Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A bejelentések alapján lefolytatott munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai dr. Bérdi András igazgató Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A bejelentések alapján lefolytatott munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai dr. Bérdi András igazgató Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi."— Előadás másolata:

1 A bejelentések alapján lefolytatott munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai dr. Bérdi András igazgató Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve

2 2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről 1. § (1) Az állami szervek és a helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni. (2) A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, közigazgatási - eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat. (3) A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

3 2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről (4) Panasszal és közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat a panasszal vagy a közérdekű bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult szervhez (a továbbiakban: eljárásra jogosult szerv). A szóbeli közérdekű bejelentést az eljárásra jogosult szerv írásba foglalja és a közérdekű bejelentő számára másodpéldányban átadja. (5) Ha a panaszt vagy a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, a panaszt vagy a közérdekű bejelentést a beérkezésétől számított nyolc napon belül az eljárásra jogosult szervhez át kell tenni. Az áttételről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt az áttétellel egyidejűleg értesíteni kell. Ha a közérdekű bejelentés jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslatot tartalmaz, azt a jogalkotói hatáskörrel rendelkező személynek vagy szervnek is meg kell küldeni.

4 2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről 2. § (3) Az eljárásra jogosult szerv a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt meghallgatja, ha azt a panasz vagy a közérdekű bejelentés tartalma szükségessé teszi. (4) Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor - a minősített adat, illetve törvény alapján üzleti, gazdasági vagy egyéb titoknak minősülő adat kivételével - a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt haladéktalanul értesíti.

5 2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről (6) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő által tett ismételt, továbbá az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata mellőzhető. (7) A panasz vizsgálata mellőzhető a (6) bekezdésben meghatározott eseteken kívül akkor is, ha a panaszos a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő panaszát. A sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított az egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

6 2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről 3. § (1) A panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell a) a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve az egyébként szükséges intézkedések megtételéről, b) a feltárt hibák okainak megszüntetéséről, c) az okozott sérelem orvoslásáról és d) indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről. (2) A panaszost vagy a közérdekű bejelentőt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem érheti hátrány a panasz vagy a közérdekű bejelentés megtétele miatt.

7 2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről (3) A panaszos vagy a közérdekű bejelentő személyes adatai - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a panaszos vagy a közérdekű bejelentő egyértelműen hozzájárult. A panaszos és a közérdekű bejelentő személyes adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra.

8 2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről (4) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a panaszos vagy a közérdekű bejelentő rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt és a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni, b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

9 Az ügyfél (a munkáltató, vagy a munkáltató képviselőjének) jogai - a bejelentések alapján lefolytatott - munkaügyi ellenőrzések során - meghatalmazottat/jogi képviselőt vehet igénybe, - anyanyelvét vagy közvetítő nyelvet használhat, - az ellenőrzés megállapításaira észrevételt tehet, és kérheti annak rögzítését a helyszíni jegyzőkönyvben, - kifogásolhatja az ellenőrzés végzésének módját (panasz), - nyilatkozattételi joga van, illetőleg a nyilatkozattételt megtagadhatja, - bizonyítási indítványt tehet, - az iratokba történő betekintés joga, - jogorvoslati jog illeti meg

10 Hatáskör: évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről Illetékesség: 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló

11 1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a) arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságra, aki, illetve amely a tizennyolcadik életévét betöltött természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára létesített munkaviszonyt is -, továbbá harmadik országbeli állampolgárt vagy fiatal munkavállalót foglalkoztatásra irányuló jogviszony, illetve a (4) bekezdésben meghatározott jogviszonyok alapján foglalkoztat, b) a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) XVI. fejezetében meghatározott munkaerő- kölcsönzés esetén a kölcsönbeadóra és a kölcsönbevevőre (a továbbiakban együtt: foglalkoztató).

12 2. § (1) A munkaügyi ellenőrzést - az e törvényben foglalt kivételekkel - a munkaügyi hatóság munkaügyi felügyelői (a továbbiakban: felügyelő) látják el. (2) A bányászatról szóló évi XLVIII.törvény hatálya alá tartozó bányavállalkozók és bányaüzemek, illetve a bányafelügyelet felügyelete alá tartozó tevékenységek munkaügyi ellenőrzését a bányafelügyelet végzi.

13 3. § (1) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed: a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére (ideértve a jogosultnak az Mt §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségét is) vonatkozó rendelkezések, b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség, c) d) e) a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,

14 f) a munka- és pihenőidőre a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések, g) a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések, h) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, i) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok, j)

15 k) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő- kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok, l)-n) o) a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok, p)-q) r) a harmadik országbeli állampolgár és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi foglalkoztatásának bejelentésére vonatkozó jogszabályok, s) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi II. törvény (a továbbiakban: Harm.tv.) 71. §-ának (1)-(2) bekezdése szerinti kötelezettségek foglalkoztató általi, t) megtartására.

16 2012. január 01-jétől a munkaügyi ellenőrzés nem terjed ki az alábbiakra: d) az egyenlő bánásmód követelménye, l) a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek, m) a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő- kedvezményére vonatkozó szabályok, n) a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok,

17 Bejelentések száma (db) Bejelentések tárgyköre (db) Munkáltatók száma Bejelentés alapján lefolytatott munkaügyi ellenőrzések aránya (%) év ,5% év ,6% I-IX. hónapok ,6%

18 Közérdekű bejelentések tárgykörei I-IX. hónapokban: % „feketemunka”39,3% munkabér22% szabadság9,3% munkaidő8% pihenőidő4,7% stb.

19 Panaszbejelentések tárgykörei I-IX. hónapokban: % munkabér40,7% „feketemunka”21,6% szabadság2,5% munkaidő1,5% pihenőidő1% munkaidő-nyilvántartás0,5% stb.

20 A munkabérből való levonás Az Mt § (1)-(3) bekezdései szabályozzák a munkabérből való levonást, mely szerint: 161. § (1) A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy - a levonásmentes munkabérrészig - végrehajtható határozat alapján van helye. (2) A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a) a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy b) ha az előlegnyújtásból ered. (3) Tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára szolgál annak ellenértékeként, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa.

21 2014. március 15-től 294. § (1) E törvény alkalmazásában j) levonásmentes munkabérrész: a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész.

22 A munkabérből való levonás a levonásmentes munkabérrészt az évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról állapítja meg a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad a levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének; ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén

23 A munkabérből való levonás a munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban: munkavállalói munkabér) legfeljebb 33%-ot lehet levonni a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%- áig terjedhet az alábbi követelések fejében: - tartásdíj, - az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, - jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet

24 A munkabérből való levonás munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség a levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét

25 A munkabérből való levonás a munkavállaló hozzájárulása alapján a nettó munkabérből legfeljebb 33%-ig - a jogszabályban meghatározott kivételek esetén 50%-ig - terjedhet a levonás mértéke a havonta kifizetett nettó munkabérnek az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét meghaladó részéből azonban korlátlanul lehetséges a levonás a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény végrehajtásáról 11. §-a szerint a december 31-ét követő, de január 1- jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi forint

26 80. § (2) A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat § A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

27 A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. Egyéb esetekben a szabadságot megváltani tilos!!! A Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény 136. § (1) bekezdése szerinti, a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság december 31. napjáig váltható meg. (Mth. 8. § (6))

28 2013. január 01-jétől nem hatályos: évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 136. § (2) Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy a munkavállalót sorkatonai, illetve polgári szolgálatra hívták be.

29 A munkaviszony megszűnésekor, ill. megszüntetésekor ha a munkavállaló a részére járó szabadságnál többet vett igénybe, erre az időre kifizetett munkabért a munkáltató nem követelheti vissza. Nem lehet alkalmazni a fent nevezett esetre: 164. § A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.

30 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A bejelentések alapján lefolytatott munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai dr. Bérdi András igazgató Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések