Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A FELSŐ-TISZA VIDÉKI LAKOSSÁG SEBEZHETŐSÉGE: ÁRVÍZI ÉS ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KOCKÁZATOK Vári Anna - Tamás Pál - Ferencz Zoltán MTA Szociológiai Kutatóintézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A FELSŐ-TISZA VIDÉKI LAKOSSÁG SEBEZHETŐSÉGE: ÁRVÍZI ÉS ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KOCKÁZATOK Vári Anna - Tamás Pál - Ferencz Zoltán MTA Szociológiai Kutatóintézet."— Előadás másolata:

1 A FELSŐ-TISZA VIDÉKI LAKOSSÁG SEBEZHETŐSÉGE: ÁRVÍZI ÉS ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KOCKÁZATOK Vári Anna - Tamás Pál - Ferencz Zoltán MTA Szociológiai Kutatóintézet

2 SZOCIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A TISZA VIDÉKEN Árvízi sebezhetőséggel kapcsolatos lakossági kutatás – (UNU-EHS, MTA TAKI, Corvinus Egyetem) Az éghajlatváltozáshoz való adaptációval kapcsolatos elit vizsgálat – (Corvinus Egyetem)

3 A VESZÉLYNEK VALÓ KITETTSÉG, A SÉRÜLÉKENYSÉG, ÉS A KÁROK ÖSSZEFÜGGÉSEI Veszélynek való kitettség Sérülékenység Ellenálló képesség Megbirkózási képesség Károk, negatív hatások

4 AZ ÁRVÍZI SÉRÜLÉKENYSÉG FELTÉTELEZETT TÉNYEZŐI Specifikus tényezők Felkészültség Az emberek felkészültsége az árvízre A különféle intézmények (kormányzat, önkormányzat, vízügy, belvíztársulatok) felkészültsége az árvízre Nem-specifikus tényezők Kor, fizikai és mentális egészség Kor, egészségi állapot A problémákkal való megbirkózás képessége Képzettség Iskolai végzettség Gazdasági helyzet Gazdasági aktivitás, jövedelem Megtakarítások, pénzügyi kölcsön lehetőségei Társadalmi tőke Bizalom egymásban és az intézményekben Kapcsolatrendszer

5 ÁRVÍZI SEBEZHETŐSÉG – LAKOSSÁGI KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS (2006) Kérdés: Melyek ezek közül az árvízi sebezhetőség fő tényezői? Minta: Bodrogköz: 400 fő, Bereg: 300 fő Kor, nem és iskolai végzettség szerint reprezentatív A lakosság megoszlása árvíznek való kitettség szerint (önbesorolás): –Bodrogköz: veszélyeztetett 48,5% –Bereg: veszélyeztetett 85,7%

6 Mennyire voltak felkészülve az árvízre a Beregben?

7 Mennyire voltak felkészülve az árvízre a Bodrogközben?

8 A saját egészségi állapot értékelése

9 A lakosság gazdasági aktivitás szerinti megoszlása a két térségben

10 A lakosság jövedelem szerinti megoszlása a két térségben

11 A megtakarítással rendelkezők aránya a két térségben

12 Honnan jutnak kis összegű kölcsönhöz?

13 Honnan jutnak nagy összegű kölcsönhöz?

14 Bizalom a szűkebb közösség tagjaiban

15 Az intézmények hitelessége

16 Társadalmi elszigeteltség Mennyire igaz Önre az alábbi állítás: „Gyakran érzem magányosnak magam”?

17 TANULSÁGOK A vizsgálatok összefüggéseket mutattak ki a feltételezett sérülékenységi változók többsége és a károk súlyossága, tartóssága között A legfontosabb sérülékenységi tényezők a kor, a jövedelem, a megtakarítások, a kölcsön lehetőségek, a bizalom, az egészség és az árvizekre való felkészültség Előre azonosíthatók a leginkább sérülékeny csoportok – rájuk esetleges katasztrófák esetén fokozott figyelmet kell fordítani

18 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS: ELIT KUTATÁS A FELSŐ-TISZA VIDÉKEN (2007) Kérdés: hogyan látják az elit csoportok az éghajlatváltozást, annak következményeit, s a lehetséges beavatkozási lehetőségeket? 3 elit csoport: politikai, gazdasági és kulturális elit (210 fő)

19 TAPASZTALT-E ÖN MOSTANÁBAN VÁLTOZÁST AZ IDŐJÁRÁSBAN?

20 TETT-E VALAMIT EZZEL KAPCSOLATOSAN?

21 MENNYIRE TARTJA VALÓSZÍNŰNEK, HOGY A MELEGEDÉS TARTÓS LESZ ÉS GLOBÁLIS MÉRETEKBEN MEGVÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT?

