a szelftárgy iránti szükségleteit.

30 Hasonlóság a kötődés-elméletekkel  A kohezív szelf annak függvénye, mennyire elérhetők és válaszkészek a fontos mások  A kötődési szükségletek az emberi élet tartós alappillérei

31 A kötődéstől való megfosztottság két különböző pszichológiai reakciót válthat ki: szorongóan kötődő személyiség (aki túlzásba viszi kötődési válaszait azért, hogy több szeretetet és támogatást nyerjen másoktól, mivel ezek az igényei gyermekkorában nem vagy csak megbízhatatlanul elégültek ki) a szelftárgy szükségletek elkerülése hasonló a kötődési szükségletek elkerüléséhez, illetve deaktiválásához (a jelentős másokkal való traumatikus interakciókra adott védekezés).

32 Neurotikus és nárcisztikus áttétel  A neurotikus áttételben a terapeuta a szülőkkel vagy más fontos személyekkel kapcsolatos aktuális múltbeli élmények áthelyezésének vagy kivetítésének a képernyőjévé válik.  A nárcisztikus áttételben a páciensek a terapeutával újraélik az elszalasztott élmények utáni vágyódást.

33 Áttételek fajtái  Tükör-áttétel (dícsérjék őt)  Idealizáló (a terapeuta tökéletes)  Iker (ugyanolyan mint a terapeuta)  Fúziós (egyek) – archaikus A fúziós áttételnél az illető felhagy a reménnyel, hogy tükrözzék, ezért az uralom érzetét alkalmazza, hogy elérje ugyanezt a végcélt (szadizmus, mazochizmus)

34 Empirikus vizsgálatok  Mérés: Nárcisztikus személyiségzavar skála (Ashby, Lee, Duke, 1979) Nárcisztikus Személyiségleltár (Raskin, Hall, 1979)  Szelftárgy Szükséglet Leltár (Banai, Mikulincer, Shaver, 2005)

35 Nézzük meg saját kérdőívünk tételeit!

36 A SONI faktorai  Tükrözési szükséglet  Idealizációs szükséglet  Ikerállapot szükséglet  Tükrözés elkerülése  Idealizáció és ikerállapot elkerülése

37 Fogalmazzunk meg hipotéziseket arról, milyen módon értelmezhető szelfpszichológiai keretben a következő problémák egyike! 1.) Párkapcsolati problémával keres fel egy fiatalember: nem tud tartósan megmaradni egy nő mellett sem - 2.) Egy fiatal lánynak problémát okoz alapvető félénksége, ami főleg teljesítményhelyzetekben jelentkezik: pl. nem tud szóban vizsgázni - 3.) Egy már 30-as fiatalembernek az okoz problémát, hogy családja összes tagjával rossz a kapcsolata

38 A fejlődés más elméletei

39 Daniel Stern (1934 - 2012)  New York, Harvard BA, YU MD  A csecsemő személyközi világa (1985)

40 Mit tudunk Sternről?  - fogalmak  - elméleti elképzelések

41 Gyakorlat  Gyűjtsünk személyiségfejlődésről szóló szakaszelméleteket!  Gyűjtsünk fejlődéspszichológiai szakaszelméleteket!

42 A csecsemő fejlődésében központi szerepű az önérzékelés  Bizonyos önérzékelések a tudat és nyelv előtt léteznek  A társas működéshez kapcsolódó önérzékelések (hatóerő, egység, folytonosság, affektivitás, szubjektivitás-interszubjektivitás, jelentésátvétel) zavara patológiához vezet  A szelfet mindig is nagyon fontosnak tartották a klinikusok  A fejlődés ugrásszerűen látszik végbemenni

43 A csecsemő fejlődésének tartományai

44 A viszonyulásmód tartományai

45 Később (1998) két további réteg:  Magszelf a másikkal (a Szubjektív szelf előtt)  Narratív szelf(ek) (a Verbális szelf továbbfejlődése – hamis szelf forrása)

46 A fejlődés lépései:  0-2 hó bontakozó önérzékelés (a szerveződés érzékelése): a csecsemők egyfajta integrációs képességgel rendelkeznek (pl. „amodális észlelés”)  Képesség a tanulásra és alkotásra a bontakozó viszonyulás tartományából ered  Kognitív fejlődés: Piaget  Érzelmi fejlődés: Freud

47 Magérzékelés: a szelf a másikkal szemben  2-7 hó  Integrált epizodikus emlékek  Én-állandók (szelf-élmények): Hatóerő Önmagunk egysége Ön-affektivitás Önmagunk története  Az én-állandók integrációja: Epizódok→generalizált eseménystruktúra→RIG

48 A szelfmagérzékelés: A szelf a másikkal együtt  A RIG-ek (reprezentációi azoknak az interakcióknak, amelyek generalizálódnak)  A felidézett társ

49 A szubjektív önérzékelés  7-15 hó  Tudat-elmélet – egymással érintkező különálló elmék  Interszubjektivitás A figyelem fókuszának megosztása, szándékok megosztása, affektív állapotok megosztása  Affektív összehangolás

50 Verbális önérzékelés  A 15. hónaptól  Önmagunk objektív szemlélete  Szimbolikus játék  Nyelvhasználat  A nyelv elidegenítő hatása a szelfélményre és az együttlétre

51 Különbségek az analitikus felfogáshoz képest  Figyelembe veszi a kísérleti fejlődéslélektan eredményeit  Az önérzékelés az öntudat és a nyelv előtt is létezik  Nincs „keveredés” a külvilággal, sem „szimbiózis”  Kétségbe vonja az eddigi szakaszolást és szakasz-felfogást

52 Gyakorlat  Keressünk olyan szubjektív élményeket, amelyikben mind a 3 (vagy 4) önérzékelési forma szerepel