Bizánci és ókeresztény művészet. Róma városának Antikvitás- kori emlékei Az ókeresztény korban alapított négy legfőbb székesegyház, a későbbi zarándoktemplomok:

Az előadások a következő témára: "Bizánci és ókeresztény művészet. Róma városának Antikvitás- kori emlékei Az ókeresztény korban alapított négy legfőbb székesegyház, a későbbi zarándoktemplomok:"— Előadás másolata:

1 Bizánci és ókeresztény művészet

2 Róma városának Antikvitás- kori emlékei Az ókeresztény korban alapított négy legfőbb székesegyház, a későbbi zarándoktemplomok: Santa Maria Maggiore, (a Nagy Szent Mária 1) San Pietro (Szent Péter 2) San Giovanni in Laterano (a Lateráni Szent János 3) és a San Paolo Fuori la Mura (Szent Pál a Falakon Kívül 4) Az olasz neveket nem, a magyart tudni kell! /”fuori la mura” annyit tesz, hogy ‘a falakon kívül’, azaz Róma császárkori városfalán kívül eső alapítások/ 1 2 3 4

3 Róma:Konstaninusz császár bazilikája Távlati kép DK felől és alaprajz Kr. u. 315 körül Háromhajós elrendezés, óriás árkádívekkel tagolt oldalhajók, félköríves szentélyzáródás Emlékszünk, Konstantinusz az a császárunk, aki a milánói ediktumában engedélyezte a kereszténység vallásgyakorlatát Ø

4 Róma: Santa Maria Maggiore Kr. u. 440 körül készül el. Kazettás elrendezésű síkmenyezet, ión oszlopsor tartja a főhajó gádorfalát

5 Róma, Santa Maria Maggiore belső tér, jól kivehető a mozaikpadló monumentális, geometrikus mintázata A szentélyzáró diadalív (1) mozaikján ószövetségi jelenetek 1 Ø

6 Róma, Konstantinusz császár mauzóleuma, épül I. Konstantinusz alatt, 300- as évek eleje Centrális elrendezés, a kupolatér emelt szerkezetét korinthoszi fejezetű ikeroszlopok sora tartja

7 Róma: A Santo Stefano Rotondo, vértanú Szent István körtemploma, a rotunda- típus Ø

8 A Santo Stefano Rotondo körüljárótere 485 körül A rotunda a körtemplom típusa, az Árpád- kor idejére a Kárpát- medencében is megjelenik Ø

9 Róma, a Szent Péter székesegyház Konstantinusz császár korában Öthajós elrendezésű hosszház (1), egyhajós, a keleti oldalra helyezett keresztház (2) félköríves szentélyzáródással (3). A nyugati oldalon nagyméretű, kerengővel körülvett előudvar (4) Péter apostol itt, Caligula cirkuszában hal mártírhalált, Konstantin bontatja le a cirkuszt és emeltet templomot a helyére 1 2 3 4 1 4

10 Róma: a régi Szent Péter székesegyház, a belső tér rekonstrukciója Alul egy XV. századi metszeten a távlati kép A bazilikális elrendezés lényege: a főhajó magasabbra nyúlik, mint az oldalhajók félnyeregtető- gerince (1), a gádorfal (2) ablaksorán ezért a főhajó közvetlen megvilágítást kap 11 22 Ø

11 Ravenna, Galla Placidia császárné mauzóleuma. V. század második fele Görög kereszt alaprajz, a középtérben rendkívül részletezően kidolgozott mozaikdísz

12 Ravenna, Galla Placidia mauzóleuma, vértanúszentek és pompás antikizáló geometrikus motívumok sora Ø

13 Ravenna, Galla Placidia mauzóleuma, a lunetta mozaikjelenete: Krisztus- Orfeusz a bárányok között. V. század első fele. Ezt fel kell ismerni!

14 A Galla Placidia mauzóleum kupolatere, csillagos égboltot ábrázoló mozaik a sarkokon a négy evangelista szimbólum- állataival. Jobb oldalt térhatást keltő geometrikus, meander- vonalakból szerkesztett mozaikdísz.

15 Betlehem, a Születés- temploma. Az elrendezést kell tudni leírni! 5 hajó, a szentély felőli oldalon nyolcszög alaprajzú térrész (1), félköríves toldalékokkal. A nyugati oldalon előcsarnok, avagy narthex (2). 2 1 Ø

16 MOZAIKMŰVÉSZET- itt: Constantina császárnő mauzóleuma Ø

17 Róma, Constantina mauzóleuma IV. század első fele Az antik római motívumkincsből építkező ábrázolás

18 Róma, mozaikrészlet a vatikáni nekropolisz katakombáiból: Krisztus, mint Sol Invictus, a legyőzhetetlen Nap. Ez az első fő ikonográfiai típus. A másik három: -Krisztus, mint Orfeusz -Krisztus, mint a Jó Pásztor -az önmagát fiókáiért feláldozó pelikánmadár A képet itt tehát nem kell megjegyezni, csak a négy fő ábrázolástani típust. Ø

19 Róma, Domitilla katakomba: Krisztus mint Orpheus állatok között. Fuvolával, a bukolikus, pásztori költészet szimbólumával. III. század.

20 Róma, Domitilla- katakomba: arató Ámor figurája III. század Ø

21 Róma, Priscilla- katakomba Oráns nő avagy jósnő a falfestményen III. század vége Ø

22 Szicília, Armerina- villa: Ázsia vagy Afrika provincia megszemélyesítése. A nőalak hivatott megjeleníteni a provincia javait. 300 körül. Nagy tappancsú tigris és elefánt!

23 Antiochia, patrícius- palota: vadászjelenet a mozaikpadlón és főnixmadár V. század. Ø

24 Konstantinápoly, a császári palota padlómozaikja: sas küzdelme kígyóval. V. szd.

25 Két szép emléke az elefántcsont- faragásnak és a kisplasztikának: Bal oldalt: elefántcsont- könyvtábla 400- körülről: Ádám jelenete a Paradicsomban (1), Szent Pál jelenetei (2). A jobb oldali kisméretű szobor avagy kisplasztika: Jónás és a cethal 350 körül 1 2

26 Szerkesztette: Vasuta Zsolt A felhasznált képanyag túlnyomó része a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Művészettörténet Tanszékének oktatási segédanyagából származik. A jogtulajdonos Dr. Bencze Ágnes Itália- kutató. Hang- Szín- Tér Művészeti Szakközépiskola Bodajk 2015