22 A FELMELEGEDÉS MENNYIRE SÚLYOS PROBLÉMA?

23 AZ ÖN TELEPÜLÉSÉN A KÖVETKEZŐ ÉVTIZEDBEN MENNYIRE OKOZ SÚLYOS PROBLÉMÁT, HOGY..

24 MENNYIRE TARTJA VALÓSZÍNŰNEK, HOGY AZ ÖN TELEPÜLÉSÉN A KÖVETKEZŐ 5 ÉV SORÁN … ?

25

26

27 VAN-E LEHETŐSÉG A CSELEKVÉSRE AZ IDŐJÁRÁSI VÁLTOZÁSOKHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁS ÉRDEKÉBEN?

28 LEHET-E TENNI VALAMIT A KLÍMAVÁLTOZÁS MEGELŐZÉSE/FÉKEZÉSE ÉRDEKÉBEN?

29 ÖN SZERINT MELYEK A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁS LEGHATÉKONYABB ESZKÖZEI? (12) 1. Erdősítés, zöldterületek növelése 2. Gátak, víztározók építése 3. A lakosság tájékoztatása a veszélyekről és kockázatcsökkentési lehetőségektől 4. Támogatás a változó éghajlati feltételeknek megfelelő növény- és állatfajták termeléséhez 5. Vízvisszatartás, vizes élőhelyek rehabilitációja

30 MELYEK LENNÉNEK A LEGHATÉKONYABB ESZKÖZÖK A LÉGKÖR SZÉNDIOXID TARTALMÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE? 1. Megújuló energiaforrások nagyobb arányú használata 2. Erdők telepítése 3. Épületek jobb hőszigetelése. 8. Új atomerőművek építése 9. Széndioxid kibocsátási kvóták vásárlása

31 SZEMÉLYES ÉRINTETTSÉG Mennyire érinti Önt és családját az éghajlatváltozás? 66 (0-100) Lesznek-e változások az Önök életvitelében a klímaváltozás miatt? 1. Energiahasználat 2. Tudatosság környezeti kérdésekben 3. Előkészületek a szükséghelyzetekre Mit tett eddig? 1. Szelektív gyűjtés 2. Kertlocsolás

32 ISMERETEK Hallott-e a kiotói egyezményről? 71% Ismeri-e? IPCC jelentés: 16% VAHAVA eredményei: 7% NÉS tervezete: 12%

33 TANULSÁGOK A megkérdezett elit csoportok túlnyomó többsége mind globális, mind helyi szinten tényként kezeli az éghajlatváltozást A problémát időben súlyosbodónak észlelik A helyi következmények közül az egészségi és gazdasági hatásoktól, valamint az ár- és belvizektől tartanak leginkább A legsérülékenyebbnek a betegeket, az időseket, a gyerekeket és a környezetet vélik

34 TANULSÁGOK/2 A megkérdezettek túlnyomó többsége szerint lehetne cselekedni mind a megelőzés, mind az alkalmazkodás érdekében A leginkább preferált beavatkozások az erdősítés, az energiatermelés/fogyasztás változtatása, és az árvízvédelem Jelentős személyes érintettség észlelése Egyelőre kevés ismeret és kevés célirányos tett


Letölteni ppt "A FELSŐ-TISZA VIDÉKI LAKOSSÁG SEBEZHETŐSÉGE: ÁRVÍZI ÉS ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KOCKÁZATOK Vári Anna - Tamás Pál - Ferencz Zoltán MTA Szociológiai Kutatóintézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések