Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Latin gyakorlat 1.konzultáció 2015. szeptember 12.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Latin gyakorlat 1.konzultáció 2015. szeptember 12."— Előadás másolata:

1 Latin gyakorlat 1.konzultáció szeptember 12.

2 Tantárgyjegyző: Dzsida Orsolya cím: (Sz h, Cs h) telefonszám (fogadóóra ideje alatt): 06/1/

3 A konzultációk időpontja és tartalma 1.konzultáció (szept. 12.): -ismertető  tananyag  a zh. és az évközi jegy  tanfolyam -nyelvtan  kiejtés  névszóragozás alapjai, gyakorlás  néhány kötelező kifejezés nyelvtani elemzése és fordítása

4 A konzultációk időpontja és tartalma 2. konzultáció (szept.26.): -előző konz. anyagának átismétlése -igeragozás alapjai -a névszó- és igeragozásban tanultak alapján a kötelező regulák nyelvtani elemzése és fordítása konzultáció: - felkészülés (és jelentkezés) a dolgozatra.

5 Ismertető 1. Tananyag -Tankönyv: Bánóczi Rozália-Rihmer Zoltán: Latin nyelvkönyv joghallgatók számára, Nemzeti Tankönyvkiadó 2005 v. későbbi kiadás. - Könyvből megtanulandó nyelvtani anyagrészek listája: ld. a Students Forumon; -Kötelező kifejezések, szavak és regulák listája: ld. ugyanott; 2. A zh. és az évközi jegy -ld. szintén a SF-on, + félév végén gyakorló dolgozat megoldással.

6 Ismertető 3. Tanfolyam -kéthetente, előreláthatólag hétfőnként ig; -időpontok: szeptember 22., október 6., 20., november 3., és 17.; -egyéb tudnivalók az kari honlapon, az Idegennyelvi Lektorátus oldalán; - jelentkezés ben:

7 A latin kiejtés A „humanista” vagy „hagyományos” kiejtést használjuk. (kitérő: a tankönyv ékezethasználattal hosszú - pl ō - és rövid - pl ŏ vagy o - magánhangzókat különböztet meg. Pl: păter, Vĕnus, bŏnus – a rövidségjel a magyarban szokatlan ejtésre hívja fel a figyelmet.) A legtöbb betűt ugyanazzal a hanggal ejtjük, mint a magyarban. Pl.: o, p, m, t, r, b…. Stb. Amit másképpen ejtünk:

8 Magánhangzók: Leírt betű (kapcsolat) Ejtett hangMikor ?Példa ă (v.: a) → ā → „á” (rövid) „á” (hosszú) mindigdiăbolus, păter, culpa, Senātus ĕ (v.: e) → ē → „e” „é” mindigreus, collēga, lēx i„i”, ill. ld. a msh.-knál civilis u„u” ill. ld. a msh-knál status

9 Magánhangzók (folytatás) ae → aë (v.: aē)→ „é” → „áe” → ha a két hangot külön kell ejteni, az „e”-t „ë”-nek (ē-nek) írják Caesar, praetor, aër oe → oë → „ő” → „oé” → ha a két hangot külön kell ejteni, az „e”-t „ë”-nek (ē-nek) írják poena, coelum poëta, coëmptio y„i”mindigsynodus

10 Mássalhangzók s„sz”mindigsenātus, cōnsul c → → „c” → „k” → magas mgh. előtt minden más esetben (mély mgh., msh.előtt + a szó végén) civis, Cicero, Caesar, collēga, culpa, crīmen, hic et nunc i mint msh.„j”szó elején + összetett szavakban a 2.tag elején, ha mgh. követi; szó belsejében két mgh. között iūs, iniūria maior, Gaius

11 Mássalhangzók (folytatás) u mint mshva „qu”, „ngu” és a „su” + mgh betű- kapcsolatok- ban (kivéve: suus ) aqua, lingua, consuetudo ph„f”mindigphilosophia q(u)„kv”mindigquerela, quaestor aequus

12 Mássalhangzók (folytatás) ti → → „ti” → „ci” → ha msh. követi, ill. a szó végén; ha mgh. követi - DE! akkor is „ti”, : s, t, x betűk után iūstitia, cōnstitūtiō, ūtilis, cōnscrīptī sententia, dēfinītiō, quōti ēns DE: bestia, suggestiō

13 Nyelvtani szakkifejezések Névszóragozás latinmagyar névszóragozásdēclinātiō (decl.) egyes számsingulāris (S vagy Sing.) többes számplūrālis (Pl vagy Plur) alanyesetnōminātīvus (Nom) tárgyesetaccusātīvus (Acc) birtokos esetgenitīvus (Gen) részeshatározós esetdatīvus (Dat) (általános) határozós esetablātīvus (Abl) hímnemmāsculīnum (m) nőnemfēminīnum (f) semlegesnemneutrum (n)

14 A névszóragozás alapjai A főnevek szótári alakja culp-a, -ae f 1.elem2. elem 3. elem S/NomS/Gen a főnév (végződése) neme a kötőjel a szót. alak 2. elemének (ha végződés) kapcsolódási helyét jelzi

15 Declinatio Kétjelentésű szó: 1.= a „névszóragozás” latin neve 2. tbsz. = a névszóragozási rendszerek, declinatiók A latin nyelvtanban 5 declinatio van. A főnevek beosztásának kritériuma formai: a S/Gen végződése (2. szótári alak!) 5 féle decl. rendszer – 5 féle S/Gen végződés

16 Főnevek beosztása a declinatiókba és a ragozási tő decl szá- ma szótári alakokjell. S/Gen végz. ragozási tő képzési helye 1.culp-a, -ae f, sententi-a, -ae f -ae 2.domin-us, ī - m, fact-um, - ī n -ī-ī 3.pater, patris m, lex, l ē gis f, i ūs, iūris n -is 4.magistr āt-us, -ūs m - ūs 5.fid- ē s, e ī r- ēs, reī f -e ī

17 Főnevek beosztása a declinatiókba és a ragozási tő decl szá- ma szótári alakokjell. S/Gen végz. ragozási tő képzési helye 1.culp-a, -ae f, sententi-a, -ae f -ae 1.elem - a 2.domin-us, - ī m, pact-um, - ī n -ī-ī 1.elem -us, -um 3.pater, patris m, lex, l ē gis f, i ūs, iūris n -is 2. elem - is 4.magistr āt-us, -ūs m - ūs 1.elem -us 5.fid- ē s, e ī r- ēs, reī f -e ī 1.elem -es

18 A declinálás lényege: Egy adott declinatióba tartozó főnevet az arra a declinatióra jellemző ragokkal ragozunk. Mind az 5 declinatiónak megvan a csak rá jellemző végződéssora. A főnevek ragozása tehát a következő logikai úton történik: a szótári alak alapján (2. alak!) megállapítom a declinatiót tisztában vagyok az arra a declinatióra jellemző végződéssorral (melyik esetnek mi a végződése) a szótári alak alapján (1. vagy 2. alak) megállapítom a fn. ragozási tövét. a ragozási tőhöz illesztem a megfelelő végződéseket.

19 Az 1. declinatio Az ide tartozó főnevek S/Nom-ban „-a”, S/Gen- ban „-ae” végződésűek, szinte mind nőnemű. Pl.culpa, -ae f ini ūria, -ae f DE!:collēga, -ae m Ragozási tő: 1. elemből az „-a” végződés levágásával kapható.

20 1. decl. ragozási táblázata SingPlur Nom Acc Gen Dat Abl

21 1. decl. ragozási táblázata culp a, -ae f SingPlur Nomculp Accculp Genculp Datculp Ablculp

22 1. decl. ragozási táblázata SingPlur Nomculpaculpae Accculpamculpās Genculpaeculpārum Datculpaeculpīs Ablculpāculpīs

23 A 2. declinatio Az ide tartozó főnevek S/Nom-ban „-us” (m), vagy „-um” (n); S/Gen-ban „- ī” végződésűek Újdonság: a semlegesnem megjelenése. A n (semlegesnemű) névszó ragozása speciális. D eclinatión belül (!) eltérést mutat a többitől (jelen esetben a hímneműektől) a semlegesneműek ragozása.

24 A semleges szabály Minden semleges nemű névszó ragozásában az accusativus végződése megegyezik a nominativuséval, és ezen esetek végződése pluralisban mindig „–a”.

25 2. decl. m ragozási táblázata domin us, - ī m SingPlur Nomdomin Accdomin Gendomin Datdomin Abldomin

26 2. decl. m ragozási táblázata SingPlur Nomdominusdominī Accdominumdominōs Gendominīdominōrum Datdominōdominīs Abldominōdominīs

27 2. decl. n ragozási táblázata pact um, - ī n (érvényesül a declinatiós + a semleges szabály SingPlur Nompact Accpact Genpact Datpact Ablpact

28 2. decl. n ragozási táblázata pact um, - ī n (érvényesül a declinatiós + a semleges szabály SingPlur Nompactumpacta Accpactumpacta Genpactīpactōrum Datpactōpactīs Ablpactōpactīs

29 A melléknevek szótári alakja 1.típusú melléknév – 3 végződésű 1-2. declinatiós melléknevek magn us, -a, -um mfn ~ dominus ~ culpa ~ pactum R: 2. decl. m1. decl2. decl. n

30 Praepositiók A praepositio (előljárószó) a latinban olyan szócska, amely a névszó előtt áll, és módosítja annak mondatrészi szerepét – alanyból határozó – és ennél fogva az esetét is. Kétféle esettel állhat: -accusativus, pl.: per (= által); contra (= ellen) -ablativus, pl.: dē ( = -ról, -ről); cum ( = -val, - vel)

31 Kötelező kifejezések elemzése persōna nōn grāta persōna, -ae f – személy I. decl. fn. S/Nom nōn – nem grātus, -a, um – kedvelt, szívesen látott grāta – f alak S/Nom A melléknév 3 alakja közül a nőneműt használjuk a nőnemű fn. mellé

32 Kötelező kifejezések elemzése persōna nōn grāta persōna, -ae f – személy I. decl. fn. S/Nom nōn – nem grātus, -a, um – kedvelt, szívesen látott grāta – f alak S/Nom A melléknév 3 alakja közül a nőneműt használjuk a nőnemű fn. mellé F: „nem szívesen látott (nem kedvelt) személy”

33 cōnsul sine collēgā cōnsul, -is m – „konzul” (nem fordítandó) 3. decl fn. S/Nom sine – „nélkül” ablativusszal álló praepositio collēga, -ae m – „tiszttárs, hivataltárs” 1. decl. fn. S/Abl.

34 cōnsul sine collēgā cōnsul, -is m – „konzul” (nem fordítandó) 3. decl fn. S/Nom sine – „nélkül” ablativusszal álló praepositio collēga, -ae m – „tiszttárs, hivataltárs” 1. decl. fn. S/Abl. F: „tiszttárs nélküli konzul”

35 pater patriae pater, patris m – „atya, apa” 3. decl. fn. S/Nom patria, -ae f – „haza” 1. decl. fn. S/Gen (a S/Dat és a Pl/Nom kizárható)

36 pater patriae pater, patris m – „atya, apa” 3. decl. fn. S/Nom patria, -ae f – „haza” 1. decl. fn. S/Gen (a S/Dat és a Pl/Nom kizárható) F: „a haza atyja”

37 advocātus diabolī advocātus, -ī m – „ügyvéd” 2. decl fn. S/Nom diabolus, -ī m – „ördög” 2. decl. fn. S/Gen (a Pl/Nom kizárható)

38 advocātus diabolī advocātus, -ī m – „ügyvéd” 2. decl fn. S/Nom diabolus, -ī m – „ördög” 2. decl. fn. S/Gen (a Pl/Nom kizárható) F: „az ördög ügyvédje”

39 advocātus diabolī advocātus, -ī m – „ügyvéd” 2. decl fn. S/Nom diabolus, -ī m – „ördög” 2. decl. fn. S/Gen (a Pl/Nom kizárható) F: „az ördög ügyvédje” dē factō dē – „-ról, ről, szerint, alapján” abl-szal álló praepositio factum, - ī n – „tett, tény” 2. decl. fn. S/Abl

40 advocātus diabolī advocātus, -ī m – „ügyvéd” 2. decl fn. S/Nom diabolus, -ī m – „ördög” 2. decl. fn. S/Gen (a Pl/Nom kizárható) F: „az ördög ügyvédje” dē factō dē – „-ról, ről, szerint, alapján” abl-szal álló praepositio factum, - ī n – „tett, tény” 2. decl. fn. S/Abl F: „tény szerint, ténylegesen”

41 corpus dēlictī corpus, -oris n – „test, tárgy” 3. decl. fn. S/Nom dēlictum, -ī n – „bűncselekmény” 2. decl. fn. S/Gen

42 corpus dēlictī corpus, -oris n – „test, tárgy” 3. decl. fn. S/Nom dēlictum, -ī n – „bűncselekmény” 2. decl. fn. S/Gen F: „bűntárgy, bűnjel”

43 A 3. declinatio A legbonyolultabb a névszóragozások közül. Ide tartoznak főnevek és melléknevek is, ez a mn-k 2. típusa főnevek: lehetnek: m, f, és n (a nemet legjobb megtanulni a szóval) felismerhetőek: Sing/Gen mindig –is végződésű ragozási tövük: az S/Gen –is végződésének levágása után megmaradó tő melléknevek: az idetartozó mn-ek nem feltétlenül 3 végződésűek, sőt, többségük 2 végz-ű, de vannak egy végz-űek is. a 3 végződésűek nem tartoznak az anyagunkba

44 A 3. declinatiós (2. típusú) melléknevek 2 végződésűek: civil is, -e m,f n 1 végződésűek: vetus (-er is) m, f, n

45 A 3. declinatio speciális tulajdonságai 1. A főnevek és melléknevek ragozása különbözik: S/Abl: főneveknél „-e” mellékneveknél „-i” végződésű 2. A ragozási tövet a 2. alakból kapjuk Egyéb ragozási sajátságok nem tartoznak a mi anyagunkba!!!

46 A 3. decl. ragozási táblázata – főnevek, mf lex, leg is f SingPlur Nomlexleg Accleg Genleg Datleg Ablleg

47 A 3. decl. ragozási táblázata – főnevek, mf lex, leg is f SingPlur Nomlexlegēs Acclegemlegēs Genlegislegum Datlegīlegibus Abllegelegibus

48 A 3. decl. ragozási táblázata – főnevek, n i ūs, iūr is n SingPlur Nomiūsiūr Acciūsiūr Geniūr Datiūr Abliūr

49 A 3. decl. ragozási táblázata – főnevek, n semleges szabály érvényesül! i ūs, iūr is n SingPlur Nomiūsiūra Acciūsiūra Geniūrisiūrum Datiūrīiūribus Abliūreiūribus

50 A 3. decl. melléknevek ragozása A részletes ragozás nem anyag! Tudni kell, hogy a S/Abl ragja a melléknevek esetében ī ami a főnevektől eltér.

51 lēx speciālis lēx, lēgis f – „törvény” 3. decl. fn. S/Nom speciālis, -e – „különös, különleges” 2 végződésű 3. decl. mn. – a nőnemű fn. mellé az első, -is végű, mf alakot használjuk

52 lēx speciālis lēx, lēgis f – „törvény” 3. decl. fn. S/Nom speciālis, -e – „különös, különleges” 2 végződésű 3. decl. mn. – a nőnemű fn. mellé az első, -is végű, mf alakot használjuk, S/Nom F: „különös törvény”

53 iūs gentium iūs, iūris n – „jog” 3. decl. fn. S/Nom gens, gentis f – „nép, nemzet, nemzetség” 3. decl fn. Pl/Gen

54 iūs gentium iūs, iūris n – „jog” 3. decl. fn. S/Nom gens, gentis f – „nép, nemzet, nemzetség” 3. decl fn. Pl/Gen F: „a népek joga”

55 iūs gentium iūs, iūris n – „jog” 3. decl. fn. S/Nom gens, gentis f – „nép, nemzet, nemzetség” 3. decl fn. Pl/Gen F: „a népek joga” dē iūre dē – „-ról, ről, szerint, alapján” abl-szal álló praepositio iūs, iūris n – „jog” 3. decl. fn. S/Abl

56 iūs gentium iūs, iūris n – „jog” 3. decl. fn. S/Nom gens, gentis f – „nép, nemzet, nemzetség” 3. decl fn. Pl/Gen F: „a népek joga” dē iūre dē – „-ról, ről, szerint, alapján” abl-szal álló praepositio iūs, iūris n – „jog” 3. decl. fn. S/Abl F: „jogilag, jog szerint”

57 A 4. decl. ragozása A declinatióba csak főnevek tartoznak. Jellemzőik: -csak m és f neműek; -S/Nom-ban „–us”, -S/Gen-ban „– ūs” végződésűek.

58 A 4. decl. ragozási táblázata – főnevek, n magistrat us, -ūs m SingPlur Nommagistratus magistrat ūs Accmagistratum magistrat ūs Gen magistrat ūs magistratuum Datmagistratuīmagistratibus Abl magistrat ū magistratibus

59 Az 5. declinatio Ebbe a declinatióba csak főnevek tartoznak. Jellemzőik: -csak f neműek; -S/Nom-ban „-ēs”, -S/Gen-ban „-eī ” végződésűek pl:rēs, reī f = dolog fidēs, -eī f = hit, hitelesség

60 Az 5. decl. ragozási táblázata rēs, reī f r SingPlur Nomrr Accrr Genrr Datrr Ablrr

61 Az 5. decl. ragozási táblázata rēs, reī f r SingPlur Nomrēs Accremrēs Genreīrērum Datreīrēbus Ablrērērēbus


Letölteni ppt "Latin gyakorlat 1.konzultáció 2015. szeptember 12."

Hasonló előadás


Google Hirdetések